Nincs hőmennyiségmérőm, csak az elfogyasztott villanyt tudtam nézni, meg a melegvízhasználatot figyelni. Nyáron 600W-1,3kW közötti napi fogyasztások voltak kb, és ez csak HMV-re ment el, egy 250-es tárolót fűtöttünk vele napi egyszer, kora délután.
A negatív tapasztalat az, hogy ilyenkor már nem tudja magát eléggé visszafogni az inverter, és kapcsolgat a gép, túlzottan megnő az előremenő. Majd ha egyszer kihal a HMV tartály, egy nagyobb hőcserélős megy a helyére.
"Összességében (figyelembe véve a leolvasztásokat is) jó ha kijön 2-2,5 re (alacsony fhőmérsékletű fűtési módnál)... HMV COP1 ről nem is beszélve..."
Jó lesz az 3,5-4-nek és 2-2,5-nek egy normális géppel. Ne ködösítsünk meg csúsztassunk ilyen szemtelenül. Vannak mért adataid, amivel alátámasztod őket? Nekem a tavalyi szezon átlaga COP 4 lett fűtés és 2,5 HMV üzemben.
Ráadásul a Scroll kompresszor nem egy olcsó dolog, nem is igazán tesz neki jót a hirtelen leállás, mint pl. ami a geo, H tarifáknál előforulhat.
A H tarifa nem vezérelt, ergo ott a büdös életbe nincs leállás. A GEO valóban vezérelt, de pontosan tudható, hogy reggel 8-10 és délután 16-18 között van szünet. Ha a hőszivattyút beprogramozod, hogy 7:55-kor és 15:55-kor álljon le magától, akkor nem lesz semmilyen hirtelen leállás, szép szabályosan leállítja a kompresszort, mielőtt elmenne a villany.
Az inverteres megoldás jobb, de az áramelvétel ott is komoly amortizációt jelenthet...
Lásd fent.
és akkor még nem beszéltünk az éves karbantartásokról, ami +kltsg!
És pontosan mekkora pluszköltség is? 10e Ft volt nálam a karbantartás, ami abból állt, hogy meghúzták az elektromos kötéseket, és lemosták a külső hőcserélőt. Gázkörön nincs mit karbantartani. Plusz, a garanciának nem is feltétele. Tavasszal már én csinálom meg ugyanezt, negyed óra alatt, 0 Ft-ért.
ne haragudj, részben off a téma, de nem vagy te kissé túlzottan pesszimista?
esetleg túl sok akciófilmet nézel?
lehet, hogy naív vagyok, de én annyira azért nem félek attól, hogy le fog égni a ház a napelemtől, attól meg főleg nem, hogy altatógázt fújnak a rablók a szellőztető rendszerbe...
Jó, hogy elhangzanak ellenérvek is, de azért előtte illene megismerni a dolgokat, pl. a H tarifa nem vezérelt, így nem kell nagyobb valószínűséggel lekapcsolásoktól tartani, mint a normál tarifás áramszolgáltatás esetén.
a 2-2,5 COP hőszivattyúhoz meg erősen fagyzugos területen kell élni magyarországon.
kamatos kamattal ez így szerintem nem igaz. Ettől függetlenül ebben a számításban sincs benne, hogy közben min. egyszer-kétszer cseréled az invertert, kötsz egy kiegészítő tűzbiztosítást (az eddigi díj majdnem duplája lesz), és a hőszivattyús zöld áramárral nem számolhatsz...
Másrészről a teljes befektetés jelenértékét érdemes nézni, és összehasonlítani...
"Passzív ház szinten már elég csak a szellőző levegőt melegíteni."
