Keresés

Részletes keresés

scarabaeus Creative Commons License 21 órája 0 0 15720

(Ahogy elnézem, azt a térképet szanaszéjjel szedték a facebookon és a redditen, beleértve a ferrari szót is)

Előzmény: DAttis (15717)
LvT Creative Commons License 22 órája 0 0 15719

Egész pontosan "Kovács Ricsi Anzelm" után lett híres. 

Előzmény: DAttis (15717)
LvT Creative Commons License 22 órája 0 0 15718

Igen valószínű megoldás a Santos ~ Sántos névre az, hogy ez a Xantus név magyaros /Ksantos/ ~ /Ksántos/ ejtésváltozatának egyszerűsödött formája. Az -us végű latin nevek egy része -os ejtéssel magyarosodott, vö. Paulus > Pálos (ebből lett elvonva a mai Pál forma). Az x is honosodhat mint ks, vö. latin taxa > magyar taksa, ill. Alexander > Sándor (bár itt az olasz Sandro lehetett a közvetítő). A szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásának feltételezését pedig különösebben alá sem szükséges támasztani. Az alapnév eredeti latin írásmódja Xanthus, amely a görög Ξάνθος /Xanthosz/ átvétele. Ez több mitológiai és történeti alak neve volt, többek közt kisázsiai településé is. A név jelentése transzparens, vö. görög ξανθός /xanthosz/ ’sárgás, szőke, sárga; barnás, fakó, sápadt; vöröses, piros’ melléknév. — Egyházi használatára nem találtam rá, így nem tudom, hogyan jelent meg a magyar névkincsben. Mivel a román államok történetében szerepet játszottak görögök (vö. fanarióták), akár felmerülhetne a közvetlen görög eredet is.

 

A Kús névalak nem változtat a Kos ~ Koss, ill. Kós ~ Koós kapcsán elmondottakon, csak annyiban, hogy ez a hosszú magánhangzós változatot látszik erősíteni.

 

A név végi -j az -i betű egyik írásképe. A cz betűkapcsolat ugyan rendszerint /c/ hangot jelöl, de nemrég itt is felmerültek olyan írásmódok, ahol /cs/-nek lehetett olvasni, vö. pl. Reczetár #15640. Az, hogy a két olvasat egyszerre fordul elő, meglepő, de az idézett névalakokból csak ez a megoldás következik. A szókezdő Z- betű /sz/ olvasata tipikus, a Szőci (Szőczi) név első előfordulása Kázmérnál éppen Zeoczy a XVI. sz.-ból.

Előzmény: wwhy (15716)
DAttis Creative Commons License 24 órája 0 0 15717

minap fent volt a link a közösségi oldalon:

https://mapsontheweb.zoom-maps.com/post/642184026805944320/the-surname-smith-in-various-european-languages?fbclid=IwAR30XrrNxARTSsiyOHso6K01zjGfwu3Xl5yP5hVOF_G1UjqsggmBsBmLSqA

Fene se gondolta a "méregdrága" olasz sportautó egyszerűen csak "Kovács Lőrinc" után lett híres, persze csak végtelen leegyszerűsítéssel

wwhy Creative Commons License 25 órája 0 0 15716

Köszönöm.

A Santos-ra erős a gyanúm, hogy igazából Xantus, mivel

ad1: a szomszéd faluban előfordul a Xantos Jstuan (1614) név, és

ad2: a mai napig élnek a környéken ilyen nevű családok.

 

A Kos-hoz találtam Kús formát is, illetve a -czj/-czy végű családnevek esetében a

Ferenczj = Ferenci (?)

Zakaczj = Szakácsi (?)

Lukaczy = Lukácsi (?)

Kovaczy = Kovácsi (?)

