Nemrég néztem meg újra a filmet, már vagy ötödször. Valamikor 2001-ben, mikor először láttam moziban, a kb. 10 nézőből 5 nem bírta, és a film felénél kiment. Én végignéztem, és szinte más emberként jöttem ki a moziból. Alapvetően a film hangulata miatt, de a tartalma sem kutya.
Mondhatjuk azt, hogy a film megjósolta a gazdasági világválságot, meg korábban valaki írta, és nekem is eszembejutott, hogy az Ikertorony ledőlését is megjósolta.
Remek nyugati társadalomkritika. Vannak egyértelmű mondanivalók: anyagi dolgok értelmetlensége, kiüresedés, nem tudunk szeretni (mégha tudjuk, hogy kéne - ld. kisebbik fiú). Érdekes a filmben a férfiak/nők közti különbség: a férfiak játszák el a társadalom-kritikát (önzés, anyagiak hajszolása, beképzeltség), továbbá a férfiak általában teljesen magukba vannak zuhanva, még a jóhiszeműbbek is (kisebbik fiú), a nők ezzel szemben átalában józanabbak (pl. tárgyaláson a nő), és tudnak kifele is nézni (feleségek). Azért van egy-két kivétel, pl. a lány feláldozásánál szerepet vállaló hideg nő. Amit nem értek, az egymást korbácsoló emberek az utcán és a lány feláldozása. Látványnak mindkettő jó, de szerintem nincs sok közük a mai társadalomhoz.
Valaki említette a lány feláldozása kapcsán Szent György legendáját: ott van Szent György is a filmben! Így hívják a szeretetotthont, ahol a tábornok lakik...
Kétszer láttam, másodszor éppen most, nagypénteken...ez jól jött ki.
Összművészeti alkotás ez a film: festménynek beillő képek, líra, zene és humanizmus. Mindehhez tipikus "hideg" északi film, említhetném még Fridrik Thór Fridriksson munkáit is.
"Ami Chippendale, az Chippendale..."
Tényleg érdemes többször megnézni, a sok jelenet újabb és újabb egymáshoz viszonyítása miatt.
ezért is kopizom inkább ide öszti, hogy kicsit felderülj és megenyhülj végre:-)
Botlás két csillag között
Vannak oly elesettek, hogy még
testük sincs; hajuk alig számottevő,
világfájdalmuk sekély, hüvelykkel mérhető,
tartásuk kevély;
ne keress, feledés foga,
mintha a légből lépnének elő, sóhajuk sorolnák gondolatban,
hallanák szavaikban az ostorokat.
Bőrüket hagyók, levedlik szülő-koporsójukat,
óráról-órára araszolnak fel halálukon
és lezuhannak írásuk fagyos fokain.
Jaj annyinak! jaj semminek! ó jaj nekik!
jaj a szobámban, amikor szemüvegen át hallgatom őket!
jaj a mellkasomban, amikor ruhára alkudoznak,
jaj fehér mocskomnak egybevegyült ürülékükben!
Szerettesék minden kajlafül,
szerettesék, aki most leül,
szerettesék az ismeretlen úr s neje,
az ingujjas, épnyakú, kétszemű felebarát!
Szerettessék, akit poloska mar,
akit lukas cipőben ér a zápor,
aki két gyufaszállal siratja halott kenyerét,
akinek ujját becsípi az ajtó,
akinek nincsen születésnapja,
aki tűzvészben vesztette árnyát,
aki állat-, aki papagájszabású,
aki emberszabású, a szegény gazdag,
a végképp nyomorult, a szegény szegény!
Szerettessék az éhező
és a szomjazó, kinek éhéből nem futja
szomját oltani,
se szomjából, hogy minden éhét jóllakassa!
Szerettessék, aki naponta, havonta gürcöl minden órán,
aki kínjában vagy szégyenében izzad,
akit két keze bére visz moziba,
aki nincséből fizet,
aki háttal alszik,
aki elfeledte már gyermekkorát, szerettessék
a kopasz sapkátlanul,
tövis nélkül az igaz,
rózsa nélkül a tolvaj,
az, aki órát visel és látta Istent,
akinek van becsülete, mégse halt bele!
