Köszönöm a könyvajánlót és az értékes információkat, amint tehetem utána fogok nézni.
A vulkánkitöréses elméletet én is hallottam már, de van vele egy problémám. Sem a Biblia, sem az egyiptomi krónikák nem szólnak szököárról, márpedig ekkora árvizet biztos nem hallgatnának el a csapások sorából. A Santorini-i vulkánkitörés olyan hatalmas volt, hogy ez mindenképp be kellett következzen, a deltában lévő városokat mindenképp el kellett mossa és még a sötétségnél is hamarabb érte el Egyiptom partjait.
„Azt gondolom, hogy mindaz, amit most illetve korábban leírtál erről, nagyon érdekes, figyelemreméltó dolgok, melyek erősítik a Biblia hitelét, ám továbra sem értékelem ezeket döntő, bizonyító erejűnek.”
Ezek olyan bizonyítékok amelyek a Biblia hitelét bizonyítják abból a szempontból, hogy nem történtek hamisítások. Ha a történtekre akarsz bizonyítékokat, majd megkeresem Mózes botját, oszt majd nézhecc nagyokat amikor száraz lábbal sétálgatok a Balaton egyik partjától a másikig. :o))
„Egyébként nem is elsősorban a zsidókról, a Biblia eredeti íróiról, evangelistákról, prófétákról feltételezem, hogy hamisítottak és manipuláltak, hanem inkább a későbbiekben, amikor összeállt az a drága jó anya"szent"egyház, az ottani okosok!”
Most melyikről beszélsz? Mert ha a keresztény anyaszentegyházról beszélsz, akkor az Ószövetség hitelességét a qumráni leletek, Jézus szavainak hitelességét a Nag-Hammadiban talált leletek bizonyítják.
„Az egyes evangéliumokat, apokrifeket, a holt tengeri, kuráni vagy mittodémnilyen tekercseket miért nem fogadják el?”
Nézd, sok apokrifet én sem fogadok el és elég blődnek tartok. Amúgy meg az emberek malmai lassan őrölnek: hihihhii, ötszáz év köllött Galileo rahabilitációjáig. :o))
„Mi alapján, milyen jogon dönti el egy pap, több ezer évvel később, hogy mi való a Bibliába és mi nem?”
Nézd, nekem az a véleményem, hogy a Biblia tökéletesen jól van így, ahogy van. Természetesen vannak olyan részek, amelyek inkább történelmi jellegűek, de ez nem baj, a legtöbb történetben az ember és Isten kapcsolatáról van szó.
„Innen kezdve csoda, ha nulla az egész könyv hitele sokak szemében?”
Csak azok szemében, akik nem keresnek, akik megelégednek a világgal.
„Szóval ahogy tudom, sem pro, sem kontra semmi sincs bizonyítva.”
Mint fentebb is írtam, a Bibliában leírt történésekre nincs közvetlen bizonyíték, de közvetett bizonyíték igen. (De az Istenben való hit szempontjából ez mellékes.)
„Ha tényleg 100%-os vagy benne, szerintem dolgozd ki egy tanulmánnyá és add be az MTA-nak illetve teológiai fórumoknak!”
Nekem az is elég lenne, hogyha azok, akik azt szajkózzák, hogy így hamis meg úgy hamis végre elgondolkoznának azon, hogy valóban tiszta szívvel mondhatják ezt, valóban megvizsgálták-e, hogy mi az igazság.
„Ki tudja? Lehet hogy előbb utóbb bekerülsz a "nagy nevek" közé... ;)”
ha teheted, szerezd meg Ian Walson: A Biblia: Történelem c. könyvét, a legújabb régészeti felfedezéseket ismerteti a Bibliával kapcsolatban.
Pl. az általad említett Tanisz, mint Ramszesz a legújabb kutatások szerint nem állja meg a helyét és a francia régész, Perre Montet nagy hibát vétett, Tanisz sokkal régebbi. A legvalószínűbb helyszín Avarisz városa, melyet Ramszesz saját maga után szintén Ramszesznek hívott. De maga a kivonulás sokkal valószínűbb, hogy nem Ramszesz alatt, hanem Jahnész fáraó alatt történt, márt csak azért is, mert Ramszesz idejéből semmilyen utalás nincs kivonulásra, Jahnész alatt viszont igen:
Manethón: A hükszoszokat legyőzték és kiszorították Egyiptom egész területéről... Később nem kevesebb, mint 240 000 család hagyta el Egyiptomot és indult el a sivatag felé.
