Kifaggattad nagyapádat a brassói arany ügyében? Amúgy Koréh Endre könyvében (Erdélyért - A Székely Hadosztály és Dandár története) van erről szó. Ha majd egyszer nagyon ráérek idemásolok pár bekezdést.
Pontosan úgy volt, ahogy írtam, a tisztviselpőknek (ő konkrétan vasúti tisztviselő volt) hűségesküt kellett tenni - a többség nem vállalta.
Van amúgy a családi legendákban más érdekes dolog is, amit nem ismerek pontosan, (már leírtam egyszer egy másik topicban) a lényeg az hog yvsz. ugyanez a dédapám meg még páran a már körülzárt brassóból kimentettek az ottani Nemzeti banki kirendeltség teljes aranykészletét. Vonatra rakták, és áttörtek vele a román vonalon. Most karácsonykor a nagyapámat kifaggatom erről.
Búcsúzóul ide másolok némi infót az igazságos Trianoni itélet kapcsán:
1916. aug. 17.: Románia és a szövetséges (antant) hatalmak aláirták a bukaresti szerződést: Románia hadba lépése fejében igéretet tettek a román területi követelések teljesitésére. (Erdély, Bánát, Bánság, Bukovina, Tiszántúl egy része).
1916. aug. 27.: Románia hadat üzent a központi hatalmaknak. A román csapatok azonnal átlépték Erdély határát.
1916. dec. 6.: A központi hatalmak csapatai elfoglalják Bukarestet.
1918. márc. 3.: Aláirták Breszt-Litovszkban a központi hatalmak és Oroszország Különbékéjét.
1918. máj. 7.: A központi hatalmak aláirták Romániával a bukaresti békét. E különbéke következtében akkor, amikor a Monarchia leteszi a fegyvert, Románia nincs hadiállapotban a központi hatalmakkal.
1918. nov. 3.: Páduában az Osztrák-Magyar Monarchia megbizottai aláirták a fegyverszüneti szerződést. Az olaszok által kijelölt demarkációs vonal azonos a történelmi Magyarország határaival.
1918. nov. 6.: ... a francia Balkán-hadsereg folytatta előnyomulását és parancsnoka, Francet d'Esperey nem ismerte el a páduai szerződést.
Egy szó, mint száz: 1918. végén a román csapatok kis számú francia segédcsapatokkal egy olyan országot támadnak meg, amely minden korábbi háborús ellenfelével (köztük Romániával) békét, vagy fegyverszünetet kötött korábban.
Hát ennyit arról, hogy Trianon a bűn büntetése, meg dez1 papájának állampolgárságáról.
Akinek szenvedéseivel kapcsolatos együttérzésedet már megint elfelejtetted kinyilatkoztatni, kedves pancho. Ez részedről amolyan - na azért nem Holocaust tagadás, de - Holocaust bagatellizálás. Ha esetleg nem értetted, miért tituláltalak szélsőségesnek.
Ja, és a népszavazásra nem volt dátum. Csak annyi, hogy majd ha konszolidálódik a helyzet, akkor népszavazás. Abban viszont igazad van, hogy közben volt egy Párizsi Béke. Azt meg nem tudom mit mond.
Miért, akkor az elzászi németeknek miért kell francia állampolgároknak lenniük? Pedig azt már jóval régebben csatolták Franciaországhoz (és kicsit régebbi az "ezeréves birodalmuk" is, mint a miénk).
1.) A hasonlatod csúsztatásoktól és valótlanságoktól terhes: Nem vagyok német, ezért ez a dolog csak elvi szinten érdekel. A magyar kisebbségek nem Franciaországban kisebbségek, gondolom a különbségről van fogalmad. Elzászt nem csatolták régebben Franciaországhoz. A német birodalom tényleg csak kicsit régebbi. (Ha a Német-Római birodalmat elfogadjuk jogelődnek.Maga Németország meg kimondottan ifjú, merthogy alig van túl a százon.) Nem gondolkodtál még el azon, hogy az álláspontod alátámasztására állandóan olyan érveket tudsz csak felhozni, amelyben egyetlen adat sem helytálló?
