Egy római kegytárgybolt árajánlatából részlet (emlékezetből):
feszület: 450
feszület nyéllel: 950 (drágább a nyél!!)
mariska szobrok fa: pár ezres
festett porcelán: kb 15 ezer
Külföldön márványlapos bálványokat is árulnak, kicsit igényesebb kivitelben, mint a magyar idolok, persze jóval drágábbak is (kb. 45e Ft-nak megfelelő összeg egy márványlapos mariska szobor)
Betlehemben, Jézus születési helye mellett van egy rk templom, meg egy nagy giccs bazár, na ott aztán minden van, persze aranyporos műanyag, igénytelen termékek, de az töménytelen mennyiségben.
Akinek van rá ingerenciája, csókolgathatja ezeket.
Erről a történetről eszembe jutott egy idézet, amit sokáig nem értettem: Akinek sok van, annak még adnak, akinek kevés van, attól azt is elveszik, amije van.
Egyszer egy ismerős ifjú házas hölgyismerősöm - teljesen más témábol valahogy ideágazva-bogazva, nem az én kérdésemre, hanem ő, saját szavát szó követve eljutott oda, hogy ahogyan egymás után ugye: Házépítés (5 szobás összkomfortos, nagytelkű ház, jó melléképülettel, alápincézve) - tehát volt munka, kellett bele sok pénz, a dolog picit - de nem nagyon - fokozatosan ment. Támogatás mondjuk jött mindkét felmenői rokonság felől + OTP + saját keresetük folyamatosan. Szóval bár keményen dolgozva, de az elbizonytalanodás kilátásának veszélye nélkül haladtak. (persze amit elmondok, az úgy összesen majd cca 5 év termése lesz). Bepucolás, felszerelés, bebútorozás, (van 1 gyermek) közben kicsit élni a fiatalos bálozós, búcsúba járós és diszkós életet is, szóval erre is jutott stb., új ruhára is azért akadt nem ritkán. Kocsi is került, aztán mindkettejüknek külön telefon, majd a gyermeknek is, nyaralás is, szóval szépen fejlődtek. Majd igen szép, ízléses kerítésről számolt be, majd csodás nyílászárókról, miegyéb. De persze tényleg be kellett osztani ezekre a pénzt, hogy minden haladjon, és közben ne csak paprikáskrumplit egyenek, szóval nem akartak közben besavanyodni, ezért úgy voltak, hogy minden ami bejött, abból nagyrészt a házra-kellékekre, ami maradt, azt az életre. Közben a rokonságban valaki meghalt, és hirtelen gondba került a szélesebb família, hogy hogyan lehetne gyorsan annyi pénzre szert tenni, hogy "olyan igazi, méltó" temetést rendezzenek. Hát a pap ismerős, és be is kellett jelenteni a celebráláshoz a dolgot, és közben szó-szót követve, előjöttek az anyagiak. Ezek az emberek - tul.képpen mindenki jól állt már a cslaádban, csak kp. úgy látszik nem volt akkor hirtelen elég az ő igényeiknek megfelelő temetési szertartáshoz, hát a pap felajánlotta, hogy a betyárkasszából őket megsegíti, hisz jól ismeri őket, igazán rendes emberek miegymás.
Ehhez mind semmi közöm, nem is akarom kiforgatni, és tul. képpen szép gesztusnak tartom. Mindössze 2 kérdés merült fel - de tényleg, igazán nem gyűlöletből, mondom, mielőtt egy katolikos rámfogná - :
1./ Hogy volt képük elfogadni, hisz ott is vannak náluk sokkal szerényebb helyzetű emberek, akik rászorulnának a betyár kasszából történő alamizsnára.
2./ Vajon adott volna-e a pap egy jelöletlenebb helyi polgárnak annyit, v. egyáltalán, temetésre, mint amit ezek a derék, helyileg jegyzett (sport, társadalmi helyzet, szóval ismertek, meg mutatósak) polgárok kaptak?
Engem is komolyan érdekelne, hogy manapság hol mennyit kérnek a vallási szolgáltatásokért. Mennyibe kerül hivatalosan és ténylegesen, tehát zsebbe adva, egy elsőáldozás, egy keresztelés, egy esküvő, egy temestés, egy szentmise tartása valakiért?
