Időszakos fűtésre nem jó az elektromos . Nincs meg a szükséges teljesítmény.
Inkább egy nagyméretű cserépkályha + esetleg pb gáz konvektor..
A nem rendszeresen fűtött épületeknél dupla teljesítmény kell mint normál esetben.
A villanymérő és a bejövő főbiztosíték még ha a 32 Amp -es / aminek a valószínűsége kicsi/, inkább a 25 Amper. A 32 tud 7 kW-ot a 25 pedig 5 . kW -ot. Ezek kevesek !!
A cs kályha általában 15 kW a konvektor pedig 6 kW... a kettő együtt.
A lehűlt épület kellő gyorsaságú felfűtéséhez kell ekkora teljesítmény , különben eltelik a hétvége mire elfogadható meleg lesz.
A villany fűtés pedig drága, kb. 3x annyiba van havonta mint a (modern) gázfűtés.
Ez fizika, ezzel nagyon nem lehet mit kezdeni.
Az hogy valakinek X ft havonta, az az adott ház adottságaitól, szigetelésétől függ, nem általánosítható hogy majd nekem is annyi lesz. Ott is kb. harmada lenne gázból.
Az aki egy : 77 nm-es, emeleti, 3 oldalról körbefűtött, régi fa nyílászárós lakással rendelkezik, ahol jelenleg kombi cirkó kazánnal történik a fűtés és a hmv előállítás és a villanyfűtésen spekulál, azt nagyon eltérítették valakik.
Teljesen tévút.
Amikor már annyira tönkre megy a kazán, akkor át kell állni egy kondis kazánra. Annak a beruházása igaz kerül vagy egy millába, de megtérül.
A villany hálózat bővítésére is kell valamit költeni aztán a hőleadókra is . legyen az mondjuk 500 eft. Ezt szembe állítjuk a gáz 1 millájával... előnyös elsőre.
De a villany 3 x drágább.
77 nm villannyal fűtve úgy 300 eft / szezon. Ugyan ez gázzal 100 eft/szezon.
Feltételezve hogy a 32 Amp-es villany csatlakozás van.
Az tud úgy 7 kW teljesítményt Ez kell az egyéb háztartási villamos eszközökhöz. Maga a fűtés min 5-, de inkább 6 kW teljesítményt igénye egy ekkora lakásnál.
Viszont ott van a gázcsatlakozás a maga 45 kW -os teljesítményével, annak hasznosításán kellene gondolkodni.
Olyan apróságokat most nem is említve hogy a villany 3 x drágább a gáznál.
A 26 nm garzon lakásba elmehet a villanyfűtés, de ott is csak akkor ha gáz nincs !!
Sziasztok! Tapasztalatokat keresek elektromos fűtésre való átállással kapcsolatban társasházi lakásban. Bp, belső kerületi bérházról van szó, 40+ lakás, 100+ éves kémények, többségében régi kombi és gázkazánok jellemzik a házat. A konkrét lakás, ahol az átállás felmerült 77 nm-es, emeleti, 3 oldalról körbefűtött, régi fa nyílászárós. Jelenleg kombi cirkó kazánnal történik a fűtés és a hmv előállítás.
Láttam itt lejjebb egy pályázati lehetőséget, de van esetleg konkrét tapasztalat, tipp, javaslat?
Ne haragudj meg , de úgy írtad a hsz-t , mintha minden családi ház egyforma höigényü lenne és csak az a kérdés , hogy villany vagy gáz legyen az energiahordozó . Ha így lenne , akkor a gáz a befutó a jelenlegi árak mellett . Viszont arról , hogy a két ház mennyire különbözik höigényileg egy szót sem írtál . Ha jól szigetelt az új , akkor akár villannyal is elérhetö a megszokott komfort a megszokott összegért . Több infó kellene !
Maga egy villanykazán nem lehet drága és megoldható főleg ha van 3 fázis azaz van teljesítmény.
De azért a melegvíz készítésre és a főzésre is kell gondolni !
a meglévő kiépített fűtésrendszert nem szabad likvidálni, annak van értke... később e gy gázkazán minden gond nélkül csatlakoztató hozzá.
Addig is meg kell ismerni a házat, annak hőigényét. lehet a ház úgy 80 és 110 nm között valahol. Minden gázkazán jó hozzá.
Az alapelv az legyen ami megvan azt megismerni rendbe hozni, majd a fejlesztést ehhez igazítani.
Magát a házat is lehet a fűtéshez, annak gazdaságosságához igazítani... pl. hőszigetelni kell.
Meg kell oldani a fűtést, a melegvíz termelést és a főzést.
Ideiglenesen villannyal is lehet főleg aha van teljesítmény.
fűtés villanyradiátorokkal, viszonylag olcsók a fél lakáshoz elég 2 db. 2x 15 eft, a főzés egy villanyrezsóvak, a melegvízkészítés egy villanybojlerrel. Ez a kettő is 100 eft alatt megoldható.
Rezsó 20 eft, bojler 35 eft + a szerelés.
Aztán jöhet a gázberuházás, ami költséges, de idővel megtérül. Kb. 1 milla.
Viszont a villannyal való fűtés mint írtam 3 x annyi.
Egy 100 nm ház fűtése villannyal lehet 450 eft /év ugyanez gázzal 150 eft. A 300 eft különbözet 3 -4 év alatt megtérül.
"elém tolt egy hirdetést a Pereko indukciós kazánokkal kapcsolatban. Árat nem látok és kételkedem, hogy havi 20-30ezer átalányból meglenne az eddigi fűtéskomfort, amit egy cirkó gázkazán"
Most az hogy indukciós vagy fűtőszálas mindegy , a fűtés mindegyikkel drága, de hát a Pereko erről mélyen hallagat !!