én ismerek ilyet: agyonszigetelt baromi drága hcsaládiház, biztonság kedvéért betéve egy kandalló, dísznek +napkollektor 1000 lieteres tárolóval. eredmény: a HMV re tervezett napkollektor a tervezett 100% helyett max. 50% ban ok, ebyébként be kell gyújtani a kandallóba, mert nem elég meleg a melegvíz... + a rekuperátor sem lett elég télen, így bizony gyakran be kell gyújtani. Nem erre számítottak. (+évente 20-30e Ft a rekup. szűrőjének cseréje!)
Hőszivattyúnál COP 4 el számolni nagy bátorság éves szinten. Összességében (figyelembe véve a leolvasztásokat is) jó ha kijön 2-2,5 re (alacsony fhőmérsékletű fűtési módnál)... HMV COP1 ről nem is beszélve... Ráadásul a Scroll kompresszor nem egy olcsó dolog, nem is igazán tesz neki jót a hirtelen leállás, mint pl. ami a geo, H tarifáknál előforulhat. Az inverteres megoldás jobb, de az áramelvétel ott is komoly amortizációt jelenthet... jelentősen csökkenhet élettartam... és akkor még nem beszéltünk az éves karbantartásokról, ami +kltsg!
Persze hogy belekevertem. Fürödni is kell, az miből lesz vajh? Fluxustranszformátorból?
1, ha villanyradiátorral fűtesz, akkor gondolom COP=1 bojlerrel lesz melegvíz.
2, ha hőszipkával fűtesz COP=4 a fűtés, COP4=4-végtelen a HMV.
"Számold át az általam írt 5000 (max 6000) kWh-ra a te 10000 kWh fölötti igényed helyett."
rendben, elosztom kettővel a számokat, mint írtam az én házam nem mai gyerek, arra számoltam ki, és arányosítani kell:
Az én számaim nem tippelések hanem mért értékek, ezért bátorkodtam konkrét példákat hozni.
No akkor számoljunk, oszzunk kettővel:
A, Gázzal (85% hatásfok): 5000kWh x 3.6 x 2,26Ft/MJ /0.85 = 40.680 Ft, 85% hatásfokkal számolva. Ennél valószínű több a hatásfok, de vegyük így a fűtés-HMV vegyes üzem miatt.
B, Árammal, elektromos radiátorral (100% hatásfok): 5000kWh x 40Ft = 200.000 FT
C, Árammal, hőszivattyúval, padlófűtéssel (alacsony előremenő hőfok), COP=4, H tarifáról: 5000kWh / 4 * 23Ft = 28.750 FT
"Ezzel kiszámolva pl. 25 évre a TELJES fűtési költséget, lehet versenyképes a direkt árammal fűtés is."
Ha megdöglök akkor sem jön ki ez amit írsz. Jelen áron 5MFt a direkt árammal kiszámolva 25 évre. Kiváltható 2-2.5MFt értékű napelemes rendszerrel, jól hangzik, de megeszem a kalapom a 25 évig ugyanez lesz a szaldózási mód.
...A szellőző a következő lépés, anyagilag a legjobban az fogja megérni...
Elnézést de a szellőzés energetikailag is 'hoz' valamit, de egyáltalán nem energetikai kérdés. A folyamatos friss levegőre egészségügyi szempontból van szükség a házban levő természetes (kilélegzett CO2) és más nem természetes vegyi anyagok, akár páratartalom csökkentésére.
Lehet számolni erre is persze megtérülést, de minek. Mert akkor hasonló logikával a fürdőszoba, a garázs, meg sok olyan kényelmi dologra is kellene, ami egy lakáshoz/házhoz 'természetes' de az is természetes ezeknél, hogy kell és kész, nem nagyon gondolkodunk a megtérülésén.
