A horvátoknak nem létérdekük belépni. Jól megélnek ők az adriából.
Nekünk viszont nem létérdekünk velük nagyon jóban lenni, bár persze azért nem árt. De speciál számomra sokkal fontosabb egy érintetlen folyó, mint bármilyen politikai kapcsoalt.
Nem érdekel, én sokat eveztem szabályozatlan és szabályozott folyón is. Egy szabályozatlan folyó 10 politikai befagyást megér. RÁadásul ha a horvátokkal befagyunk politikailag, akkor legfeljebb kevesebb magyar megy az adriára, ergo erősebb lesz a belföldi turizmus, ami jó mindenkinek.
Nem egészen ugyanaz a helyzet mint nagymarosnál. Ott jogilag, szerződésileg már előrébb voltunk amikor kihátráltunk és nagymarosnál ma olyan a duna amilyen régen is volt. Ráadásul már nem azok a reflexek működnek mint akkor így a természetvédelemnek nagyobb szerepet lehet adni én aláírtam..
Nem írom alá.
A helyzet pontosan egy szempontból hasonlít a bősihez: abból, hogy akár közreműködünk, akár nem, a horvátok mindenképp építenek egy erőművet. Ha közreműködünk, érvényesíthetjüxempontjainkat — ha nem, akkor az övék az összes haszon, nekünk meg csak a károk jutnak.
A petíció!
A környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, és az élővilág, élőhelyek megőrzését szívükön viselő természetbarátok mindig aggódva figyelik, ha nagyszabású emberi beavatkozás fenyegeti akár a védett, akár a nem védett természeti értékeket. Ilyen például a Dunán, Bősnél megépült vízerőmű, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indított el a Szigetközben és a Csallóközben.
Ehhez hasonló veszéllyel fenyeget a részben Horvátországban, részben Magyarországon a Dráván, Novo Virje környékére tervezett vízerőmű!
A vízierőművet Horvátország területére tervezik, de káros hatásai a magyar oldalon is jelentkezni fognak. Az erőmű része egy 25 km hosszú, aszfaltbeton burkolatú tározómedence, amely élettelen ipari létesítménnyé degradálná a kivételes biológiai változatosságú folyószakaszt. Az erőművön átáramló víz ún. alvízcsatornába kerülne, amely öt km-rel lejjebb vezeti vissza a vizet a Drávába. Ez a folyó elterelését jelenti Magyarország területéről, ugyanis ezen az elterelt szakaszon a Dráva eredeti medrében csekély mennyiségű víz csordogálna, ami az itteni élővilág jelentős részének halálos ítéletét jelentené. A vízerőmű alatti szakaszon mélyülni fog a meder. A Novo Virjei Vízerőmű okozta drasztikus vízszintingadozások, a talajvízszint változások, a természetes folyódinamika megváltoztatása beláthatatlan következményekkel jár.
tovább ALÁÍROM
Környezetvédelem - Horvátország: Novo Virje drávai vízerőmű - Vecernji list
Bencze Lajos, az MTI tudósítója jelenti:
Zágráb, 2003. november 10., hétfő (MTI) - Több ország környezetvédelmi szervezetei követelik a horvát kormánytól a Novo Virje drávai vízerőmű építése tervezésének leállítását - írta a hétfői számában a Vecernji list című zágrábi újság.
A legnagyobb példányszámú horvát napilap szerint sok kellemetlenséget okozhat a november 23-ára kiírt parlamenti választások utáni új horvát kormánynak a drávai vízerőmű kérdésének nemzetközi szintre emelése: a környezetvédelmi szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a Dráva és a Mura érintetlen alsó folyása mintegy 380 kilométer hosszan kanyarog Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország között. Ez a nagy vízrendszer a zöldek szerint olyan biológiai különbözőséget képez, amely az európai környezetvédelem szempontjából kiemelt jelentőségűvé teszi.
Különösen vonatkozik ez a horvát részről tervezett Novo Virje vízerőmű által veszélyeztetett 30 kilométer hosszú folyószakaszra, amelyen víz alá kerülne több mint 10 négyzetkilométernyi erdő és 5 négyzetkilométernyi legelő, a Dráva elveszítené folyásdinamikáját, romlana a talajvíz minősége, 160 négyzetkilométeren tönkremennének a tölgyerdők, csökkennének a halállomány ívásterületei, megszakadna a Dráva-Mura rendszer ökológiai egysége és kiszáradnának az erdők a Dráva menti magyar nemzeti parkban - olvasható a Vecernji listben.
