Keresés

Részletes keresés

vrobee Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1144
Ez a sztori így kicsit gyanús nekem, hogy magyar papok ekkora befolyással lettek volna a román nyelvre. oké, hogy szavakat könnyen, nyelvtani jelenségeket nehezebben, de néha el lehet terjeszteni. De hogy fogtak volna egy "koptatott", a latintól messze álló, erősen hiányos esetrendszert, ami felváltotta volna a nép ajkán a prepozíciókat? Hááát...

---

(többes számban -a végződésű) igékről van szó.
igék a francokat, bocs :)
Előzmény: odovaker (1143)
odovaker Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1143

aztán mégis ott van a románban."

 

Egyszerű oka van, mert 16. századi magyarok (papok) alkották meg a "román nyelvű" Bibliát a latinból.) 

 

A románoknak addig csak ortodox egyházi szláv Bibliájuk volt.)

Előzmény: vrobee (1140)
vrobee Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1142
A románban a határozott névelőnek vannak esetei, ... egyetlen valódi kivétel a nőnemű főnevek birtokos esete.
A paradigma mindenesetre megvan. Hogy ebből mennyit használnak valóban (a végartikulus ragozásán túl persze), és az mennyire eredeztethető a latinból, passz.
Meg állítólag vokatívusz is van, bár az (is) kicsit mondvacsináltnak tűnik.

román "semlegesnem" sem a latin semlegesnem folytatása, hanem olyan főnevek csoportja, amelyek egyes számban nőneműek, többesben hímneműek.
Erre az olaszban is van példa, és azt hiszem, eredetileg valóban semleges nemű (többes számban -a végződésű) igékről van szó. Az más kérdés, hogy most ezt jogos-e annak tekinteni?
Előzmény: Törölt nick (1141)
Törölt nick Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1141

"ugye ilyesmi a román esetrendszer is, a vulgárlatinban rég összeomlott, a nyugati latinban (+ olasz) lényegében nyomtalanul eltűnt, aztán mégis ott van a románban."

 

Ebben a formában ez sem teljesen igaz. A románban a határozott névelőnek vannak esetei, amelyet a szavak végéhez kapcsolnak, egyetlen valódi kivétel a nőnemű főnevek birtokos esete. De hogy őszinte legyek, nem vagyok róla meggyőződve, hogy természetes folytatása lenne a vulgáris latinnak és nem az erős szláv—balkáni szubsztrátumhatás miatt van így.

 

Ha már a névelőnél tartunk (ami ugye latin mutató névmásból fejlődött ki), a spanyolban és a többi újlatin nyelveben is ugyanúgy vannak esetei a személyes névmásnak. Tehát a románnal vigyázni kell, mert megtévesztő. (A román "semlegesnem" sem a latin semlegesnem folytatása, hanem olyan főnevek csoportja, amelyek egyes számban nőneműek, többesben hímneműek.)

Előzmény: vrobee (1140)
vrobee Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1140
elszigetelt dialektus akár meg is őrizhet a köznyelvből rég kikopott dolgokat.
ugye ilyesmi a román esetrendszer is, a vulgárlatinban rég összeomlott, a nyugati latinban (+ olasz) lényegében nyomtalanul eltűnt, aztán mégis ott van a románban.
Előzmény: vrobee (1139)
vrobee Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1139
Ha egy hang egy korábbi közös nyelvállapotban már eltűnik, akkor természetszerűleg nem lehet egy modern nyelvváltozatban annak a folytatása.
Természetesen. De nem véletlenül írtam le a "zárvány" szót, ugyanis egy viszonylag elszigetelt dialektus akár meg is őrizhet a köznyelvből rég kikopott dolgokat.

---

Úgy is lehetne mondani, hogy Yo soy vía, verdad y vida.
Hát megértik, de a határozott névelő ugyanúgy nagyon hiányzik, mint ahogy a magyarban hiányozna...
Előzmény: Törölt nick (1137)
Törölt nick Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1138
Úgy is lehetne mondani, hogy Yo soy vía, verdad y vida.
Előzmény: vrobee (1132)
Törölt nick Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1137

Ahogy mondja scasc, szláv átvételekben, illetve művelt görög átvételekben szerepel még a görög ch (χ) folytatásaként (pl. arhi-).