 

Előzmény: LvT (15715)
LvT Creative Commons License 26 órája 0 0 15715

Jllarius: A Hilárius egyházi személynévből képző nélkül lett apanév, vagyis ilyen nevű felmenő személyneve lett a leszármazottak megkülönböztető neve. A latin végződés megmaradása miatt magyar névadás valószínűsíthető. Az egyházi név a IV. sz.-i Szent Hilárius tisztelete nyomán terjed el. A név a görög eredetű latin hilarus ’vidám, jókedvű’ melléknév továbbképzése az apanévi funkciójú latin -ius képzővel. Emiatt a személynevet a nyelvújítás során Vidor formában próbálták magyarítani.

 

Szeoczy: Ezt a modern helyesírás szerint Szőci (Szőczi, Szőczy) alakban lehet rekonstruálni. A név a volt Zala (ma Veszprám) megyei Szőc településre vonatkozó -i képzős magyar lakosnév, így az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utal.

 

Dobondj: A mai magyar Dobondi ~ Dobondy családnévvel lehet azonos. Ez nyilvánvalóan egy Dobond településre utaló -i képzős magyar lakosnév. A település neve alakilag magyarnak tűnik, de eddig nem sikerült azonosítanom. Hasonló alakulat lehet mint a középkori magyar Dobony (ma Dobanovci, Szerbia) településnév, csak ahhoz képest -d képzővel bővült.

 

Kuna: Kázmér Miklós 1614-ből adatolja egy Csík-Gyergyó-Kászonszék neveit feldolgozó munkából. Bár magyar névnek tartja (ezért is szerepelteti a szótárában), jobbat ő sem tud, mint a szláv kuna ’nyest, nyuszt; (régen még) nyestbőr mint adófajta’ szóból eredezteti. A szó adózási műszóként a magyarban a XVI. sz.-ból is kimutatható, valamint az Árpád-korból ismert a talán ezzel a szóval összefüggő Cuna személynév.

 

Santos: Ez problematikus. Egyrészt a magyar Sántos, másrészt a magyar Szántós vezetéknevet rekonstruálhatjuk belőle. (A RadixIndex.com-on lévő Santos alakok hovatartozása kétséges a vélhetően nem magyar ajkú lejegyzők miatt.). Mivel a többi névnél az s és sz írásmód a mai magyar helyesírási konvenciókat tükrözi, az előbbi a valószínűbb. Van Sántosi családnév is, de viszonya a Sántos névhez nem egyértelmű. Jó lenne egy Sántos nevű települést találni, amelyre utaló képzős vagy képzőtlen lakosnévről lenne szó. De ilyen települést nem találtam. Egyebekben nehéz a Sántos alakot értelmezni: adódna a sánta melléknévvel (illetve az ebből lett személynévvel) való kapcsolat, de ebből ilyen képzés aligha valószínű. 

Gondoltam még a Sándor személynév Sánd- rövidüléséből régi -s kicsinyítő képzővel alakult névre, de egyrészt nem tudni miért zöngétlenedett volna a -d hang -t-vé (a fordítottja volna várható), illetve nem tűnik igazolhatónak az eredetinek vélt Sándos alak léte.

Az is lehet, hogy a Szántós alakból kell kiindulnunk, amely ’szántóval rendelkező’ jogállási személynév vagy dűlőnév lehetett, majd sz : s > s : s hasonulás lépett fel benne. Bár a magyar etimológia bizonytalan, az idegen nyelvi eredet még ennél is kevésbé kecsegtető. A spanyol Santos, portugál Sántos családneveket is kizárnám.

 

Gurzo: Vö. mai magyar Gurzó családnév, amelyet a Gorzó névvel együtt Kázmér Miklós az 1400. körül a Zsigmond kori oklevéltárból kimutatott régi világi Gurzo személynévből képző nélkül származó apanévnek gondol. Ezt a személynevet őrzi az 1549 óta adatolt Gurzófalva (ma Fetindia, Románia) településnév is. Az alapnév etimológiájára nem találtam adatot.

