o.k. bar sok konkretumra mar elhangzott a valasz, a tobbi meg kicsit szetfolyt.
Nevezetesen, az Antall kormány talán nem tett meg mindent, amit lehetett volna, és ezután valamilyen megszorításra szükség volt.
a netto allamadossag erteke gyakorlatilag szinten maradt az Antall es Boross kormanyzat idejen. A Horn kormany elso eveben (a Bokros csomagot megelozo evben) kozel ketmilliard euroval nott (egyebkent a tartalekok kb szinten voltak es a brutto adossag erteke nott ekozben), nem csoda, hogy kemeny, drasztikus lepesre volt szukseg e folyamat megallitasara. ceterum censeo a horn kormanyzat elnyaralta az elso haromnegyed evet.
egyetlen emlekezetes intezkedesuk volt, a friss ropogos kormany egy rendelettel visszaallitotta az egykori part es allami vezetoknek az Antall altal eltorolt kiemelt nyugdijat.
de ez egy keplekeny tema.
hogy kezeljunk valsagot?
nincs recept.
az imf receptje sem jo.
es meg egyszer: nem a bokros elott allo helyzet volt egy prompt valsag, hanem a 80-as evek eleje ota egyre melyulo valasgban volt az orszag. ennek legszebb szakasza az volt, amikor az IMF hamisitott statisztiakak alapjan rendre folyositotta a szerkezetatalakitasi hiteleket, a kormanyzat meg ezeket a belso fogyasztas finanszirozasara hasznalta fel.
szoval a kormanyzat mozgastere mindenkepp sokkal nagyobb volt 94-95-ben mint 90-ben.
Kérlek az adatokba és a gondolatokba kössél bele, ne a másik ember búrájába, ilyen alapon én is mondhatnám, hogy te negatív presztizsű user vagy, és ignorálom az összes hozzászólásodat.
Talán emléxel az első válaszodra, ami a többiekétől eltérően tartalmas volt, ne süllyedj le közéjük...
Már miért ne tudnál meggyőzni?
Ha a tények téged igazolnak, akkor simán.
Úgy gondolom, hogy ugyan nem értek annyira a makrogazdasághoz, hogy nagy eszmefuttatásokra vetemedjek, de az általam olvasott és hallott információk (szakirodalom, gazdaságpolitika és jog előadások /Veress és Sárközy/) alapján az igazsághoz közeli a nézőpontom.
Az általam beidézett tanulmány (elkövető Petschnig Mária Zita, aki talán nem noname versenyző) _sem_ állítja, hogy minden a legjobban alakult, az Antall kormány semmit se tett vona, és a Bokros csomag tökéletes, és teljesen indokolt megoldás volt.
Inkább csak annyit, amire én is felhívtam a figyelmet. Nevezetesen, az Antall kormány talán nem tett meg mindent, amit lehetett volna, és ezután valamilyen megszorításra szükség volt.
A Bokros csomag nyilvánvaló politikai kudarc, bármely kormány bukását okozhatja egy ilyen csomag. A Horn kormány mégis meglépte, és az eredmények őket igazolták.
Az első rendszerváltó kormány nem lépett semmit, az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya is problémás volt. Ha nem is az utolsó órában volt a beteg állapota, de nem sokkal előtte.
A struktúrális átalakulás terén is lassan haladt az első kormány. Inkább csak folyattta a piacgazdasági átmenet régebben megkezdett munkáját és kivárt a konkrét gazdaságpolitikai lépésekkel. Direkt kértem, hogy meséljétek el, hogy mit léptek. Nem igazán tettétek. Volt néhány hasznos törvény, de szerintem kevés, inkább a kárpótlás körüli hercehurca és az ideológia pótcselekvés dominált.
A külföldi tőkebefektetéssel kapcsolatban igazad van, ahhoz idő kell, így semmi esetre sem kérhető az Antall kabineten számon, sőt a Horn kormány a stabil pozitív országképet örökölte tőlük.
Két további (utolsó) észrevétel a Bokros csomaghoz:
- Mitől is megy olyan jól most a magyar gazdaság?
