A PV inverter a napsugárzásból készít áramot. Ha az nincs, áram sincs (illetve addig, amig a mellé tett akku bírja táplálni a fogyasztóját - a klímát). Mit csinál egy klíma, ha nincs áram? Lekapcsol, illetve leáll, mi mást tehetne - áram hijján.
Azt szeretném megtudni, hogy ha egy szigetüzemű inverterre (pici akkuval ha muszáj bele) olyan fogyasztót teszek amit csak napsütésben tud kiszolgálni árammal. És mondjuk jön egy felhő, leesik az áram. Egy fűtőszálnak ez nem fáj, de mit csinál ilyenkor egy klíma mondjuk?
Én már 1975 -ben, a Majakovszkij utcai bizó előtt, strichelhettem is érte (SR51) vagy két hétig délutánonként. 10 eFt -ot kért érte az eladó, de a gépkönyvet kézzel kellett lemásolni. Nagyon jól jött később a szakdolgozat, meg beadási munkák elkészítésénél. Volt, hogy az albérletben hárman is összegyűltünk feladatot számolni, főként iterációs dolgoknál, a csőhöz képest minőségi ugrás volt.
A tanulmány szerint az árak azonnal csökkennének, és a 100 százalékban megújuló energiára való áttérés összes kezdeti költsége mindössze hat év alatt megtérülne.
Ilyenem nekem is van valahol. Külön érdekesség az áramellátása: egy kapcsolóüzemű inverter csinált 9 V-ot egy NiMH cella feszültségéből. Az egész egy 9V-os elem méretű volt, ha elszállt, a helyére lehetett tenni egy normál 9 V-os telepet...
Helyem van és a fűtésre segítenék rá egy kaszkádba kötött villanykazánnal. A villanyfogyasztással egyelőre bőven limiten belül vagyok és ha kell, a villanybojler is beleférhet az off-grid rendszerbe, az is felfűthető nappal.
A 80-as évek elején már voltak számológépek, némelyik még tudott szinusz értéket is számolni, ami persze a negyedik tizedes után már rossz volt.
A texas-ra emlékszem, az már képes volt mágnescsíkról beolvasni programokat.
Nekem itt van a fiókomban egy Casio Fx 51.es, az nagy képernyős. ledes, programozható gép, kezeli a szögfüggvényeket, képletből csomót lehet vele kötni a grafikonra.
kegyeletből, és tiszteletből megtartom örökre.(Már ami nekem örök lesz.)