 

Bagos: Kázmér Miklós a XV. sz. közepéről adatolja először magyar vezetéknévként. Biztos etimológiát nem ad hozzá, hanem az Anjou-kori Bogus világi személynév kései, továbbalakult fejleményének tartja. Ugyanez a véleménye Kiss Lajosnak is pl. a Hajdúbagos településnév kapcsán. A régi Bogus személynév a szláv Boguš ~ Bogusz személynév, amely a Bog- ’isten; sors, szerencse’ előtagú összetett szláv nevek (pl. Bogumil) rövidülése -uš ~ -usz kicsinyítő képzővel. Családnévvé képzőtlen apanévként lett (l. Jllarius fentebb), és minthogy az alapszemélynév a magyarok közt is meghonosodott (ezt jelzi a magánhangzók változása), ebben a formájában magyar környezetben alakulhatott ki.

 

Szalancz: Az abaúji Szalánc (utóbb Nagyszalánc, ma Slanec, Szlovákia) településre vonatkozó, az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra utaló képzőtlen magyar lakosnév.

 

Kos / Koss: Az -ss írásmódra tekintettel elsősorban a mai magyar Kos családnév egyeztethető vele, amelyik a kos ’juh hímje’ állatnévből ered metaforikusan, talán a makacs jellemre utalóan. Másodsorban a magyar Kós ~ Koós vezetéknév vélhető mögött, amelyiket az Árpád-korban Kosu alakban feltűnő személynév apanévi folytatásának vélnek. Általában ezt is a kos ’juh hímje’ állatnévből származtatják alakhasadással, bár szerintem nem zárható ki az sem, hogy Ko- kezdetű nevek (pl. Kokot, Kohut, Konštantin) rövidülésének szláv -š képzős származékáról van szó.

Előzmény: wwhy (15710)
3x_ Creative Commons License 28 órája 0 0 15714

(Nyilván azt akartam mondani, hogy egy helyről származnak, időrendi sorrend nélkül)

Előzmény: LvT (15713)
LvT Creative Commons License 28 órája 0 0 15713

>> a magyar kripli szó is innen van, meg nyilván az angol cripple is. <<

 

Lehet, hogy meglepő, de inkább úgy lehetne fogalmazni (elnagyoltan), hogy a német Krüppel származik az angol cripple szóból. A felnémet Krüppel ugyanis az alnémetből való átvétel, eredeti felnémet etimológia esetén a -pp- helyett -pf- vagy -ff- állna. Az alnémet egyik legfőbb összetevője a szász népesség és nyelve volt, miként a mai angolnak is. Így az ószász az, ami a két szót összeköti.

Előzmény: 3x_ (15707)
vadász2 Creative Commons License 29 órája 0 0 15712

Köszönöm mindkettőtöknek. A név később valóban Kripli formában magyarosodott.

Előzmény: LvT (15708)
wwhy Creative Commons License 30 órája 0 0 15711

és kimaradt a Kos/Koss.

wwhy Creative Commons License 30 órája 0 0 15710

Kedves LvT, hozzáértők!

Az alábbi székelyföldi (Csíkszék) családnevek megfejtésében kérem a segítségeteket, minden családnév az 1614/1619/1683 összeírásban szerepel; a Demény-féle Székely oklevéltár szerinti átírásban a következőkről lenne szó:

 

Jllarius

Szeoczy

Dobondj

Kuna

Santos

Gurzo

Bagos

Szalancz

LvT Creative Commons License 1 napja 0 0 15709

Corrigendum: "ö helyett e hangzik"

