Két premier (plusz színházi világnap is) volt a múlt héten, csodával határos módon sikerült mindkettőt abszolválnom. Mind a kettőt imádtam, pedig a Csongor és Tünde gyakorlatilag érthetetlen, ha nincs ott a könyv a kezedben (nekem nem volt) (menekültek is ki a nézök a hátsó sorokból rendesen), az Ivanovban meg fárasztó, hogy az utolsó egy órában csak ordítva beszél mindenki.
De hogy ez a színházasdi egyben micsoda izgalmas celebrity-spotting is bír lenni, az őrület.
Három hozzászólásból kettő és fél az enyém, de ebből a jó kis sztoriból ne maradjatok ki. Tegnap láttam végre a Portugált. Az előttünk levő sorban ült Kokó, a boxoló, ő volt, tényleg ő, teljes életkicsiségben. Van a darabban a strandolós jelenet, amikor Retek meg akarja verni Becét, aki folyamatosan verbálisan alázza a kihívót. Ennek részeként elhangzott, a köv. mondat: "Mi van, te vagy a Kokó?"
Hatalmas nevetés a környékünkön, persze mindenki Kokóra nézett. Ez benne van a darabban, vagy csak a kedvéért imprózták bele?
A minap láttam az Őszi álmot, és egyáltalán nem tetszett. Főleg a szex(i)jelenetek valahogy nyögvenyelősek voltak. Rájöttem arra is, hogy én egyáltalán nem szeretem László Zsoltot annyira.
Tudtommal nem. A szezon elején adtak egy prospektusszerűséget a repertoárról meg az erre az évadra esedékes bemutatókról, és Bodó Viktort csak a Motel érintette. Meg megy az Attack, amit szégyenszemre még nem láttam. Egyszerűen nem bírok eleget színházba járni.
Tegnap volt a Kamrában az utolsó Stella. Nagyon sokan voltak, a közönségben Szabó Győző stb., hosszú taps a végén. Sejtelmem se volt, hogy ez lesz az utolsó előadás, amikor a jegyet vettem. Ónódi Eszter egy istennő.
Hat igen, szegeny gyerek vagy komolyan veszi, es meg se mer mozdulni, vagy nem veszi komolyan, es akkor rosszalkodni fog:) De az biztos, hogy szamara orokre megmarad a szinhaz egy olyan helynek, ahol tobb szabaly van, mint amit meg tud jegyezni:)
Volt szerencsém bejutni vasárnap este a bemutatóra, jó volt nem a (sajnos)megszokott, fásult, hétköznapi "orrbanyomós" módon szembesülni a mi kis világunkkal és jellegzetes karaktereivel, szituációival. Mi, ha nem az ilyen "nagyító alatt", néhány órára kívülről nézés fékezhet le minket és kapcsolhatja "in use" üzemmódra az agyunkat meg a szívünket,hm?
másodszor? wow.:)
a Katonában rendezett darabokkal néha az a gondom, hogy direkt elhumorizálnak néha dolgokat, és mintha így kicsit megerőszakolnák a darabot.
de azért tegyük hozzá: Tóth Anita a kis gollamszerű banya szerepében remekelt.:)
de, bocsánat, távoli vidék... annyira nem maradt meg bennem.. .)
nekem a bosszú tetszett. jó kis darab, jól volt megrendezve, ahogy az az egész középkori klasszikusnak "eljátszott játék" átbillent valami egészen modern huszadik századi abszurd tragikomédiába.
sajnos többször kéne látnom hogy képben legyek teljesen, így nehéz, csak a halványuló emlékeimre támaszkodhatom.
De arra határozottan emlékszem hogy minden furcsaságával együtt - vagy éppen azokért - tetszett.
