Kívánunk néked a jövő évben is további sikeres hotyijjákot, valamint békés, boldog, szivarozós, műanyag pezsgőspoharas tömeges lovászati célbahajtózsdit!
Valamint ugyanitt bakker! :)
(nem megyünk ma sehova, beteg a 4 főből 4. ünnepi vacsora: ropi, tea, főtt krumpli, alma. A babonák közt nem találtam semmi erre vonatkozót, úgy hogy kreáltam egyet: aki az óév utolsó napján beteg, az nem lesz beteg az új évben.
Kedvesnapló, volt karácsony is, jó volt, főleg az első közös, igazi erőlevessel és dorozsmai molnárponttyal (jók!) és szép ajándékkal. Nem egyformát vettünk egymásnak, bár hasonló típust, mindenesetre mindketten magunknak is vettük egy kicsit és ez így jó. De én kaptam ám üvegfestős készletet is, már alig várom, hogy kipróbáljam, mit tudok.
Aztán voltunk otthon, mindenhol otthon. Nálunk tovább, jó fárasztó is volt, az én zajos családom, engem legalábbis elfárasztottak. Vagy már elszoktam tőlük.
(Ádám unokaöcsém, tíz éves, internet lett hozzájuk bekötve karácsonyra. Első dolgai között ellátogatott valamiféle chat vonalra, ahol kiderült, hogy pestiek tartózkodnak éppen. Megérdeklődte tőlük lazán, hogy nem látták-e Sztyopát... :-))
Aztán szülinapot is ünnepeltünk, de nem lett olyan igazán jó sajnos, mert belebarmolt egy rabolóember, akivel ugyan nem akartunk foglalkozni, de azért mindkettőnknek elvitte a kedvét.
Aztán meg holnap már szilveszter, mindjárt megyünk piacra.
Későnkelős sokáiglustálkodás, aztán autóra pattantunk (ami a várakozásokkal ellentétben mégsem alakult át akváriummá), délben indulás, 3 - 1/2 4 re Bécs, határon egggészen aprócska várakozás (hiába, aki tud, az tud :-) ). Sikerélmények tömege: az autó akkor is gurul, ha én ülök a volánnál, és a mozis kislány is értette az Ich habe 2 Karten für 8 Uhr online rezerviert kifejezést (bár így utólag zavarban vagyok, lehet, hogy nem is mondtam jól? Pedig olyan sokat gyakoroltam), városnézés, Wienerwurst és Glühwein (hihi, volt heisse debrecziner Langos is, de azt nem ettünk), kivilágított utcák után meglett Hundertwasser is -mi eltévedni is célirányosan tudunk.
Aztán a FILM maga, éjjel pedig hazavánszorgás esőben, meg a Danubius sem jött be, helyette vmi. Rádió Radírt hallgattunk, meg a Kék Dunát, ma meg 8.20-kor keltem és olyan vagyok, mint a mosott rongy.
Kedves Naplóm! Szombaton elutaztunk a tesóimhoz, jó sok csomaggal-ajándékkal. A hegyek, erdők csodálatosak voltak a reggeli zúzmarában és a sok hóval, meg kellett állni gyönyörködni benne, tényleg, mint valami mesebéli tájon...
Szánkóztunk jó sokat, falun ez egészen más, mint itt bent, a városban. Főleg, hogy igazi lecsúszós domboldal is van ott az utca végén:-)
Aztán csak ettem, csak ettem, még bejglit is, pedig nem szeretem, de nagyhugi istenit sütött. Kaptam is tőle egy süteményes szakácskönyvet ajándékba, ő is benne van egy receptjével, és egy képpel a sütiről meg a hugiról:-)
Egész nap játszottunk a gyerekekkel, mindenféle bolondos társasjátékkal. Éjjel pedig mi tesók hajnalig társasoztunk, szúrt a hasam a végén a sok nevetéstől:-)
Ma jöttünk vissza, a vonaton nem volt fűtés, és mire kiderült, hogy csak abban a kocsiban nem, már nem volt értelme a sok csomaggal és a két Mambínóval átvergődni egy másikba. Nem baj, telerajzoltuk a párás ablakot mindenfélével:-)
Az egész családot próbáltam motiválni, hogy ők se cigizzenek:-) Az lett a vége, hogy én csábultam el, de nem baj, mert irtó pocsék volt rágyújtani, és szinte éreztem, hogy eldugul a tüdőm, én meg jól kipurcanok és jöhetnek az emberek a temetésemre. Nagyon jól elképzeltem, úgyhogy tuti nem fogok visszaszokni:o)
A kedves megbetegedett, elkapta tőlem ezt a hülye torokgyulladást-influenzát:-(
Két nap múlva szilveszter... Holnap be kell vásárolnom.
Egyedül megyek tesójékho' vidékre, az édes kis pirinyó kisablakú házak között visz a busz, kezdem megismerni lassan az útvonalat, évente kétszer, háromszor megyek arrafelé. Édes nénik és bácsik biciklin ülve, lócaszerűségek az épületek tövében, most nem ül rajta senki, mint nyáron szoktak, talponállók, Községházák, érzem a jóleső meleg hagyományokat kiszűrődni a házakból.
Két kölök buszmegállóban vár, lakásban jó meleg, nálam is magasabb Karácsonyfa, alul kis Betlehemes figurák. Mókázások, én fenn alszom az emeletes ágyon, a frász kitör, de a kollektív hülyeség és a kollektív alvás megteszi 6ását.
Finom kaják, sooooook finom kaja, erkélyen állás tesóval, elmerengés valamerre - milyen egyformán merengünk, hm -, aztán kis tévézés, meg este Game of life játék. Mentem a játékban egyetemre, aztán kihúztam a rocksztár kártyát a legalacsonyabb fizetéssel, de szerencsére kirúgtak (node ki és honnét?! rocksztárokat nem szoknak kirúgni), sebaj, utána üzletkötő lettem, lányom született és kaptam luxustárgyakat is nyugdíjaskoromra. Hm.
Másnap pohártörés, megint meg lettem verve számítógépes kosárlabdázásban, pedig a hiperszuperbeállításokat elintézte a kisebbik, és kétszer akkora voltam.
Most meg itthon, új parfümillatban, busz-vonat-busz-busz után, érintve Siófokot és a Bosnyák teret, a szembenülő férfi bujékot is mondott a vonaton nekünk. És kiolvastam a könyvemet kétszer egymás után.
