Szervezek egy barati kort ahol rendszeresen lehetoseged van megmutatni mennyit fejlodtel, akar van tanarod, akar nincs. Kikerheted mas zongoran tanulok velemenyet ha erdekel. Lehet konnyu vagy komoly zene egyarant.
Ugyanakkor kezdoknek olcso csoportos tanfolyamokat is tartanank, valamint a zongoraterem berelheto gyakorlasra. Jelenleg a zongora terem meg nem uzemel (felujitas alatt) de ha koveted a facebook oldalt ertesitunk minden esemenyrol, lehetosegrol.
Sziasztok! Ha van még néhány lelkes fórumlátogató, aki szeretne zongorán tanulni, keresse a Hangrózsa Zongoraiskolát. Színvonalas, személyre szabott tananyag, elsősorban a klasszikus zenére építve, képzett és türelmes tanár, Steinway & Sons által tervezett zongora. Az árfekvés a minőséget tükrözi.
Született egy olyan zongoraiskola, ahol gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát. Mindenki azt kapja, amire szüksége van: kottaolvasás, ujjgyakorlatok, kedves kis darabok, népszerű dalok, klasszikus művek. A Steinway & Sons által tervezett zongorán a kezdők is élményben részesülnek, a profik művészi szinten játszhatnak. A helyszín elegáns, a környezet szép. Budapest, Pálvölgy.
Kérdezd meg a zongoratanárodat, ő biztos tud tanácsot adni.
Egyébként nem muszáj "analóg" zongorán tanulni, már 100eFt alatt is van kalapácsmechanikás billentyűzet, ami tökéletesen alkalmas tanulásra, ráadásul este sem "zajos".
Felnőtt fejjel -nagyon kevés gyerekkorban felszedett alapokkal- gyakorlatilag teljesen kezdőként szeretnék zongorázni tanulni.
Nincs semmilyen célom vele, csak a tanulás öröme, kihívás, értelmes hobbi, stresszoldás, koncentrációs képesség fejlesztése stb., vagyis nem remélem, hogy magas szintet valaha is elérhetek.
Budapesten élek, így magántanárt tanálni nem jelent gondot, azonban nincs saját zongorám. Valaki tud esetleg olyan helyről Budapesten, ahol van lehetőség gyakorlásra?
Természetesen akár bérleti díj ellenében is érdekelne. A Google keresés főleg iskolákat dob ki, ahol órák után a diákok gyakorolhatnak, de feltételezem, vadidegen felnőtteket nem szívesen látnának ott.
Ha bárki tud bármilyen gyakorlási lehetőségről, kérem írjon egy emailt az alábbi címre: theprocrastinator.bogi@gmail.com
Van egy zongoratanulásra perfekt , és szép kütyüm. 7 oktávos, brutálisan kifinomult és élőszerű billentéssel. Igazi "régi" minőség. A design pedig magáért beszél. Na meg csodálatosan inspiráló hangszínek. AZ már csak hab a tortán,hogy nem csak Zongora van rajta :)
Zeneakadémiát végzett zenetanárnő belvárosi (VI. kerületi) otthonában magánoktatást vállal zongorából. Gyerekek és felnőttek, kezdők és haladók egyaránt jelentkezhetnek. 50 perces órákat tartok 3000 Ft-ért. Magánúton sok éve tanítok zongorát, több művészeti iskolában is voltam ének-zene-, szolfézs- és zongoratanárnő, s jelenleg is tanulok (diploma után) neves tanároktól zongorát. Hiszem, hogy a tanulás soha nem érhet véget, s az taníthat jól, aki maga is tanul, zenél, játszik. A szabályokat kölcsönösen betartva jó légkörben szoktak folyni az óráim. Érdeklődni lehet a szablindakrisz@gmail.com email-címen vagy a 06-30-237-72-21-es mobilszámon bármikor. (Ha tanítok, természetesen kikapcsolom, de utána elérhető vagyok.) Üdv: Szabó Melinda
Ezzel egyetértek. Még annyit, hogy törekedni kell arra, hogy játék közben ne a magunk játékát, hanem a cd-n, kazettán hallgatott dalt hallgassuk. Ha hibázunk, ne javítsunk, hanem lépjünk tovább. Én egy dalt max. kétszer játszottam el egymás után, aztán talonba tettem. Azt vettem észre, ha 1-2 hét, vagy hónap után újra elővettem, már sokkal könnyebben, kevesebb hibával sikerült eljátszani.
