Ha az ember leül üzletelni, és hosszútávra tervez, ( a szálloda cirka 12-20 éves befektetés), akkor figyelembe veszi, hogy a másik se járjon rosszul. A jó üzletben minden parner jól jár. (nálam legalábbis ez az alapszabály)
A saját költségre végzett kiürítés egy pontja az üzletnek. Lehet, kompenzálták valahol máshol.
De az ügy szempontjából ezek végül is lényegtelen kérdések, hisz a kerület FIDESZ-es vezetése is (ami akkor dönto volt) elfogadta az üzleti ajánlatot.
Szvsz egy ekkora léptéku projektnél számolhatott a beruházó a megtérülési idoszakon belüli hatalomváltásokkal, és 100000 usd nem kirívó ár a teljes egyetértésért, mert ki tudja, ki lesz hatalmon 2009-ben. Ha konszenzusos az ügy, nehezebb egy esetleges váltáskor belekötni.
A kérdés az, hogy ez az üzleti törekvés törvényesen hajtódott-e végre, vagy sem?
hat igen, az intenzionalis logika rejtelmei ;-), bar ide meg ez se kell, 3 paronkenti fgtlensegbol se kovetkezne fgtlenseg, bar meg ez se kell, ahogy itt sokan irtak, a jozan esz is eleg: miert MSZP specifikus a szerzodes ha politikailag semleges???? (3 sztarugyved konszenzussal 3-4 evet saccolt csak nem a kormanyfoi szekben ;-))
-p
ui: szvsz MP szepen mint ex-MSZMP, exMSZPes szepen kiszallt, gazdasagilag kamatoztatott(ki gondolta, hogy az MSZP meg most is a hajdani kremmel indul, olyan kis balkani Iliescu-s modra ellentetben a kozep-EUs szocdem partokkal) ez a "visszateres" ugy hianyzott neki, mint egy hanyatteses
Emléxem a 168 óra és tsai hogyan fikázták azokat, akik nem akartak nekik nyilatkozni. Azt mondták, hogy a demokrácia és a sajtószabadság sárbatiprása. Nem veszik figyelembe, hogy mi érdekli az embereket.
Engem pedig érdekelne miért vett fel pénzt Pti, ha nem végezte el a munkát.
Szegény Medgyessynek már nagyon elege lehet ebből a Gresham ügyből, már a Vasárnapi Újságnak sem akar nyilatkozni erről. Ez a riport a mai Vasárnapi Újságban hangzott el:
Lobbi vagy bűntett? A Gresham palota esete Medgyessyvel...
Van a Magyar Köztársaság büntető törvénykönyvében egy olyan bűntett, amelyet befolyással üzérkedésnek hívnak, s van egy másik, amelyet vesztegetésnek. Van azután egy olyan, bűncselekménynek nem minőségülő tevékenység is, amelynek lobbizás a neve, s amely ugyan nem tilos, ám szabályait az elmúlt 12 év során nem tudta vagy nem akarta megfogalmazni a törvényhozás. Úgy tűnik, most épp itt az ideje, hogy megtegye.
A Magyar Demokrata című hetilap november 15-én megjelent 46. száma közli A kofferkormányfő-jelölt esete a 30 millióval című cikket, amelynek nyomán másnap a Magyar Nemzet című napilap is föltette első oldalas cikkének címében a kérdést: befolyással üzérkedett Medgyessy? Az írások szerint az MSZP jelenlegi kormányfő-jelöltje három évvel ezelőtt, még egyszerű üzletemberként 30 millió forintért vállalta, hogy a Gresham-palota luxusszállodává történő átépítése ügyében pozitív döntésre bír illetékes kerületi önkormányzati képviselőket. Medgyessy Péter a vállalt feladatot teljesítette, a szerződésben foglalt 30 millió forintot cége meg is kapta. A Magyar Nemzetben több neves ügyvéd fejtette ki a véleményét arról, hogy szerintük megvalósulhatott-e bűncselekmény vagy sem. Munkatársunk, Benkei Ildikó az üggyel kapcsolatos benyomásairól, illetve néhány morális és elvi megfontolásról Grespik Lászlót, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjét kérdezte.
