Pusztán a -cs miatt ezek nem feltétlenül szláv nevek, a -cs kicsinyítőképző a magyarban használatos volt. (Ma is az, de csak a -cska képzőbokor részeként)
A Gerőcs mögött a Gergely név Gerő (eleve becézett) változata lehet, a Bödőcs pedig talán a Böde névvel rokon.
Ps. úgy tudom, a szlovén nyelv valamelyik Magyarországon is beszélt változatában van /ö/ hang.
Üdv. A szláv hangzású nevek között két furcsaság: 1. Bödőcs. 2. Gerőcs. - A szláv nyelvekben nincs ö (ő) hang. A fentiek nem szlávok? Akkor honnan? Kösz.
Ha a tipped helyes, akkor annak utána tudsz nézni, hogy magyarosítottak-e ilyen névre, és miről.
Én elképzelhetőnek tartottam volna, hogy ezt az ételt kedvelő ember ragadványneve vált családnévvé
idővel, vagy esetleg egy hentes vagy fogadós kapott ilyen nevet.
A Régi magyar családnevek névvégmutató szótára viszont a Velő> Vélő nevet magához tartozónak sorolja. Az egyéni tulajdonságokra, azon belül a belső jellemzőkre, - szellemi, lelki tulajdonságokra utaló családnevek között hozza, mint pl. a Nagyeszű, Csendes, Heves, stb neveket.
A szótárban a keletkezés motivációja szerinti besorolása a családnévnek az 5/b kategória.
Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, szerintetek a "Velő" családnév milyen eredetű lehet? Sajnos én nem találtam semmit az interneten de hát ha ti sokkal többet tudtok segíteni nekem. Én arra tippelek, hogy egy fura magyarosítás eredménye.
Ha szlovák, akkor Hrešťák alakban keresném. Ilyen név van is. A töve a hrešíť szó lehet, ami - úgy nézem - azt jelenti, hogy bűnöz, hibázik, szitkozódik. Az -ák főnévképző. Egy olyan ember kaphatta eredetileg ezt a nevet, akire ez jellemző volt.
Sziasztok!
Hrestyák névvel ki találkozott már? Én úgy tudom, hogy szlovák eredetű név. Találkoztam a nevemmel sokféleképpen mint pl: Hresstyak, Hresstjak, Hrestjak, Resstjak és Vrestyák.
Vrestyák nevű személyeket találtam az FS kereső által mai Szlovákia Detva nevű településen.
1773 tól vannak az őseim Nyíregyházán evangélikus vallásúak vagyunk/voltak.
Köszönöm előre is
Hrestyák Rudolf
"Proity: Az -ity végű nevek egyértelműen a középső délszláv (horvát-szerb) -ić végződés magyaros lejegyzésére utalnak. Ez esetben, ellentétben az -ics-csel nem kell északra (az ukrán-lengyel-szlovák tömbre) kitekinteni.
A név jelenkori horvát írásmódja: Projić. Az -ić apanévképző előtt itt is személynév áll: Proj(e).Ez lehet az olyan egyházi nevek rövidülése, mint a görög eredetű Prokopije ’Prokop(iosz)’, ’tkp. sikeres’, de esetleg a horvát proja ’málé’ stb. szavakból lett világi személyneveké is."
Mivel a Te nevednél -ics a végződés, így a név származása szempontjából vizsgálni szükséges az északi szláv eredetet is a déli mellett. A névtő az LvT által megadott.
A Projcs alakhoz tartozó még a Projts, mely ugyanaz a név, csak régebbi helyesírással.
Az FS magyarországi adatai szerint ez a két forma szinte teljesen Geszti (ma: Somogygeszti) faluhoz
köthető a 19. század néhány évtizedében. Azért akad 20. századi adat is Somogyban, Boronkán.
Gesztiben később a Proits- Proics alakok tünnek fel. Projsz 2 van Zalában.
Persze a Projcs is megmaradt, létező ma is.
A Proics változat többfelé ott van Baranyában - Somogyban, a Dráván túl -de közel a határhoz Hr-Szlavóniában>(Pitomacsa-Pitomača -itt Projch alakban is), de a Felvidéken-Szlovákiában több helyen is, -itt Prajts alakban is, aminek az olvasata akár Projts (Projcs) is lehet. És ezek a FS bejegyzések már a 18. század első feléből is vannak, tehát korábbiak, mint a megtalált Projcs forma.
A név korai és mai magyarországi elterjedtsége -DNY Dunántúl- erősítené a horvát-szerb eredetet,
de nem zárható ki az északi- vagy inkább nyugati szláv sem.
Az emlegetett Pitomacsa (Hr) falu a török után a 17.sz. végén települt újra, délről és északról is érkeztek ide, lehetnek horvátok de akár szlovákok is az itteniek.
A Felvidéken-Szlovákiában felbukkanó nevek településeinél pedig kézenfekvő a szlovákságuk, hacsak nem korábban felkerülő horvátok. Ami azért lehetséges, nem kizárható kutatás nélkül.
Baranyába - Somogyba pedig az újratelepítés során -több más egyéb mellett -horvátok és szlovákok is érkeztek.
Adatok még a Proj névtővel rendelkező, ma is élő - tiedhez hasonló- családnevekről :
(a googl fordítója szerint cseh nyelven: projs- el, projsl- sétált -- állítólag ?)
