Keresés

Részletes keresés

TaR55 Creative Commons License 2 napja 0 0 16513

Köszönöm a gyors választ és az érdekes információt! 

Előzmény: LvT (16511)
Péter555555 Creative Commons License 2 napja 0 0 16512

Köszönöm az értékes és érdekes információt!

Előzmény: LvT (16503)
LvT Creative Commons License 3 napja 0 0 16511

Corrigendum: „… magyar magas hangrendű csire.”

Előzmény: LvT (16510)
LvT Creative Commons License 3 napja 0 0 16510

Csire: Magyar eredetű családnév. Kázmér Miklós szerint képzőtlen apanév, amely egy azonos régi személynévből ered. A személynevet kérdőjellel a Cirják egyházi személynév hangrendileg kiegyenlítődött Cirjék formájának olyan (feltételezett) változatára vezeti vissza, amely elején a korai magyar átvételekhez hasonlóan a c hang cs-vé változott. A szokásos köznapi személynévképzési séma szerint ez a teljes *Csirjék név egy szótagosra rövidült (Csir-), amelyhez kicsinyítő képző járult, ezúttal az -e. A leszármazottak ezt mint a felmenőjük személynevét kapták megkülönböztető névül, majd miután az a következőgenerációkra is továbböröklődött, vezetéknévvé vált. A Cirják személynév eredetét l. a 11341-es hozzászólásban.

 

A Cirják személynéven kívül a szláv eredetű Cirák személynév is Cir- alakra rövidülhetett. Minthogy ez utóbbiban a név kezdő c hang sz-ből alakult, így a gyakorlatban kizárhatjuk annak cs-vé való továbbalakulását. Ezért ez a lehetőség a véleményem szerint kizárható. Viszont nm lehet teljesen elvetni, hogy az alapnév esetleg a Cirill egyházi személynévből rövidült Cir- > *Csir- alakúra. Ez utóbbi ellen a Cirill név korai magyar környezetben való ritkasága szól.

 

Kázmér kizárja, hogy a név a hasonló magyar közszavak egyikére vezethető vissza, mivel ezek a szavak írásban csak a XVIII. sz.-ban bukkannak fel, a családnév-alakulási időszak lezárultával. Ebben én nem lennék ilyen elutasító, mert a nyelvjárási szavak sokáig elkerülhették a leírást, ennek ellenére szóbeli használatuk helyén megkülönböztető névként is felhasználhatták őket. Az alábbi szavak tartozhetnek ide: csira¹ ’lefelé álló <szarv>; kicsiny, vöröstarka, rövidszarvú <szarvasmarha>; vörös <ember>’, csira² ’hermafrodita; meddő tehén; kisgyerek’. Ezen kívül ugyanide kapcsolható a XVI. sz.-tól kimutatható (és obi-ugor párhuzamokkal rendelkező) csíra ’magból, gumóból kisarjadt fiatal hajtás; gyökér; kezdet’ szó is. Ezek közül elsősorban a csira¹ szót vélem idetartozhatónak, mivel ennek első írásos alakja magyar hangrendű csire. Azaz szó lehet olyan ragadványnévről is, ahol az elsőnek elnevezettet a jellegzetes háziállatáról vagy a vörös(es) hajszínéről nevezték el.

Előzmény: TaR55 (16509)
TaR55 Creative Commons License 3 napja 0 0 16509

Köszönöm a gyors választ!

Egyik barátunk Csire és Hajdú-Biharban született. Erről a családnévről szeretnék többet tudni! Előre is köszönöm!

Előzmény: LvT (16502)
TaR55 Creative Commons License 3 napja 0 0 16508

Köszönöm én is a gyors választ! Egyik barátunk Csire és Hajdú-Biharban született. Erről a családnévről szeretnék még többet tudni! Előre is köszönöm!

Előzmény: LvT (16502)
hunrus Creative Commons License 3 napja 0 0 16507

Köszönöm a gyors választ!

Előzmény: LvT (16505)
Új Testaccio Creative Commons License 3 napja 0 0 16506

"Vontszemű Fenyőke" - szép női név, kancsalságra ma senki nem asszociál, nem gondol.

Előzmény: LvT (16505)
LvT Creative Commons License 3 napja 0 0 16505

Vontszemű: A FamilySearch a XVIII. sz. közepéről is adatolja ezt a családnevet a Csallóközből, tehát mindenféleképpen természetes kialakulású. A mesterséges névadással egyébként sem ilyen jellegű neveket vettek fel az érintettek, hanem – ha nem gyakori névre cseréltek, akkor – jóhangzású vagy szép, előkelő stb. jelentésű neveket.

