van egy készülő irományom a témában mégis bemásolom ide - hátha valakit érdekelni fog...
talán nyitok rá külön rovatot is egyszer...
A MONTESZKIŐI ELVEK KIEGÉSZÍTÉSE
FEL NEM ISMERT HATALMI ÁGAK ÉS EGYÉB ÉRDEKESSÉGEK
Kivonat: [A "polgári demokrácia" nevű gyermek veleszületett-betegségeinek, gyermekbetegségeinek következményei, terhe, (amit mi hordunk). Monteszkiő úrék súlyos tévedése. Csonka-demokrácia.]
A jogállami demokrácia ragyogó találmány - az önkényuralmi hatalomgyakorláshoz képest... Egyrészt, mert olyan társadalmat jelent, amiben senki nem áll a törvények fölött, (bár még ez is csak elméleti eredmény, de legyünk nagylelkűek...) és persze ebből következően a törvények mindenkire egyaránt érvényesek. Jó. Az igazságszolgáltatást függetlenítik is a hatalomtól (1. hatalom-szétválasztás), így elméletileg pl. egy földesúr és parasztja közti pert nem a földesúr dönthet el - nagy elfogulatlansággal és igazságérzékkel a teljesen szabatosan értelmezett törvények alapján...,ugye. Emellett (2. hatalmi ág-szétválasztás) a törvényhozó és a végrehajtó-kormány hatalom is különválik (ez elég nagy hülyeség és nem is valósult meg - ez puszta valóságalap nélküli elmélet). A törvényhozás általában egy népképviseleti nagy létszámú testület, ami tényleg nem végez végrehajtást (nem megy ki az országházból pl. bíráskodni vagy utat építeni) de maga választja a kormányt a végrehajtó hatalmat, ami legritkább esetben juthat más véleményre, mint ő maga - értelemszerűen.
Tehát ez volna a nagy találmány: 1. Mindenki fölött álló törvény. 2. Három hatalmi ág szétválasztása. 3. A maga törvényeit közösen hozza a társadalom. (Ált. közvetve a népképviselők.) Mindegyik megvalósítás tekintetében még megcifrázható... (Lehet kitalálni törvények fölötti alaptörvényt, ebben az ügyben döntő alkotmánybíróságot. Választójog meghatározása. Választás módja. Ki, mit, hányszor, meddig? Felelősség kérdése. Talán szükségszerűen rendezni és bevezetni kell a párt fogalmát. Önkormányzatiságot. Stb. Fontos, de részletkérdések - ezekről máskor.) Törvények kérdéskörei: Mit lehet tenni? Mit nem, mi bűntett - és büntetendő? A törvények közt alapvető a Jogok és a Kötelességek jegyzéke. Mi jár? Mik az alapvető szabadságjogok?
1. Kiegészítés. Hiányosak a szabadságjogok!
Grandpierre K. Endre: Igazsághoz való jog felvetése - egy alapvető kérdés. Sokkal fontosabb, mint a harmadik generációs emberi jogok. Ugyanis hiába van szólásszabadság, sajtószabadság, ha az által nem feltétlenül az Igazságot tudom meg? Hogy dönthet e nélkül a szavazó? Semmi garancia nincs, hogy a társadalom az igazság eszméjének irányában fejlődik! Ez a jog hiányzik minden emberjogi nyilatkozatból - nem véletlenül! Ez az aprónak látszó kezdeti, 200 éves hiba mára sokszorosára nőtt! Mivel a hiba növekedni szokott. (Sevillából Bahamába tartva ha az elején 1 centivel fordítjuk rossz irányba a kormányt sosem érünk a Bahamákra - ha közben sem látjuk be a korrekció szükségességét... Ne csodálkozzunk, hogy Grönlandra érve nem tudunk napozni és élvezni a bahamai éghajlatot...) A demokrácia csupán ez által is más lett, mint aminek mi szeretnénk látni. (Persze megalkotóit nem biztos, hogy az igazság eszméje vezette.) Se szabadság, se egyenlőség, se testvériség...
2. Kiegészítés. Az önzés bűn!
Nem pedig természetes életvitel! Közérdekre épülő a társadalmat! Az Önérdekre épülő társadalom helyett. Individualizmus helyett Közösségiséget! Alapvető baj, hogy a törvény által biztosított szabadságnak része, hogy mindenki elmehet akármeddig önmaga érdekeinek érvényesítésében, míg a közérdek érvényesítésében komoly gátak vannak megszabva. Ez a szabadság aláássa a jogegyenlőséget. A liberális polgári demokrácia nem is ismeri a közösség fogalmát! Csak egymással versengő és az államhatalommal szemben álló egyéneket lát. (Nem csoda hisz a magánvállalkozók, tőkések társadalma ez.)
