Realitas lehet de en a magam reszerol nem kerek belole. Vegra elertuk azt,ami meg nagyapainknak es dedapainknak adatott meg utoljara,hogy egesz europaban utlevel nelkul utazhatunk es annyi ma atmenni Ausztriaba,mint Somogybol Zalaba
Nem lenne az EU-n kívüliségben semmi ördögi ha a lakosság nagy része úgy akarja, hiszen 7 éve EU tag Mo, és előtte is működött ezer évig. Terészetesen maradnának sokan, akik ilyen esetben is az EU-hoz való tartozás mellett döntenének - szlovák, román, osztrák ... stb lakosként/állampolgárként.
Élet az EU-n kivül - szerintem már nem realitás, hacsak nem az életszinvonal radikális csökkenését szeretnétek. Ez a " Mo. gyarmat" dolog hülyeség, ezzel a "logikával" Kina az USA (EU, Kanada, stb.) gyarmata, mert ott dolgoztatnak, a profit meg a multiké, de közben hogy fellenditette ez az üzlet őket. Arra lehetne törekedni, hogy méltányos legyen az EU tagság Mo. számára, de a gyereket nem kellene a fürdővizzel kiönteni.
Rosszul fogalmaztam: ki AKAR majd léptetni minket, hogy megtarthassa a hatalmát egy saját kis szemétdombon. Nem hiszem hogy sikerülne neki (legalábbis nagyon remélem), de már maga az ötlet is hányingertkeltő. Nagyon bízom benne, hogy az elsöprő többség józan ésszel belátja, hogy sokkal rosszabb helyzetben lennénk az EU-n kívül.
Majd megoldja, bár még nem tudja pontosan, én meg csak sejtem.
Érdekesebb ennél, hogy a fideszkretén univerzum faunája évek hosszú sora óta azon rinyál, hogy a liberálbolsevikjudeoplutokratanemzetietlen hazaárulók adókedvezményekben részesítik kenyéradó gazdáikat, a gaz multikat. De mától kezdve a multiknak adandó adókedvezmények védelme kuruc virtus :)
A kormány nem írta alá a versenyképességi paktumot, de bátor lépés könnyen visszaüthet. Rövid távon lehetnek előnyei a döntésnek, de még ezeket sem tudtuk számszerűsíteni. Tovább »
Helmut Schmidt (SPD), szövetségi kancellár (1973-1982) laudációja Roman Herzog (CDU) német elnök (1994-1999) kitüntetése[**] alkalmából, München, 2003. március 28.
Helmut Schmidt beszédéből néhány, az EU-val foglalkozó rész magyarul:
(10.-13. oldal)
(10)
Roman Herzog mondta egyszer, hogy a 2. VH óta a legsikeresebb politikai alternatíva - idézek - "az Európai Unió sikeres modellje" volt. Ezt a szövetségi elnököt leginkább Németország Európával kapcsolatos felelőssége foglalkoztatta. "Semmi sem akadályozza a hazafias felfogást a szövetkezésben - és a továbbra is hazafiasnak maradásban" - így fogalmazta meg. Vagy máskor: "Tudatosan jelentem ki, hogy a nemzeti állam eltünőben van, de nem a nemzet."
(vége az idézetnek)
Én magam is már az '50-es évek óta az európai integrációnak ugyanolyan fontos jelentőséget tulajdonítok, mint a nemzeti identitás megőrzésének. Ezért értek egyet Herzoggal. Visszatekintve, 1992-ig, vagyis a maastrichti konferenciáig és közös pénz elhatározásáig csodálnivalóan messze jutottunk. Viszont az utóbbi 10 évben Európa legfontosabb kormányai már semmi lényegeset sem hoztak létre. Joggal figyelmeztet Herzog: "... a működőképes Európai Unió projekt" kudarcba is fulladhat. És ez a veszély ma is világosan felismerhető: az iraki háború és az egymásnak ellentmondó álláspontok például Londonban, Rómában és Madridban az egyik oldalon, vagy például Párizsban és Berlinben a másik oldalon leleplezik az állítólag közös kül- és biztonsági politikáról tíz évig tartó tárgyalásokat - mint minden reális alap nélküli üres fecsegést.
(11)
Még rosszabb: ha a kormányok nem mérsékelik nagyon is tudatosan magukat, akkor az amerikai hatalmi törekvések és az európai kormányok és médiák egymásnak ellentmondó részrehajlása az integrációs folyamat súlyos következményekkel járó megszakításához, sőt megszünéséhez vezethet. Egy kormánynak sem szabad egy ilyen katasztófa lehetősége felé csukott szemmel közeledni. Ezért legfőbb ideje, hogy mi európaiak figyelmezetessük kormányainkat, hogy az önmérsélkés mindenkire kötelező erényét és a demokratikus kompromisszumok erényét gyakorolják.