Ez az időszak azért is különösen érdekes, mert Jahnész uralkodása alatt volt a hatalmas szantorini vulkánkitörés, melynek hamuja valóban okozhatott sötétséget. (2móz. 10.21). A hamufelhő a tengerfenéken talált hamuréteg alapján bőven elérte Észak-Egyiptomot is. Erről az időről találtak a karnaki templomban egy sztélefeliratot:
"Az istenek vihart idéztek elő az égből, a nyugatot sötétség borította... egyetlen fáklyát sem lehetett gyújtani a Két Országban"
Azt gondolom, hogy mindaz, amit most illetve korábban leírtál erről, nagyon érdekes, figyelemreméltó dolgok, melyek erősítik a Biblia hitelét, ám továbra sem értékelem ezeket döntő, bizonyító erejűnek.
Egyébként nem is elsősorban a zsidókról, a Biblia eredeti íróiról, evangelistákról, prófétákról feltételezem, hogy hamisítottak és manipuláltak, hanem inkább a későbbiekben, amikor összeállt az a drága jó anya"szent"egyház, az ottani okosok!
Az egyes evangéliumokat, apokrifeket, a holt tengeri, kuráni vagy mittodémnilyen tekercseket miért nem fogadják el? Mi alapján, milyen jogon dönti el egy pap, több ezer évvel később, hogy mi való a Bibliába és mi nem?
Innen kezdve csoda, ha nulla az egész könyv hitele sokak szemében?
Természetesen ahogy a Biblia hitelessége nem bizonyos, ugyanúgy az, sem hogy ezek a feltételezett manipulációk, editálgatások megtörténtek.
Szóval ahogy tudom, sem pro, sem kontra semmi sincs bizonyítva.
És természetesen szerintem ki, semiképp nem zárható, sőt logikusan és következetesen hangzik, amit írsz.
Ha tényleg 100%-os vagy benne, szerintem dolgozd ki egy tanulmánnyá és add be az MTA-nak illetve teológiai fórumoknak!
Ki tudja? Lehet hogy előbb utóbb bekerülsz a "nagy nevek" közé... ;)
Nem olvastam. Összefoglalnád lécci, hogy miről szól, mit vizsgál és milyen következtetésekre jutott?
Ami azért ennél is jobban érdekel és ami a topic lényege, az a Bibliai események rekonstruálása. Ha netán erre van ősi forrásod, legenda, szájhagyomány stb. (főleg Hénochról és Mózesről), azt megköszönném.
„Szerintem kevered a saját bizonyság fogalmát a bizonyíték fogalmával...”
Biztos vagyok benne, hogy nem. Amit az 56-ban leírtam, az bizonyíték. Hogy mire? Azt szintén az 56-ban írtam: „A „Mi van, ha a Biblia igaz” topicban a Biblia ellen érvelők, azzal érvelnek, hogy a Bibliát a zsidó kultúra a saját érdekei szerint csűrte-csavarta, átírták, meghamisították stb. Nem igaz!
A Bibliatéka CD-n (ez a Biblia 5.0-nak a folytatása) megvan a Hertz Biblia, annak a kommentárja és a Haag lexikon is. Elemzéskor megpróbálok minnél inkább visszamenni az autentikus forráshoz, ezért választottam a héber fordítást, mert - annak ellenére, hogy a mondatok tartalma szinte megegyezik a Károlival vagy a Szent István Társulatéval, itt-ott a szavak között vannak árnyalatnyi különbségek. De aminek nagyon örülök, az a kommentár. Itt részletesen ki van fejtve egy-egy szónak, névnek, mondatnak az ősi-, egy vagy több jelentése, benne van a rabbinikus hagyomány, egyszóval rengeteg puzzle-darabot találok, amivel össze-tudom rakni a történéseket.
Big4, megmondom, hogy mi az amit meglepetten tapasztaltam és aminek nagyon örültem: a kommentárban pontosan nyomon lehet követni azokat a vallási megjegyzéseket, belemagyarázásokat, amelyek Isten iránti tiszteletből vagy nemzeti érzésből alakultak ki a rabbinikus hagyományban. Ebből egész jó képet kaptam arra vonatkozólag, hogyha átírták volna Mózes könyveit, akkor mit, hol javítottak volna. Ez pedig nem történt meg, sem Salamon idejében, sem később!
