Hát azt a tényt, hogy süt a nap, el lehet onnét is magyarázni, hogy a hidrogén magfúzió útján héliummá alakul át, meg napkitörések stb.. Akinek erre van igénye..... :))
A legsajátabb, vonatkozásnélküli, meghaladhatatlan és bizonyos lehetőség a bizonyosságot illetően meghatározatlan. Az előrefutás leleplezi a jelenvalólét számára az akárki-önmagába való beleveszettséget, és azzal a lehetőséggel szembesíti, hogy a gondoskodó gondozásra elsődlegesen nem támaszkodva önmaga lehessen, ám az akárki illúzióitól eloldott, szenvedélyes, faktikus, önmagában bizonyos és önmagától szorongó halálhoz viszonyuló szabadságban.-Heidegger (a halálról)
A "világló" annyit jelent: önmagában, mint világban-benne-lét van megvilágítva, nem egy másik létező által, hanem úgy, hogy ő maga világlásként [Lichtung] van. A jelenvalólét eredendően magával hozza a jelenvalóságát; ha ezt nélkülözi, akkor nemcsak faktikusan nincsen, hanem egyáltalában nem is ilyen lényegű létező. A jelenvalólét a maga feltárultságaként van. -Lét és idő
látatlanba én úgy fordítottam volna a mondat végét, hogy: kétségbe vonni, mert mivel hogy "válságba hozni" ez nem magyarosch
hát igen igen épp ezért nagyon gyanús az Ő szexepilje hogy magára a létre nem lett itt még rákérdezve Ő előtte ehhez ui. jobban kellett neki ógörögül tudni mint Platónnak és Arisztotelésznek és hát ezek meg erősen foglalkoztak a mi a létező létezőjének a létezője témával, a létezéssel meg minden ilyesmivel
szóval ez itt annyira hisszük el minthogy Lukács György tudta hogy mi az hogy desszertes villa.
főleg pedig relativista volt és a relativizmust tartotta a mindenek tetejének, az abszolút nézőpontnak az abszolút igazságnak, ami azonban: ö n e l l e n t m o n d á s
Ez örök vád az "öreggel" szemben, emiatt volt 45-től feketenlistán szinte élete végéig...összesen annyi a bűne, hogy 1933 körül 1 vagy 2 cikkben valóban dicsőítette sajnos Hitlert ( aki akkor alsóhangon olyan 20-30 millió németet hipnotizált), de utána gyorsan szakított az egésszel, a zsidóplakátot rektorként nem volt hajlandó kifüggeszteni és a zsidó diákokat eltávolítani az egyetemről. Olvasd el ezt a cikket, árnyalódik, de jellemző, hogy még 1966-ban is sokkal jobban érdekelte ez az újságírókat, mint maga a filozófiai munkássága.:/ Illetve, hogy "liberális" körökben megmaradt nácinak...érdekes, hogy mondjuk az 1919-ben tizedeltető (más források szerint személyesen a kivégzéseken is részt vevő) Lukács György életének ezen mozzanatai ugyanaezen finomlelkeket nem zavarta sosem, pedig hol van egymástól a kettő cselekedet. Ettől még nem szép pont H. életében, az tény.
"Az ember csupán néhány pillanatban egzisztál tulajdon lehetősége csúcsán". Nekem az egész heideggeri szöveg-gondolkodásmód egy folyamatosan sugallt metafizika, de ez persze csak egy vélemény.
Egyébként nem csak az ittlétről (ami más fordításban jelenvalólét) szóló értekezéseit kellene figyelembe venni az értékeléséhez, hanem magáról a létről szóló gondolkodását is, amelynél sokszor teljesen máshol vannak a lényegi pontok.