Amúgy négy éve használok szellőztetőt, a tapasztalataim sokkal jobbak, mint amit a 41591-es hozzászólásban leírtak
Saját tapasztalalat, konkrét mérési adatok egy házról, 100m2, 40 éves, 10 éve felújított akkor a kor szelleménél kicsit jobban szigetelve, nem nagy durranás manapság (mezei argonos ablakok, B30+10cm EPS):
- 5.3 kW számított max hőigény (winwatt)
- ebből 2,6kW a légcsere
Itt már látható hogy nem sokra megyek ha egy valag pénzt elköltök szigetelésre, mivel majdnem a fele a szellőztetési veszteség. Ha hülyére szigetelem a falat akkor kicsit faragok rajta, ablakot cserélve, födémet szigetelve lehet még nyerni.
A szellőző a következő lépés, anyagilag a legjobban az fogja megérni.
Hőmennyiségmérő van mindenen, és 22C benn. 4 fő, HMV cirkuláció van.
Éves fűtési hőmennyiség: 7375kWh
Éves HMV hőmennyiség: 2700kWh
-15C esetén 4kW körül kért a ház, tehát a számítás reális.
Jelenleg 2kW körülit mutat a hőmennyiségmérő.
No akkor számoljunk:
A, Gázzal (85% hatásfok): 10.075kWh x 3.6 x 2,26Ft/MJ /0.85 = 96.500 Ft, 85% hatásfokkal számolva. Ennél valószínű több a hatásfok, de vegyük így a fűtés-HMV vegyes üzem miatt.
B, Árammal, elektromos radiátorral (100% hatásfok): 10.075kWh x 40Ft = 403.000 FT
C, Árammal, hőszivattyúval, padlófűtéssel (alacsony előremenő hőfok), COP=4, H tarifáról: 10.075kWh / 4 * 23Ft = 57.931 FT
Szerintem a napelem-hőszipka páros a nyerő. Ilyen párosításban a levegő-víz hőszipka, mely padló- és falfűtést táplál.
Infrafilm inkább a fürdőbe érdemes, de ott is csak célzottan. Az alapfűtést a hőszipka (padló és falfűtéssel) adja és kisegítőleg mennyezeti infrafilm (villanygyújtás kapcsolja) és zuhanytálca-kád alatti infrafilm. (fürdőben fázékonyabbak vagyunk)
A mai levegős hőszipkák már önmagukban is nyerők a gázfűtéssel szemben. Vagyis, ha nem lenne napelem visszatáplálás, akkor is hasznos a fűtést erre alapozni.
Kis-, vagy nem oly tagolt házaknál (és bizonyos hőszigeteltség fölött) a sima klíma hőszipkaüzemben is megfontolandó. A beruházás ekkor sem engedély-, tervköteles és nem oly nagy anyagi áldozat.
Sok esetben duál-, triál klíma.
Szellőztetés.
Ez nehéz dió, ha a szomszédok autógumival, PET palackkal, fáradtolajjal, egyéb "csemege" portékával tüzelnek.
Viccesre fordítva:
Venni kell 1 kutyát, aki 10 percenként kikéredzkedik ugatni valami "rettentő fontosat". :-)
ha rendesen szamolnad a kamatot, akkor jo lesz a 7.5%-nak is, hiszen van kamatos kamat a vilagon
ha figyelembe veszed az amortizaciot, akkor ez tovabb csokken
ha szamolsz a karbantartasi koltsegekkel is, akkor meg tovabb.
nem azt mondom hogy nem eri meg, de azt mondani hogy " 10-12% körüli banki kamatot ér" az elegge beetetes.
ha en most 3.6M forintot beteszek allamkotvenybe 4,5% kamatra 10 evre akkor 10 ev mulva lesz 5.6M forintom.
ha ezen veszek egy 8kW napelemrendszert, akkor 10 ev alatt kapok mai lakossagi aron szamolva 3.84M forintnyi aramot, rakoltok 0.5M forintot karbantartasra (az egyik inverter csereje) es van egy 8kWp hasznalt rendszerem, ami er 1-2M forintot.
a ket buli kb egal. az egyik folyamatosan ad hozamot, a masik csak a vegen. az egyikben benne az orszagkockazat, a masikban a muszaki kockazat. mindenki valaszthatja hogy melyik tetszik neki jobban.