A világtörténelemben egyedülálló az eddig szuverén nemzeti államokból létrejött Uniónk, amely a '90-es évek kezdete óta az elégtelenül működő intézmények és intézkedési módszerek miatt szenved. Ezek elegendők voltak 6 államra, de jelenleg már 15-en vagyunk és nemsokára már 25-en leszünk. Eltorzult kompetenciarendszer uralkodik, rendkívül nehézkes döntési folyamattal és gyakorlatilag bármelyik ország vétojogával bármelyik döntéssel kapcsolatban. Ehhez társul egy jogi-technokrata szabványhalmaz 20.000 előírása, amely "acquis communautaire"-nek nevezi magát és már senki sem képes áttekinteni. Ehhez társul a demokrácia hiánya és a végrehajtó hatalom túlsúlya.
(12)
1992 óta több tagország nemzeti önzése akadályozta meg a sürgős reformokat. A kormányok két nagy konferenciája Amsterdamban és Nizzában minden gyakorlati továbbfejlődés nélkül zajlott le. Ehelyett 2001 végén azt kiutat ötlötték ki, hogy nem a kormányok, hanem egy ad hoc létrehozott bizottság barátom: Giscard d’Estaing [volt francia elnök] vezetésével dolgozza ki a szervezeti reformokat. Remélhetőleg a bizottság ereményei nem jönnek túl későn, mert végülis valamennyi tagállamnak ratifikálni kell a reformokat. Az új tagállamok részben a még a ratifikálások előtt lépnek be; és időközben az Irak-konfliktus és az USA hegemonia-igénye az Európai Unió külpolitikai összetartását komoly veszélybe sodorta.
Az 1950. évi Schuman-terv tapasztalatai alapján tudjuk: az öreg Európa nemzeti államainak egy Unióba való egyesítéséig sok akadállyal kell megküzdeni. Nemzeti sajátságok, előitéletek, presztizs-igények és féltékenységek egyre-másra újabb akadályokat állítanak fel. Ennek megfelelően hosszú idővel kell számolnunk. Ma az tünik reális elvárásnak, hogy az EU végleges felépítéséig fél évszázadra lesz még szükség - feltételezve, hogy a jelenlegi súlyos visszaesést sikerül leküzdeni.
Minden esetre helyes felfogás marad, amit Adenauer, Brandt, Schmidt és Kohl óta tudunk:
(13)
mi németek központi geopolitikai elhelyezkedésünk miatt és újkori történelmünk miatt különösen veszélyezetettek vagyunk. Nekünk németeknek ezért méginkább szükségünk van a szonszédainkra, mint a legtöbb szomszédunknak. Amennyiben 2003-ban a reformbizottság tevékenysége kudarcba fullad és az Unió felhigul - akkor az együttműködés és egyetértés Franciaországgal nekünk németeknek az eddiginél is fontosabbá válik. Központi stratégiai alapelvről van szó. [...] A franciákkal való hatékony, azaz megbízható összetartás nélkül a 21. században valószínüleg már nem leszünk képesek a német nemzeti érdekeket a nemzetközi politika és a világgazdaság területén érvényre juttatni.
Még az Uniót sajnos fenyegető hosszantartó felhigulás esetében is érvényben marad Roman Herzog fontos és helyes érvelése az Unió szükségességéről. 1995-ben mondta az Európai Parlamentben: "A biztonságot fenyegető újabb rizikók keveréke instabil és ezért esetleg még veszályesebb (mint a stabil hidegháború volt): a Föld lakosságának robbanásszerű növekedése, klimaváltozás, szegénység miatti elvándorlás, atomfegyver-csempészet, kábítószer-kereskedelem, a legkülönbözőbb fundamentalisták, népirtások, állami rend szétesése ... A terjeszkedő anarchia ellen csak közös stratégiának van értelme: olyan sok integráció, amennyi csak lehetséges és szükséges." (idézet vége)
Azonkívül mindig egyetértettem és most is egyetértek Herzog könyvével [*], különösen annak alcímével: "Válasz a globalizáció kihívására".
[*] Roman Herzog: "Wider den Kampf der Kulturen" -> "A kultúrák harcával szemben"
[**] A CSU (Keresztényszocális Unió, Bajorország) Seidel Alapítványa
Seidel Stiftung "Franz-Josef Strauß" díjjal elsősorban az európai integrációért tevékenykedő konzervatív politukusokat tüntet ki:
1996: Kissinger, Henry
1998: Aznar, José Maria
1999: Bush, George
2001: Orbán Viktor
2003: Herzog, Roman
A "Magyar, ne lopj" feliratok mar 10 eve ki voltak irva Ausztriaban egyes uzletekben, fuggetlenul az EU-tol.