A lap szerint a Dráván eddig 22, a Murán 26 vízerőmű épült, aminek következtében eddig is csökkent a folyók halállománya és száradnak ki az erdők az árterületeken. 27 négyzetkilométeres víztározójával a Novo Virje vízerőmű lenne a legnagyobb a Dráván.
Fél évszázaddal ezelőtt még Magyarország is tervezte a volt Jugoszláviával együtt gátakkal átépíteni a Dráva alsó folyását, de 1998-ban Budapest feladta e tervet, a Duna-Dráva nemzeti park részévé nyilvánította a Dráva partterületét és követeli Horvátországtól a vízerőmű-építési terv határon átnyúló hatásának tüzetes tanulmányozását.
Az önállósult Horvátországban 1998 óta tárgyalnak a Novo Virje vízerőmű építési tervéről. Ekkorra készült el egy környezetvédelmi tanulmány, amelyet helyi ellenvetésekre 1999-ben kiegészítettek, a határon átnyúló magyarországi hatások vizsgálata azonban még folyamatban van.
A Novo Virje vízerőmű építésének kezdettől fogva számos ellenzője van a horvát Dráva mente lakosságának körében is, a zöldek pedig figyelmeztették a horvát kormányt, hogy az építési terv ellentétben áll az Európai Unió madár- és vízvédelmi rendelkezéseivel is.
A horvát parlamenti választások utáni új kormánynak így a lap szerint legalább két projektre, a Barátság-Adria kőolajvezetékre és a drávai vízerőmű építésére vonatkozóan nehéz lesz egyeztetnie a horvát gazdasági és a környezetvédelmi érdekeket - írta a Vecernji list.
Barcs–Pécs
Nincs egyelőre környezetvédelmi engedélyük a horvátoknak a Drávára tervezett Novo Virje-i erőmű megépítéséhez, ebből következően a kivitelezés kezdésének és befejezésének időpontját sem hozták nyilvánosságra. A hét végén Barcson tartott közmeghallgatáson a horvátok jelezték, nem akarják minden áron felépíteni a létesítményt.
Kötelező volt a horvát fél számára a magyar oldal közmeghallgatáson való tájékoztatása, nemzetközi egyezmények alapján. A fórumon számos hazai civil szervezet képviselői továbbra is élesen ellenezték a határvíz érintetlen, e minőségében Európában egyedül álló szakászának tönkretételét. A tiltakozásnak is köszönhetően a szomszéd állam képviselői – az ottani környezetvédelmi tárca, az erőmű terveit készítő cég – jelezték, nem ragaszkodnak minden áron a létesítmény megépítéséhez. Ugyanakkor azonban sejtették, van befektető, az ellenzők szerint valószínűleg a Világbank.
A hazai természetvédők változatlanul nyugtalanok. A Dráván ugyan már több erőmű van, síkvidéki is – ezek között a negyedik lenne a Novo Virje-i –, de a horvátok további hármat terveznek (Barcs, Donji Miholjac, Eszék), s nincs garancia arra, hogy a Novo Virje-i nem épül meg. Ellenérveiket Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke fogalmazza meg:
– Az erőmű alatt óriási medermélyülés következne be. Az előtte tervezett 25 kilométeres tározó pedig tavi életközösséget alakítana ki. Megváltozna a talajvíz szintje, ez káros a mező- és erdőgazdálkodásra egyaránt. Mindez együttesen végveszélybe sodorhatja a folyó páratlan, egyedi élővilágát.
A szakemberek szerint az erőmű megépítése viszonylagos kiszáradáshoz és túl bő vízhozamhoz egyaránt vezethet. A Dráva folyásának megváltoztatása következtében jelenlegi főmedrébe a mostani vízmennyiségnek a fele sem jutna, ugyanakkor a létesítmény csúcsrajáratása közel kétméteres vízszintingadozást hozhat, a lökésszerű árhullámokhoz pedig – véli Fónagy Éva, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület programvezetője – nincs az az élőlény, ami alkalmazkodni tudna.