Benkei Ildikó: Nem tűnt-e föl a főváros közigazgatási hivatalának, hogy 1998-ban a Gresham palota eladását tárgyaló testületi üléséről a baloldali képviselők kivonultak? A Népszabadság okt. 8-i számában ad erről hírt, idézek a jegyzőkönyvből, az SZDSZ MSZP frakció rövid tanácskozás után úgy döntött, hogy nem vesz részt a továbbiakban a tárgyaláson, és ebben az ügyben nem is ülnek többet össze, mert nem kívánnak ilyen komédiának a részesei lenni. Ugyanez a képviselőcsoport viszont néhány héttel később, nov. 15-én egyhangúlag igennel szavaz a Gresham palota eladásáról. Nem találja ezt furcsának?
Grespik László: A közigazgatási hivatalnak törvényadta hatásköre és feladata, hogy az önkormányzati törvény végrehajtását ellenőrizze, törvényességi felügyelet keretében. A szept.29-ei és a dec. 15-i jegyzőkönyvből (98, amiről szó van), az derül ki, hogy megtörtént a kivonulás. Én azt tudom mondani, hogy minden ilyen testület a saját rendes tevékenységi körében csinál ilyet. Ez megszokott. A parlamentben is látjuk, hogy kivonulnak képviselőcsoportok.
Benkei Ildikó: Arra gondolok, hogy az nem volt-e gyanús önöknek, hogy ilyen gyorsan rendeződött, néhány hét alatt egy ilyen jelenet után.
Riportalany: Ez önmagában semmilyen gyanút meg nem alapoz, hiszen mi csak a döntéshozatalról szóló jegyzőkönyvet látjuk, és abban az van, hogy bizonyos képviselők módosítottak az álláspontjukon és mondjuk szavaztak vagy éppen nem szavaztak. Tehát önmagában ez a jelenség még semmit nem jelent, hiszen bármelyik képviselőnek megvan a joga és lehetősége, hogy megváltoztassa az álláspontját. Bár mi a saját eszközeinkkel a képviselői jegyzőkönyvek tanulmányozásában az okokig nem tudunk hatolni, egyszerűen csak konstatáljuk a végeredményt. A Közigazgatási Hivatal azt tudja tenni, hogy megnézzük a szavazásnak az eljárási szabályosságát, az önkormányzati törvénnyel való egyezőségét, ezt megtettük akkor is, 98-ban és most is, még egyszer. Most már a Magyar Demokrata cikkének a tükrében is, és azt tudom mondani, hogy a szavazás önmagában szabályos volt , tehát eljárásilag az önkormányzati törvénnyel nem ellenkező. Amit én most mondtam, mint a Közigazgatási Hivatal vezetője mondtam. Tehát ebben a hatáskörömben többet mondani és tenni nem is tudok az ügyben, nincs rá hatásköröm. Másik kérdés, hogy egyfajta ügyvédi magánvéleményt tudok megfogalmazni, mégpedig ilyen "ha, akkor" szerkezetben, ugyanis minden alapos ember számára legfeljebb csak gyanú e cikk tartalma. Tehát azt tudom mondani jogászi magánvéleményemként, hogy önmagában az, hogy egy csoport egy ügyvéddel vagy egy céggel egy olyan megállapodást köt, hogy az tárgyaljon valakikkel valamiről, ez szabad polgárjogi megállapodás tárgya. És hogyha ezért ez a megbízott díjazást kap, akkor még ez is szabályos. Azonban ha a meggyőzendő személyek is kapnak az álláspontjuk megváltoztatásáért valamilyen anyagi ellenszolgáltatást, az már valóban bűncselekmény, korrupció volna. A törvénykönyv a közélet tisztasága elleni bűncselekményként tárgyalja a vesztegetést, a korrupciót, a nevéből következtetően is a közélet tisztaságának védelme a büntetőjog számára a cél, és hogyha ez megvalósult akkor valóban egy tisztaság elleni támadásról van szó. Most ennek az ügynek a politikai vonatkozásairól magánvéleményt sem akarok mondani, mert hiszen nekem pártatlanul kell eljárnom a hivatalomban, inkább ezért én magánvéleményt nem mondok.
Benkei Ildikó: Mi számít akkor valamiféle lépésnek, tudván ugye, hogy a jegyzőkönyvek rendben vannak.
Riportalany: A saját hatáskörben törvényességi észrevétel tételének alapja szerintem nincs meg, tehát ebben a körben nem. Viszont a felettesem a belügyminiszter, és a belügyminiszternek a hatásköre nem csak az önkormányzatok törvényességének ellenőrzésére terjed ki, hanem hatáskörébe tartoznak a nyomozati szervek is, tehát a rendőrség is. Én annyit tudok tenni, hogy felhívom a felettesem figyelmét a cikknek a tartalmára. Én ennyit tudok tenni jelenleg.