Az emmiatti kisebbrendusegi erzesedet legfeljebb ugy tudod elrejteni ha nem utazol sehova.
Az EU-nak mindehhez semmi koze sincsen.
Hülyeségeket beszélsz. Maradj, ahol vagy, nekünk nem hiányzol.
És akárhogy is fáj, bizony belépünk. És nem jázsthatod majd az eszed, hogy Te európában élsz, mi meg nem. És ez nagyon böki a csőröd, emrt buta, kisstílű, irigy pali vagy. De majd jól mekpukkadsz.
"A támogatással ide érkező termékekkel szemben ami a piacon még hazai,az mitől lenne rossz hatásfokkal előállítva?? "
Elmesélem. Ami idejön és nagy állami támogatással kerül piacra (mármint a gyártót támogatja az állama) azzal szemben nem vagyunk versenyképesek. Miért? Mert drágán termelünk. Sajnos akkor is drágábban termelünk, ha esetleg nem kap az ottani gyártó állami támogatást. Pl disznóhús, amit zabázik a magyar. 400000 tonnájával hordja ide a délamerikai meganevelő, és szállítással, bokrétával, csillagszóróval is jóval olcsóbb, mint a hazai hús. Namostan a hentes szerinted mit fog árulni? Amit a húsnagykerben vesz. Mit vesz a húsnagyker? Argentin malackát mert rohadt olcsó. És azt adja el neked. Ha meg kellene venned a malacot úgy, hogy a termelő jól keres, a lánckereskedők jól keresnek, akkor csillagom kolibrivel töltött kenguruval töltött struccal töltött homárt vennél lazacba tekerve mert felébe kerülne mint a disznó.
De hogy ne így legyen az állam támogatja a termelést, ami sajna így az ablakon kidobott pénz, mert lassú, költséges és elavult technológiát használ a termelő. (tisztelet a kivételnek) Sír mindenki, hogy miért nem támogatja őt az állam, de beruházni meg fejleszteni meg technológiára pénzt adni nem hajlandó. Az osztrák/német/holland paraszt meg igen. És igenis extra minőségű tejet csinál, nem kézzel fej 20 állatot se. Igaz, hogy neki van hitele eszközre, forgóeszközre. Itthon meg nincs. Az Europunnyóban esetleg felvehet olyan hiteleket amelyek itthon elérhetetlenek és fejleszthet, hogy talpon maradjon a hazai termelő, gyártó.
Nézz jól körül, hova lett az észak-pesti kenyérgyár? Hol van a hazai étkezési olaj, a hazai cukor? És te meg most kezdesz sírni az EU ellen? :)) Már rég elkéstél, ha a hazai ipart és termelést félted. Most az az egy lehetőségünk van, hogy a maradékot talpon tartsuk és fejlesszük, hogy versenyképesek legyünk. Nem KELL mindent termelni. Annyi kell ami eladható, értékesíthető. Most kell kiépíteni az eun kívüli piacokat és kereskedni mindenkivel akivel csak lehet, és akkor az megmarad az euban is. Nem csak búzát lehet eladni, hanem hazai technológiát, K+F-t, eszet is.
De én nagyon is értelek. Sírni a legkönnyebb.
Van egy rossz hírem. Nem tart el az állam az euban, dolgozni kell a betevőért. Ha neked ez a hátrány akkor csak az elvándorlás marad. Ugyanis, ha nemmel szavazol, akkor kérlek ne is élj majd azokkal a dolgokkal amiket az EU nélkül sosem, vagy csak nagy sokára érnénk el.
A belső vásárlóerő erősítése megoldja ezeket a problémákat
Melyikeket? Azokat, amelyek abból erednek, hogy rossz hatásfokkal rossz technológiákkal termelünk???
Mitől jönne vissza a80as évek fogyasztása? És milyen tekintetben? Miylen fogyasztói kosárral számolva? Mitől nem kell majd behozatalból fedezni a szükségleteinket? Mi köze ennek a belső fogyasztáshoz???
Amúgy a többet is el tudnánk adni,ha egyenlő támogatottságunk lenne,mert mi is dotálhatnánk a kivitelt az EU szintjén!!!!!!!
A minél többet tudnánk eladni? Ki?
Ha jól értelek, az a bajod az EU-val, hogy nem ad elég támogatást?
Bizony mondom néked, kevesebb Burdát és illusztált lapokat olvass!