 

Az Új Magyar Tájszótár Szentesről adatolja a vontszëmű, Hódmezővásárhelyről pedig a vont szömű kifejezést, amelyek jelentése ’kancsal’. Így külső tulajdonságra utaló ragadványnévről van szó.

Előzmény: hunrus (16504)
hunrus Creative Commons License 3 napja 0 0 16504

A Vontszemű családnévről szeretnék érdeklődni. Ez egy természetes kialakulású név? Elég fura...

A "vont" jelző itt tulajdonképpen mit jelent?

LvT Creative Commons License 4 napja 0 0 16503

Ad Gyenes: Az 1720–1722. évi magyarországi és erdélyi összeírások vezetéknévanyagát a Történeti Magyar Családnévtár dolgozta fel, és az előfordulási adatok önline térképen vizualizálhatók is a https://csaladnevatlasz.hu/nevkercímen. Az alább mutatom innen a Gyenes családnév akkori területi mintázatát.

 

 

Előzmény: Péter555555 (16488)
LvT Creative Commons License 4 napja 0 0 16502

Hlaszni: Vö. a ritka cseh és szlovák Hlasný vezetéknevet, amely a cseh és szlovák hlasný ’hangos, zengő’ melléknévből lett ragadványnév. Kisebb valószínűséggel a szlovák Hlásny, illetve a cseh Hlásný családnév magyarosodásáról is szó lehet. Ennek alapja a szlovák hlásny ’jelző, híradó’, illetve cseh hlásný ’ua.’ melléknév nyelvjárásokban és a régi nyelvben ismeretes ’éjjeliőr, toronyőr’ főnevesedése: ilyen formán foglalkozásnévről van szó.

Előzmény: TaR55 (16501)
TaR55 Creative Commons License 4 napja 0 0 16501

Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Teljesen igaza van, hogy egy Magyarországon most is létező családnév eredetét nem a távoli országokban kell keresni, de azért érdekes volt olvasni.

Szeretnék még a Hlaszni családnév eredetéről többet tudni! Rokonaim élnek ezzel a vezetéknévvel Hajdú-Biharban. Előre is köszönöm!

Előzmény: LvT (16500)
LvT Creative Commons License 6 napja 0 1 16500

Ad Tanka: Távoli helyeken egymástól függetlenül kialakulhatnak azonos hangalakú vagy írásképű vezetéknevek. India Gudzsarát államában pl. több tízezer előfordulása van az (egyszerűsített angol átírású) Tanka családnévnek. Az indiai név lehetséges jelentésmozzanataihoz vö. https://www.wisdomlib.org/definition/tanka

 

Egy közép-európai család neve azonban közép-európai nyelvekből származhatik, az indiai családoké pedig az indiai nyelvekből. A megjegyzésemmel erre az ökölszabályra próbáltam utalni. A kérdésként felvetett nevek többsége kontextusfüggetlen, és nem tudom, hogy a kérdező egy múltbeli, egy jelenkori magyarországi család nevét kérdezi, vagy a szomszédjába költözött indiai vendéghallgatóét. Ilyenkor a számomra legvalószínűbb kontextus alapján értelmezem a kérdést, és (néha) jelzem azt, hogy más, általam éppen figyelmen kívül hagyott kontextus is van.

Előzmény: TaR55 (16498)
LvT Creative Commons License 6 napja 0 0 16499

Móczár: Mizser Lajos a Szlovák eredetű családnevek Bereg megyében c. cikkében a kelet-szlovák nyelvjárási mocar (irodalmi alakban mociar) ’nagy erejű ember’ közszóból lett ragadványnévként magyarázza. Ez a szó a szlovák moc ’erő, hatalom’ szó továbbképzése az -ar (-ár, -iar) cselekvő-, tulajdonság- és foglalkozásnév-képzővel.

 

Kevésbé valószínűnek tartom, hogy a német Mozart vezetéknév változata lenne a név végi -t elmaradásával. Kizárni azonban nem lehet, mert ilyen változásra van példa, vö. a Gothárd ~ Gothárt név Gothár változatát. Ez utóbbi azonban a magyarban is használt régi egyházi személynév, és személynévi használatban rövidült meg, majd ebből magyar alapon lett képzőtlen apanévi vezetéknév, nem pedig a németből átkerült családnév rövidült meg. A német Mozart azonban ragadványnévi eredetű, és már későbbi korban, vezetéknévként kerülhetett volna a magyarba, amikor is az ilyen hangtani egyszerűsödés lehetősége már kevésbé valószínű. 

Előzmény: Új Testaccio (16497)
TaR55 Creative Commons License 2024.07.08 0 0 16498

Nagyon szépen köszönöm a válaszát!

Ha ideje engedi azért szívesen olvasnék pár sort arról is, hogy milyen összefüggést, magyarázatot lát a Tanka családnév és az indiai ill. más távoli bevándorlók között. Szép estét!