Mióta? Hogyan alakultak az elmúlt 10 évben a gazdasági mutatók? Miért fordultak meg kedvezőtlen tendenciák?
Nem csak a bajszos (nagyon ciki, hogy nemzetközileg is elismert /IMF, Horváthország, Lengyelország, stb.) bankár csomagja kellett hozzá, de valamekkora szerepe volt.
- bár nem igazi indoklás, de érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy miért is csinált az MSZP kormány csomagot? Önmaga alatt akarta vágni a fát? Kizsigerelni a népet? Hazaárulóként nyomorgatni a magyarságot?
Ezek kissé abszurd felvetések, és inkább azok színvonalát tükrözik, akik hasonlóképpen gondolkoznak.
A kommunistákról és kommunizmusról:
/Nem éltem igazán benne, 1974-ben születtem, már 10 évesen reakciósnak tartottak a szüleim, meg a szomszédok./
A különbség ég és föld volt kommunizmus és kommunizmus között. Kb. az, mint ma Kína és Észak-Korea között. Mindkettőben a párt kezében van a hatalom, csak közben a szoft kommunizmusban már a pártházban is Coca-kólát mérnek. Nálunk is ez volt, 20-30 év alatt fokozatosan fellazult a gazdasági és kultúrális kontroll. Messze nem azt az életet éltük, mint a többiek Romániában, Bulgáriában, stb.
Ember, Romániában forradalom volt, ezrek halltak meg. Nálunk ez 30 évig tartott, gulyáskommunizmussal, háztájival, kisiparral, GMK-val és világútlevéllel - és csak átmenetnek v. rendszerváltásnak hívják. Ne mond már, hogy ugyanolyan volt, mert hülyesség...
Ez a lényeg, ezért van stabilitás, ezért építette az utódpárt által vezetett második kormány is a piacgazdaságot a kommunizmus helyett.
És ezért mondom, hogy nem látom a különbséget a mostani kormány tehetséges tolvajai és az előző széria MSZMP KB tag közgazdász tolvajai között a különbséget. Itt mindenki ugyanabban az átmeneti rendszerben szocializálódott. Aki ügyes volt és kicsit megalkuvó, az már a pártban is lophatott. Ehhez nem kellet pufajkát ölteni és gyilkolni.
Sajnos nem nekem vannak érzéseim arról, hogy milyen sok a lopás, hanem tényszerűen sok a lopás.
Semmennyiben sem mások a mostaniak, mint az előzőek.
Azt többször kifejtettem már, hogy nem baj, ha ellopják, csak magyar ember lopja, és ne külföldi. A baj az, ha közben a parlamentális demokráciának nevezett rablási rendszert akarják aláásni, annak érdekében, hogy csak ők lophassanak.
Ez mindenképpen az utolsó hozzászólásom egy időre, és már nagyon fáradt vagyok, de nem hagyott nyugodni a táblázatod:
2001 június: Nettó külföldi adósság=8 613.2 M EURO
A http://www.mnb.hu/hungarian/3_penz/35_idosorok/351_fizm/hu_fm2001eur.xls táblázatban az állományok oldalon a 76. sorban szerepelnek az államháztartás devizatartalékai, a 95. sorban az államháztartás külso adóssága. Az adataid alapján visszakeresve te a 2000 februárjában a teljes magyar gazdaság (tehát az államháztartás és a magánszektor) külföld felé fennálló nettó tartozását idézted az 56. (tulajdonosi hitelek nélkül) sorból.
A bruttó-nettó keverése stati hamisítás
Ebben a tekintetben csak egyetérteni tudunk (bár én szívesebben nevezem tévedésnek), de az államadósság és a magánszektor adósságának keverése is ugyanebbe a kategóriaba tartozik.
Nem hiszem, hogy ebben a percben utána fogok nézni az adataidnak, de ha ugyanabból a táblázatból dolgoztunk, akkor nem ugyanazokat a mezoket vettük figyelembe. Készséggel elismerem, ha tévedtem, de ez esetben ne csupán számokat mutass, hanem azt is, hogy miért azokat idézed, és miért jobbak ezek az enyéimnél.