Olvasgattam ókori zsidó apokrifekeket, olvasgattam Buddha tanításait (van egy fordításom), olvasgattam a Gilgamesht és kivétel nélkül mindegyikben felfedeztem az emberi okoskodás és az akkori világképnek megfelelő gondolkodás nyomait. Nem azt mondom, hogy nincsenek benne felemelő tanítások a tiszta szívről, a lelki békéről, a bölcsességről - dehogynem. Vannak és értékesek. De mindez emberi és számomra különbség van e között és a Biblia között.
Lehet, hogy azt hiszed, hogy a vallásosság beszél belőlem, de vedd észre, hogy én józan vizsgálatból indulok ki. Hadd mondjak egy példát arra, hogy mennyire pontosan vannak lejegyezve például Jézus szavai, főleg annak stílusa. Amikor vitatkoztam egyszer Spockkal Ezékiel próféta repülő szerkezetéről és olvasgattam azokat a szavakat, képes beszédeket amiket Isten küldötte (az angyal) mondott Ezékielnek, minduntalan ismerős hangként csengett a fülemben. Eleinte nem értettem, hogy miért is érzem ilyen ismerősnek, aztán rájöttem: Jézus beszélt ugyanilyen stílusban, ugyanilyen képi beszédben. Amikor rákerestem az 'Embernek fia' kifejezésre ledöbbentem: az egész Bibliában kizárólag két helyen van használva ez a személyes megszólítás, egyrészt az angyal így szólítja Ezékielt, másrészt pedig Jézus hívta így magát. A kettő között időben több száz év távolság van (ezt a qumráni leletek egyértelműen bizonyítják), mégis hasonló a stílus. Van egy harmadik hely is, ahol ezt megtaláltam, méghozzá Hénoch könyvében, amikor az angyal megmutatja Hénochnak a Messiást, ő is azt mondja rá, hogy ő az Embernek Fia. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Jézus lenne az angyal vagy, hogy Ezékiel lenne Jézus. Ezt alig tartom valószínűnek, a mondanivalók tartalma miatt. Ugyanezért tartom valószínűtlennek azt is, hogy Jézus átvette volna Ezékiel könyvéből az angyal stílusát, hiszen Jézus mondott olyan képi hasonlatot amit Hillél tanított korábban, de olyat nem, ami Ezékielnél is szerepel. (Az más dolog, hogyha netán idézett tőle valamit, mint ahogyan a Tórából is idézett.)
De Jézus szavainak a pontosságát a Nag-Hammadiban megtalált Tamás evangéliuma is bizonyítja, ez ugye más vonalon keletkezett mint a négy evangélium.
1. Mi bizonyitja azt, hogy volt tegnap ?
2. Mi bizonyitja azt, hogy emlékeink valóban a mi emlékeink ?
3. Mi bizonyitja azt, hogy fél órával ezelőtt nem volt HANGOLÁS ? (lásd Darkcity)
A „Mi van, ha a Biblia igaz” topicban a Biblia ellen érvelők, azzal érvelnek, hogy a Bibliát a zsidó kultúra a saját érdekei szerint csűrte-csavarta, átírták, meghamisították stb. Nem igaz! Ez a kis történelmi rész is bizonyítja, hogy tényszerűen, dokumentumszerűen vannak leírva a történések. Hogy miért?
- például Mózes nincs félisten hősként kezelve mint más kultúrák hősei. Ember ő, emberi hibákkal, amikor Istennel beszél, akkor minduntalan kibúvót keres a feladat alól s még az is kiderül, hogy baj van a beszédkészségével
- sem Mózes, sem a fia nincs körülmetélve(!), márpedig ha valamit, akkor ezt később mindenképp el kellett volna tüntessék, hiszen abban az időben ez volt a legfontosabb szövetség Isten és egy zsidó férfi között. Hogy lehet az, hogy amikor összeállították a Torát, ezt a kis részt nem törölték belőle, hiszen így milyen példát mutat a Mózes az eljövendő nemzedékeknek, úgy mint népvezér és úgy mint apa?
- Mózes első fiát nem Istenről nevezte el, csak a másodikat. Hogy lehet az, hogy az elsőszülőtt fiu egy átlagos nevet kapott s csak a második fia nevének adásakor emlékezik meg Istenről, milyen példa ez?
- hogy lehet az, hogy bennmaradt az a Tórában, hogy Mózes nem zsidó nőt vesz el feleségül, hanem egy midianitát, egy beduinlányt? Hiszen annak nagyon komoly következményei voltak, ha egy zsidó férfi nem zsidó nőt vett el feleségül. Ezt vajon miért nem hamisították meg?