Előzmény: LvT (16495)
Új Testaccio Creative Commons License 2024.07.08 0 0 16497

Üdv.

A Magyarországon ismert Móczár és a Mozart név között létezhet összefüggés? 

LvT Creative Commons License 2024.07.07 0 0 16496

Tancsa: Magyar családnév, és ugyanaz az etimológiája, mint lenti Tanka névé, csak a rövidült Tan- < Tam- alapnévhez a -csa összetett kicsinyítő képző járult. Constantinescu nem említ *Tancea írásmódú (de azonos ejtésű) nevet, és a névtárakban sem találtam, így a román eredetet talán kizárhatjuk annak ellenére, hogy hipotetikusan kialakulhatott volna a fenti Tanca mintájára.

Előzmény: Új Testaccio (16494)
LvT Creative Commons License 2024.07.07 0 1 16495

Tanka: Ha eltekintünk az indiai és egyéb távoli bevándorlóktól, akkor a Tanka családnevet alapvetően magyar eredetű képzőtlen apanévnek lehet tartani. Azaz a felmenő puszta személynevét kapták a leszármazottak megkülönböztető névként, majd az öröklődve vezetéknév lett. A felmenő Tanka személyneve is magyar eredetű, és egy korábbi Tamka alakból fejlődött ejtéskönnyítéssel (a nazális m hang képzési helye a k hang képzési helyére tolódott át). Ez utóbbi a Tamás egyházi név Tam- rövidülése és a -ka összetetet kicsinyítő képző kapcsolatának elemezhető. A magyar voltát a Tam- tő a hangja valószínűsíti, mivel a környező nyelvekben itt inkább o hang áll.

 

Hasonló kiejtésű név Romániában Tanca alakban kimutatható. Ezt Constantinescu a szláv eredetű Stan (< pl. Stanislav) név -ca kicsinyítő képzős Stanca alakjából vezeti le a kezdő mássalhangzó-torlódás egyszerűsítésével. Nem zárható ki azonban, hogy a ma Tanca írásmódú romániai nevek egy része a fenti magyar Tanka névre megy vissza. Ugyanakkor a magyar írásmódú Tanka név viselői közt is lehetnek román eredetűek.

Előzmény: TaR55 (16493)
Új Testaccio Creative Commons License 2024.07.06 0 0 16494

Akkor gyorsan hozzáteszem a Tancsa nevet (ismerősöm).

Előzmény: TaR55 (16493)
TaR55 Creative Commons License 2024.07.06 0 0 16493

Kedves LvT! Kedves Fórumozók! Érdeklődve olvasom a családnevekkel kapcsolatos válaszokat. Szeretnék én is többet tudni a Tanka családnév eredetéről, jelentéséről.  Férjem felmenői Hajdú-Bihar megyében (Hencida) éltek, de nem vagyok biztos benne, hogy ez az info segít. Előre is köszönöm! 

Előzmény: LvT (16492)
Péter555555 Creative Commons License 2024.07.05 0 0 16493

Köszönöm!

Előzmény: LvT (16489)
LvT Creative Commons License 2024.07.01 0 1 16492

A Dienes alak a RadixIndex.com szerint a XIX. sz. végén Borsodban centrummal fordult elő. A jelenkorban is hasonló a helyzet. A Dienes egyébként – mint személynév – mind a Dénes, mind a Gyenes előzménye, csak az első esetben a kettőshangzóként ejtett ie hiperkorrekció eredményeképpen a köznyelvi megfelelőjével, a hosszú é-vel cserélődött fel (vö. a szép melléknév nyelvjárási szi̯ep formája), a második esetben pedig az i a d lágyításával oldódott fel (hasonlóhoz vö. latin hostia > magyar ostya). A Dienes pedig a görög eredetű latin Dionysius (’Dionüszosznak szentelt, Dionüszoszhoz tartozó’) magyarosodása a latinos szóvég lekopásával, de az s-ező ejtés megőrzésével és hangrendi kiegyenlítődéssel. Mindezek a hangtani sajátosságok (a szóvég lekopását nem számítva) a név igen korai meghonosodását mutatják, amely első sorban a III. sz.-i párizsi Szent Dénes tiszteletének volt köszönhető.

Előzmény: altenberger (16490)
Sipos Erzsók Creative Commons License 2024.07.01 0 0 16491

Off

Gyenesdiást nem is emlÍtem

Előzmény: Péter555555 (16488)
altenberger Creative Commons License 2024.07.01 0 0 16490

Dienes?

Előzmény: LvT (16489)
LvT Creative Commons License 2024.06.30 0 1 16489

Átlapoztam Hajdú Mihály Általános és magyar névtan c. művében a családnévi gyakorisági táblázatokat az alábbi eredménnyel. Persze ez csak a gyakorisági lista elejét tünteti fel, így a jelenlét teljes területi eloszlását nem lehet belőle pontosan megítélni.