Egy lehetséges eltérést vélek felfedezni, pedig erre külön felhívtam a figyelmet:
A nem konvertibilis devizákban akkor elkönyvelt követelések behajthatósága sajnos olyan rossz volt (Észak Korea, Kuba, Vietnam, Nicaragua felé nyújtott internacionalista segítség és a Szovjetunióba kiszállított áruk egyenértéke), hogy ezeket igen jó közelítéssel nullának tekinthetjük.
Ha a bruttó adósságállománnyal szemben jóváírtad nem konvertibilis devizában fennálló követeléseket, akkor tisztelettel megkérlek arra, utazz el a felsorolt országokba és ugyan próbáld meg behajtani ezeket a kinnlevoségeket. Még a cirillbetus adósaink voltak a legkorrektebbek, a bolgárok és szovjetek legalább valamennyit visszafizettek belole (reálértékben talán a harmadát-negyedét -- te is sejtheted, bizonyára nem véletlen, hogy a tartozásukat nem gáz vagy olajszállításokkal akarták leróni).
1990 június: Nettó külföldi adósság=11 841.6 M EURO
1994 június: Nettó külföldi adósság=15 080.7 M EURO
1998 június: Nettó külföldi adósság=8 837.2 M EURO
2001 június: Nettó külföldi adósság=8 613.2 M EURO
Satisztika magyarázása nem azonos az értelmezésével!
Az adatok forrása Tőled!
A bruttó-nettó keverése stati hamisítás!
Kizárólag a tartozást vettem figyaelembe, mert stati-kailag csak azonos adatok összevethetőek!
Lehet, hogy én azért ítélem meg másként a magyarországi reformkommunistákat, mert más origóból nézem. Innen nem tűnt olyan nagynak a különbség Kádár, Nicolae Ceausescu, Joszip Broz Tito, Todor Zsivkov, Edward Gierek, Erich Honecker, Gustav Husak között. Egy tyúkanyó csibéi voltak. Mint a fiastyúk az égen. A te nézőpontodból, aki benne éltél, bizonyára jelentős különbség volt: Kádár idejében megöregedett és a helyébe lépő eggyel fiatalabb generáció már értelmiségi volt. De úgy látom, Magyarország is a piacgazdaság és a demokrácia felé halad, egy évtized és már te is ugyanolyan egyformának fogod látni ezeket a kis keleteurópai diktatúrákat mint én és sokan mások. A különbségek apró részletekben voltak -- ezek a részletek ott és akkor emberi tragédiákat rejtettek, de a történelemkönyvek kevés emberi tragédiáról emlékeznek meg. Ezért nem szeretném egy kalap alá venni egy diktatúra urait és alattvalóit. A határ nyilvánvalóan nem lehet éles, ahol Ims is mondja, a nyolcszázezer MSZMP párttagot nem lehet elítélni. De a Központi Bizottság kétségtelenül a mag volt. Mintegy száz akkori tagjából sokan visszavonultak (Berecz János, Losonczi Pál még ma is ismert nevek), sokan már meghaltak (Grósz Károly), néhányan a piacgazdaságban próbáltak szerencsét. És nem kevesen a Szocialista Pártban.
***
Nem szeretném nosztalgiába mosni ezt a topicot, tulajdonképp onnan indult a vita, hogy a Kövér interjúban egy helyütt Bokrosozást láttál. Igen, a Bokros csomaghoz kapcsolódó igen rossz kollektív emlékeket nagyon ügyesen használta ki a fidesz, erről a rókáról sok-sok bőrt lehúzva.
Érzéseid arról, hogy milyen sok a lopás, milyen rossz állapotban van a demokrácia stb bizonyára sok baráti beszélgetés során szűrődtek le. Ezen érzéseknek sem szabad azonban elszakadniuk a valóságtól, a tényektől adatoktól.
