Kivancsisagbol, mi a celod a bayer szuro leszedesevel? A jel/zaj szintet szeretned novelni?
Tegnap lattam egy bayer szuro nelkuli szenzorral keszult kepet. Ami a legnagyobb problema az az, hogy a bayer racs kornyeki huzalozas arnyeka valamennyire csokkenti az erintett pixelekre eso fenyt. Ez a hagyomanyos RG1BG2 felosztasban annyira nem baj, maximum a feheregyensuly csuszik meg, viszont szurkearnyalatos kepnel mar elegge erzekelheto. Utolagosan lehet ezt javitani, de ez ugye a beeso feny szogetol is fuggu dolog, tehat nem annyira trivialis.
uraim, sikerűlt már valakinek reprodukálható módon leszednie egy cmos-ról a bayer szűrőt? már minden általam ismert oldószer kiprlbáltam, eredmény ,élkül.
Attila! Engem komolyan érdekel a vásárlás, de csak abban az esetben, ha tudom hogy a pénzemért milyen minőségre számíthatok, szóval nem szeretnék még egyszer zsákba macskát venni, mint anno egyszer tettem egy digitkamerával.
Ezért is próbálok ily módon tapasztalatok után kutakodni, vagyis én inkább tanulok mások kárán, mint a sajátomon, így aztán szeretném a minőséget vizuálisan is megtapasztalni, mielőtt egy halom pénzt szélnek eresztenék.
Szóval valahol egy „szunyókálós” üzemmódban jól működő, de kiválló színes analóg minőséget produkáló felszerelést keresek, mélyegezéshez, ha tudsz segíteni ebben szívesen veszem és előre is köszönöm, címem: hordos@axelero.hu
A csillagászati műszerek esetében az átmérő az legfontosabb paraméter, a fókusszal lehet "játszani" (lásd Barlow). Ezért a Soligor Newton 20-as (átm. cm-ben), nem 800-as. Bocsi, nem kötözködni akarok, de így korrekt. (A saját site-jukat is egy anti-talentum készíthette, mert "Lens"-nek írták a tükröt (hehehe...). Na, a lényeg, hogy kezdésnek az nem is egy rossz választás, az 1:4-es fényerő egészen combos a távcsövek között, de csodát ne várj. Optikailag erős közepes, pláne a nagy fényerő miatt (a hullámfron-hibájára már nem emlékszem, és egy ilyen kaliberű műszernél még nem is reklámozzák az adatlapon...), de az nagyon jó, hogy - igaz további pénzekért - kapsz hozzá motort (óragépet) és pólustávcsövet a rektatengelybe. Ezeket feltétlenül vedd még meg, ha hiányzanak. Nélkülük is lehet ugyan fotózni (én is úgy kezdtem anno...), de sokkal nehezebb. Főleg a pólustávcső fontos; ha nem áll pontosan pólusra a mechanika, akkor forog a látómező, és mindkét tengelyen vezetni kell. Szóval eléggé reménytelen az ügy. Ehhez képest a motor szinte már csak kényelmi szempont. Ez persze nem igaz, mert óragép nélkül folyamatosan simogagtni kell a finommozgatás tekerentyűjét, és könnyebben bemozdul az optika. Szóval ezzel már azért el lehet indulni. Primer fókuszban nem tudsz vele fotózni, mert ahhoz nagyon pontatlan; vagy tenned kell rá egy másik csövet (lehet kisebb átmérőjű és még gyengébb optikájú is, de nagyobb fókusszal - esetleg Barlow-val megnyújva), amit viszont jóval nagyobb nagyítással használva vezetheted a Soligort, rajta a fényképezőgép vázaddal a primer fókuszban. Lehet próbálkozni!
Az általad említett Celestron azimultális mechanikával bír, ezért ha így használod, akkor követés közben elfordul a kép a látómezőben!!!! Ez tehát így fotózásra alkalmatlan. Kell venned hozzá egy "field derotator"-t (majdnem annyiba kerül, mint maga a tubus...), ami a változó szögsebességű és irányú LM-forgást kiegyeníti, vagy csináltatnod kell hozzá egy állítható éket, amit a tripod és a mechanika közé teszel, hogy teljesüljön, amit az elején írtam: az egyik tengely párhuzamos legyen a Föld progástengelyével. (Ekvatoriális szerelés.) Ez az olcsóbbik megoldás.