Benkei Ildikó: A jogszabályok állítólag megengedik azt, hogy például egy ingatlan eladása céljából valakit vagy valakiket megbízzanak, hogy győzze meg a képviselőket arról, hogy igennel vagy esetleg nemmel szavazzanak. Ha a jog meg is engedi, én ezt erkölcsileg elég furcsának tartom, hiszen kérdezem én, milyen eszközökkel próbálnak élni ezek az emberek? A laikus úgy gondolná, hogy a képviselők előtt ott vannak a dokumentumok, és azok alapján döntenek majd, a közösség érdekében. Ha most ebbe belép egy külső személy, aki anyagilag érdekelt abban, hogy őket meggyőzze, akkor már nehezen tudom tisztának látni ...
Riportalany: Szerintem ha külső személy a megbízott, s ezért ellenszolgáltatást kap, abban még kivetendő nincsen jogi értelemben. Másik kérdés, hogy egyetértek a kérdés felvetésének szellemiségével. Ugyanis itt nem egy gazdasági, jogi adathalmazról van szó, amit valahogy tálalni kell, hanem ez nagyon jelentős mértékben politikai kérdés is. A képviselőtestület a választók bizalmából közhatalmat gyakorol. Tehát itt nem gazdálkodó szervezetről van szó. Tehát hogyha ilyesfajta megbízás és annak a teljesítése még jogi értelemben szabályos is, törvényes is, de erkölcsi, politikai, közéleti szempontból nagyon aggályos. Sokat beszélnek mostanában arról, hogy valamiféle lobbitörvény készül. A megbízás fogalma az az, hogy valamit ki tud járni, a lobby angol szó, és tudomásom szerint onnan terjedt el, hogy az Egyesült Államokban a Fehér Ház előcsarnokát bizonyos ilyen befolyásoló személyek lepik el, akik hivatásszerűen ezzel foglalkoznak, és amikor a képviselők ki-be járkálnak, elkapják őket és akkor ott mondják...Tehát szerencsés lenne, ha a lobbizás tartalmát törvény szabályozná, mert akkor legalább törvényi alapon lehetne erre hivatkozni. Másik kérdés, hogy a törvényalkotás során az országgyűlés mennyire venné figyelembe, hogy ez mennyire ildomos és minden egyéb szempontot. Tehát itt valamiféle olyasfajta jó jogszabályt kellene erről hozni, ami még az erkölcsi érzékkel is egyezik.
Benkei Ildikó: Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az anyagi érvek erősebbek lehetnek egy képviselőtestület előtt, mint az erkölcsiek? Arról van itt szó ugyanis, hogy egy 1906-ban épült, a világörökség részét képező, Budapest legszebb palotájának mondható épület volt az eladás tárgya.
Riportalany: Hát nekem vérzik a szívem minden olyan esetben, amikor Magyarország bármilyen műemléke méltatlan kezekbe kerül. Ezzel most nem azt mondtam, hogy a képviselőtestület tagjai, akik ezt a döntést meghozták, rossz döntést hoztak vagy ők rossz emberek, nem azt mondom, hogy a Gresham palotát felújító, hogy annak a tulajdonjogát megszerző cég tulajdonosai rossz emberek, csak látom, hogy amennyiben a cikknek igaza van, akkor ez egy igen-igen szomorú jelenség, szinte több, mint egy korrupciós eset, hiszen ez azt jelenti, hogy a közélet tisztasága igen nagy kívánnivalókat hagy maga után és azt is jelentheti, hogy lelkiismeretlenül bánnak egyesek Magyarországon az ilyen közkincsekkel.
Benkei Ildikó: A témáról megjelent írásokat böngészve számomra nem világos, hogy egyáltalán ki lett az épület tulajdonosa , kié lesz a majdan felépülő 5+1 csillagos luxusszálloda, amivé a palotát át kívánják építeni. Számomra csak annyi volt bizonyos, hogy 30 százalék az önkormányzat részesedése mindössze.
Riportalany: Bár a jegyzőkönyvhez hozzácsatolták és megküldte nekünk az ötödik kerület a szindikátusi szerződést, én ennek a tartalmába nem mennék bele, mert ez gazdasági kérdés is.