2.) Pancho! Az egyik igazságtalanság nem menti a másikat. Ne kerüld a témát.
Számára lehet, hogy idegen állam, de annak a területén lakott. Vagy nem? Azt meg nem hiszem, hogy minden embernek külön hűségesküt kellett tennie. Szóval lehet, hogy a családi legendáriumotok kicsit torzít.
A méltó büntetés nem igaz (kicsit csalt a mérlegük), de végül is mi (mint a Monarchia része) robbantottuk ki az I. VH-t. Amelyben meghalt X százezer ember. Ezért jutalmat várni kicsit azért fura lenne, nem? És általában nem a közember kezdi a háborút, viszont a büntetést ő szenvedi el. (Bár ha senki nem menne el katonának, igen nehéz lenne háborút vívni, ez meg a másik oldala - a katonák közemberek.)
A népszavazásra volt valami dátum is, nem? Meg azóta elbuktunk még egy VH-t, gondolom, az a béke érvénytelenítette Trianon egyes pontjait.
Az azóta születettek - gondolj bele, mekkora marhasáfot beszélsz. Miért, akkor az elzászi németeknek miért kell francia állampolgároknak lenniük? Pedig azt már jóval régebben csatolták Franciaországhoz (és kicsit régebbi az "ezeréves birodalmuk" is, mint a miénk).
Az adott területek szenvedésének csökkentését meg talán úgy lehetne elérni, ha a magyar kormány nem hergelné a románokat pl. a kedvezménytörvénnyel.
Kedves pancho: Dédapámat 1918-ban egész családjával + könnyebb ingó vagyontárgyaival együtt 24 óra alatt kilakoltatták kolozsvárral, sok tízezer sorstársával együtt évekig vagonban lakott Debrecenben. Csak azért, mert nem tett hűségesküt egy idegen államnak.
Asszem jogosan perelhetem én most be a román államot kártérítésért. Mi erről a véleményed?
Ok, értem én. Soha nem fogom neked bebizonyítani, hogy nem vagyok szélsőséges, mert a te értékrendedben már a valódi gondolataim is szélsőségesek (amiket le is írtam), sőt elképzelhetetlennek tartod, hogy azok nem társulnak automatikusan népirtási hajlammal.
Viszont az én vádam jogosságát ismét alátámasztottad, amikor most arra utaltál (Vagy csak félreértettem? Mondatotdban szerepel a "jogos" szó.), hogy Trianonnal tulajdonképpen a bűnös nép méltó büntetését nyerte el. (Az is, aki azóta született?) És ha Trianon jogos volt, miért nem lehet most azt a pontját érvényesíteni, hogy a konszolidáció után a területek hovatartozásáról népszavazással kell dönteni?
És ha nekem tudomásul kell vennem, hogy Nagyváradot már belakták a románok, és csak töménytelen szenvedés árán lehetne visszarendezést eszközölni, neked miért nem kell tudomásul venned, hogy Hargita, Kovászna, és nagyrészt Maros megye megmaradt magyarnak és ez az állapot mérhetetlen szenvedést fog még jelenteni nekik?
Az érveimre válaszolj, ne azzal a fasiszta szkinheddel vitázz akinek beállítasz. Azt könnyű legyűrni.
Ezek jó nagy marhaságok.
Én röviden úgy fogalmaznék: nem szeretem a szélsőségeket és a szélsőségeseket. És téged a cikk alapján annak tartalak.
(Egyébként ha a a földedet-házadat-feleségedet jogos bírói ítélet alapján veszik el, akkor nincs mit tenni. Mert akkor előtte tettél valamit, ami miatt az ítélet megszületett. Itt most erről van szó.)
de soraidnak ez az értelme, vagy
de ez az értelme soraidnak
Nohát, ennyit a kicsinyességemről.
A beszélgetésről: Valóban, én is úgy értékelem, hogy vitánk során én a hozzászólásaidra, te viszont az általad nekem tulajdonított titkos gondolatokra válaszoltál.