Beszéltem egy volt szakkörösömmel, aki rendszeresen észlel (és CCD-zik) hasonló műszerrel; kíváncsi voltam a tapasztalataira. Ő a Meade-re esküszik, már a hetedik műszerét fogja cserélni. Az ékes megoldást használja, a processzor 25-30 perces expót tud követni kézi kontroll nélkül (úgyhogy Te közben alhatsz egyet)... Az általad mutatott 11"-es Celestron áráért Meade-ben 12"-et kapsz, full extra automatikával. A követése jóval pontosabb, mint a Celestroné. A típusa: LX-200. Nézd meg itt: http://www.meade.com/catalog/lx200_gps/index.html vagy itt: http://www.meade.com/catalog/meade_lx/meade12_lx200.htm
Némi felárért válogatott optikájú műszert adnak.
Ha komolyan érdekel a vásárlás, írd meg a maszek e-mail címedet, tudok segíteni; de ha használt cucc is érdekel (olcsóbb!!!), akkor arra is van lehetőség. Az LX-200-zal nagyon profi képeket tudsz már készíteni, de az ég milyensége (HMG - határmagnitúdó, TFM - tengerszint feletti magasság, pára, seeing - átlátszóság, stb.) borzasztó fontos. Vigyázz, ha a guggenheimet telepíteni akarod egy kupola alá (fém), akkor a GPS-ért felárat fizetni kidobott pénz... Szia, Attila
szerintem, ha ezt a távcsövet meg tudod venni, jóval túllőttél a célon (ágyúval verébre)
ezzel már mély-egeket is lehet fotózni
csakhogy, nem tudni hol akarod használni
én is sokat észleltem régebben, 3 távcsövemből egyet én építettem, akkor vidéken laktam, falun, de a 25-ös newtonommal már észlelés közben sem volt mindegy, hogy az ég melyik részét pásztázom, köszönhetően a fényszennyezésnek
ezzel a Celestronnal, ha komolyan akarsz fotózni és eredményt is látni, minimum Ráktanya vagy a Vértes kellős közepe
esetleg kitelepíted a Hargitára
maga a fotózás technikája sem mindegy
fekete-fehéret vagy színeset akarsz?
hiperszenzibilizálás nélkül is lehet persze fotózni, meg csomó minden egyéb asztrofotós praktika nélkül, de szerintem ez már egy külön szakma
Mattila! Köszönöm a kielégítő válaszod, még arra lennék kíváncsi, hogy ha ezt a http://www.scopecity.com/nexstar11.htm csövet megveszem, milyen eredményekre számíthatok és milyen minőségre analóg megörökítés esetén , illetve hogy mennyire pontos ezen cső követése, vagy tán a GPS réven automata korrigál, ha szükségeltetik. Köszi! Csabi.
Van néhány pecem még, hát folytatom. (Az Andoméda kör az köd természetesen, csak az r és a d túl közel van a billentyűzeten...) Szóval asztrofotó. Tény, hogy az ismeretterjesztő könyvekben lévő képeket fix telepítésű, komoly méretű profi műszerekkel készítik (pl. Palomar 508cm-es átm.) Analógban szárazjeges kazettahűtéssel, bár a CCD ma már a menő, de abból sem az, amit a sarki ezermester üzletben megkaphatsz. Ha komolyabb eredményre vágysz, akkor valóban be kell ruháznod pl. egy Meade, Celestron, Zeiss esetleg Goto műszerbe (ár és minőség-növekvő sorrendben rendezve). Ha a pénz nem akadály, akkor a választék óriási. Egyformán problémás viszont a cipekedés. A 40kg-mal rendesen alálőttél: egy komolyabb műszer állványostul bizony jóval ötvenen túl van, közel a száz kg-hoz. Autó nélkül esélytelen vagy. A telepített műszert ugyanakkor nem javaslom, hacsak nem egy tanyán laksz az erdélyi havasokon. A városi egek fényszennyezettsége orbitális méreteket öltött, a debil disco-light-ról nem is szólva. Már csak ezért sem tudsz hosszú expót lőni kishazánkból - esetleg a Hortobágyról, vagy valamelyik középdombságunk csúcsáról. Én pl. a hegyekből (főleg Bükk) próbálkoztam, ha a csillagda nem volt megfelelő, ott viszont a páralecsapódásra kell fogyelni. Hogy milyen távcsővel? Ahhoz, hogy ne kelljen egy másik a vezetéshez, mindenképp processzor-vezérléses "automata" mechanikát javaslok, a mobilitás megtartása miatt pl. Cassegrain, Maksutov tubussal. A refraktorok jelentik az észlelő műszerek krémjét, ez igaz, de iszonyatosan drágák 100mm fölött, és nagyon hosszú a tubusuk. Egy jó (!) tükrös sem számottevően