Ami viszont megnyugtató lehet: a horvátok a magyar fél beleegyezése nélkül nem készíthetik el a létesítményt, annak ellenére, hogy a folyó e szakasza a szomszéd ország területén van. Számítanak arra is, hogy az EU nem szorgalmazza majd erőművek építését. Végül hangsúlyozzák, a Magyar–Horvát Vízgazdálkodási Egyezmény (1994) alapján a magyaroknak vétójoga van a létesítmény megépítésével kapcsolatban.
Még tárgyalnak
Részt vett a barcsi fórumon a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) helyettes vezetője, Závoczky Szabolcs is. A DDNPI-nek is feladata ugyanis, hogy az erőmű tervezett építésével kapcsolatban kialakítsa és továbbítsa szakmai véleményét a kormányzat felé. A szükséges környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatban a szakembertől megtudtuk, ez a határokon átnyúló hatásokról kötött Espoo Egyezmény alapján folytatott tárgyalások végeredményének függvénye, ezek az egyeztetések pedig még nem fejeződtek be.
Azért néhány jelentős csúsztatást tartalmaz a "nyilatkozatotok".
Például: "A horvát kormány a Novo Virje-i Vízerőműhöz magyar területről kívánja elterelni a folyót" Ez nem igaz, az egész komplexum 1%-a sem esik magyar területre, ezért nincs érdemi beleszólásunk, hiszen egy másik állam belügyeibe nincs beleszólásunk. A másik kettő tervezett erőmű már jelentős részben magyar területen is létesülne, ezeket már meg tudjuk vétózni.
Mivel a Duna-Dráva Nemzeti Park csak a magyar területeken létesült ezért ez sem igaz, hiszen a horvát területen nincs nemzeti park: "Ökológiai merénylet készül a Dráva ellen a Duna-Dráva Nemzeti Park területén"
De ez a lényeg:az egész komplexum 1%-a sem esik magyar területre, ezért nincs érdemi beleszólásunk, hiszen egy másik állam belügyeibe nincs beleszólásunk.
Sajnos a horvátok a saját országuk területén azt csinálnak amit akarnak, és ezen a hágai Nemzetközi Bíróság sem tud változtatni!
De azért nagy hülyét ne csináljunk megint magunkból! Sok sikert a zöldeknek.
nemtom, én zöldnek érzem magam (ami nemegyenlő méregzöld), de már Bős-nagymarosnál sem értettem, miért nem jó nekünk a vízierőmű?
1xűsítve: a víz folyik - az áram meg kijön a röfiből :))
de ha csak drága importáram van, az a baj.
az atomerőmű (a méregzöldeknek) szintén baj.
akkor hogyan lesz villanyunk?
Védegylet: ökológiai merénylet készül a Dráva ellen
Ökológiai merénylet készül a Dráva ellen a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, mely súlyosabb az 1992-ben a Duna ellen a Szigetközben elkövetettnél.
Állítsátok le a Dráva és a figyelem elterelését! A Védegylet állásfoglalása és kérdései a magyar kormányhoz a tervezett novo virjei vizierőművel kapcsolatban.
Ökológiai merénylet készül a Dráva ellen a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, mely súlyosabb az 1992-ben a Duna ellen a Szigetközben elkövetettnél.
A Duna esetében a magyar politikai vezetés csak utólag mondott le arról, hogy érvényt szerezzen Magyarország a hágai ítéletben is megerősített jogai számára. Most a Dráva ügyében a természetkárosítás megvalósításához a magyar kormány előre bátorítást ad.
A Szigetközben immár évtizednyi tapasztalat bizonyítja, hogy a korábbi vízhozam 20 százalékának lebocsátása nem elég az ökológiai és egyéb károk megelőzéséhez. Ez alapján pontosan tudható, hogy mi várható a Dráva esetében, ahol az eddigi átlagos vízhozam kevesebb, mint 8 százalékra jutna a főmederbe a jövőben.