Előzmény: LvT (15708)
LvT Creative Commons License 1 napja 0 0 15708

Krippl (Kripl, Krüppl): Nem találtam az etimológiájára irodalmi adatot, ezért a saját gondolataimat osztom meg. A név alakja és jelenkori előfordulása alapján is bajor-osztrák névről van szó, vö. Krippl családnév. Erre a területre jellemző az ún. Entrundung, azaz az elöl képzett ajakkerekítéses magánhangzók ajakréses ejtése. Ekkor ü helyett i, ö helyett i hangzik. Ez a kérdezett névnél is feltehető, és ekkor a Krippl alak előzménye a Krüppl lesz, az utóbbit pedig a köznémet helyesírással Krüppel alakban írják. (Ilyen név is van, vö. Krüppel, Észak-Rajna–Vesztfália központtal.) A német Krüppel pedig egyben közszó is ’nyomorék’ értelemben, ahogy @3x_ is jelezte. Ez lehet az első, és egyben legvalószínűbb etimológia.

 

A másik lehetőség az, amit a 15699-es hozzászólásban említettem a hipotetikus *Kruppl alak kapcsán, amely „a német Krupp név kicsinyítő képzős formá[ja]. A Krupp alnémet név két etimológiával: vagy marhatenyésztőt, marhakereskedőt jelent, vagy az elsőnek elnevezett jellemére (csúszómászó) utaló ragadványnév.” — A 15699-esben csak ehhez kapcsoltam az umlautos Krüppl és Krüppel formát, mivl alapvetően az u-s etimológiai útra koncentráltam, és nem ellenőriztem, hogy az ü-s alaknak lehet-e alternatív eredete.

 

Az i-s formának egy harmadik etimológiája is lehetséges. Lehet a német Krippe név bajor-osztrák -l kicsinyítő képzős származéka. Az alapnév egyik motivációja a mai német nyelvben Krippe ’(etető)vályú, jászol’ alakban létező közszóval azonos: ez esetben ilyet készítő személynek vagy jellegzetes birtokosnak lehetett a ragadványneve. A korábbi németben volt egy azonos hangalakú, de ’vízbe vert cölöpsor, cölöpépítmény’ jelentésű szó is: a név így ilyen közelében lakót jelentő lakosnév is.

 

Ui. A Kripl a német helyesírási konvenciókat kevésbé tükröző írásváltozata a Krippl névnek. 

Előzmény: vadász2 (15706)
3x_ Creative Commons License 1 napja 0 0 15707

A szótár szerint nyomorék, mint a magyar kripli szó is innen van, meg nyilván az angol cripple is.

Előzmény: vadász2 (15706)
vadász2 Creative Commons License 1 napja 0 0 15706

Ebből kiindulva én pedig a Kripl (gyakran Krippl, ritkán Krüppl alakban is) nevet kérdezném.

Előzmény: LvT (15699)
2xkiss Creative Commons License 2 napja 0 0 15705

Köszönöm !

Előzmény: LvT (15703)
LvT Creative Commons License 2 napja 0 0 15704

Ad Tissarovits: Ha az -ss- írásképnek magyar /s/, szláv š hangértéket tulajdonítunk (ami amúgy következne a helyesírási tradíciókból), akkor ehhez nem találtam illeszkedő jelenkori családnevet. A hasonlókhoz további emendációt kellene feltenni, pl. szerb Tišanović (< Tišan személynév < Tihomir stb. személynév) horvát (ki nem mutatható) *Tišlarov < Tišlarić ~ szlovén Tislarič (< horvát tišler ’asztalos’ < német Tischler ’ua.’), lengyel Ciszałowicz (? << Ciechomir stb. személynév).

 

Az -ss- íráskép jelölhetne magyar /zs/, szláv ž ~ ż hangot is, de így még kevesebb tapogatózási lehetőség adódik.

Előzmény: vadász2 (15701)
LvT Creative Commons License 2 napja 0 0 15703

Krupa: Végig az északi szláv területen, a szorboktól az oroszokig és a szlovákoktól a lengyelekig ismert családnév, vö. Krupa. A hosszú magánhangzókat ismerő szláv nyelvekben alakváltozatai is vannak: ilyen a szlovák Krúpa (ennek csehesedett írásmódú alapja a Krůpa), a cseh Kroupa. A szorbból (valamint a csehből és a lengyelből) a németbe is bekerült mint Kruppa, illetve némileg németesedve mint Kruppe.

