Nos, a rajzból kiderül, hogy ezen a termosztáton a bal oldali kapcsoló az éjszakai vagy elmenős kapcsoló tehát egyik állásában a hőmérsékletet pár fokkal lejjebb szabályozva tartja (s mikor hazajön az ember, vagy reggel felkel, és átkapcsolja másik állásba, akkor felfűti a lakást a beállított hőmérsékletre). A bekötéshez ettől nem lett egyszerű, sajnos ide némi magabiztosság kéne, vezetékeket azonosítani, ezekből az állandó fázis az volt az egyetlen egyszerű.
Az ilyen termosztatákban vagy a hátlapján vagy a fedél belső oldalán szok ragasztva vanni a kapcsolási rajz. A bal oldali kapcsoló az lehet éppen a ventilátor kisebb/nagyobb fordulatszám váltása is, meg lehet az éjszakai kisebb/nappali nagyobb hőmérséklet váltása is, erről a fedélen levő szimbólumok tájékoztatnak. Itt éppen sem a kapcsolási rajzot, sem a fedelet nem látjuk (csak ez a kettő lenne most a lényeg :D ). A legegyszerűbb bekötés külön gondolkodás hiányában az az, mikor a termosztát azt, amelyiken most fázis van, azt kiküldi egy másik kapocsra, abba kell belekötni a kályhába a ventilátorhoz menő vezetéket. A nullavezető az előfűtéshez kell a hiszterézis csökkentésére, az is hanyagolható hirtelen.
Valaki nem tudja melyik vezetéket hova kell kötni két barna két kék meg egy zöld sárga az egyik barnában van áram a kályha régi négy és fél kW os elektroterm az ami a magyar háztartások 90% ában van ahol van villanykályha
2kW-os márkás(!) olajradiátor... de ahogy nézem ezek is jól megdrágultak... Semmivel se érzem kevésbé biztonságosnak, mint egy hőelnyelő közeg nélküli fűtőpanelt.
Hát, nem ismerem annyira az épületet, de ahogy láttam, talán 80-as években épülhetett - hogy miből, azt nem tudom, de nem tűnik jól szigeteltnek. A szoba első emeleten van, sarkon, tehát két fala utcai. De a harmadik is egy jelenleg még fűtetlen folyosóra néz.
Nyilván olcsó megoldás érdekelne jelenleg. Hosszabb távon lehetséges, hogy a tulajdonos (cég) szereltet be klímát. Tehát egy pénztárcakímélő, de megbízható megoldás érdekelne, amit napközben bekapcsolva lehet hagyni, hogy estére a srác ne jéghideg szobára menjen haza. Emiatt tartok egy kicsit az olajradiátortól, de első gondolatom nekem is az volt.
Tartok tőle, hogy ezt a telet azzal a fűtőtesttel kell kihúznia, amit most beszerzünk.
Árban én úgy láttam, hogy azért az elektromos panelek még drágábbak az olajradiátornál - viszont nem tudom, megbízhatóbbak-e, komfortosabbak-e (kisebb kapcsolási közökkel pl. talán jobban szinten tartják a hőmérsékletet, illetve esetleg programozható a termosztát, és nap közben is elketyeg magától biztonságban.)
Illetve ajánlások szerint általában azokból egy 2 kW-os körül már elegendő egy 20 m2-es helyiségbe - elméletben legalábbis.
Tehát összefoglalva: éppen azt szerettem volna hozzáértőktől, tapasztaltaktól megtudakolni, hogy
Többet kéne tudni arról a szobáról. Hány oldalról van körbefűtve? Milyen a hűlő falazat? (anyag, vastagság)
A leggazdaságosabb üzemeltetés szempontjából a klíma, de gondolom ez most nem lehetséges. Bármiféle infra/film fűtésen ott keletkezhet megtakarítás, hogy az adott helyiség nincs annyira felfűtve, mint egy konvekciós fűtőtesttel, mivel a sugárzó hő miatt többnek érzi azt az ember. Döntsd el te, hogy mennyire komfortos egy teszem azt 16 fokra fűtött szobába eltávolodni az infraforrástól.
Véleményem szerint egy jó minőségű olajradiátor a legjobb megoldás ha igény van rá, egy wifis programozható konnektorral megfejelve. Bár nem tudom, hogy ezek a hangzatos panelek ára leszállt -e már a földre, mert kétségkívül esztétikusabbak.
Egy infrasugárzó panel esetében mit jelent a "hőmérséklet kalibrálás"?
Amikor bekapcsolom az eszközt, szemlátomást 2-3 fokkal kevesebbet mutat, mint a "valóság" (a többi hőmérőkhöz viszonyítva). Esetleg ezt a "rossz" értéket kellene hozzáigazítani a "valós" értékhez???
Sziasztok! Talán itt tudtok segiteni dönteni. Egy 8nm-es dolgozószobába szeretnék kiegészítő fűtést, hogy kb 18/19-ről 21-re emelje majd a szoba hőmérsékletét télen. A szoba amúgy egy felújított, szigetelt ház része, de északi fekvésű, kb a ház leghidegebb része, és emiatt az egy szoba miatt nem járatnám a padlófűtést az egész szinten.
Tavasszal költöztünk, akkor egy kölcsön olajradiátort használtam, most is ez az egyik opció, a másik pedig egy kisebb méretű falra szerelhető elektromos radiátor/konvektor, nagyjából abban a sarokban, ahol ülök lenne is neki hely.
Aki hazsnált már ilyesmi fűtést, milyet, és milyen teljesítményűt ajánlana?
Megfelelő tüzelőanyaggal / száraz fa / akár 10 kW teljesítmény is kihozható belőle !
Plusz valami nem veszélyes villanyos alkalmatosság.
Kérdés mit értesz elektromos kandallón ?
A szabadon álló villanyos készülékek lehetnek ventilátorosak és a nélküliek. Azért elsősorban a teljesítmény számít, a többi csak látvány elem. Az olaj radíátor azért jó , mert nem tűzveszélyes. És nem a 3 -5 liter olaj hőtartása miatt. Az smafu, csak a naivak veszik bé.
Anno egy üzletben amíg várakoztam egy fiatal pár első kb. 20 nm -es szállásukra kerestek villanyos fűtő készüléket. Az eladó azzalkecsegtette őket , hogy az olaj azért jó mert tartja a meleget . Ja a 3-5 liter olaj és a 5 kg vas nagyon sokat... a fizikából tájékozatlanoknak !
Egy légtér a 22 nm, vagy van belőle leválasztva? Ha egy légtér, egy fűtőkészülék karcsú lesz bele mindenképpen. Ha ez hosszú ideig kérdés lesz, akkor egy ilyen helyiséget leggyorsabban egy fatüzelésű kályhával lehet befűteni és melegen tartani, ha van lehetőség kialakítani. Ha nincs lehetőség, és nem zavar a monoton zaj az alvásban, akkor egy kisebb szabadonálló elektromos kandalló jó lehet, az szerintem lényegesen gyorsabban melegíti a levegőt, mint az olajradiátor. Ha zavar a zaj, akkor is inkább az olajradiátor, szerintem jobb hőérzeted ad, mint a panel.
Akármit is választasz, vigyél egy füstérzékelőt is. Meg én vinnék egy időzítős dugaljat is, hogy néha biztosan pihenjen a gép.
