3.: A Kiskörei vízlépcső megépítése a Köskörei Víztározó (= "Tisza-tó") létrehozásával azóta többszörösen is megtérült: a Tisza-tóból azóta a Balatonnal vetekedő turistaparadicsom lett, igen jelentős idegenforgalommal és vízi,- és vízparti turizmussal, amelyből a Tiszántúli oldalon Tiszafüred városa mellett Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók, Pusztataskony, és Tiszabura, a Duna-Tisza-közi oldalon pedig Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes, Borsodivánka, Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, és Kisköre települések tudnak nagyon sok hasznot húzni, és ezen keresztül tudnak felfejlődni(!) is. (A vízierőmű természeti kárt nem okozott[!!!].)
1.: A Keleti-főcsatorna a Tisza-folyóból indul ki Tiszalöknél, és a Berettyó-folyóba folyik bele Darvas és Füzesgyarmat települések között. Innen a Berettyó-folyó vezeti vissza a vizét a Tisza-folyóba, amelybe a Sebes-Körös (belefolyás Szeghalomnál) vezeti visssza a vizét a Fehér-Körössel (Körösladány és Gyomaendrőd között) történő összefolyása után, amely ezután (a Körös v. = Hármas-Körös) Csongrád városnál éri el a Tisza-folyót (Magyartés és Csongrád települések között, Magyartés után, Csongrád partjainál).
2.: A Tiszalöki Vízierőmű megépítése Debrecen város ivóvíz-ellátásának megoldásával térült meg. Debrecen azóta is innen nyeri az ivóvizét, sőt a most kiszáradás által fenyegetett Fancsikai-tavak (amelyek Debrecentől keletre találhatóak) vízpótlását is innen fogja megoldani Debrecen városa. Ez már tervbe van véve, ennek megvalósítása hamarosan megkezdődik. (A vízierőmű természeti kárt nem okozott[!!!].)
3.: A Kiskörei vízlépcső megépítése a Köskörei Víztározó (= "Tisza-tó") létrehozásával azóta többszörösen is megtérült: a Tisza-tóból azóta a Balatonnal vetekedő turistaparadicsom lett, igen jelentős idegenforgalommal és vízi,- és vízparti turizmussal, amelyből a Tiszántúli oldalon Tiszafüred városa mellett Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók, Pusztataskony, és Tiszabura, a Duna-Tisza-közi oldalon pedig Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes, Borsodivánka, Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, és Kisköre települések tudnak nagyon sok hasznot húzni, és ezen keresztül tudnak felfejlődni(!) is.
Gyenge az érvelésed, de nagyon. Vádolod itt Magyarországot és a magyarokat azzal, hogy nem hajlandóak sem a szlovákokkal, sem a horvátokkal közösen vízierőművet építeni; -- de közben pedig nem tudod az okokat és a magyar észérveket.
Persze hogy nem hajlandó Magyarország semmilyen vízlépcsős vízierőmű megépítésére, sem akkor, sem később, sem most. Az okok:
* 1./ A vízierőmű elsődlegesen az áramtermelést célozta volna meg, és csak másodsorban a folyamszabályozást.;
* 2./ A vízierőművek megvalósításuk esetén nagy természeti károkat okoztak volna az érintett folyamszakaszokon (Duna, Dráva) -- (folyammeder-feltöltődés a vízlépcső előtti, ill. vízszintcsökkenés a vízlépcső utáni folyamszakaszokon, a nagymarosi vízlépcső esetében a Visegrádi-hegység Dunakanyar-menti Visegrád-Nagymaros közötti északi részének és környékének a hegycsúcsok közelségéig történő elárasztása és ezzel együtt a turisztikailag fontos terephelyszínek végérvényes tönkretétele(!!!), hajózó-átemelő-csatorna költséges megépítése a tervezett vízlépcsőkön, ill. a hajóforgalom akadozása az átemelőrendszer előtt történő várakozási időintervallumok [több órás hajóforgalmi várakozások az átemelőrendszeren történő áthajózás előtt] miatt).;
* 3./ A vízierőmű helyett az atomerőmű továbbfejlesztése sokkal jobban megtérült, és mostanra több áramot ad Magyarországnak, mint az összes vízierőmű együttvéve.;.