Sőt, rosszabb: az érzelmeimre. Pedig ahhoz senkinek semmi köze. Senkinek semmi köze ahhoz, hogy én arról álmodozok, hogy csinálni kéne egy időgépet és úgy fordítani a dolgokat, hogy azok a városok, amelyek magyarok voltak, újra magyarok legyenek. Ahhoz, hogy boldoggá tenne, ha lenne elfogadható (békés) megoldás arra, hogy újra magyar állampolgár legyen majd' minden magyar.
Te csak azzal vitatkozhatsz, amit én felelősen mondani, tenni vagyok, lennék hajlandó.
De ha már kifejtetted személyemről véleményedet, hogy leplezem valódi szándékaimat, én is elmondom az én véleményem rólad:
Te vagy az az ember, aki végignézné, hogy elveszik a földemet, házamat feleségemet (még nincs is), annak ellenére, hogy tudod, hogy én nem nézném végig, amikor a tiédet veszik el. Te nem szereted a felelősséget, és legkényelmesebb az lenne számodra, ha már nem maradt volna határontúli magyar, és ez a felelősség egyszerűen megszűnt volna. Téged a cigányok sem érdekelnek, csak azért hangoztatod, hogy ellenérved legyen a "magyarkodókkal" szemben. A te gondolkodásodhoz hasonló gondolkodású emberek üvöltözték a Székely Hadosztály katonáinak a Tisza mellett, hogy "dögöljetek meg!"
A hangsúlyt az A-ra tesszük, mint minden magyar szó estén az első szótagra. Valóban az L-t ejtjük kettőzve, de ez azért nem annyira ritka a magyarban, pl. az "egy" szót is 2 gy-vel ejtjük, de csak 1-gyel írjuk.
Azt mondod ,hogy ne jöjjünk az 1000éves állam szöveggel, vagyis ne a dicső multat hozzuk fel, de akkor miért kellene nekem egy hunt előszedni?
A Tiszántúl nem úgy mondják hogy "hol van xy" hanem HUN VAN- tehát van hun csak te még nem találkoztál vele.
És akkor az Atilla : miért tesszük a hangsúlyt az Lre. Nem tünt fel neked hogy nem úgy ejtjük ahogy írjuk??? Vagy biztos ez az angolszász ősi maradványunk (ONE és olvassa hogy VAN!). Egyébbként nem ártana feléleszteni valami nagy rokonsági kapcsolatot valamenyik EU taggal, a francia-román testvériségnek is oly sok előnye van(pl. Trianon)
Én csak az árvízes témához szólok hozzá, mert a másik témában több netes ismerősöm is itt van.
Tehát: ahhoz, hogy kiépíts egy jó védművet (legmagasabb szint+1 méter) rohadt sok pénz kellene.
Úgy tűnik, hogy ezt a vízügy is belátta, mert hipp-hopp előáltak az ún. új Vásárhelyi tervvel, ami nemcsak a gátakra, hanem kb. 70 db árvízi tározóra alapozza az árvízvédelmet. Ennek szellemében valószínű az elmúlt két árvíz pusztításainak egy részét nem is kell helyreállítani.
De sajnos az igaz, hogy az árvízvédelmet (katasztrófavédelmet) nálunk (és majdnem mindenütt máshol is) mostohán kezelik, azaz akkor van pénz, ha van baj, utána pedig hamar elfelejtik, ez pedig a mindenkori kormány felelőssége. (pl USA-ban ha jól tudom az árvízvédelem nem is állami feladat, mindenki úgy védekezik, ahogy tud.)
Válaszok:
1., Igen
2., Igen
Egyiket sem tartom jónak, de egyik ellen sem tudok tenni. Előbbi ellen nem megoldás a kedvezménytörvény, utóbbi meg több száz éves (és nem is teljesen alaptalan) előítéleten alapszik, egy generáció alatt nem lehet megszüntetni, és emiatt újratermelődik (a magyarok kontra románok dolog ugyanez).