- hogy lehet az, hogy Mózes amikor menekül a fáraó elől, akkor nem fóhászkodik Istenhez, nem történik vele egy icike-picike csoda sem s még csak meg sem emlékezik Róla egészen addíg amig nem találkozik Vele? Nemdebár a vallási és nemzeti érdekek úgy kívánták volna meg, hogy őt, mint kiválasztottak, a hit példaképévé tegyék, aki menekülés közben is, egymagában a pusztában megemlékezik atyáinak Istenéről és az Ő segítségét kéri?
- végül maga a régészeti feltárások ténye: hogy lehet az, hogy Kr.e 1100-ban már az egyiptomiak maguk is megfeledkeztek róla, hogy a delta környékén létezett egy Rámzesz város, ugyanakkor a Biblia pontosan megnevezi azt. Csak a XIX-XX-ik századi régészeti kutatások során találták meg Tanisz közelében a romjait.
Na ez az látjátok! Egyetlen egy logikus magyarázat sincs arra, hogy ezek a cselekedetek, amelyek ellentétesek voltak a zsidó nép érdekeivel, tanításaival miért nem lettek kikozmetikázva. Egyetlen egy logikus érv sincs arra, hogy Mózes miért nem egy olyan szuperhősként van feltüntetve mint a környező népek hősei, uralkodói, akiknek a hibáiról hallgatnak az elbeszélések, ódák s csak az erényeik vannak kidomborítva.
Találtam néhány nagyon érdekes dolgot Mózesről (szerintem):
A legfontosabb az, hogy Mózes semmiképp sem lehetett 30-40 évesnél idősebb, amikor kivezette népét Egyiptomból. Tehát nem tartozkodott 40 évet Midián pusztájában, legeltetve apósa nyáját, mielőtt találkozott volna Isten küldöttével a hegyen. (A Biblia - nagyon helyesen - ezt nem is állítja, viszont a hagyomány, a lexikonok és a kommentárok így tartják.)
Miért?
1. Mózes ífjúként szökik el Egyiptomból: „És történt azokban az időkben, midőn Mózes felnőtt...” (Ex. 2:11)
2. Bolyong néhány hetet, hónapot, míg megérkezik Midián földjére. Sokat nem bolyonghatott, ugyanis miután Mózes a kútnál elkergeti a pásztorokat és segít Cipporának és testvéreinek, hogy megitassák az állatokat, a lányok elújságolják otthon a papának, hogy egy egyiptomi segített rajtuk. Tehát nem telhettek el évek mert Mózesről vagy ruházatáról felismerhető volt, hogy egyiptomi.
3. Feleségül veszi Cippórát és beáll apósához pásztornak. Fiuk születik, akit Gérsomnak neveznek el, ez azt jelenti, hogy „Jövevény voltam az idegen földön” 4. „És történt hosszú idő elteltével, hogy meghalt Egyiptom királya...” (Ex. 2:23). (Általában ebbe a hosszú időbe szokták belemagyarázni a negyven évet.)
5. Mózes találkozik a hegyen az Úr angyalával, aki meghagyja neki, hogy menjen el és hozza ki népét Egyiptomból.
6. „És vette Mózes feleségét és fiait és szamárhátra ültette őket” (Ex. 4:20) és elindulnak Egyiptom felé. (Ezzel a ponttal van egy nem ide tartozó probléma, lásd a „megjegyzés a 6-os ponthoz”-t.)
7. „Ezután történt útközben, a szállóhelyen, Istennek küldötte elérte őt és meg akarta ölni. (Mármint Mózest.) De Cippóra éles kovakövet vett elő és körülmetélte fiát és megérintve őt lábainál, szólott: véren szerzett jegyesem vagy nékem!” (Ex. 4:24)
Tehát a 6-os, 7-es pontból egyértelműen kiderül, hogy Mózes fia, Gérsom még gyerek volt, egyrészt a fogalmazás miatt, azaz, hogy szamárhátra ültette őt, másrészt meg az anyja metélte körül. A krónika nem szól róla, de Mózes hátrahagyja őket a szálláshelyen, és a körülmetélési seb gyógyulása után ők visszamennek apósához, Mózes pedig folytatja útját Egyiptomba. Akárhogy is nézzük Mózes menekülése és Egyiptomba való visszatérése között nem telhetett el 15 évnél több.