 

Etimológiája megegyezik a 15699-es hozzászólásban a Krupla szláv etimológiája kapcsán említettel, csak a kiindulás az alapszó egyes száma: krupa (szlovák krúpa, cseh kroupa) ’daraszem; dara, tisztított és összezúzott gabonaszemek (régen elsősorban árpából) mint táplálék’. Hasonlóképpen a Krupla feltételezett motivációjához az elsőnek elnevezett kedvenc vagy kényszerűen egyszerű táplálékát nevezi meg, esetleg darát készítő foglalkozásneve, csak képző nélkül alakult.

 

Az alapnévnek több további származéka is családnév lett, pl. szlovák Krupár (foglalkozásnév), orosz Krupina, lengyel Krupiarz (foglalkozásnév), Krupka (’gyöngykása, középdara’), Krupička (’finomdara’), és természetesen a Krupla kapcsán említettek. A cseh-szlovák Krupík, valamint a szintén kicsinyített Krupek, Krupok az alapszótól eltérő hímnemű voltuk miatt lehet, hogy nem ide, hanem a régi cseh krupý ’nagy szemű, érdes, durva, nyers, goromba, bárdolatlan’, orosz крупный (krupnij) ’nagy szemű; megtermett, nagy termetű, testes, termetes’, szlovák krupo ’erősen, keményen’ szavakban található metonimikus jelentéshez kapcsolódik.

Előzmény: 2xkiss (15702)
2xkiss Creative Commons License 2 napja 0 0 15702

A legyesbényei tótok között voltak ruszinok és szlovákok is. A viszonylag közeli Abaújszántóra pedig valamikor települtek

rácok. Azt nem tudom, hogy szerb vagy horvát rácok.

A fejtésed kapcsán kérdeznék rá a Krupa családnévre.

Előzmény: LvT (15699)
vadász2 Creative Commons License 2 napja 0 0 15701

Érdemben nem változtat, de a képkivágaton Tissarovits van írva...

(lásd Balaskók)

Előzmény: eszterhaizsuzsa (15681)
2xkiss Creative Commons License 2 napja 0 0 15700

A pontos adatoknak a családról te vagy a birtokában, azokból lehetne kiindulnod. Az, hogy a gyereke(ik) keresztelése római

katolikusként történt, és a szülőket is annak írták, de ettől még nem biztos, hogy ők is azok voltak. Bár lehettek.

Lehet, hogy az anya volt ilyen vallású. Volt egyáltalán Mezőkovácsháza környékén közeli görögkatolikus templom?

A múltkori felületes keresésem nekem azt mutatta, hogy több mezőkovácsházi családnévnek lehet előzménye az akkori Sumjaczon. A két ősöd nevét azóta megadtad, s az anya neve alapján aki Zsigmond Ágnes, én úgy érzem, hogy ő nem

fentről jött, ő inkább alföldi, és vsz. római katolikus. Persze tévedhetek. Lehet, hogy az ő ágán kellene elindulnod először,

s ha az esküvőjük meglenne, már többet tudnál.

 

A sumjaczi mindkét katolikus anyakönyv 1 filmen van a FS-ön. A görögkatolikust is (10-20 helyen belenézve) általában

latinul vezették, az 1840-es években pár évig magyarul ( mint máshol is tapasztalható), majd esetleg az 50-es

években pár évig egyházi szláv, utána általában újra latin, jóval később  lehet megint magyar. (ez már nem mindenütt van)

 

Gigacz József származhatott talán Sumjaczról, de még az is lehet, hogy az ő ága már nem is ott élt, hanem a környékén, de

máshol. Ha írsz még, jobb lenne a Családfakutatás topikon, ne ezt romboljuk.