Szlovákiának is lett volna az áramtermelés növelése érdekében másfajta erőműveket, elsősorban a már meglévő Mohi (Mochovce) atomerőművet továbbfejleszteni, csakhogy Szlovákia sajnálatos módon nem ezt tette!!! Sőt, a tervezett vízlépcsőrendszer Bősi (Gabcíkovo-i) szakaszának megépítésével kiterelte a vízmennyiség jelentős, sőt nagyobbik részét a szigetközi Kis-Dunaágból, mellyel annak halászati, természeti, és turisztikai értékét Magyarország akarata ellenére jelentősen csorbította, Magyarország akarata és területtulajdonlása ellenére. Mindezért cserébe a Szigetközi vízpótlást csak jelentősen megkésve, és azt is csak kisebb részben "oldotta" meg (a megoldás nagyobbik felét Magyarország végezte el Szlovákia kártételének mérséklésére, a Szigetközi Kis-Dunaágon létesített ún. "fenékküszöbök" kiépítésének módszerével, amelyek feladata a vízszint lehetséges legmagasabban tartása a vízhozam-elfolyás lelassításával, amolyan víztározóvá" alakítva a Kis-Dunaági folyammedret az ezzel érintett folyamszakaszokon). (Sőt, még pereskedni is nekiállt Magyarországgal szemben. Szlovákia a saját államterületén azt tesz amit akar, viszont: semmilyen joga nincsen Magyarország életébe és gazdálkodásába beleavatkozni!!!)
Magyarország eddig két esetben épített -- kizárólag saját államterületén belül(!!!) -- vízlépcsőt.
1.: Az egyik ilyen a Tiszalöki Vízierőmű megépítése volt:ennek célja kisebb részben az áramtermelés megvalósítása, nagyobb részben a Tisza-folyó visszaduzzasztása azzal a céllal, hogy a vízlépcső előtt 2 km-rel a Tiszából kiágaztatott Keleti-főcsatornába elegendő mennyiségű folyami vizet lehessen belevezetni abból a célból, hogy a Keleti-főcsatorna Tiszavasvári, Hajdúnánás, Balmazújváros, Nagyhegyes, Hajdúszoboszló, Derecske, Földes, Berettyóújfalu, Bakonszeg, Zsáka, Darvas, és Füzesgyarmat települések ivóvíz-ellátását jelentősen felbővítse, emellett pedig elsőrendű célkitűzésként Debrecen város és megyeszékhely addig ivóvíz-ellátási nehézségeit végleges megoldással oldhassa meg. (Ebben a felsorolásban a városok vastagon lettek kiemelve, a megyeszékhelyek pedig vastagon plusz aláhúzással is.) -- ((Tiszalök városa értelemszerűen nem került bele a felsorolásba, mivel az az ivóvízkészletét magából a Tisza-folyóból nyeri ki.))
2.: A másik ilyen vízlépcső Kisköre településnél épül meg Kisköre és Pusztataskony között:ennek elsőrendű célja a Hortobágyi Nemzeti Park területének ivóvíz-ellátása volt a Kiskörei Víztározó (= "Tisza-tó") létrehozásával a Kiskörei Víztározó folyam-visszaduzzasztó hatásának felhasználása által, valamint szintén elsőrendű célkitűzés volt a Kisköre-Pusztataskony közötti, kombinált közúti-vasúti híd megépítése és forgalmi felbővítése a [31]--Heves--Hevesvezekény--Kisköre--Pusztataskony--Kunhegyes--[34] gépjárműforgalmi fontos összekötő útvonalon, annak fejlesztésével. ---> Ennek fő célja a Tiszántúl elérése a Budapest székesfőváros felől kiinduló [31]-es főútvonalon fekvő Heves városa felől a [34]-es főútvonal felé Kunhegyes városa, majd onnan tovább a [4]-es főútvonalon Kenderes, Kisújszállás, Karcag (fontos fürdőváros Berekfürdő településrésze révén!), Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló, és Debrecen könnyebb elérésének megkönnyítése. (A főútvonalak számozása vastag pirossal kiemelve.)