A horvát kormány a Novo Virje-i Vízerőműhöz magyar területről kívánja elterelni a folyót, az energiatermeléshez részben magyar állami tulajdont képező vízenergiát kíván felhasználni. Ez ellen a mindenkori magyar állami vezetés nem tiltakozik - sőt, immár sorozatban a harmadik kormány hallgatja el e tényeket a hazai közvélemény, a nemzetközi jogi és politikai testületek, valamint a horvát fél által felkeresett nemzetközi beruházók és pénzügyi intézmények előtt. A magyar kormányzatnak vétójoga van a beruházással szemben, mellyel nem él; megtámadhatná a tervet horvát és nemzetközi bírói fórumok előtt, de nem tesz jogi lépéseket. Megvan a lehetősége arra, hogy megvédje a természeti értékeket - horvát területeken is! - a vizes, energetikai és hajózási lobbi támadásától, de nem lép fel ezek érdekében. Ezzel ellenkezőleg azzal, hogy a Dráva Barcs és Novo Virje közötti, jelenleg 1 méteres vízmélységű szakaszát belső jogszabályban hajózhatónak nyilvánította, és szerződés-tervezetet készített elő a horvát féllel arról, hogy ott 2,5 méteres merülést kell a hajóknak biztosítani, valójában támogatja a Dráva egészének belépcsőzésére irányuló terveket.
A közvélemény számára közvetített üzenetek azonban azt sugallják, mintha a magyar kormány komolyan gondolná, hogy a Drávának vízlépcsők építése útján való hasznosításáról kötött 1988-as egyezményt nem tekinti "hatályosnak és alkalmazandónak", és a tervezett Novo Virje-i Vízerőmű megvalósításával "nem ért egyet". A nyilvánosság előtt hangoztatott kormányzati álláspont tényleges érvényesítésére hatásos és elegendő jogi eszköztár áll rendelkezésre. Ezen kényszerítő erejű eszközök igénybevételét akarja elkerülni a magyar fél azzal, hogy az ügyre vonatkozóan az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény alkalmazását kérte.
Ez a szomorú perspektíva arra kényszeríti a Védegyletet, hogy előzetesen, közvetlenül és a sajtó útján is feltegyen a kormánynak néhányat azon, a magyar nyilvánosság egészét érintő kérdések közül, melyek a tervek lényegét érintik, a kormányzati álláspont szerint azonban a Dráváról folytatott társadalmi vitának "nem tárgyai":
1. Mikor szándékozik a magyar kormány arra felszólítani Horvátországot, hogy álljon el a Dráván, illetve a Murán tervezett vízlépcsők megépítésétől? A Dráva közös érdekű szakaszának vízlépcsők építése útján való hasznosításáról megkötött 1988-as Zágrábi Egyezmény szerint ugyanis a Dráván és a Murán vízlépcsőt a két fél által e célra létrehozott külön szerződés alapján kell - tehát csak teljes egyetértésben lehet - előkészíteni, illetve megvalósítani és üzemeltetni.
2. Miért nem adott át a vízügyi kormányzat egy részletes forgatókönyv-javaslatot a horvát félnek arról, miképp lennének a Dráva és a Mura gazdasági használatával, árvízvédelmével, szabályozásával stb. kapcsolatos kérdések a meglévő többi kétoldalú és többoldalú egyezmény alapján rendezendők?
3. Legkésőbb mikor szándékozik a magyar kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulni, amennyiben Horvátország nem hagy fel a tervezett Novo Virje-i Vízlépcső előkészületeivel, nem áll el a Dráván és a Murán tervezett vízlépcsőktől, ellehetetleníti a használat/hasznosítás kérdéseinek korszerű szemléletű rendezését?
4. Milyen jogi lépéseket kíván a kormány, és milyen intézkedési rendben alkalmazni a Dráva horvát oldalán jelenleg is nagy volumenben folyó - folyószabályozási vagy más vízgazdálkodási szempontból indokolatlan - kavicskitermelés végérvényes leállítása érdekében? 5. Amennyiben a Novo Virje-i Vízlépcső (vagy variánsai) előkészületei tovább folynak, úgy legkésőbb mikor szándékozik a kormány fellépni a potenciális beruházó vagy hitelező cégek és intézmények előtt a beruházás megakadályozására? 6. Mikor kívánja nyilvános, valódi szakmai, valamint társadalmi vitára bocsátani a Drávát érintő víziút-fejlesztési és hajózási terveket? 7. Mikorra, milyen hazai egyeztetési szakaszokon át akarja kidolgozni és megvalósítani a Dráva-vízgyűjtő egészére vonatkozó EU-konform, a szomszéd államokkal harmonizált vízgazdálkodási, tájhasználati, területfejlesztési koncepciót?