A szintiken a billentés is egészen más, azt sem szabad elfelejteni, úgyhogy ha _zongora_ a cél, akkor biza jófajta súlyozott mechanikás kütyü a minimum...
Néha nem árt a konzultáció egy tanárral, az ember elbizonytalanodhat, hogy jó-e amit csinál. Én a kezdeteknél kis betűket ragasztottam a billenyűkre, c,d,e,f....és füzetbe irogattam egy-egy dal hangjait. Erre írtam, hogy a kezdet bizony keserves, sokan emiatt abba is hagyják. Még egy jó tanács aki szintetizátoron tanul: felejtsétek el a transzponáló gombot, ill. az egyujjas akkordfogást. Ez később megbosszulja magát.
Én nulláról indulok, én is próbálkozom persze magamban otthon, de muszáj elmennem tanárhoz, mert így végtelen nehéz....
A zeneiskolát jó ötletnek tartom, lényegesebb olcsóbb, mint tanárhoz járni, viszont a tömeg miatt lassabb lehet a haladás is. És ugye még csak ápr. van. Gondolom, minden suliban kb. szept-ben indul az év. Szóval addig szükségem van tanárra, úhhogy ha vki ismer egyet, plíz dobja át levélben v. itt az elérhetőségét.
A neten biztos találok ezret, de jobban örülnék olyan tanárnak, akiről már vki csupa-csupa jót mesél :)))
Hát igen, nagyon fontos a zenével szembeni alázat, belátni azt hogy ha mások egy zenét jobban, technikásabban játszanak, akkor még van tanulnivaló. A hibákra visszatérve, ezt az ember egy idő után tudja kontrollálni, ha közben szól az etalon zene, van mihez viszonyítani. "Nyitott füllel" kell járni, tapasztalatot szerezni, és rengeteget gyakorolni.
Viszont azt is vedd figyelembe, hogy ha valaki valamit (megfelelő szakmai útmutatás, gyakorlati segítség, korrekció hiányában) rosszul tanul meg, azt sokkal-sokkal keservesebb korrigálni, mint eleve jól megtanulni.
Egyébként annak, aki zeneiskolában tanult, fogalma sem lehet, hogy ezt másképpen, önképző módon is lehet. írásomat azoknak szánom, akiknek nincs pénzük zenetanárra. Az első 1-2 év kegyetlen nehéz, de aztán már szenvedéllyé válik a billentyűzés, a hibák, melléütések elmaradnak. Sokan úgy gondolják, hogy aki zenélni tanul, az azért teszi, hogy másokat szórakoztasson. Hát ez nagy tévedés: elsősorban magunk örömére játszunk. És ez így jó: megmarad a játék szépsége.
Hát igen, tartottam attól, hogy kicsit provokatív lesz a hozzászólásom. De mégis szeretném leszögezni: én hiányolom az audiovizuális lehetőségeket a zenei oktatásban. Bizonyos kor után az ember már nem szívesen ül be egy zeneiskolába fiatalok közzé. Tehát marad az autodidakta módszer. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan tanultunk meg így hangszeren játszani. Az ujjrend, az ütemtartás, stb. egy idő után magától kialakul. Képes lesz arra, hogy meghallja a zenében a részleteket, a szólamokat, és már ne önmaga játékát figyelje. Benkő Lacival kapcsolatban: én szívesebben hallgatom akár egy utcai zenész játékát, mint azt a sok komputerrel készített, és zenének nevezett izét, ami elárasztotta a boltokat.