Szerettessék a gyermek, aki elesik és sír még
és a férfi, aki elesett és nem sír.
Na igen, ez lett volna nekem is a következő.
Végtére is vannak érdekesebb Kultúrális témák itt(Bajor, Konta Barbi, Barátok közt...) na mindegy, nem fanyalgok, nem adom a sznobot.
na, akkor sikerült nagyjából közös nevezőre jutnunk, főleg az utóbbi mondatoddal. bár biztosan nem hallgatsz roxy musicot, pedig az aztán a dekadencia, ha lehet ilyet mondani (szerintem egyébként nem lehet)
Az, hogy miért csináltam gyereket, elég személyes történet. De nem úgy, mint az ilyen családtervezési lapokban, hogy átölelve egymást évekig bújtuk a genetikai szakkönyveket, terveztünk. Jött. Ilyen egyszerű.
De a kérdésedre: azt hiszem félreértettél. Én nem tartom pesszimistának magam, pont arról szóltam.
Apokalipszis nem lesz, és hát az értékek eltűnése...változása...mit tudom én, mi lesz, de semmi esetre sem lépek hagyományőrző klubokba, vagy bújok rezervátumra. Számomra egyébként is a "dekadens" korszakok a legvonzóbbak.
Sajnos még nem láttam, szombaton szeretném megnézni. Már sokat hallottam róla, kíváncsi vagyok, bár az elmondottak alapján nem biztos, hogy az én ízlésem. (dramaturg lévén a sztori mindenek felett!!!)
pont te voltal az, aki pl. a tulnepesedest felvetetted, ami tenyleg az egyik legegetobb problema. asszem nem arulok el nagy titkot azzal, hogy az iszlam ezt nem igazan tudja menedzselni, de lehet, hogy tevedek.
ami szept. 11-et illeti, az valoban elgondolkodtato, de egyelore max. megvaltoztathat egyes dolgokat, nem pedig hazavagja az egeszet.
de ha ennyire borulato vagy, akkor minek csinalsz gyereket erre a halara itelt vilagra, Oszti? ez nem szemetkedes, tenyleg kivancsi vagyok
Kedves Ösztönlény,
nem akarok gonoszkodni, de van egy régi mondás, mely szerint minden kultúrának három fokozata va: a barbárság, a civilizáció és a dekadencia. Egyedül az amerikai az, amelynek a barbárságból sikerült egyenesen a dekadenciába jutnia, kihagyni a középső fázist...)))
Hogy tetszett a Macerás ügyek?
Meglátásom szerint a gazdasági fejlődés kultúrális hanyatlással párosul. Persze nem feltétlenül, de mivel a gazdaság van a középpontban, a kultúra is ennek van alávetve. A dáridó, az egykori Z. Imre, a barátok közt, stb. mindezek a pénzért vannak. Biztos van köztük jó is, de nem feltétlenül kell a piacnak eltartania a kultúrát.
De számomra nem a kultúra hanyatlása a legelszomorítóbb, hanem az igazi emberi kapcsolatok amorfizálódása. És tudom, hogy én sem vagyok mindig őszinte másokkal, mert NEM LEHETEK az. A hazugságok a hétköznapok részei, mondhatni a jelenlegi társadalom olaja.
Már le sem mertem írni a tavaly szeptemberben történteket, mert közhelyesnek titulálod. De hát ilyenek. És megint a filmünknél vagyunk, a toronyledőlés jelenet (látni fogod, remélem. 2 éve forgatta!) Egy meeting unatkozó managerei végignézik, ahogy a szemközti ház tornya leomlik.
És a válasz is ott van a jelenetben, nem lövöm le a poént...
A válaszok. Nem azt sugallják, hogy ez a civilizáció bármitől is meg tudná védeni magát, egy támadástól, amelyet nem az ő játékszabályaival folytatnak.