Miért, nem rossz... Ha nekem szinonímát kellene találni a brutálisra, akkor valami "nagyon erős", "durva", "kegyetlen" meg ilyesmiket mondanék. Szerintem a (mai magyar) jelentésének semmi köze az állathoz.
Köszi az infót, ez enyhítené a nyilatkozó hibáját, de a riport, melyben elhangzott, arról szólt, hogy a cukorbetegek sorban állnak a gyógyszertárakban a hiánycikknek vélt inzulinért.
E környezetben e fogalmazást továbbra is helytelennek érzem.
Üdv!
Létezhet kutatási, állatkísérletes célra való (gyógyszerként nem használható, azaz nem "cukorbetegeknek való") inzulinkészítmény is.
Az inzulint ráadásul nem csak cukrobetegek használhatják, hanem régebben létezett pl. az inzulinkóma-kezelés (pszichiátriai betegségekben), igaz mára már kiment a divatból.
A bob világbajnokság közvetítésén hallottam: "XY páros kettesben jobb, mint négyesben".
Ma reggeli szerzemény az egyik televíziós csatorna rendőrségi híreiből: "a tettesről jó minőségű grafikai rajz készült".
Üdv!
Köszönöm, éppen azért kérdeztem, mert többféle esetmeghatározással találkoztam már. Bizonyos (ált. ôsibb) névutókkal kifejezhetünk "hagyományos" esetviszonyokat is. Az esetek hovatartozása a névutóvá váló, még nem megállapodott szavak esetében is bizonytalan? (Még: tekintetében, alkalomból, illetôen, folyamán, során stb.)
az alanyesetű főnéven van egy zéró esetrag, míg az eset nélküli főnéven nincs. Kedves. S ha vaksi szememmel nem látnám a zéró és a nulla közti különbséget?
Azért ne tekintsük, mert a névutós főnévi szerkezet egésze tölti be egy mondatrész szerepét. Márpedig az esetet az esetadó alaptag rendeli az egyes mondatrészi szerepekhez. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a névutós főneveknek mint szerkezeteknek nem szoktak esetnevet adni. (De a magyarban az esetkategória amúgy is nagyon sok szempontból furcsa.) (Bizonyos mértékben persze iskolafüggő is lehet, hiszen tekinthetünk úgy a névutóra, hogy azok tulajdonképpen vonzatos határozószók.)
Az esetnélküliség és az alanyeset között az a különbség, hogy az alanyesetű főnéven van egy zéró esetrag, míg az eset nélküli főnéven nincs.
Miért ne tekintsük? Nem iskolafüggô ez? Milyen esetben áll a zab helyettben a zab és a váltságdíj ellenébenben a váltságdíj?
Mi a különbség az eset nélküliség és az alanyeset közt?
Bocs a sok kérdésért.
A névutós főnevet ugyan már ne tekintsük alanyesetűnek! A névszói állítmányos mondat állítmányának névszói része inkább eset nélküli, mint alanyesetű. Magyarán megmaradt a kör alakú és a víz csiszolta. Ezekre és egyéb spéci esetekre céloztam a noráml körülményekkel.
"két alanyesetű főnév nem kerülhet közvetlenül egymás mellé normál körülmények között" Abnormális körülmények:
A tespedés testünk ellen való vétek.
A f... p... nélkül olyan, mint árnyék fény nélkül.
Egy orvos barát hálapénz nélkül is megvizsgál.
A sereg harc nélkül győzött.
A ló zab helyett ütleget kapott.
A fogoly váltságdíj ellenében szabadlábon védekezhet.
A gyűrű kör alakú.
A film érdeklődés hiányában megbukott.
A homok víz csiszolta kövekkel volt tele.
A tévé ablak a világra. (A szgép meg vindóz :-))
A jelzőként használt főnév kivételével más szintagmához tartozik a két fn.
„egy szóba írjuk, mert mást jelent, mint a két tag jelentésének összege”
De a más jelentés ne szemantikai/lexikai, hanem jelen esetben grammatikai jelentésre vonatkozik. Magyarán mondva azért írjuk egybe, mert két alanyesetű főnév nem kerülhet közvetlenül egymás mellé normál körülmények között. Azaz gondolatkísérlet = 'gondolatbeli kísérlet', tehát a -beli jelentésmozzanatát felveszi az összetétel: ez a jelentéskülönbség.
Nem gondoltam volna, hogy ezért kérdezed :-).
Komolyan kétségbe estem. De, némi gondolkodás után: szerinted többet mond az, hogy "a legújabb experimentális kísérletek kimutatták", mint az, hogy "a legújabb kísérletek kimutatták"? Utóbbi nem egyértelmű? Előbbi nem borzasztó, tudálékos, pleonasztikus tautológia?
A gondolatkísérlet nem kísérlet, hanem gondolatkísérlet - például egy szóba írjuk, mert mást jelent, mint a két tag jelentésének összege. Hangsúlyozottan érzésem szerint a kísérletben benne foglaltatik a fúrás-faragás, ronda vegyszerek lötybölése, mérés stb.
> Számomra a gondolatkísérlet értelmes szó, azt jelenti, hogy nem állunk neki fúrni-faragni, ronda vegyszereket lötybölni, mérni stb.
Pontosa, tehát a gondolatkísérlet = nem experimentális kísérlet. Ha pedig van nem experimentális kísérlet, akkor léteznie kell experimentális kísérletnek is. Tehát a korábban hoztad idézet nem tartalmaz tautológiát.
Nem tudom. MI a helyzet? :-)
Számomra a gondolatkísérlet értelmes szó, azt jelenti, hogy nem állunk neki fúrni-faragni, ronda vegyszereket lötybölni, mérni stb., hanem leülünk a fotőjbe és gondosan kézben tartva a változókat :-) valaminek a valami másra tett várható hatásán filozofálunk, például.
SN