rosszabb, viszont nagyobb átmérők is elérhetők emberi áron, és könnyebben mozoghatsz vele. Jó minőségú Barlow-val a fókuszát is nyújthatod; ha nem túlzod el, a képminőség is elfogadható marad. A távcsó típusa és ideális fókusza, nyílásviszonya nagyon függ az adott objektum jellegétől. Nagyon más kell bolygózáshoz, mint mélyegezéshez, vagy változózáshoz. Ha Te fotós-esztétikai (és nem amatőrcsillagász) céllal közelítesz az ügyhöz, akkor a mélyég objektumok érdekelhetnek - talán - a leginkább. Ahhoz valóban fényerős műszer kell, viszonylag nagyobb látómezővel, azaz relative kisebb nagyítással. Azután választhatsz, hogy primér fókuszban űzöd az ipart, vagy megpróbálkozol okulár-projekcióval. Szóval rengeteg ismeretlen van ebben az egyenletben. Az MCSE (Magyar Csillagász Egyesület) honlapján tényleg érdemes lehet szétnézned, akár tag is lehetsz; sok jó kiadvány érhető el így, ami segíthet neked is. A lényeg az, hogy nem kell feladnod! A Rózsika-féle igényesség pl. egy Orion köd esetén - amint idézted - szép dolog, de a Nature-ben vagy Sky and Telescope-ban megjelenő óriástávcső fotókkal ne akarj versenyre kelni. Arra Rózsika - meg más hazai amatőrcsillagász - sem képes. Ha valóban érdekel a téma, akkor nosza, de azt javaslom: kis lépésekkel. Attila
Aranyos volt olvasni az asztrofotós előtanulmányaidról, de azért ne légy ennyire pesszimista. Rózsika sem cipel magával egy méteres Schmidt-Cassegrain-t... Tehát először is azt kell eldöntened, hogy mit is akarsz fotózni. Ha vezetett képeket akarsz (99%-ban ezt nevezhetjük egyáltatán "asztrofotónak"; az álló kamerás felvételeknek inkább "csak" művészi hatásuk lehet, illetve bizonyos észlelésekhez használhatók: pl. meteorozás), akkor mindenképp szükséged lesz egy állványra. Persze nem egy "sima" fotósállványra, hanem egy német parallaktikus, vagy villás, vagy akármilyen más típusú távcsőállványra, amelynél az egyik tengely (óra, vagy rektaszcenziós tengely) párhuzamosan van beállítva a Föld forgástengelyével. Az állvány típusának az adott távcsőtubus típusához kell passzolni. Nem akarok most erről többet írni (iszonyú hosszú lenne), inkább vedd, vagy szerezd meg Kulin György - Róka Gedeon: A távcső világa c. klasszikus alapkönyvét (pl. könyvtárból). Sok más hasonló témájú könyv is van persze, de egy kezdő amatőrnek (még ha asztrofotós is) ideális az alapműveltség megszerzéséhez. Azt javaslom, hogy olyan műszert vegyél elsőre, amelynek pontos és könnyen pólusra állítható mechanikája van. A mechanikán lévő guggenheim majdnem mindegy, hogy milyen (azért ne HAMA, vagy ahhoz hasonló színvonalra törj...), azzal először úgyis csak vezetni fogod az expozíciót, ami - ellentétben a Te ismereteiddel - 5-10 perc is lehet, egy óra helyett. Ez nagyon sok mindentől függ. Először ne távcsövön keresztül fotózz, hanem a váz saját teléjével. Szinte mindegyik obi alkalmas erre, bár a fix fókuszúak jobbak. A csillag tökéletesen pontszerű fényforrás: könyörtelenül meglátszanak mind az optika hibái, mind a vezetés és pólusra állás pontatlanságai a képen. Sok tökéletesnek mondott fényképezőgép objektív vérzett már el csillagfotózás közben... A vázat a távcsőállványra kell erősíteni, lehetőleg a távcsővel párhuzamos optikai tengellyel. Ha tökéletes volt a pólusra-állás, akkor nem feltétlenül szükséges a párhuzamosság, de azt szinte lehetetlen biztosítani tábori körülmények között. Az első képeidet így nyugodtan elkészítheted, kb. 24-200mm fókusz között a tejút sávjának érdekesebb részeit, vagy teljes csillagképeket, míg 200mm fölött (pl. egy 500mm-es tükrös telét - általában Makszutov - magában, vagy kétszerezővel 1000mm-re felnyomva) már nyílthalmazokat, együttállásokat, esetleg nagyobb látszó szögátmérőjű mélyég-objektumokat is (pl. Androméda-kör) lőhetsz. De számíts rá, hogy a kétszerező "képjavító" hatása itt még jobban látható, mint terresztikus fotózás esetén.