"A „fordulat” utáni gondolkodásában már nem annyira az ittlét kérdése, hanem maga a lét fontos. Ennek a létnek az ittlét „csak” pásztora, nem ura: rá van bízva, de ez a rábízás nem jelent keveset. Heidegger kései gondolkodásának középpontjában az úgynevezett léttörténet áll, amely nem más, mint az a törekvés, hogy a létet nem az ittlét egzisztálásából kell kivonni, hanem követni kell azt az utat, amelyet ez (a létkérdés) a filozófusoknál bejárt. Mivel a kései Heidegger szerint a lét nemcsak megmutatkozik, de minduntalan el is rejtőzik (visszavonja magát), e rejtőzés is beszédes lehet. A létről vallott gondolatok a különböző gondolkodóknál vagy állapotokban a lét történő megmutatkozását-elrejtezését hivatottak bemutatni. S mivel a filozófusok mindig ugyanazt mondják (de nem az azonosat), a létfeledettség ellenére megszólaltatható bennük a lét maga. Hiszen a lét állandóan megszólítja az ittlétet azáltal, hogy beleveti a lét tisztásába. Ilyen és ehhez hasonló költői gondolatok jellemzik a kései Heidegger gondolkodását."
Ez metafizika, a wikiből emeltem be egyébként. Meg írt művet Mi a metafizika? címmel, szóval nem csak a daseinre (jelenvalólétre) kellene koncentrálni a megítélésekor.
ezt mondta Davosban ahogy arra Szombath is hivatkozik:
. A szabaddá válás tulajdonképpeni értelme itt nem abban rejlik, hogy mintegy szabaddá válunk a tudat alakító képei és a formák birodalma számára, hanem hogy szabaddá válunk az ittlét végessége számára.
....
Amit ittlétnek nevezek, azt lényegszerűen nem csupán az határozza meg, amit szellemként szokás megjelölni, s nem csak az, amit életnek neveznek; ami az ittlétet illetően igazán fontos, az ember eredendő egysége és vonatkozásban levésének immanens struktúrája; azé az emberé, aki úgyszólván testéhez van láncolva, és testébe zárva a létezővel való sajátos kötöttségben áll; magát a létezők között találja, de nem olyan értelemben, mint a szellem, mely letekint a létezőre, hanem abban az értelemben, amely szerint az ittlét, a létezők közé vetve, szabad ittlétként, a létezők közé történő olyan betörést hajt végre, amely mindig történeti, és egy végső értelemben esetleges. Olyannyira esetleges, hogy az élet és halál közt levő ittlét egészen kevés és ritka pillanatában mutatja fel csupán egzisztenciájának legmagasabb formáját, az ember csupán néhány pillanatban egzisztál tulajdon lehetősége csúcsán, egyébként csakis a maga létezője körében mozog. http://www.c3.hu/~gond/tartalom/20/fradavos.html
szóval véges esetleges és mulandó de ezt még főleg nem is tudja , elvégre nem thai buddhista aki ezzel kel és fekszik
semmi szuszakolás itt nem látszik lenne, de másmikor máshol még szuszakolhatott, főleg nem tudom mint mondtam, de még ha szuszakolt is néhányan már próbáltak értelmet verni a mulandóságba
végül is a kereszténység szerint stb. is esetleges az embe mivel csak Isten szükségszerű és akkor megpiríthatom de valahogy szerintem Heidegger azt nem akarja
Mondom, hogy ha olvassa az ember, ez, bár egy meghaladhatatlan halához mért lét, mégis tele van metafizikai utalásokkal és gondolatmenetekkel (eleve a lét megkülönböztetése a létezőtől, valami megmagyarázhatatlan többlett, sőt gigantikusság sugallása a létről gondolkodás kapcsán) sőt már-már transzcendens is itt-ott.
Egyébként meg nem herélte ki a metafizikát, sőt inkább egy markáns gondolkodásmód mentén csúcsra járatta (hogyan lehet a végesben megélni a végtelent), mely markáns gondolkodástól később távolabb lépett, de a metafizikától nem.:)