Egy ókori példa: a fejlett öntözéses földművelés érdekében nagy közös öntözőrendszereket kellett létrehozni. A víz fentről folyik lefelé és áthalad sok gazda földjén. A fentebb lévő gazda ha lezárná a vezetéket a lentebbi gazdák földje mind kiszáradna és ők tönkremennének, esetleg éhenhalnának... vagy agyonütnék az önkényeskedő gazdát, nagyon helyesen, hiszen hiába mondja, hogy az ő földjén ő általa ásott árokban folyó víz az övé - látszólag igaza van s íme ez a magántulajdon ősvisszásságának példája - az mégsem igaz, hiszen a víz "mástól" folyik át hozzá, a földet az ősei "mástól" vették művelésbe: a Természettől - a Közösségtől legtágabb értelemben, hisz az egész élővilág közösségben él valójában... Ennek mintájára számos más hatalmi, magántulajdon-jogbeli kérdés is rendezhető... Az Önkényt, a mások (világ) rovására előnyt kívánó törekvést a Hatalmat kordában kell tartani, meg kell zabolázni! Mindannyiunk érdekében ellenőrizni, felügyelni és csak is közcélúvá kell tenni! (Nem öncélúvá, önkényessé!) Látni kell tehát a hatalom fontos ágairól elfeledkeztek Monteszkiő úrék! A gazdasági hatalomról, a pénz hatalomról. Elvárják, hogy a törvény megvédje őket az államhatalomtól, de kézzel-lábbal (liberalizmus) tiltakoznak olyan törvény lététől, mely a közösséget védi meg az ő hatalmuktól. Pl. a nélkülözhetetlen bérmunkást munkaadójától, a fogyasztót, vásárló a kereskedőtől, termelőtől, stb. A "polgári" lóláb igencsak kilóg. Különösen igaz ez a nagyvállalatokra, óriás cégekre és a pénzhatalomra, a bankokra, energiacégekre, közművekre, a szükségszerűen egyeduralkodó monopóliumokra (vízművek közt sose lesz piaci verseny). Egy-egy óriás cég hatalma ellenőrizetlenül nőtt a világ országai, népei fölé - ugyanakkor nincs olyan globális törvény vagy állam, ami e tevékenységet felügyelné: tehát szabadon ténykedhetnek, nyilván saját érdekeik szerint és nem a világ népeinek boldogulása érdekében. Nem csoda ez hiszen még szinte nemzeti szinten sem ellenőrzik őket!
3. Kiegészítés. Fel nem ismert hatalmi ágak!
Vajon a törvényhozó / végrehajtó / bírói hatalmi ágak leképezik mindazon szerveit a társadalomnak, amik hatalommal bírnak sokunk élete felett? Valójában minden, ami/aki több ember sorsa felett dönt: Hatalom. (Függetlenül attól, hogy állami vagy magán vagy valami gazdasági, tudásbéli, helyzetbéli az a hatalom.)
A gazdasági hatalom mellett vannak még más hatalmi ágak is. Hatalommal bír az orvos betege felett. De ennél fontosabb a sajtó hatalma. A szólás szabadság és a hiányzó igazsághoz való jog közti egyensúly a sajtó szabadsága felé tolódott. Ezáltal nem biztosított a valós tájékozódás! A belátó döntéshozás. A sajtó pedig ugyancsak fenntartója a pénzhatalom céljait fogja szolgálni. Közvetve-közvetlenül. De nagyon fontos hatalom az iskola, minden olyasmi, ami alapvetően meghatározza az ember világlátásának fejlődését, ítélőképességének alakulását. (pl. ilyenek az egyházak is) Megengedhetjük-e, hogy öncélú legyen egy tanár, egy tankönyv, egy prédikáció, egy újságcikk, egy politikus vélekedése? Nem.
4. Kiegészítés. Közösségtudat fontossága!
Mire ez a nagy szétválasztósdi? Az előbb azt mondtam túl kevés hatalmi ágról szólnak a polgári liberális elvek. Mégis az állandó kényszeres szétválasztással a társadalom hatékonyabb, differenciáltabb működése mellett a társadalom egységét is bomlasztják. Egyház és Állam szétválasztása. Iskolák és Állam szétválasztása. Test és Lélek szétválasztása. A társadalom egy élő szervezet, élőlény. Veszélyes és káros ha egységét megbontjuk, noha biztosítanunk kell, hogy egyes szervei ne konkurensei, hanem egy szervezet részei legyenek. A függetlenség mítosza tévtan, mételytan. A társadalom szervesen összefüggő egységes egész szervezet. Lehet-e a testtől függetlenül gondolkodó az agy? Engedhetjük-e önálló, öncélú ténykedés messze szaladó útjaira testünk bármilyen szervét, sejtjét? Nem csak az idegrendszer és az immunrendszer közös szükséglet, de a gyomor, az izmok, a csontok stb. mind nélkülözhetetlen részünk. Nélkülözhetetlen részünk a lelkünk is, vágyaink, álmaink, törekvéseink. Így a "szellemit" az eszmét, a célt, a vágyakat sem szabad holmi liberális "világnézeti semlegesség és függetlenség - rögeszmés" káros téveszméjének odadobni! Azok a társadalom-élőlény legfontosabb "szervei" nem függetleníthetők tőle, se az államtól. A nemzeti öntudat, a közösségtudat, világnézet kizárása a társadalmi és politikai gondolkodásból megengedhetetlen. Azt az államtól elválasztani helytelen.