Szlovákiában: Projsl van. Volt Proj alapnév is, és többféle végződéssel más-más nevek.
Lengyelország :Projs.
Horvátország: volt v.van nevek: Projs, Prajs, Prohić, Proić, Projić, Projcevski és sok más végződéssel.
Szerbiában is van Projić, Projceski.
A Proj alapnévre régebbi adat van még - cseh és szlovén.
Ha beszél(t) a családod horvátul vagy szlovákul, akkor az segíthet a keresett neved eredetének felderítésében. :) Esetleg ha az ősök evangélikus vallásúak voltak, az is könnyíthet.
Szóval, családtörténeti kutatás szükséges a pontosabb származás megállapításához.
Én viszonylag felületes keresést végeztem csak, a leírtakon kívül biztos lehetne még más adatokat is találni, ami közelebb vihet a kérdésed megválaszolásához.
Nem tudhatjuk, hogy mi történhetett, mikor LvT legutóbb elhagyta a topikot.
Előtte is volt már többször, hogy távol volt hosszabb-rövidebb ideig, volt, hogy ezt előre jelezte, máskor meg nem. Lehetséges, hogy a körülményei alakultak úgy, hogy az időlegesre tervezett,
vagy nem is tervezett elmaradása időben úgy elhúzódott, hogy már nem volt értelme a kialakult tényt búcsúzkodással megerősíteni. Lehet, hogy szándékozott még visszajönni, - akkor meg nem kell elköszönni, - aztán valami tartóssá tette a távollétét. Akkor meg már késő lett búcsúzkodni.
Mivel ő volt a fórum lelke, meghatározóan a működésének fenntartója, így természetesen komoly visszaesést okozott itt az ő távolmaradása. Pedig igény lenne rá. :)
Csak nézzük vissza, hogy milyen tömegesen kapta régebben a kérdéseket a nevekre vonatkozóan.
Talán ebbe fáradt bele, s már nem tudta vállalni azt a jelentős leterheltséget, ami ezzel járt.
Szerintem vagyunk jó néhányan, akik reménykedve vártuk, hogy egyszer csak mégis visszajön,
s valamelyik érdeklődő kérdésre felbukkan LvT válasza.
Feltételezem, hogy azért valamennyire figyelemmel kíséri az itteni történéseket, - én ezt tenném
az ő helyében, -s ha akar, megnyilatkozik itt egy késői elköszönésre.
Míg ez nem történik meg, addig van esély talán a visszatérésére.
A Krigovszki -Krigovszky névre lenne egy másik, talán jobb tippem.
A volt Szepességben fekszik Pavlyán-Szepesszentpál - ma Pavl'an nevű falu Szlovákiában.
Ennek a településnek a határába olvadt bele, a még a középkorban elpusztult Krigov nevű falu.
Ez adhatta esetleg a kérdéses családnév alapját, s a -szky, -szki végződés pedig az onnan
való származásra utal.
Én nem vizsgáltam a falu eltűnésének körülményeit, és annak idejét.
A kérdés az, hogy nem történt-e ez túl korán ahhoz, hogy családnevet adhasson, és ezzel
a képzővel ellátva?
A FS. adatai között megnézve a név mindkét alakjára az elterjedtséget, ez erősítheti a szepességi kiindulási helyet, hiszen ezen a környéken fordulnak elő jelentős számban a nevek.
Persze, azért máshol is felbukkannak. / Miskolc, USA stb./
Pavlyán falu és a bekebelezett Krigov közvetlen szomszédja Felsőrépás - Vyšné Repaše , ahol a
FS tanulsága szerint, jelentős számban felbukkan a kérdéses családnév az anyakönyvekben.
Valamiféle továbbélése kellett, hogy legyen Krigov falu emlékének, mert még most is lehetett rá
adatot találni, hogy Pavl'an részévé vált, és manapság is emlegették a területet mint Pavl'an-Krigovot.
Egy szomszéd faluban meg főleg képben voltak azzal, hogy ki települt át a volt Krigovból hozzájuk.
Ne fejtsd, megint csak tippeltem a kérdéses neved kapcsán!
Bizony, nagyon-nagyon jó lenne már újra élvezni LvT jelenlétét, tudását itt a topikban !
A Kapsza ma is létező lengyel, cseh, szlovák és magyar családnév. (és USA)
Ha igaz, a szó jelentése a cseh nyelvben zseb, a szlovákban tarisznya, táska, de találtam egy-egy
(volt) adatot tarsoly és szintén zseb jelentésére is.
A Kapsa névváltozata mai is élő magyar, és szlovák családnév, de előfordul a horvátoknál is.
A Kápsa a magyar nyelvben is jelentéssel bírt mint tarisznya, kenyereszsák, de a szó már kiavult.
Nyelvünkbe kerülését a latinból eredeztetik.
A Kapsa névre a 13. századtól van adat Magyarországon, először mint személynév, majd családnévként bírta nemesember, jobbágy, és a 16. század végén például a gyöngyösi főbíró.
Én nem foglalnék állást a családnév eredetére, esetleg annyit, hogy a fentiek szerint...
A Krigovszki névre a tippem: talán Krig helységből származó személy, család neve.
Az eredetet nem találom, de a Sekulić szerb-horvát név, többek közt horvát nemesi családé. (A Szekulity majdnem biztos, hogy ennek a -viszonylag késői- magyar átírása.)