Több topicban is olvastam, egy helyütt az adatok forrásával együtt: a rendszerváltás előtti utolsó kormányzatok mindegy 16 milliárd euró államadósságot hagytak maguk után. Ezzel szemben a 90 januárjában még 1300 millió euró, de az Antall kormány megalakulásakor már csak feleedennyi devizatartléka volt a jegybanknak. A nem konvertibilis devizákban akkor elkönyvelt követelések behajthatósága sajnos olyan rossz volt (Észak Korea, Kuba, Vietnam, Nicaragua felé nyújtott internacionalista segítség és a Szovjetunióba kiszállított áruk egyenértéke), hogy ezeket igen jó közelítéssel nullának tekinthetjük.
Ez volt az a helyzet, amelyet Ims alább kissé vulgárisan szarkupacnak nevezett. Én még hozzátennem a reálgazdaságban működő, akkor még jórészt állami vállalatok rendkívül rossz hatékonyságú működését és hatalmas adósságállományát az őket kényszerfinanszírozó keredkedelmi bankok felé, mint belső csődtömeget. Ezt örökölte az Antall kormányzat.
Ehhez képest 1994-ben átadott 22 milliárd euró bruttó külső államdósságállományt, amivel szemben állt a jegybank 7 milliárd euró tartaléka (Ims fele ekkora számot említett, kíváncsi lennék a forrására -- én ezt találtam ott ahol ő is keresett: http://www.mnb.hu/hungarian/3_penz/35_idosorok/351_fizm/hu_fm1994eur.xls, állományok oldala, G74 mező. 1990-es adatok: http://www.mnb.hu/hungarian/3_penz/35_idosorok/351_fizm/hu_fm1990eur.xls. Amennyiben tévesen értelmeztem a táblázatot, elnézést kérek, szívesen fogadom a kiigazító magyarázatokat a nálamnál tanultabb olvasóktól.
Alaptalan tehát az a hiedelem, hogy a külső kötelezettségek finanszírozása vonatkozásában közvetlen fizetésképtelenség fenyegetett volna 1994-ben, ezzel szemben tény az, hogy igenis közvetlen csőd fenyegetett 1990-ben! A szocialista kormányzat Bokros csomagohoz mellékelt magyarázatainak hitele sokat csorbul, ha ellenőrizzük az azok mögötti adatokat is.
Gondolj bele, 90-94 között a külföldi államadósság nőtt, a tőkebefeketés és a privatizáció alig vánszorgott
A külső államadósság kapcsán figyelmedbe ajánlom a nemzeti bank fent említett oldalát. Ugyanitt megtalálod a többi éves kimutatást is, csak rá kell szánni tíz-tizenöt percet arra, hogy eligazodj ebben a négyzetrácsos útvesztőben:
http://www.mnb.hu/hungarian/3_penz/35_idosorok/351_fizm/351_fizm.htm
A nettó külső adósságállomány összege az Antall kormány működése során gyakorlatilag változatlan maradt, de szerkezete sokkal kedvezőbbé vált: a jegybank jelentős összegű könnyen mozgósítható tartalékot halmozott fel, a lejáró tartozásokat pedig kedvezőbb kamatozású hosszú futamidejű kötvényekbe fektette.
A privatizáció vánszorgásának ütemét így utólag nehéz megítelni. Az Antall kormányzat állította fel a teljes privatizációs szervezetet, aminek beindítása időt igényelt. Valamit pedig bizonyára privatizáltak, mert Horn Gyula kormányfőként tevékenységét azzal kezdte, hogy gyakorlatilag leállíttatta a privatizációt (személyes intervenciójára egy szállodalánc kapcsán sokan emlékezhetnek ma is).
A tőkebefektetés ütemének számonkérése is furcsának hat számomra. Én magam (magyarként!) sem szívesen fektettem volna be egy olyan országba, amelyről csak azt tudom, hogy most bontották le a vasfüggönyt, de nem ismerem az ottani jogszabályokat és jogbiztonságot, pénzügyi feltételeket, és mindezek stabilitását. Évek kellenek, mindez megérik. Az első befektetőknek -- ha szabad nekem is vulgáris hasonlattal élnem -- tisztára nyalta az ülepét a kormányzat, csakhogy idejöjjenek, és lehessen velük dicsekedni.