Sziasztok! Úgy néz ki, költözünk családi házból családi házba. A célingatlanban jelenleg van egy vegyestüzelésű kazán illetve leszerelt gázóra és kiépített központi fűtés hagyományos vastag csövekkel és radiátorokkal. Mi a kényelmet szeretjük szóval gáz vagy villany. A feleségem elém tolt egy hirdetést a Pereko indukciós kazánokkal kapcsolatban. Árat nem látok és kételkedem, hogy havi 20-30ezer átalányból meglenne az eddigi fűtéskomfort, amit egy cirkó gázkazán nyújtott, de örülnék ha megcáfolná ezt valaki. Érdemes ebbe az irányba tapogatózni? A 3 fázis bent van az ingatlanban.
50 négyzetméterre erős túlzásnak érzek egy alaphangon kétmillás levegő-víz hőszipkás rendszert.
A nappaliba egy komolyabb fűtésre is ajánlott klíma (elég a 3.5 névleges!), a szigetelésen pedig ne spórolj, és nem lesz gond. Villanybojler, oszt csókolom.
A levegő-víz hőszipka rendszer éves karbantartása több 10000Ft, ha meg nincs ugrik a gari a kétmillás rendszerre ...
Lenne egy pici 17 nm-es ház amit szeretnénk felújítani, bővíteni (kb 50 nm-re), még minden képlékeny, de eddig erre jutottunk:
- valószínű a nappali lenne a jelenlegiből +2 háló +kis fürdő +wc toldva hozzá könnyűszerkezetből szigetelt betonalappal
- új lemeztető szigeteléssel, padlás nem lenne
- a jelenlegi ház alapja beton, vízszigeteléssel, B30-as tégla, ez szintén kapna padlószigetelést
Gáz nincs, áram van, 3 fázis illetve "H óra" megoldható.
Nyárra hűtés, télen megfelelő fűtés kell. Ugyan van egy kémény, de fával (már) nem szeretnék fűteni.
Levegő-víz hőszivattyún gondolkodom, ugyan nagyobb befektetés, de hosszabb távon hozza vissza az árát (?), valamint ezzel megoldható az összes helység megfelelő hűtése, hűtése plusz melegviz ráadásul H árszabással fűtés szezonban? Vagy nem ennyire egyszerű?
Gondolkodtam még fűtő klímára a nappaliba, plusz a könnyűszerkezetből épült agyonszigetelt helységekbe valami villany fűtésre (nem levegős), plusz bojler melegvíz. Ez a megoldás annyiban szimpatikus, hogy a legegyszerűbb, jóval kisebb befektetést és karbantartást igénylő. Ha bármelyik egység elromlik nem az egész rendszer áll le. Igaz a fűtési szezonban az elektromos pl. radiátorok végett jóval nagyobb fogyasztásra kell számolni, de talán a könnyű szerkezetes szigetelt jelleg miatt mégse?
90 m2 nettó alapterületű könnyűszerkezetes ház teljes tetőtér beépítéssel (kb 150 m2 kétszintes háznak felel meg). Elektromos padlófűtés (fűtőkábel) és 5 db ADAX fűtőpanel. Meleg víz vezérelt áramról.
Fűtés összesen 4131,15 kWh
Nem fűtés fogyasztás 2313,12 kWh Napi átlag fűtés fogyasztás fűtési időszakban 25,5 kWh 5,1 kW napelem rendszer termelés összesen 1 év alatt 6187,27 kWh Napelemről közvetlen fogyasztás 980,27 kWh Elmű felé villanyórán mért termelés 5207,00 kWh Elmű villanyórán mért fogyasztás 5464,00 kWh
Magánszemélyek, társasházak, és lakásszövetkezetek igényelhetik, minimum 10%-os saját forrással, többek között fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, valamint megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére.
A visszatérítendő hitelösszeg magánszemélyeknek 500.000 – 10 millió forint, társasházak és lakásszövetkezetek esetén pedig lakásonként 250 000- 7 millió forint. A hitel futamideje maximum 20 év lehet.
Vegyes kazán mellé puffer tartály, leggazdaságosabb. Igény szerint max 1-2 helyiségbe programozva valamilyen panel, míg a kazán nem éled fel. Egész ház vizét én nem melengetném villannyal. Mekkora a ház?
A levegő oldala (kültéri) megy ki az udvarra. A víz oldala (beltéri) pedig beköthető a fűtés rendszerbe, "kazán"-ként.
A levegő/víz hőszivattyú is 1 kWh villanyból 3-4 kWh meleget gyárt mint a klíma.
----
Nagyjából... és gazdaságosáásgi szempontból néve, ha egy télre elég a melegből:
1. Úgy 6000 kWh alatti akkor azt cekasz alapú fűtéssel ésszerű megoldani. (villanykazán, villanyradiátor, fűtőpanel, infrapanel, fűtőhuzal/szőnyeg/film, stb.) Ezeknél 1:1 a villany:meleg áttétel, azaz 1 kWh villanyból 1 kWh meleg készül.
2. Úgy 10000 kWh fölötti akkor levegő/víz hőszívattyúval vagy klímával (levegő/lvegő hőszivattyú) észerű megoldani. Mert itt már játszik az SCOP=3-4 közötti villany:meleg áttétel, azaz 1 kWh villanyból 3-4 kWh meleg készül.
3. A 6000-10000 kWh sávban nincs igazán egyéretelműen jó választás. A kisebb fogyasztásnál még inkább a cekasz, nagyobbnál már inkább hőszivattyú a jobb eset.
A ház fűtési meleg kWh igényét elég jól lehet saccolni a falak/ablakok/ajtók/födém/padló szerkezetének hőszigeteltsége alapján. A szükséges matek magvan pl. ebben a fórumban: https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9084059