 

Ha egy hang egy korábbi közös nyelvállapotban már eltűnik, akkor természetszerűleg nem lehet egy modern nyelvváltozatban annak a folytatása.

A spanyol [x] hangnak sincs az ég világon semmi köze a latin H-hoz, hanem a középkori spanyol [ʃ] folytatása, és ez a változás nem is olyan régen történt (17. század). Ami ma a spanyolban [x] (írásban j), az a latin -C'L-, -G'L-, -LĬ- [lj], -X- folytatása.

Előzmény: vrobee (1133)
vrobee Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1136
bár az utóbbi kettő - gondolom - műveltségi átvétel újlatin nyelvekből, max. az analógia játszhat.
Előzmény: scasc (1134)
vrobee Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1135
jogos, köszi.
Előzmény: scasc (1134)
scasc Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1134
Az olyan szavak, mint az ore < lat. hora, ospitalitate < lat. hospitalitas, onoarea < honor- stb. valamint a román h szláv eredetű szavakban való előfordulása másodlagos voltára utal.
Előzmény: vrobee (1133)
vrobee Creative Commons License 2010.02.24 0 0 1133
Mi a helyzet a román h-val? Latin "zárvány", vagy későbbi képződmény?
Előzmény: Törölt nick (1130)
vrobee Creative Commons License 2010.02.23 0 0 1132
Yo Soy el camino, la verdad y la vida.
Előzmény: Nemo Identitas Aquarius (1131)
Nemo Identitas Aquarius Creative Commons License 2010.02.23 0 0 1131
Hogyan hangzik spanyolul ?



"ego sum via,veritas et vita"
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.31 0 0 1130

Végre a végére értem a könyvnek. Nagyon érdekes volt, tudom mindenkinek ajánlani. Különösképpen az utolsó néhány fejezet, a latin nyelv sztenderdizálása.

 

A római költők a sztenderdizálás során tulajdonképpen nem csináltak mást, mint rögzítették az élő nyelvben használt szavak és kifejezések, ejtésváltozatok közül azokat, amelyeket elegánsnak tartottak, és csak azt javasolták használni a művelt nyelvben. Ez magyarázatot ad arra, hogy az újlatin nyelvekben miért mondanak sokmindent másképp: valamennyi alak ugyanúgy megvolt a latinban is, csak nem számított "elegánsnak"; sokszor a régiesebb latin forma került be és él tovább az újlatin nyelvekben, nem a klasszikus. A sztenderd nyelv megalkotása és a javasolt alakok rögzítése után viszont már nem akartak tudomást venni az élő nyelv szüntelen változásáról, ragaszkodtak a normához, ezért egy idő után a beszélt nyelv annyira eltávolodott a klasszikus sztenderd nyelvtől, hogy azt a lakosságnak idegen nyelvként kellett megtanulni: ekkortól indul el az újlatin nyelvekbe való átmenet.

 

Szintén érdekes megemlíteni a "h" kiejtését. A jelentésmegkülönböztető szerepű hehezet a klasszikus korra teljesen elnémult (ahogy az újlatin nyelvekben is láthatjuk), viszont a normát diktáló római költők ezt mesterségesen vissza akarták állítani. Aki tudta, hol kell a [h]-t ejteni, az számított műveltnek. Az egyik költő ezt úgy értelmezte, hogy az a művelt, aki mindent hehezettel ejt, így nevetség tárgyává vált, mert minden szót hehezettel ejtett. Ez a rész különösképpen tetszett. :)

Törölt nick Creative Commons License 2010.01.26 0 0 1129

Visszatérve a topik témájához, eljutottam Adamik Béla könyvében a klasszikus latin korszakhoz (sajnos idő hiányában elég lassan tudok haladni az olvasással). Érdekes megemlíteni, hogy nagy római költők és grammatikusok a Római Birodalomban csak azt a nyelvet tartották latinnak, amit Rómában, a felső, művelt rétegek beszéltek (!), az összes többi, Rómán kívül beszélt nyelvjárást "parasztnyelvnek" nevezték. Vagyis az ún. vulgáris latin vs. latin megkülönböztetés már akkor is megvolt. Igazából most értettem meg, miért különösképpen csak a nyugati területek (Hispania, Gallia) nyelvhasználatát hívták vulgáris latinnak.