Tisztában vagyok vele, hogy nem tudlak meggyőzni, de kérlek, tiszteld a tényeket.
Véleményeddel persze nem teljesen értek egyet.
Sőt úgy gondolom, hogy részben tévedsz. Konkrét adatok alapján ez belátható.
Az Antall kormányra sokkal inkább jellemző volt a szarakodás, a totális csőd elleplezése, az intézkedések halogatása. Így az MSZP-SZDSZ kormány nem egyharmad, hanem inkább másfél adag szart kapott vissza.
Gondolj bele, 90-94 között a külföldi államadósság nőtt, a tőkebefeketés és a privatizáció alig vánszorgott, az infláció is frankón nőtt. Ez még nem jelentene semmit, de kétlem, hogy meg tudod nevezni azokat az intézkedéseket, melyeknek hatása "beérett" a Horn kormány idején. Ui. nem voltak ilyen intézkedések...
Több adat és szakmai info (csak egy példa):
http://www.cegnet.hu/cv/9807/cv078_085.htm
A gazdasági rendszerváltás struktúrális, jogi kérdéseiről irodalom:
Sárközy Tamás: A privatizáció joga magyarországon.
Azok az emberek, akik a Bokros csomagot és az akkori válságot elbagatelizálják, azok
- egyrészt a (Kádári) szocilizmus összes kártevését becsülik alá,
- másrészt nincsenek tisztában az ilyen struktúrális válságok súlyosságával.
Itt is lehetett volna Mexikó, v. olyasmi, mint most Argentínában, ha tovább folytatódik az első rendszerváltó kormány által elkezdett szarakodás.
Lásd még Csehország, ahol éveken át elodázták a szocialista gazdaságstruktúra felszámolását.
Tiszta röhej az Antall kabinet gazdaságpolitikája, aki otthon van a témában tudja, hogy 1968-1990 között többet tettek a szocialista szutyok eltakarításáért, mint 90-94 között. Antalléknak is volt érdeme, kevés idejük is volt, ezt nem vitatom, de látni kell, hogy a gazdasági reform az nem véletlenül sikerült egész jól nálunk cirka 10 év alatt, előtte komoly előkészítés folyt.
Nézzétek meg Romániát vagy Bulgáriát az sem véletlen ami ott van. Romániának szinte nem is volt államadóssága 90-ben, aztán mire mentek vele.
Náluk Csau volt, matt sztálinizmus, nálunk 68-tól szocialista reformok, vállalati tanács, szövetkezetek, kisipar, maszekolás stb.
Ennyi a különbség.
A pártagságról leírtakkal egyetértek. A problémám az, hogy milyen erkölcsi alapon bolsevikozza le a kis bolsevik a nagyobb bolsevikot. És a Fidesz bolsevikjai sem voltak olyan nagyon kicsik. Ez egyszerű primitivseg, ha mar nincs mas mondanivalónk, akkor gyűlöljük őket.
Tudomásul kéne venni, hogy az elmúlt 30 évben igen kevés embert végeztek ki politikai okokból.
Persze volt bűne a rendszernek. És aki elért valamit, az mind "pártkollaboráns" volt.
És igenis van ma is probléma, de inkább az antidemokratikus, korszerűtlen "szocialista" hozzáállással, és nem a beférkőzött ávósokkal. Csakhogy ezek a tünetek lassan már a Fideszre is jellemzők. Nem hajlandóak demokratikus kereteken belül megválaszolni a ma problémáit és ez elég szomorú. Annyi maradt az összes érvük, hogy az MSZP nagyobb bolsevik és tolvaj mint ők. Közben mindkettő elárulja és veszni hagyja a demokratikus átmenet értékeit. Nekem nem demokratikus az a kormány, amely regnálása alatt 0 db. ellenzéki vizsgálóbizottság felállítását tette lehetővé, tökönszúrja a költségvetés parlamenti kontrollját és általában lejáratja a demokratikus intézményrendszert.