Benkei Ildikó: Nem gazdasági titkokat akartam firtatni, hanem gondoltam, hogy a jegyzőkönyv alapján talán világos, hogy egyáltalán magyar kézben marad-e vagy pedig külföldi tulajdonosé lett...
Riportalany: Az az igazság, hogy azért nem akarom megmondani - mert nem tudom. Furcsán hangzik, de én néztem a szindikátusi szerződést amely a jegyzőkönyvhöz volt csatolva, ám számomra sem világos, hogy a Gresham palotának ki lehet a tulajdonosa, és erről most az a véleményem, hogy ha egy faluban, egy magyar faluban egy házat valaki eladott és valaki megvett, mindenki tudta, az egész falu, hogy ki az eladó, és főleg, hogy ki a vevő. Úgy nevezték, hogy Kovács Jóska, vagy Nagy Ferenc. Önmagában ennek a helyzetnek, ennek az ügynek az a szégyene, hogy nem lehet tudni tulajdonképpen még azt sem, hogy melyik cégé a palota, főleg azt nem lehet tudni, hogy milyen természetes személyek azok, akik a cégek mögött állnak. Tehát az, hogy én most nem tudom megmondani, hogy ki a palotának a tulajdonosa, sem mint cég, sem mint ...ez nem az én szégyenem, hanem az ügynek a szégyene.
Benkei Ildikó: Erre talán mondhatják azt, hogy a falusi ház ér 3, 5 vagy 10 millió forintot, a Gresham palota pedig becslések szerint sok milliárdot.
Riportalany: Igen, sok milliárdot ér,...annyival bonyolultabb az ügy, mint amennyivel értékesebb a Gresham palota mondjuk egy falusi háznál... De akkor is, ez nem értékfüggő. Az, hogy egy adásvételi jogügyletnél ki a tulajdonos, annyira alapkérdés, és annyira nem lehet sumákolás tárgya, hogy meg tudom ismételni: nem az én szégyenem, hogy nem tudom megmondani a tulajdonos személyét, hanem ennek az egész ügynek a szégyene.
Benkei Ildikó: A Magyar Demokratában megjelent cikk szerint a dolog azért került nyilvánosságra, mert a baloldali képviselők nem kapták meg mind a harminc milliót, csak annak egy részét. Történt-e már ilyen eset az ön gyakorlatában, hogy ilyen miatt lepleződött volna le egy korrupciós ügylet?
Riportalany: Én 2000.04.03-tól vagyok itt ebben a hivatalban, az én itteni pályafutásom alatt nem volt ilyen, viszont most augusztusban ill. idén októberben összesen 3 kollégámat vezették el, vették őket őrizetbe a nyomozó szervek. Én a korrupció ellen nem csak beszélek, hanem teszek is, tehát a kormánynak azon szándékai és azon nagyon dicsérendő és elfogadandó programja, ami a korrupció ellen harcol, itt is megvalósítandó. Nem véletlen szerintem, hogy a napokban valamilyen külföldi vélemény azt mondta, hogy fejlemények vannak Magyarországon a korrupció elleni harcban... Talán szerénytelenség, de nekem az a gyanúm, hogy az is hozzájárulhatott, amit tettem a hivatalban, úgy kell venni ezeket a korrupciós ügyeket, hogy ez nem az én szégyenem, ez egy dicsőség, ez egy pozitív folyamat, hiszen egy tisztítási folyamat, egy tisztulási folyamat. A magam részéről mindenféleképpen irtani kívánom a korrupciót, és ha én ebben sikert érek el, az nekem nem szégyenem, hanem dicsőségem. Bármennyire is akarja egy bizonyos sajtórész ezt másképpen tálalni.
Benkei Ildikó: Az utóbbi időben nem a korrupciós ügyeknek a száma nőtt meg, hanem a leleplezett korrupciós ügyeknek a száma, s ezek nyilvánosságra kerültek.
Riportalany: Igen így van, tehát önmagában az, hogy nem a korrupciós számok növekednek, hanem a felderítések száma, ez egy nagyon jó folyamatnak a kezdete.