* Országos összesítés 1526-1595: 42. Dénes (a Dénes név Gyalu környékén számszerűsítés nélkül kiemelve)

* Ugocsa 1596-1664: 21-26. Dénes

* Nagykőrös, 1681-1711: 15-22. Gyenes

* Veszprém környéke, 1768-1772: 12-16. Gyenis

 

A XIX. sz. végéről könnyen vizualizálható képet ad a RadixIndex.com iparos- és kereskedő-címjegyzéke. Eszerint a Gyenes egyértelműen az ország közepén (Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében) a leggyakoribb, a Gyenis pedig délnyugaton (Baranyában, Somogyban és Tolnában). Ez jól korrelál a a fenti XVII-XVIII. sz.-i előfordulással.

 

A Forebears.io a mai előfordulási arányokat szemléltetheti. Eszerint a Gyenes a fentieknek megfelelően erős Pest megyében és Bács-Kiskunban, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, amelynek nem látszik a történeti előzménye. A Gyenis azonban ma is Baranyában és a környékén koncentrálódik.

 

Nem hallgatható el ugyanakkor, hogy Hajdú Mihály a családnevek enciklopédiájában azt írja jelenkori gyakoriságok alapján, hogy „A Dénes a nyelvterület keleti felében, a Dunán túl a Balatontól északnyugatra található meg többször, a Gyenes pedig Erdélyben gyakoribb.” Ő az azonos végső etimológia okán együtt tárgyalja a Dénes személynév összes alakváltozatát, így a Gyenes-t is. Szerintem emiatt ezt a megjegyzését neme úgy kell olvasni, hogy a Gyenes név abszolút értékben Erdélyben lenne a legelterjedtebb, hanem úgy, hogy a Dénes formához képest relatívan gyakoribb mint másutt.

 

A fentiekből az is látszik, hogy bár a Gyenes és Gyenis hasonló neveknek tűnnek, valójában eltérő, sajátos karakterisztikával rendelkező nevekről van szó.

Előzmény: Péter555555 (16488)
Péter555555 Creative Commons License 2024.06.30 0 0 16488

Most nem egy családnév eredetét szeretném tudni; a Gyenes (Gyenis) név szerintem teljesen magyar eredetű lehet. Sokkal inkább érdekel az elterjedése. A Kárpát- medencében hol viselték legtöbben ezt a nevet népességarányosan? 

Péter555555 Creative Commons License 2024.06.27 0 0 16487

Köszönöm a választ!

Előzmény: LvT (16486)
LvT Creative Commons License 2024.06.27 0 0 16486

Vidák: A horvát-szerb Vidak családnév magyarosodott formája. A családnév a Vid ’Vitus, Vid’ egyházi személynév és a szláv -ak kicsinyítő képző kapcsolata. Kisebb valószínűséggel a Vid alapnév lehet a szláv *vidъ ’látás, nézet; látvány, látnivaló; alak’ tartalmazó összetett szláv személynevek (pl. Vidoslav) önállósult becézője is. Ilyen módon képzőtlen apanévről van szó, amikor is a leszármazottak a felmenő puszta személynevét kapták meg megkülönböztető névként. (Különösen horvát viszonylatban előfordul a gyakoribb- ~ -ović képzős apanevek mellett a képzőtlen alakulás. Ebben az esetben is adatolható a gyakoribb szerb-horvát Vidaković > magyar Vidákovics név.)

 

Ui. A szláv Vid személynév esetén emlegetni szokták mint lehetséges előzményt a régi pogány Svętovit istennevet (annak csonkolását). Ez az isten azonban az elbai szlávok kapcsán ismert, így a délszláv területhez való kapcsolása még a szláv istennevek megőrzésére vonatkozó problémahalmazhoz egy újabb elemet adna.

 

A Kr. u. III–IV. sz.-ban élt Szent Vitus (Szent Vid) nevének eredete sem teljesen tisztázott. Egyesek latin eredetűnek vélik ’szíves, készséges, jóindulatú’ jelentést tulajdonítva neki, mások a germán Wido személynévre vezetik vissza (amely az ógermán *widuz ’erdő, fa’ szó származéka), és vannak akik latinosodott trák névnek vélik, amelynek eredeti értelme ’Bithünia-beli férfi’ lenne.

Előzmény: Péter555555 (16485)
Péter555555 Creative Commons License 2024.06.27 0 0 16485

A Vidák családnév eredetéről szeretnék többet tudni. Somogy megyében (Nagyatád) éltek; nem tudom, ebben az esetben van-e ennek most jelentősége. 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!