"Hétfőn a parlament plenáris ülését megelőző napirend előtti kötözködések keretében, a napirend előtti hozzászólások, támadások, Katyusa-lövések, nem tudom pontosan, hogy kell fogalmazni, mi ennek a műfaja ma már, tehát napirend előtti hozzászólások keretében egy MIÉP-es hozzászólásra válaszképpen elmondtam, hogy csapataink harcban állnak Brüsszelben.
Idézet: Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, 2001 június xx.
/Magyarország miniszterelnöke lesajnálólag. Amikor ők ellenzékben anyázhattak az biztos más volt Ennyi... /
Ez nem volt mindig így, lehet emlékezni...
Volt Tocsik bizottság (ma már lehet röhögni nyomorult 800 millión), és az ellenzék napirend előtt és közben kedvére szidhatta a kormányt. Ami bele is bukott a disznóságaiba.
Ez a mai kormány zseniális, nagyon ért ahhoz, hogy átvágja az embereket. Elhiteti, hogy minden nagyon jól megy. Ez látszólag így is van, az erősebb gazdaság megsarcolásából lehet osztogatni.
Az adók 1990 óta soha nem csökkentek. Az önkörmányzatok 30% helyett 5% felett rendelkeznek, mindent az állam oszt szét.
Majdhogynem konvergálunk vissza a szocializmusba.
Szerencsére a gazdaság erősebb ennél, így a lényegi elvek feladásával kádárizmusban már nem, legfeljebb valamilyen banánköztársaságban találhatjuk magunkat.
Ps.
Kövérről még nem is beszéltem, bár ő magáért beszél. Nekem legjobban a Torgyános kiszóllás tetszik. Mintha nem ők szabadították volna rá az országra Torgyán 413milliárd Józsefet.
Ha 94-ben kerültek volna kormányra, akkor is lett volna mit elosztogatni? Egy _normális_ közgazdász sem tagadja, hogy a Bokros féle stabilizáció nélkül nagy szarban lennénk.
nem igy van, ha a horn kormany nem szarakodik 9 honapig, akkor nem "bokros csomagot" kellett volna csinalni, hanem egyszeru csomagtalan intezkedeseket, nem 10% leertekelest hanem nehany 2%-osat minden masodik honapban stb. egy normalis kozgazdasz sem tagadhatja, hogy 1994-ben az mszp visszakapta annak a szarkupacnak a harmadat, amit o hagyott 90-ben es az antall kormany a nagyobbik reszet mar eltakaritotta.
Az Orbán kormányban kb. 10 bolsevik van, erről persze nem szokás megemlékezni
csz ebben az orszagban kb 1 millioan voltak parttagok, ebbol 999 ezren ugyanazt a f*szt szivtak mint a partonkivuliek. ugyes egybemosasi kiserlet "bolseviknek" nevezni oket is, meg az MSZMP KB tagokat. csak epp nem teljesen igaz.
A nyalizos riporterek altal csinalt interjuk mind egyformak stilusukban. A szerda reggeli orbaninterjuban sincsenek kemeny kerdesek, es a 16 ora tegnapelotti medgyessy interjuja is az "alakerdezes" mintapeldanya volt.
Olyan faszok vagytok, öröm nézni. Ahelyett, hogy az ürge szövegéről beszélnétek, itt anyáztok egymásra. Tele van az interjú konkrét félrebeszéléssel. Öröm olvasni.
Elég sok érdekes dolgot mond, a polgári oldal főfő ideológusa.
Idézek még kicsit:
"A polgári kormány oldalán a Széchenyi Terv, szemben a Bokros-csomaggal, vagy a diákhitel, a tandíj bevezetése ellenében. "
Nettó demagógia. Ha 94-ben kerültek volna kormányra, akkor is lett volna mit elosztogatni? Egy _normális_ közgazdász sem tagadja, hogy a Bokros féle stabilizáció nélkül nagy szarban lennénk. Valamint meg lehet nézni a fontos mutatók alakulását 90-től napjainkig. 95 óta kezd rendbejönni a dolog.
Más:
A kilépett/átállt fideszesekről:
"Az ilyen embereknek tényleg az lenne a jobb megoldás, ha megpróbálnak keresni maguknak valami emberhez méltó elfoglaltságot. Legyen az a gyerekeik nevelése, vagy olyan, amiben ki tudják magukat élni, anélkül, hogy okvetlenül másokat kéne pocskondiázniuk."