Ha az alapján próbálsz megtanulni billentyűs hangszeren játszani, amit lelesel egy videóról, nem fogsz jól járni. (Maximum a BenkőLaci szintjéig jutsz el. Ha az elég, ám legyen. Fakezű, fantáziátlan klimpírozóval Dunát lehetne rekeszteni.) Ugyanis egy videón nincs rajta az a folyamat, amíg a zongorista egy 2-3-4-5 ütemes futamot kigyakorol. (Először egészen lassan, és következetes, jó ujjrenddel.) Ugyanis ha csak nekiesel egy futamnak, mint amai bizonyos kisebbségi a mamájának, akkor abból csak "hudlizás" lesz (ahogy drága zongoratanárnőm mondta mindig.) Aztán a dinamikai játékokról már ne is beszéljünk; milyen "dinamikai íve" van egy dallamnak... Azt pedig már meg sem említem, hogy ahhoz, hogy az ember 5-6 év tanulás után jól el tudjon játszani technikásabb darabokat, elengedhetetlen az a folyamat, az a rengeteg "alapozás", amit az előtte eltel 5-6 év során kap. Billentési technika, kéztartás...
Amit írtál, részben egyetértek, én a véleményemmel csupán azt akartam kifejteni, hogy a tanulásra vannak külömböző lehetőségek. Én pl. szívesen kamerázok esküvőkön, ahol szintis játszik, aztán a felvételt sokszor megnézem, ill. melléjátszom. Sokmindenre rá lehet így jönni. A legfontosabb mégis a rengeteg gyakorlás, ami szerintem kb. ezer óra. Tehát csak a legelszántabbaknak ajánlanám ezt a módszert.
A video, illetve a számítógép hogyan fogja a kéztartásodat, a billentést, az újjrendet _javítani_? Hogyan fog abban segíteni, hogy a fizikai adottságaidhoz igazítsa a játékodat (pici kéz rövid újjak, vagy liszti lapáttenyér?) Vagy felveszed, visszanézed, és megállapítod saját magad, hogy hopsz, ott nem volt jó...? Lehet, hogy bizonyos dolgokat le fogsz tudni játszani, de az még nem hangszeres tudás...
Nagyon sok finomság van, amit a tanár azonnal kiszúr, te meg sem a videón, sem az oktatóprogiban nem fogsz észrevenni. A gyakorlásban segíthet a számítógép (pl. azzal, hogy egy jó szekvenszerben fölveszed, amit csinálsz, majd megnézed a kottát/visszahallgatod, hogy mit csináltál -- a hibák javítására viszont neked kell ezesetben rájönni...)
Az a heti 1-2 óra a tanárnál, plusz a másik 6-10 óra gyakorlás együtt vezet igazán eredményre. Nem utolsó sorban pedig a programozott tanulás menetrendjét nehezebb az egyéni képességekhez/igényekhez/lehetőségekhez igazítani... Szerintem...
A gyakorlatias módszerekben egyetértünk: gyakorolssz napi x órát, majd amit kigyakoroltál, megmutatod egy hozzáértőnek (tanár), aki a következő hétre ellát jótanáccsal, prompt javítja a hibáidat, és a haladásodhoz mérve új feladatokat ad, illetve az elméleti alapokat is töltögeti a buksidba.
Lehet, hogy sok ember nézetével ütközik a véleményem, de szerintem gyakorlatias dolgokat csak gyakorlatias módszerekkel lehet tanulni. Egy jól elkészített videofelvétel és a számítógép sokat segíthet ebben, mint óránként súlyos ezreket kifizetni egy zenetanárnak. Persze, az összhangzattan ismerete nagyon fontos, ennek is megvan a szakirodalma.
