Nem mert romai idokbol van a pénz hogy a régészek szemszogébol fontos lenne...jobb ha kiveszi az az ember mielott "szappan" lesz belolle vagyis teljesen tonkremegy. Az 500000 meg egyszeruen nevetséges. Képzeld mennyit ideig kellett volna àsni ahhoz, és mennyi ido egyàltalàn ràjuk talàlni....
Állítása szerint József keze alatt néhány év alatt csaknem ötszázezer római érme ment keresztül. Miután leállt a biznisszel, az érmékből keresett pénzből házat, luxusterepjárót vett, és a lánya egyetemi tanulmányait is volt miből finanszíroznia.
Az egy Kelta kör Nem ritka Ha közvetlen szántás után nézi az ember a műholdon amíg fel nem szárad pár óráig látszanak. Persze vannak ilyenek ilyenek mint ez ami nem tűnik el. De szomorú hírem az ilyeneket azonnal felfedezik a detektorosok és levadásszák. Mondjuk ha nád akkor nem mert azt lehetetlen megásni még csákánnyal sem összeáll a földben és acél keménységű. Ha ki is bontasz valamit bár mit cafatokra forgácsolod az ásóval csákánnyal :)
Ilyen vaddisznót ábrázoló repro tálkát sok helyről be lehet szerezni.
Nem tudjátok honnan származik a sablonja? Lehet hogy ez egy ókori tálka másolata? Láttam egy olasz oldalon is ahol reprokat gyártanak, ebből sejteni, hogy nem egy ügyes magyar művész alkotása.
Nemrég családommal a környékbeli dombokon sétáltunk, ekkor figyeltünk fel az alábbi képeken látható körre az alattunk elterülő nádasban. Ezt nyílván valamilyen természeti folyamat és sokféle emberi tevékenység is létrehozhatta, de nekem rögtön gyerekkori olvasmányélményem jutott eszembe Attila király temetéséről...
Tudjuk, hogy az ókorban a nomád népek vezetőiket nagy méretű sírhalmok alá temették. Az ilyen 'kurgánok' azonban egyértelműen jelezték a sírrablóknak, hogy hol kell ásniuk és nagy részüket ki is fosztották. Ahhoz, hogy ezt elkerüljék el kellet rejteniük a sírhelyeket, amire kézenfekvő lehetőség a víz alá vagy a mocsárba való temetés. A korábbi kör alakot megőrizve cölöpöket verhettek le, úgy hogy tetejük kicsivel a vízszint felett maradjon, majd ágakkal, náddal körbefonva és sárral betapasztva egy gátat alakíthattak ki. Ezután belülről kimerhették a vizet és az iszapot, majd áshattak egy jó mély gödröt is. Az elhunytat és a mellékleteket betemetve csak lejjebb kellet verni a cölöpöket és az egészet ellepte a víz. Így minden nyom nélkül eltűnt, míg egy másik mederbe terelt folyó után elég látványos jelek maradhattak... Természetesen nem állíthatom, hogy a 'nádkör' alatt sír van, de mindenképpen megérne egy komolyabb vizsgálatot. Biztos vagyok abban, hogy számtalan helyen alkalmazták ezt a módszert, ami további kutatások lehetőségét is felveti az időközben lecsapolt területeken...
Van valaki aki tud segíteni egy igen leharcolt medál kapcsán? Sajnos én nem értek hozzá. A kertemben találtam. Igen sok találkozása volt az elemekkel. Ha van valaki akkor rakok fel képeket.
Ahogy említettem, egy múzeumi plomba van rajta... Amúgy 50 cent volt, nem hinném, hogy ennyit ne érne meg. :D. Megmutattam egy régésznek, ő azt mondta, hogy szemrevételezés alapján akár igazi is lehet, minden további véleményezés komolyabb vizsgálatot igényelne. A kérdésem az lenne, hogy mennyit ér, ha valódi?
Ez egy turisták számára készült tömeg-gyártott (kézi)másolat. Szerintem a piacon bármennyit is fizettél érte, az az értékének legalább a duplája volt. Kicsit silány a minősége. Az antik hatás ne tévesszen meg, simán produkálható. Magyar kerámiákat is öregítettek ügyes fazekasok, amikor a néprajzosok ellepték a falvakat és mindent begyűjtöttek a padlásokról. A tehéntrágya egy pár hónap alatt a frissen gyártott fazékból 100 évest csinált. Egy kis koppantás ide, egy kis csorbítás oda, és a lelkes néprajzos diák már vihette is :-))).