Nem fűtésszerelés, hanem hőszigetelés. A két Velux egymás mellett van. A bal oldali egy 25 évvel ezelőtt beszerelt, 2-rétegű üveggel ellátott ablak. A jobb oldali egy tavaly beszerelt, 3-rétegű üveggel, gáztöltéssel rendelkező ablak. Látszik a különbség.
Közben kisérleteztem a rendszerrel: lezártam a puffert (alul és felül is), de érdekes módon szinte még rosszabb lett. Az előremenő sehogy nem akart 30 fok fölé menni. Leszedtem a szigetelést, s a hidrováltó (Vaillant) és a keverőszelep meleg bemenetele közti szakaszt néztem, s már az sem volt forró. Azaz nem a keverőszelep után hűl le, hanem már ott sincsen meg a 45 fok. Itt már végképp elvesztettem a fonalat: azt gondolnám, hogy a hidrováltó tetejéről a forró viz rögtön a keverőszelephez kell menjen. Vagy tud a hidrováltón belül a hideg vizzel előtte keveredni a kazánból jövő forró viz, s igy langyos viz megy már a keverőszelephez? (a keverőszelep egy manuális ESBE szelep).
@Kapocska, nagykunsági, ismét köszönöm a válaszokat:
- igen, én is egy hőfokon használnám inkább hosszú távon a rendszert, s nem tériteném el a padlót a mennyezettől
- puffer csövezés: a képekre nem tettem rá, de a puffer másik oldalán van a hőszivattyú beltéri egysége, csövezéssel a puffer fenti (~35C viz bemenet) és lenti (visszamenővel) részéhez. Azaz total 2x2 cső megy ki/be a pufferből.
A rövid távú, puffer-lezárást azt a következő 3-4 napra gondoltam megoldásként, amig vissza tudom kapcsolom a hőszivattyút az időjárás melegedésével párhuzamosan. Vagy még ilyen rövid időre sem tegyem ezt meg? (úgy állitottam be, hogy biztos nem fog visszakapcsolni kazánról hőszivattyúra).
@Kapocska, javasolt rajz: már eddig is jó sok idődet tetted bele, igy ha már nem fér bele, az sem gond. Ha mégis, annak természetesen nagyon örülök, mert a leendő átcsövezésben biztos nagyon hasznos lenne.
" padló és menyezet fűtésünk van - emiatt jobb talán, ha nem a gázkazánon próbálom én eltalálni a jó előremenő hőmérsékletet, hanem besegit a keverőszelep (?)."
Nem jobb. A gázkazánon sokkal pontosabban be lehet állítani az előremenő vízhőfokot, mint a keverőszelepen.
Mivel van 2 különböző hőfokú fűtésed "
padló általában 30–40 °C –os
fal,mennyezet 35–45 °C -os"
Így akár lehet is keverőszelep, de a gázkazán-puffer közé tenni egy keverőszelepet értelmetlen dolog.
Van egy puffered. Az egy hidrováltó. Gázkazánnal felfűtöd 45 fokra. / Vagy hőszivattyúval/ Akkor ki tudod venni belőle a mennyezet fűtés 45 fokot, és egy keverőszeleppel a padló 40 fokot.
Bár annyira nem ismerem a mennyezet fűtést, én lehet 1 hőfokon járatnám a kettőt. És akkor nem kell keverőszelep.
„De , ha egyáltalán szükség van keverőszelepre (radiátor, padlófűt.......)”
Mivel ekkor még fogalmam sem volt a (csak hogy alacsony hőm. fűtő víz) fűtésrendszered
fogyasztóiról.
„padló és menyezet fűtésünk van”
Így is indokolt lehet a keverőszelep
padló általában 30–40 °C –os
fal,mennyezet 35–45 °C -os
fűtővizet igényel .
A magasabb hőmérsékletű vízre beállított kazán/hősziv. az alacsonyabb körre keverőszelep.
Hosszú, nagy tehetetlenségűrendszereknéla keverőszelep segíthet a rendszer hidraulikus egyensúlyának beállításában és a hőmérséklet pontos szabályozásában.
De ha neked így megfelel akkor maradjon így (nem a hidraulikus rendszer ,mert az kaka).
A víz kémiai paraméterei jobban befolyásolják mint az oxigén,
(magas klorid- és szulfátkoncentráció, melegvíz ,alacsony pH-érték (savas víz) és alacsony lúgosságú víz segíti elő a cink kiválását
meg a víz fertőtlenítésére használt klórszármazékok)
A víz kémiai paraméterei jobban befolyásolják mint az oxigén,
(magas klorid- és szulfátkoncentráció, melegvíz ,alacsony pH-érték (savas víz) és alacsony lúgosságú víz segíti elő a cink kiválását meg a víz fertőtlenítésére használt klórszármazékok)
A cink veszélyesebb az ólomra
ólom ötvözeteikre (régebbi sárgaréz tartalmazott ólmot) mint az emberre.
köszönöm a tudásotokat és tippeket: talán már én is egy fokkal jobban értem a saját rendszeremet.
Valószinűleg ott lehet az eredendő hiba, hogy elöször (~10 éve) csak gázkazán volt, s a csövezés ezt szolgálta. Nem volt hőszivattyú, s nem volt puffer. Amikor a hőszivattyút és a puffert beépitették, valószinűleg rossz helyre csövezték be a puffer-t a meglévő rendszerbe, ha jól értelek Titeket: igy a kikevert beállitott vizhőfokot tovább hűti a pufferből kijövő áramlás.
@Kapocska (134195): padló és menyezet fűtésünk van - emiatt jobb talán, ha nem a gázkazánon próbálom én eltalálni a jó előremenő hőmérsékletet, hanem besegit a keverőszelep (?).
@nagykunsági (13198): igen, jól látod a rendszert (hőszivattyú fix 35 fok-->puffer-->ház).
- a csövezés furcsaságát szerintem a kiépités sorrendje indokolja: amit feljebb irtam. A hőszivattyút később tették be, s valószinűleg ők bénázták el a csövezést (?).
- kazán: igen, 24kW.
Próbálom leszűrni a tanulságot, megoldást:
- ideálisan, hosszú távon: újracsövezés? (ahogy @nagykunsági irtad)
- rövid távon, "sufni-tuning" módszerrel pedig egyszerűen zárjam ki a csapokkal a puffer-t? (amikor gázüzemre váltok; nagyon ritkán)
- vagy hagyjam igy, de akkor ha jól értem, fűtési veszteségem van és a rendszer is sokkal lassabban fűt fel.
A hőszivattyúd fűti a puffert, a lakás a pufferből veszi ki ami kell. Gondolom a hőszivattyúd be van állítva egy fix hőfokra.
A puffer maga egy hidrováltó, arra a hőszivattyútól függetlenül rá lehet kötni a gázkazánt, direktbe, nem értem miért van még 1 hidrováltó és keverőszelep?
Ha az enyém lenne akkor biztos direktbe lenne rákötve a gázkazán a pufferra. Kondenzációs gázkazánon bármilyen alacsony előremenő hőfokot be lehet állítani.
A puffered 100 literes, /igazából ez nem is puffer, csak egy nagyobb hidrováltó/ azt a gázkazánnak /feltételezem hogy 24kW-os/ 2-3 perc alatt kellene felmelegítenie. 30-ról 40 fokra.