H/GEO tarifára viszont már 15 év fölött van sajnos a megtérülés. Emiatt leginkább abban gondolkozom, hogy a hőszipka marad GEO, és csak a normál fogyasztás lesz átrakva napelemre. Ha meg ott nagyon túltermelünk mégis, hát elfűtjük a hőszivattyúval végső esetben.
Légfűtést csak jól szigetelt házban szabad alkalmazni, hiszen a levegő hőkapacitása kicsi, így rossz szigetelés, nagy hőigény esetén nagy légáramok adódnak. De egy passzív ház esetében több beömlő és elszívó pont esetén ez nem jellemző.
A rekuperátornak vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai is:
+ a benti meleg levegőből (ideértve a wc szellőzőjét, a konyhai szagelszívót is) a hőt kivonva (akár 80-90% hatásfokkal!), azt a beérkező hideg levegőnek átadja, és télen ezáltal nem vész kárba szellőztetéssel a benti hő
+csak A+ fölött "értelmes" megoldás, tekintettel arra, hogy csak ekkor összemérhető a megtakarított energia az összenergiával, amit fűtésre fordítasz (passzív ház esetében pár száz wattal megoldható a fűtés, avagy 3-4 ember"termelte" hő (300W/fő) már elégséges lehet a lakás kifűtéséhez...
+ nyáron fordítva működhet
- állandó (optimális méretezett esetben minimális) légáram
- külsö beömlő az egyetlen légvételi hely, ezáltal az könnyen támadható... (Pl. rabló által bespriccelt altatógáz)
- a légvezetékekben a pára kicsapódhat, a mi akár legionella betegséget is okozhat karbantartás hiányában
-a légszűrőket sűrűn kell cserélgetni (nem olcsó)
-a szűrő és az esetlegesen beépített ionizátor sem képes minden esetben a kinti szagokat (füst, égetés, srossz levegő) kiszűrni, így folyamatos üzemre nehezen alkalmazható (speciális szűrők ezt kompenzálhatják)
-igazából shoa nincs az az érzésed, mint mikor az összes ablakot kinyitva átszellőzteted a lakást, inkább mint egy áruházban...
Hülye kérdés, nem vagyok naprakész. Valami kombináció lézezik a hővisszanyerős szellőző+fűtő klíma házasítására? Adná magát a dolog hogy a szellőző csövén melegített levegőt betolni.
Kiinduló elgondolásunk a következő volt. AE ház építése kb 120nm
Fűtésre verziók:
1. Elektromos fűtőfilm padló és mennyezetfűtés+tényleg kis teljesítményű légfűtéses kandalló a tűz élményéért (+vésztartalék), ezt megtámogatni napelemmel (ha megéri!)
Mindkét rendszerhez illene hővisszanyerős szellőztetőrendszer.
Ezért kérdeztem a napelemnek mennyire lenne létjogosultsága a mai árakkal.
Hány %-al kellene lentebb menni a napelemnek, hogy tervezhetően valóban megérje telepíteni és ( elrondítani a tetőt vagy területet elvenni a kertből) ?
Minden relatív. Egy tényleg iszonyatosan leszigetelt háznak is lehet egy kis fűtési igénye, de nem akkora, hogy fölöslegesen sokmilliós gépészetet rakjál bele csak ezért. Van az a szint, ahol már megérheti sima elektromos fűtést berakni, mert üzemeltetésben sose jön be a jóval drágábban telepített rendszer beruházási költsége. Mondom ezt úgy, hogy elkötelezett és megelégedett hőszivattyú user vagyok... :)
Én sem pedig most ez kezd lenni az új dili. Úgy fognak járni mint a gázfűtéssel. Azt is készpénznek vettük a 70-es évektől hogy örökre olcsó marad. Az áram sem marad olcsó, a visszavétel sem biztos 30 évig.