Fenti kérdéseinket a magyar kormány képviselőinek a 2003. október 17-én, 15 órakor, Barcson, a Polgármesteri Hivatalban rendezendő lakossági fórumon is feltesszük, valamint írásban is eljuttatjuk az illetékeseknek.
Hölgyek, Urak!
Csak most akadtam rá érre a topikra, végigolvastam a hozzászólásokat. Csak a pontosítás kedvéért szólok hozzá a témához. Tehát az eredeti tervekben három vízerőművet terveztek a közös magyar és horvát határszakaszra. A folyásirány szerinti legfelső erőmű az aminózus Novo Virjei erőmű. Ez egy Üzemvízcsatornás erőmű, 15 méter magas vízszintkülönbséget tudnak majd vele előállítani a turbináknál, ez elég tekintélyes energiát tud már termelni. Barcshoz és Eszékhez tervezték a másik két erőművet. A Novo Virjei erőmű megépítése a tározótérrel együtt 99%-ban horvát területre esik. Magyar területen csak töltésmagasítás szükséges a Mura torkolatánál. Ennek fejébe a horvátok a megtermelt villamos energia 12%-átjottatnák magyar hálózatba. A tározó és erőmű megépítésébe lényegi beleszólása a magyar államnak sajnos nincs, mivel gyakorlatilag teljesen horvát területen épül fel az egész komplexum, és más ország belügyeibe lényegi beleszólásunk nincs. A horvát területen egyégként csak lakatlan területeken folyik majd az építkezés, nem kell senkit kitelepíteni. Az egyébként egy tévhit, hogy a Dráva ártere érintetlen, a kommunista időkben bőven folyt ott erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, stb, a magyar oldalon is. Van egy másolatom az eredeti engedélyezési tervről, ha valakit pontosan érdekelnek az adatok, akkor megkeresem. Csak idő kérdése, hogy mikor épül meg az erőmű.
OFF
Hát a Drávát nemigen láttam mostanában, de a Dunában tegnap még víz folyt, és Patakvér polgártárs
is eltünt a süllyesztoben, ugyhogy a patakok is tisztábbak lesznek :-)
Ti nem látjátok hogy mi folyik ebben az országban? Majdnem vér. Ha 3. fordulót is tartanának, hát ne tuggyátok meg mi lenne itt...
Most aztán nagy szükségünk van arra, hogy pont azokkal a szomszédainkkal is összebalhézzunk még akikkel eddig megvoltunk? Inkább a románokat meg a szlovákokat baszogatnátok, abban az irányban már nem tudtok túl sokat rontani a helyzeten. Ahhoz több bátorság is kéne. Jobban tudna érvénye-sülni a kemény f***otok:-)))
"Bejelentjük, hogy április 21-e után összejövetelt tartunk (esetleg a Dráván),
ahol kidolgozzuk a kormányprogram környezetvédelmi fejezete fenti témákba vágó részeire
vonatkozó részletes ajánlásainkat."
Ha már az evezosöket is csak a nyári hónaponban engedik környezetvédelmi okokból a Drávára,
akkor elvárható lenne, hogy a környezetvédok járjamank elöl jó példával, ezért ne a Dráván
rendezzék a találkozót, vagy legalább várjanak júniusig.
Az elmúlt két hónap során közvélemény számos 100 %-osnak tűnő értesülést, és ugyancsak számos határozottnak szánt cáfolatot hallhatott a Dunán egyes MSZP-politikusok által felvetett, illetve a Dráván és a Tiszán a jelenlegi kormány által számításba vett vízlépcsőkről, valamint a Duna-Tisza csatorna megépítéséről.
Szeretnénk a közvéleménynek segíteni abban, hogy végleges és világos válaszokhoz juthasson a legnagyobb folyóink szánt jövendő sorsot illetően, és szeretnénk a két vezető párt miniszterelnök-jelöltjeinek is segíteni abban, hogy egyértelműen fogalmazhassák meg az érintett lakosságot, de az ország egészét is nyugtalanító kérdésekre a feleletüket.
A felmerülő szakmai vonatkozásokban való jártasságunk, illetve a párt-befolyástól függetlenül végzett társadalmi tevékenységünk a garancia arra, hogy elfogulatlanul és alkalmas megfogalmazásban tudjuk a kérdéseket feltenni.