Miért is akarta megölni Isten küldötte Mózest? A hagyomány és a magyarázatok úgy tartják, hogy Mózes itt hirtelen betegségbe esett és a fia vér szerinti szövetsége által gyógyítja meg Isten.
De próbáljuk meg rekonstruálni, vajon mi is történhetett? (Természetesen ez egy nagyon valószínű elképzelés, de nincs rá konkrét bizonyíték.)
Mózesre ez idő alatt elég nagy lelki teher nehezedett, minduntalan vonakodik, habozik és próbál keresni valami indokot arra, hogy kibújjon ekkora felelőség alól, nem utolsó sorban azért is mert őt Egyiptomban halálra ítéltek az előző fáraó ideje alatt. Nyilvánvaló, hogy ahogyan közeledtek Egyiptom felé, Mózes egyre nagyobb stresszhelyzetbe került, egyre jobban félt és valószínűleg ez okozta a hirtelen, ok nélküli betegséget. Az is lehet, hogy egyszerűen összeesett vagy képtelen volt lábra állni. (Néhány éve az egyik cégvezetőm, aki akkor volt 30 éves, egy új projekt indulásakor, néhány hetes stressz után ugyanezt produkálta: a felesége telefonált be, hogy nem tud lábra állni, nem tud felkelni az ágyból. Pár nap kellett hozzá, hogy be tudjon jönni, igaz, azután már sokkal nyugisabb lett, kevesebbet idegeskedett, ritkábban lehetett látni dühösen.)
A konfliktushelyzetet az oldotta fel Mózesben, hogy Czippóra, a fia körülmetélése által megerősítette Mózes hitét abban, hogy ő ugyanúgy Isten szövetségébe tartozik mint Ábrahám, hiszen Mózes minden valószínűség szerint nem volt körülmetélve (lásd lentebb, hogy miért). Czippóra szimbolikus cselekedete és kijelentése pedig arra utal, hogy fia körülmetélése egyben Mózesre is érvényes az apa-fiu vérségi kapocs révén.
Ezért van írva az, hogy Czippora megérintette Mózes lábát és azt mondta, hogy a körülmetélés vérén szerzett jegyesem ő. Azon vitatkozni szoktak ugyan, hogy Czippora kinek a lábát érintette meg, Mózesét, a fiáét vagy az angyalét, dehát a „véren szerzett jegyesem vagy nékem” kijelentés kétségtelenné teszi, hogy ez ahhoz szól akit megérintett, tehát a jegyeséhez.
Miért nem volt körülmetélve Mózes?
Mózes nagyon mostoha korban született, akkor, amikor a fáraó parancsba adta a zsidó fiucsecsemők megölését. A Biblia sem említi és én sem hiszem azt, hogy ilyen körülmények között a zsidók betartották volna a körülmetélést, hiszen ez a jegy halálos veszedelmet jelentett volna gyermekeikre nézve. Ugyanakkor Ábrahám hagyománya az ötszáz éves elnyomás alatt lassan kezdett tompulni és a testi-lelki rabszolgaságban sínylődő nép az egyiptomi isteneket tisztelte, azokat félte. Ez egészen biztos, hogy így volt, hiszen még 40 napot sem bírtak ki bálványok nélkül, amikor Mózes felment a hegyre, Áron kényszerülve volt, hogy aranyborjút öntsön a népnek.
A lényeg az, hogy szerintem nagyon kevés fiucsecsemőt metéltek körül, tehát nagy valószínűséggel Mózes sem volt körülmetélve és ő egészen biztosan nem tartotta ezt a hagyományt, erre egyértelmű bizonyíték, hogy első fiát, Gérsomot nem metélte körül csecsemőkorában (ugyebár azt Czippóra tette meg az Egyiptomi úton).
Viszont Czippóra, beduintörzsbeli révén ismerte a körülmetélés szövetségét, hiszen apja Midián papja volt, aki Ábrahám másik fia, Izmáel ágán lehetett leszármazott, így a körülmetélés szövetségét tartották, csakhogy náluk ezt 12-13 éves korban volt szokás elvégezni, valószínűleg ama hagyomány miatt, mely szerint lyen korú lehetett Izmáel, amikor Ábrahám körülmetélte.
Megjegyzés a 6-os ponthoz.