A Nap és a Hold látszó szögátmérője kb. fél fok, így kb. egy méteres fókusz esetén lesz a képük a primer fókuszban egy cm; ez már értékelhető méret egy 24x36mm-es képkockán. Ennyit a kezdésről. Ha van pénzed, kezdheted a rúd másik végén is: pl. egy 10"-es Celestron proceszor-vezérléssel cca. 3 milláért. "Magától" pólusra áll, és tökéletes a követése szinte bármilyen objektumra. Illetve bármilyenre, ha ismered a pályaelemeket... No. egyenlőre ennyi, majd máskor folytatom. Szia, Attila.
Mattila! Először is azt kérdezném érdemes-e belebonyolódnom a következők ismeretében?
A nagyok mondják: ha fix észlelőhelyet akarsz építeni és csúcs minőséget szeretnél, akkor végy egy refraktort Apóban kb.200/2000-öst ( iszonyat monstrum, és csak10-es a fénye, na és az ára).
Szóval tovább kutakodtam a hordozható kivitelek irányában és a következőket ajánlották: Schmidt-Cassegrain, Makszutov-Cassegrain, Newton kb.250/2500, kb.1-2 milláért(Celestron NexStar 11 GPS), különféle csecsebecsékkel( ekvatorális állvány+óraszerkezet+GPS).Na most ez még rendben is lenne, mert valahogy csak elcipelem ezt a 40kg-os szerkezetet, meg talán össze is lapátolom az árát, de itt jönnek a kételyeim.
Azt mondják a mesterek hiába ez a sok kütyü, modern csingi-lingi (pl.GPS)azt a fránya csillagot csak kell követni szemmel és korrigálni az óraszerkezet pontatlanságát az expozíciós idő végéig, ami általában analóg felvételnél kb.30-60 perc ( a CCD technikánál ez kevesebb, de nagyobb fényt igényel+hűtés és csapnivaló a minőség, ha csak nem egy olyanod CCD van mint a Hublén), és ez csak egy kép, ami nem biztos hogy frankó, mert pl. rossz a követésed vagy ez expód.
A másik nagy kérdés az időjárás és Magyarország nem túl szerencsés fekvése az asztrofotózás szempontjából, állítólag, jó ha tíz olyan éjszaka van ami tökéletes e szempontból( Rózsa Ferencnek 4 évébe tellett, mire egy épkézláb fotót tudott exponálni az Orionról) és ekkor még csak a ködökröl és a halmazokról beszéltünk a bolygókról nem is.
Ezek után kérdem én, érdemes belefogni, annak reményében, hogy egy épkézláb fotót tudjak csinálni, mielőtt 100 éves leszek ?
Említed, hogy sokat fényképeztél, tudnál küldeni egypár jó sikerült képet, technikai leírással?
Igen, én - ha ma már idő híjján nem is, de régebben - amatőrcsillagász és lelkes asztofotós voltam. Dolgoztam is másodállásban bemutató csillagvizsgálóban sokáig, megboldogult legénykoromban. Nagyon sok képet készítettem, azidőtájt meg nem létezett a CCD és "ágyból észlelés"... No, ki vele: mi érdekel?
Engem mostanában kezdett érdekelni az asztrofotózás, sajna még tapasztalatom nincsen,egyenlőre el vagyok akadva a kompromisszumok terén, ezért is nyitottam ezt a témát. Van itt ki ezt űzi?