Kérdezzük tehát a két miniszterelnök-jelölttől:
1. Duna: Szándékoznak-e újból a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulni, kérve a nagymarosi (dunakanyari) vízlépcső megépítése szükségtelenségének, a jelenleg a szigetközi főmeder számára juttatott vízhozam elégtelenségének ismételt kimondását és egy ezekhez illő tartalmú, a végrehajtás módozatát tételesen meghatározó ítélet megalkotását?
2. Dráva: Szándékoznak-e
a) felszólítani Horvátországot, álljon el a drávai vízlépcsőktől;
b) jogérvényesen megszüntetni a Dráva "hasznosításáról" kötött 1988-as egyezményt;
c) Hágához fordulni, ha Horvátországgal nem sikerül megegyezni a)-ról és b)-ről 2 éven belül;
d) fellépni a beruházó vagy hitelező nemzetközi cégeknél, szervezeteknél is, ha kell;
e) befagyasztani a vízerőmű környezeti hatásiról a horvátokkal folyó egyeztetéseket;
f) szakmai-társadalmi vitára bocsátani a víziút-fejlesztési terveket;
g) a Dráva-vízgyűjtő egészére EU-konform tájhasználati koncepciót és vízgazdálkodási tervet készíteni 2004-ig, ill. 06-ig, és magyarországi részét 2007-15 között megvalósítani?
3. Tisza: Szándékoznak-e felülvizsgálni az Országos Területrendezési Tervrol szóló törvény jelenleg már a területi önkormányzatokhoz véleményezésre kiküldött tervezetét; s szándékoznak-e törölni belőle a Csongrádi Vízlépcső és a Duna-Tisza csatorna megépítését?
4. Környezetvédelem: Szándékoznak-e megőrizni a tárca különállását a vízügyi és gazdasági tárcáktól? Fogják-e biztosítani az EU-vállalásaink teljesítéséhez szükséges finanszírozást?
Bejelentjük, hogy április 21-e után összejövetelt tartunk (esetleg a Dráván), ahol kidolgozzuk a kormányprogram környezetvédelmi fejezete fenti témákba vágó részeire vonatkozó részletes ajánlásainkat.
Mivel az elmúlt id?szakban sajnos ismét rosszabbra fordult a helyzet, kénytelen vagyok felhozni ezt a topicot. A Népszabadság cikke foglalkozik megint az üggyel, illetve azzal, hogy nem élünk a nemzetközi egyezmények adta jogainkkal az er?m? építésének leállítására. (Légyszíves kíméljetek a politikai felhangú hozzászólásoktól, tudom, hogy a választások el?tt/közben vagyunk, stb.) Én nem szeretném, ha akár egyetlen állat- vagy növényfaj is kipusztulna onnan.
Annak ellenére, hogy a jelenlegi befektető tönkrement, mi dolgozunk tovább, hiszen a világban nagy mennyiségű pénz vár még befektetésre!
Több társadalmi szervezet a napokban létrehozta a Dráva Munkacsoportot. Elsődleges célok:
Lakossági fórumok tartása az érintett magyar községekben. Felkészülés a kb. március végén a vízerőmű kérdéskörében tartandó közmeghallgatásra (Csurgó, Barcs).
kedves hozzászólók
miután besemiki barátunk jó híreket hozott az állítólag tönkrement vállalkozóról így jegelhetjük ezt egy kicsit, lehűtjük magunkat is :-))))
Híd a Balatonra.....inkább alagút (hamár nem elég a komp)
kedves promike..a környezet-természetvédelemmel foglalkozókat is szeretettel nevezik hívőknek.
hófehérke...az erőművel kapcsolatban nem, viszont ejrópa uraival kapcsolatban egyetértünk.
üdv mindenkinek
A demagógiád alapján jó reményekkel indulhatnál a tavaszi választásokon.Jellemzi a mentalitásod ,hogy a veled ellentétes állásponton lévőket gúnyosan "hívőnek" aposztrofálod.Példaként,pedig(hogy tudjuk mi tudatlanok ,hogy miről beszélünk)megemlítesz egy Kárpát medencényi tározót(itt valóban kipusztulna a trichoptera)-kiket akarsz ezzel meggyőzni-a topic látogatói ennél ehhez sokkal jobban értenek.