A Biblia azt írja, hogy „És vette Mózes feleségét és fiait és szamárhátra ültette őket” (Ex. 4:20), tehát ez azt jelentené, hogy Mózesnek már meg volt születve második fia akinek az Eliezér nevet adta: És a másiknak neve Eliezér volt, vagyis: Istenem segítsége, mert „Atyám Istene segítségemre volt és megmentett Fáraó kardjától” (Ex. 18:4)
Biztos vagyok benne, hogy Mózesnek a kivonulás közben/után születhetett meg a második fia, semmiképp sem előtte. Sőt, az is lehet, hogy útközben derült ki, hogy Czippóra terhes a második gyermekükkel és ezért fordította őt és elsőszülőtt fiát haza.
Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy Czippóra egy fiát metélte körül, hanem a név is, amely Isten segítségére utal. A magyarázók és a hagyomány azt állítja, hogy Mózes azért adta az Eliezér nevet nevet, mert sikerült elmenekülnie a pusztába a fáraó haragja elől. De ez nem így van, hiszen akkor Mózes tiszteletből az elsőszülőtt fiának adta volna az Eliezér nevet, nem a másodiknak.
Tegyünk egy gondolatkisérletet. Egy kissebb csoport gutemalai vendégmunkás megelégeli a szemétégetöben való dolgozást Corpus Cristiben és vándorútra indul a mexikói öblön keresztül valami jamaicai kánaán felé. A partiörség hajói lönek rájuk, mert drogszállítóknak hiszik öket, de megússzák.
3000 évvel késöbb régészek Hustonban szemétégetö maradványaira, még Mobileben egy haditengerészeti kikötö dokkjaira találnak. Vajon ez igazolja e a gutemalai bevándorlókból született nép és vallás mitikus alapítójának létét? Merthogy közben arra is szert tettek. Vagy sem?
De most komolyan. Figyuzz má', kijaz a hülye aki kitalálna olyan mesét, hogy ég ugyan a csipkebokor, de nem emésztődik el?! :o)
Gondokozz egy picit az akkori embörök fejével. Ha valaki ki akar találni hamisításból valami csodát akkor az a célja, hogy minnél látványosabbat találjon ki, mittomén mongyuk, hogy villám csapott le az égből, és sziklába faragta a bikaistent amely aztán elkezdett beszélni, majd szárnyai nőttek és felszállt az égbe. Ez volt az akkori emberi elképzeléseknek megfelelő "istenkép", minden nép, minden horda valami ilyesmit imádott vagy esetleg a Napot vagy a Holdat.
Erre jön Mózes és aszongya a fáraónak és a tanácsosainak, hogy láttam egy égő csipkebokrot, de nem égett el.
- Saztán mivan, má'az is valami? Nedves vót a fa. - mondá a fáraó.
- Igen, de hangokat is hallottam pedig nem vót ott senki.
- Látod Mózes, ez a skizofrénia csodálatos világa.
- Aszondta, hogy dugjam a kezem az ingembe, mire kihuztam leprás lett, majd mondta, hogy dugjam be ismét s mikor ismét kihúztam egészséges lett.
- Ühüm, jó anyag vót, mii?
- Azt is mondta, hogy Ő a Vagyok Aki Vagyok.
- Nézz rám Mózes, én is vagyok aki vagyok, méghozzá fáraó és isten egy személyben. És engem látsz is.
- Dehát Ő Ábrahám, Izsák és Jákob Istene és azt akarja, hogy...
- Mijaz, hogy akar?! Majd pont egy ilyen birkapásztor istene fog nekem dirigálni.
- Azt akarja, hogy vezessem ki a népemet Egyiptomból az Ígéret földjére...
- Miiii? Naa elég ebből Mózes, húzzál innen, míg nyakon nem öntelek egy lavor vízzel.
Mózes szomorúan elballagott Áronnal, miközben még hallotta a fáraó morcos dohogását:
- Méghogy kivezetné a rabszolgáimat...megáll az ember esze, há'most mondjátok, minek iszik aki nem bírja? Na majd adok én neki csipkebokrot... meg kivonulást..., látom túl laza vótam s nagyon elpofátlanodtak ezek a jövevények..., legközelebb majd azzal állít be valamelyikük hogy, nem-e adnám neki az egyik piramist, mert, hogy olyan jól mutatna az udvarában a kertitörpe mellett... micsoda világ, már semmi sem a régi.
Itt a kezelőorvosbácsi Colonel. Ha nem tudsz hozzászólni a témához, akkor csak tessék szépen elköszönni Mózestől és visszamenni a szobádba a többi beteghez:-)