Mint az a két magyarországi példából is látható, egyik esetben sem az áramtermelés volt az elsődleges célkitűzés, bár mindkét vízierőmű kétségtelenül ezt is jelentősen javította. Mindkét esetben az ivóvízbázis-pótlás volt az elsőrendű célkitűzés, Kisköre esetében pedig ehhez még hozzájött egy nagyon fontos közúti-vasúti közlekedési útvonal feljavítása(!) is.
Gyere, inkább nézd meg a Drávát, tavasszal, nyáron, ősszel, télen! Nincs még egy ilyen. Ez közhelynek számít, de én komolyan gondolom. Szerintem nem lesz itt újabb erőmű. A villanyszámlámat meg én fizetem.
szia--Nem epitettetek meg a szerzodesbe foglalt GABCIKOVO-BOS----NAGYMAROS,eromuvet,nem epititek meg a DRAVAN-se a HORVATOKKAL-az eromuvet,ugyan minek is hisz nalatok olcso az aram,vagy nem?udv-Puntik--SLOVAKIA-
Kétségtelen, hogy Bőssel kapcsolatban butítottak, meg hogy politikai kérdést csináltak belőle kétszer is. Ennek ellenére szerintem Bős Nagymaros sok kárt okozott a természetnek a C variánssal, és az eredeti tervek szerinti változat is sok kárt okozott volna.
Szívesen veszem, ha bebizonyítod, hogy ez a Dráva erőmű terv butítás és nem kell aggódni, hallgatom az érveidet.
Ajánlom figyelmetekbe Moldova György: Ég a Duna! című művét. A Bős-Nagymaros idején terjesztett népbutításokat, amiket a zöldek kitaláltak, gondolkodás nélkül megették a magyarok. Már amelyik. Ezt ismételjük meg megint, ugye? Annak idején egy vízügyi szakember 3 tonnányi bizonyítéka ellen elég volt egy zöld újságíró balfaszkodása! Érdekes, a vitákról készült filmet miért csak a Zenit TV-n mutatták be, este 10-kor? És miért nem vetítették a második részt is, ami a másnapi műsorban estére volt kitűzve? Ebben igazi szakemberek vitáztak (mert vitázni kell, ha valaki valamit csinálni akar ebben az országban) a zöld szakértőnek kinevezett majommal. Na mámegin felizgattam magam. Elképesztő, milyen hatalma van a tömegek butításának!
Srácok! Segítsetek megmenteni a Drávát. Van egy lista az alján. Oda írjátok be magatokat.
Felhívás
Boo Kovačević - Horvátország környezetvédelemért felelős
minisztere hivatalos levélben értesítette a Magyar Környezetvédelmi
Minisztériumot arról, hogy a Horvát Erőműtervező Vállalat (Hrvatska Elektroprivreda), mint beruházó a Novo Virje vízerőmű felépítését tervezi
Koprivnica-Krievci megyében, a Dráva folyó Botovo és Kingovo közötti szakaszán. Részletek a
http://www.ktm.hu/kulkapcs/drava/dokumentum/index.htm honlapon olvashatók, amely a horvát vállalat(!) által készített hatástanulmány összefoglalóját tartalmazza. Ez a vízerőmű a Magyarország és Horvátország közötti határfolyónak egy olyan mintegy 50 km-es szakaszán kerülne megépítésre, amely teljesen
Horvátországban folyik, így nem határa a két országnak. Mivel síkvidéki erőműről van szó, ezért működtetéséhez nagy kiterjedésű víztározót
(26,85 km2) kell építeni, a folyót fel kell duzzasztani. Ennek káros hatásai nem csak az erőmű területén jelentkeznek, hanem az erőmű felett és alatt található folyószakaszon is, sőt a Dráva közvetlen közelében lévő területeken is. A Dráva folyó Őrtilos és Barcs települések között
részben szabályozatlan, természetes mederben kanyarog, zátonyokat épít, partot rombol. Ez a szinte teljes érintetlenség ma már Európa legnagyobb részén is egyedülálló. A vízerőművet ennek a természetes állapotú szakasznak a közel felét kitevő területre akarják megépíteni,
veszélyeztetve annak élővilágát. A víztározó megépítésével elárasztják a zátonyokat, szigeteket, holtágakat, kiépített partok közé