Kb. ez az interjú lényege. Minimális (2 bekezdés) konkrét, jelentős, az ország ügyét érintő politikai v. gazdasági gondolat (az sem teljesen igaz), és utánna 25 bekezdésen keresztül az MSZP-SZDSZ sunyi démonizálása, anyázása, valamint egy kis öntömjén, fényezés.
Általában egy rendkívül kedves "úriember", csak éppen tagadja az ellenzék létjogosultságát, pártszerűségét, normális elmeállapotát, jószándékát. (magyarul gyűlöletet csihol)
Ezt hívják mifelénk europer politikusnak...
Szókincs: "moslék", "mocskolódás", "aljas", "prostituált", "bolsevik" - ez mind az ellenzékre vonatkoztatva.
/Az Orbán kormányban kb. 10 bolsevik van, erről persze nem szokás megemlékezni. Talán még Kövér is párttag volt, bár ezt nem tudom./
Tuti jó a mikrofonállvány is, a nagy igyekezettől egy az egybe beszorult a seggébe...
Kövér pont olyan mint itt az indexen a legtöbb vitázó. A legnagyobb baj, hogy ez az ürge a kormánypár alenöke, or wtf.
...
"
– A karácsony előtti parlamenti ülésen kemény szópárbaj alakult ki az ellenzék és a kormány között az OVB tagjainak megválasztása miatt. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője nemzetközi megfigyelőket akart behívni a választásokra. Az SZDSZ képviselői maszkban, táblákkal tüntetettek Ifj. Hegedűs Loránt, szerintük kirekesztő megnyilatkozása ellen. Durva kampányra számít?
– Majd négy éve folytatja az ellenzék ezt a kampányt, és az óta nemcsak durva, hanem minden emberi minőséget alulmúló stílusban zajlik a mocskolódásuk. Hadd utaljak Szanyi Tibor MSZP-s képviselő úrnak – erősen idézőjelbe téve az úr szót – azokra a moslék megnyilatkozásaira, amelyeket kibocsátott magából az Interneten keresztül. Érdekes módon ez ellen nem emelte fel a szavát sem az MSZP, sem a máskor oly finnyás, az emberi méltóság tiszteletben tartására annyira kényes baloldali értelmiség. Mi lehet még ehhez képest, ami ennél durvábbnak minősíthető? Mindenesetre, lélekben túl vagyok, túl vagyunk azon, hogy meglepetések érjenek. A nemzetközi megfigyelők behívásának felvetésére azt mondhatom: a baloldaliak rögeszméje, hogy mindig be akarnak hívni valakit az országba, ha a választók akarata nem az ő érdekeik szerint érvényesül.
"
...
"
– A szocialisták az utóbbi időben amerikai típusú kampányba fogtak. Erőszakos, harsány, különböző csarnokokban tartott csinnadrattázással, sárga sállal.
– Vitatnám, hogy amerikanizált kampányuk lenne. Ha Amerikában valamelyik elnökjelölt úgy kampányolna, mint az MSZP, ez oly mértékben sértené az amerikaiak önbecsülését, hogy az a politikus ott többet labdába nem rúgna. A sárgasálas kampány szerintem jó ötlet volt. Nemrégiben egy szellemes írást olvastam erről, miszerint valamikor a középkorban a prostituáltak megjelölésére szolgált. Azt gondolom, valahol a sors keze az, amiért ezt a színt választották, miként abban is, miért éppen egy múzeumban tartották sokadik kampánynyitójukat.
"
...
"
– Torgyán?
– Soha, senkit nem szabad leírni a politikában, ez a választók privilégiuma. A választások után tudnánk arról beszélni, kap-e szerepet Torgyán József a következő parlamentben. Hogy sok jóra nem számíthatunk tőle, azt előre lehet bocsátani.
"
Ennyi eleg is, olvassa el mindenki az egeszet, es gondolkozzon, es hallgasson a szivere (+az eszere)...