 

Ugyanakkor az ellentmondás így is ott van, mert a latin minden területen, még Rómában is ugyanúgy leegyszerűsödött, ugyanazok a változások végbementek (főnévragozás eltűnése, palatalizáció, mássalhangzócsoportok leegyszerűsödése stb.), annak ellenére, hogy a római elit ezt megpróbálta mesterségesen visszatartani (ami más területeken nem volt jellemző).

Törölt nick Creative Commons License 2010.01.25 0 0 1128
Így írják: "vaffanculo" (egybe).
Előzmény: Nemo Identitas Aquarius (1117)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.25 0 0 1127
Nem baj. Az Aranypolgár még mindig jobb.
Előzmény: Törölt nick (1124)
vrobee Creative Commons License 2010.01.25 0 0 1126
Marhajó példa végigragozni :)
Fuck their asses, ha már...
Viszont legalább két okból lehet them is:
- A their névmás helyett az amerikai szubsztandard beszédben használják a them-et
- fuck them [in the] ass (=assfuck them)
Előzmény: Törölt nick (1121)
Nemo Identitas Aquarius Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1125
Ezt épp a latinok eltiprója mondja ! :)
Előzmény: odovaker (1123)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1124
Én arra sem emlékszem, hogy láttam-e. Ha láttam, akkor az elég régen lehetett. :)
Előzmény: Nemo Identitas Aquarius (1122)
odovaker Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1123
Veri klasszikus latin...
Előzmény: Törölt nick (1121)
Nemo Identitas Aquarius Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1122
Szégyen fejemre,de csak most láttam a Keresztapát.

Magával ragadó filmalkotás.

Minden idők egyik legjobb filmje.

Lenyűgöző életszerűség,briliáns színészi karakterek és alakítások.

Bravissimo !!!
Előzmény: Törölt nick (1121)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1121
"Fuck their ass" lenne angolul, de ez egy főnév olaszul (más kérdés, hogy egy kifejezésből származik).
Előzmény: Nemo Identitas Aquarius (1120)
Nemo Identitas Aquarius Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1120
Most néztem meg a Keresztapát.

Abban mondják egy veszekedés folyamán.

Köszönöm .

Tehát kb:

Fuck them ass !
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1119
A jelentése tehát kb. 'seggfej'.
Előzmény: Törölt nick (1118)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1118

Ez annak az összevonása, hogy va a fare in culo, 'menj, b***d seggbe'. 

fare (< FACERE) = 'csinál', culo = 'segg'.

Előzmény: Nemo Identitas Aquarius (1117)
Nemo Identitas Aquarius Creative Commons License 2010.01.24 0 0 1117
El Mexicano !


Mit jelent az olasz káromkodás?

Szó szerint és átvitt értelemben?

"va fan culo"
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.13 0 0 1116
Most olvasom valahol, hogy a praetorianus szó a praetoriumot, vagyis a parancsnoki sátrat őrző katonákat jelentette eredetileg, innen a 'testőr' jelentés. Végülis magamtól is kitalálhattam volna, ha tudnék logikusan gondolkozni.
Előzmény: Törölt nick (1111)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.12 0 0 1115

Véleményetek szerint hogyan ejthették a latinban a szókezdő r- hangot? Ez azért érdekes, mert ugye a spanyolban (és az összes többi iberoromán nyelvben) a szókezdő és a zárt szótagot követő szótagkezdő r- is pergetett (pl. a rosa kiejtése ['rrosa], sonrisa [son'rrisa], Israel [i(s)'rrael], subrayar [subrra'jar]). A baszk nyelv is, melyben az r- nem lehet szókezdő helyzetben, érdekes módon kettős r-rel vette át a latin szavakat egy magánhangzó betoldásával: REGEM > errege (sp. rey).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!