 

Előzmény: Primama (15697)
LvT Creative Commons License 3 napja 0 0 15699

Plósz: Ez a német Ploß családnév magyaros helyesírású alakja. Ez utóbbi két német név alakváltozatának egybeesése.

 

1. A német Bloß vezetéknév délnémet írásformája, amelyik a német bloß ’csupasz, pőre, meztelen’ melléknévből lett, az elsőnek elnevezett (hiányos) ruházatára vagy szegény voltára célzó ragadványnév.

 

2. A német Plotz családnév alakváltozata. Ez a gyakori zsákmányra utalóan halászt jelentő foglalkozásnév a mai németben Plötze formában ismert nevű bodorka ’Rutilus rutilus’ hal nevéből.

 

 

Krupla: Nehéz ügy, mert a jelenkorban a Krupla vezetéknév csak Magyarországról és az USA-ból mutatható ki, de nyilvánvalóan nem magyar és angol alakú névről van szó, hanem szlávról. A RadixIndex.com a II. vh. idejéből „Legyesbényes”-ről mutatja ki, ami minden valószínűség szerint Legyesbénye községgel egyezik. Vályi szerint a XVIII. sz. végén Legyesbénye „magyar és tót falu”, tehát a név lehet szláv eredetű a mai szláv területről való közvetlen kimutathatatlansága ellenére.

 

A kérdezett név esetén párhuzamként az ukrán Крупляк (Krupljak) név adódik. Lehet, hogy a nevünk ennek vagy egy hasonló szláv névnek a rövidülése-romlása. Ennek a névnek a szlovák megfelelője Krupiak (tehát -l nélkül). Ezek a rendszerint többesz számban használt ukrán крупи (krupi), szlovák krúpy ’dara, tisztított és összezúzott gabonaszemek mint táplálék; jégszemek (mint csapadékfajta)’ szó -як (-jak) ~ -iak nagyító-rosszalló képzős származéka. Tehát vélhetően olyan ragadványnévről van szó, amely az elsőnek elnevezett kedvenc vagy kényszerűen egyszerű táplálékát nevezi meg, esetleg darát készítő foglalkozásneve. Vályi „tót” megjelölése mögött állhat (valahai) kárpátukrán (ruszin) vagy valach etnikum: a -p utáni -l hang ez utóbbira látszik inkább utalni. — A hasonló délszláv neveket mint Krupljan, Krupljanić, Krupljanin, a horvát irodalom Bosanska Krupa településre utaló lakosneveknek tartja. Hacsak nem számolunk szlovákok közé korábban beolvadt horvát családdal, az adott esetben ez a lehetőség kizárható.

 

Kevésbé valószínű, de teljesen nem tudom kizárni, hogy a kérdezett név a német *Kruppl vagy Krüppl ~ Krüppel családnév szláv ajakon átformált változata. Tulajdonneveknél ugyan nem jellemző, de magánhangzó értékű -l-re végződő német közszavak a szlovákban gyakran honosodnak -ľa végződéssel (amikor a magyarban -li véggel), pl. krumpľa ’krumpli’ < bajor krumpl, rašpľa ’ráspoly’ < szász roschpl. Ezek a német nevet a német Krupp név kicsinyítő képzős formái. A Krupp alnémet név két etimológiával: vagy marhatenyésztőt, marhakereskedőt jelent, vagy az elsőnek elnevezett jellemére (csúszómászó) utaló ragadványnév.

Előzmény: moha-wk (15696)
LvT Creative Commons License 3 napja 0 0 15698

A Gigacz név nyomtatott cirill betűkkel írva: „Гигац” , dőlten „Гигац”.A Zsigmond = „Жигмонд”, ill. „Жигмонд”. Írva a nagy „Г” (G) a latin írásbeli nagy „T”-re hasonlít, az írt kis „д” (d) pedig az írásos kis latin „g”-re. Az „и” megjelenhet a latin „i” alakjában, de egy hurokkal is felette, mint „й” (ez utóbbi egybeesik a /j/ hang írásképével). S í. t.