kényszerítik az addig szabad folyót, ezzel eltűntetve Európa szinte utolsó
természetes folyószakaszát. A tározó egy nagy kiterjedésű tó, mely jelentős változás az addig gyorsan folyó vízhez képest. Az erőmű felépítését követően a talajvíz szintje meg fog változni, aminek káros hatása a folyó két oldalán több kilométeres távolságra is
érezhető lesz,
így Magyarországon is. A magas talajvizet igénylő
növénytársulások át
fognak alakulni, az addig ott élő növény és állatfajok nem
találják meg
életfeltételeiket, egyedszámuk jelentősen csökkenni fog,
esetleg ki is
pusztulnak. Nagy károkat okoznak az erőmű alatti
területeken a napi
jelentős vízszintingadozások (az erőmű működéséből adódóan)
is, hiszen a
folyó élővilága ehhez nem tud alkalmazkodni. A tározó és a
folyó alatta
lévő szakasza közötti szintkülönbség nem teszi lehetővé a
halak és más
vízi élőlények szabad vándorlását, mozgását a folyó felső
szakasza
felé. Ennek a természetes folyású szakasznak nem csak
tájképi értéke
felbecsülhetetlen, hanem élővilága is gazdag, számos ritka
növény és
állatfajnak ad otthont. Ezek jelentős részének
fennmaradásához vízre,
vagy a talajvíz által erősen befolyásolt területekre van
szükség. A
legritkább fajok azonban kimondottan igénylik a
háborítatlan,
természetes élőhelyeket, a szabályozatlan, természetes
folyású
folyószakaszokat. Nagy számban találhatunk ritka,
természetvédelmi
szempontból értékes növényfajokat a holtágakban,
zátonyokon, a folyó
menti puhafaligetekben, mocsárréteken, valamint a magasabb
térszínen
elterülő keményfa-ligeterdőkben. Ezek közül több szerepel
az IUCN
Európai Vörös Listáján is. A Dráva mentén eddig mintegy 150
növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elő a
magyar
oldalon. Az állatvilág egyik legfontosabb faja a
Plathyphylax
frauenfeldi tegzes (Trichoptera), melyet e században,
egyetlen ausztriai
példányán kívül, csak ezen a folyószakaszon fogtak és itt
stabil
populációja él. A számtalan itt élő állatfaj közül említést
érdemel a
Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér (Sterna
albifrons), a ritka
fekete gólya (Ciconia nigra) és rétisas (Haliaetus
albicilla). Az
emlősök közül a vadmacska (Felis sylvestris) és a vidra
(Lutra lutra)
előfordulását kell kiemelni. Az eddigi felmérések kb. 4500
állatfaj
jelenlétét bizonyították a Dráva mentén, a védett fajok
száma 300. Közel
40 faj magyarországi előfordulását itt sikerült kimutatni
először. További információkat kaphatsz a stok@axelero.hu
valamint a
besemiki@axelero.hu címeken. Amennyiben szükséges, a
felhívást angolul
is el tudjuk juttatni bárkinek! A horvátok által készített
hatástanulmány hamarosan olvasható lesz magyarul is a www.extra.hu/somogy honlapon!
TILTAKOZZ TE IS A TERMÉSZETPUSZTÍTÁS ELLEN!
Kérünk minden ismerősödnek, barátodnak küldd el ezt a
levelet!
Amennyiben egyetértesz törekvésünkkel, segíts abban, hogy
ez az
egyedülálló, csodálatos élővilág tovább fennmaradhasson!
Akinél a lista elérte a 150-et kérjük erre a címre küldje
el:
besemiki@axelero.hu
TILTAKOZOM A NOVO VIRJE-i (DRÁVA FOLYÓ),
VÍZERŐMŰ MEGÉPÍTÉSE ELLEN!!!
1. Toldi Miklós Gyékényes, József A u. 1. Hungary
2. Toldi Ágnes Gyékényes, József A. u. 1. Hungary
3. Filotás Zoltán Kaposvár, 48-as Ifjúság útja 15.
Hungary Filotásné
Majoros Andrea Kaposvár, 48-as Ifjúság útja 15. Hungary
4. Németh Miklós Kaposvár, Jókai u. 17. Hungary
5. Hofman Viktor Kaposvár, Ballakúti u. 45. Hungary
6. Váczi Olivér Szentendre, Barackvirág u. 3. Hungary
7. Verő György Budapest, Hevesi S. tér 2.