Na nem mondjátok, hogy senki sem tudja, mert ez hihetetlen.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága elindította az Örömhír SMS szolgáltatást! Az "örömhír" szó elküldése a 0690-...-... számra sms-ben és 2 héten át kapod
a lelki örömhíreket minden reggel 6 órakor! A szolgáltatás ára 240 Ft+áfa, ezért 14 üzenetet kapsz
Nekem tök mindegy, hogy ez a gusztustalan földi porhüvelyem milyen módon suhan át a sztratoszférába, pusztán a szeretteimet szeretném bebiztosítani holmi lélekbemarkolászó félelmetes halotti beszédek ellen.
(Amúgy már mindenkinek kifejtettem szóban mit szeretnék... :-) )
Ha ennyire zavar, hogy az egód esetleg nem a jelenlegi meggyőződésednek megfelelő módon suhan szanaszét a világba, miért nem írsz végrendeletet? Vagy egyszerűen hirdesd ki a rokonaid között, hogy mik a kívánságaid.
Mindenesetre túl sokat ne törpölj ezen szerintem, mert amíg az ember moccanni és szusszanni tud, addig még akármi is történhet.
A temetés mostanában túlságosan a külvilágnak szól, és csoda, ha egyáltalán eszébe jut valakinek az, akit temetnek. Pedig talán lélekemelőbb lenne, ha az "egybegyűltek" megköszönnék a halottnak a közös élményeket, és elbúcsúznának tőle hálás szívvel -- ha van rá okuk. A "jaj, hát mi lesz most majd velem" kétségbeesés meg nagyon szomorú, de ezen úgysem tud olyasvalaki segíteni, aki nem kapcsolódik személyesen is a gyászolóhoz, és nem tudja az elhunyt elvesztésével keletkezett űrt betölteni.
Igazad van, nem fogok papot LÁTNI, csak éppen idegesítene, ha Jézu kufárjai odszemtelenkednének.
A Temetkezési Intézettel egyébként jók a tapasztalataim. Mikor anyám meghalt és ott voltam egyedül a tetemével a lakásban, nagyon tapintatosak voltak, a kezembe nyomtak egy igen hasznosítható kiadványt, hogy pontról pontra hogyan kell eljárni a temetésnél - apám halálakor még anyu intézte.
Anyám református volt, és magam se tudtam vallásilag mit kell ilyenkor csinálni, de a temető mellett éppen nyitva volt a ref. és evangélikus templom, és bementem. Volt ott egy tiszteletesnő, akinek csak annyit tudtam mondani, hogy "el szeretném temnetni az anyámat!", ő rögtön leültetett és nekem innentől kezdve csak kérdésekre kellett válaszolnom. Direkt magammal hoztam az anyám keresztlevelét, de egy mozdulattal elhessentette, azt mondta, ilyesmire neki nincs szüksége. Nagyon jól esett.
És még azt is elmondanám, hogy szerintem a református temetés sokkal humánusabb mint a katolikus. Ott búcsúztatják a halottat, nem gyászmise van utána a halott lelki üdvéért hanem búcsúztatás, ahol a halottról beszélnek - maga a szertartás is sokkal megnyugtatóbb mint a katolikus.
Tudtok valami olyan temetési szolgáltatót, ami nem vallási alapon működik és mégis megadja a búcsúztatás tisztességét?
Én ugyanis nem szeretnék papot látni a hullámnál. Viszont gondolom a családomnak megnyugvás lenne, ha illő módon temetnének el. Azt már eldöntöttem, hogy a hamvaim szétszórását választom, legszivesebben egy folyóba öntetném őket, hogy legalább a halálom után bejárjam a világot, de hogyan kell ezt elintézni?
Nézd meg, hogy pl. a szadesz vélt vagy valós zsidó és HGY-s kapcsolatai milyen indulatokat korbácsolnak.
Vagy nézd meg, hogy a fityesz vallási politikája, hogy irritál engem.
A hal a fejétől bűzlik. Általában a papok munkája - néhol, némi kilengéstől eltekintve (emberek ők is) - megfelel az elvárásoknak (még szerintem is), de a felettük állók esnek gyakran túlzásokba és szvsz rájuk nincs semmi szükség.
Bármelyik is igaz, elég szégyenletes dolog. :-(
De érthető, hiszen a két ingyenélő társaság igyekszik kölcsönösen biztosítani a saját további jólétüket.
Hazánkban is kialakult a szocializmus állami vallásai után a vallási picgazdaság. Ma már legalább 200 vallás szolgáltatásai versengenek a vallási vásárlóerő kenyeiért.
Segítsünk egymásnak eligazodni, hogy mit, hol, mennyiért kaphatunk meg.
Például hol a legolcsóbb a biblia?
A legkedvzőbb áru füstölő?
Milyen kedvezményeket lehet igénybevenni egy papnál a keresztelői beszéd áránál?.