 

Vö. https://www.russianforeveryone.com/RufeA/Lessons/Introduction/Alphabet/Alphabet.htm

https://en.wikipedia.org/wiki/Cyrillic_script

https://www.familysearch.org/en/wiki/Russia_Handwriting

Előzmény: Primama (15697)
Primama Creative Commons License 3 napja 0 0 15697

Gigacz névvel kapcsolatban: feltételezhető, hogy a házassága Zsigmond Ágnessel görög katolikus anyakönyvben található, később tér át a római katolikus hitre. Kérdésem, hogy hogyan lehet keresni ezekben a cirill betűs anyakönyvekben?

Előzmény: 2xkiss (15691)
moha-wk Creative Commons License 3 napja 0 0 15696

Két újabb vezetéknévre kérdeznék rá: Krupla, Plósz.

szimizso1 Creative Commons License 3 napja 0 0 15695

Köszönöm szépen a választ! Csornán élnek ismerősöm rokonai Balter családnéven. Ők is német származásúaknak tartják magukat. Még egyszer köszönöm a választ!

Előzmény: LvT (15694)
LvT Creative Commons License 3 napja 0 0 15694

Boltresz: Németország délnyugati részén, elsősorban Baden-Württembergben megtalálható a jelenkorban a Boltres családnév. Ugyanakkor a DFD azt írja, hogy valójában egy erdélyi szász névről van szó, amely a Baltres változattal együtt a Balthasar ’Baltazár’ egyházi személynév Baltre > Boltre rövidülésből -s birtokos raggal képződött apanév. — Mivel a név hiányzani látszik a mai Romániából, úgy tűnik az ilyen nevű családok teljesen áttelepedtek Németországba.

Előzmény: szimizso1 (15690)
Primama Creative Commons License 4 napja 0 0 15693

Nagyon köszönöm! Feladtad a leckét, nagyon izgalmas a keresgélés, egyenlőre nincs találat. Jozephus Gigacz a keresett személy, a felesége Zsigmond Ágnes. 

Előzmény: 2xkiss (15692)
2xkiss Creative Commons License 4 napja 0 0 15692

jav * Somjácz > Sumjácz

Előzmény: 2xkiss (15691)
2xkiss Creative Commons License 4 napja 0 0 15691

Szerintem már csak össze kéne fésülnöd a két település anyakönyvi adatait, keresve a kapcsolódást.

pl: Mezőkovácsházán van Gigacz Péter és Misunda ( helyesen: Misurda) Betta elsőszülött fia Péter 1868-ban.

Somjáczon születik egy Gigacz Péter 1843. dec 18. akár ő is lehet a fenti apa.

Somjáczon honos név a Misurda, ugyan felületes kereséssel Betta nevű lányukat nem találtam, de Borik - Barbarák vannak.

Azt nem tudom, hogy a Bori összehozható -e a Bettával ?

Ha nem Mezőkovácsházán házasodott a páros, akkor még talán otthon.

Lehet, hogy a fenti adatok görögkatolikus anyakönyvben lesznek.

 

Vagy lehet, hogy a somjáczi római katolikus anyakönyvben - ha van akkor- rögtön rálelsz arra a Gigacz családi ágra,

aki már fent is rk. volt.

 

Ha van több korai Gigacz ág Mezőkovácsházán, őket is kellene keresned a fentiek között.

A keresztszülők nevei is segíthetnek, ha egyeznek fenti családnevekkel.

Ahogy láttam, Misurda apanév is van M.kh- pusztán.

Valószínűleg több család egyszerre jöhetett délre. Ezek az adatok is segíthetnek.

 

 

Előzmény: Primama (15689)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!