Grespik Lászlóval, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjével Benkei Ildikó beszélgetett. Kolléganőnk november 14-én faxot küldött Medgyessy Péternek, idézem: "Szeretnék Önnel interjút készíteni a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora számára, a Magyar Demokrata című hetilapban megjelent, Önről szóló cikk alapján, amely a Gresham-palota értékesítésével kapcsolatos dolgokat hozta nyilvánosságra. (...) Szeretnénk megismerni erről az Ön véleményét is, mint elsődlegesen érintett személyét. Kérjük, szíveskedjen az időpontot meghatározni, amelyben megkereshetem Önt az interjú elkészítése céljából, lehetőleg ezen a héten vagy a jövő hét folyamán. Aláírás: Benkei Ildikó, Magyar Rádió Vasárnapi Újság"
Fax-fordultával jött a válasz, olvasom: "Tisztelt Hölgyem! Köszönöm, nem élek a lehetőséggel. Üdvözlettel: dr. Medgyessy Péter"
"...A bűncselekmény elkövetése csak akkor állapítható meg, ha az elkövető ténylegesen azt a látszatot kelti, hogy van befolyása, és azt érvényesíteni fogja. ..."
Ezt te idézted a törvényből.
De hol bizonyítottad?
Medgyessy elvtárs! A Párt is azt mondja: elég volt! Elég volt abból, hogy a kenőpénzből morzsákat osztogat, a pénztárat pedig teljesen elfelejti. Ezért is nyomtunk fel elvtársam. No de nincs veszve semmi. Legközelebb megkapjuk a felét és minden el lesz sikálva. Aczél Bandi elvtárs majd kiszámíttya, hogy a 70000 dollár az tulajdonképpen kicsit kevesebb, mint 70000 forint.
Fel a fejjel elvtársam és szabaccság!
A komcsik választmánya bizalmat szavazott Medgyessy elvtársnak.
Az a véleményem, igazuk van. Nem szabad prejudikálni olyan ügyben, amiben az egész párt benne van. A bankárproletáriátusnál ez a standard.
Mindenki tudja, sok ilyen hullik ki még a tarsoly... (bocsánat), zsákból.
Egyébként is a komcsi korrupció csak kívülről látszik annak, belülről közönséges gyakorlat.
nem is éertik, mi a probléma.
Ha valaki összevissza írja a j-t meg az ly-t nem teszi ki magát annak, hogy szóvátegyék, ha eltéveszti, másrészt tréfás hangulata is van az ilyen beírásnak.
A nagybetű kiemelés, a pártállás és szimpátia, kihangsúlyozott tisztelet jele, hacsak nem tévesztés, vagy slamposság.
Én, akire haragszom, abból általában nemecseket csinálok, csupa kisbetűvel.
Gyerekek, én viszonylag új fórumos vagyok. Minden politika nélkül kérem: Magyarázzátok már meg nekem, mik ezek a hülyeségek (rengeteg nickben):
1. amikor ly-nal írják a j-t és j-vel az ly-t;
2. amikor nagybetűvel írják a népneveket (pl. Magyar, Szlovák stb.);
3. amikor bárkiről szólva nagybetűvel írják, hogy ő, meg ők (persze ez jogos lehet, de csak ha Istenről, vagy a szerelmes ember számára nagy Ő-ről van szó).
Nos?
Apropó bank.
Az ijen bizniszeket szokták holmi bankok is finanszíroni, nemde?
Van 1 fogadásom, hogy mellik bank finanszírozta eztet.;-)
Ha igazam lenne, az aztán már télleg cifra lenne!
Hali,
Pirítós
Medgyessy valszeg nem akart visszatérni a politikába, inkább az üzlet mellett döntött.
Ekkor egy ilyen szerződés senkit nem érdekel különösebben. Ha a Greco annyira marha, ha a semmiért pénzt fizet, az az ő baja. ) vagy ez a pénz valahol máshol landolt?).
Aztán történt egy kis hiba. Medgyessy meggondolta magát, mert lehet, hogy rájött, sokkal többet elér, ha visszamegy politikusnak. Talán a pártállami idők biztonságos, kényelmes életvitele nem alakította ki benne a megfelelő védekező reflexeket, vagy azt hiszi, hogy mindenki hülye - mindenesetre nem gondolt üzletemberként a politikusi jövőjére, s nem nagyon volt finnyás az üzletekkel. Ha elméletem nem csal meg, akkor lesz még más is.
Én tippelek a postabankra, esetleg más bankra, s lassan kipipálhatunk minden milliárdot, mert megtudjuk, hogy hol vannak.
zebrapinty
Na lya.
Amikor az ember leül üzletelni nyilván azt akarlya, hogy a másik oldal lyárlyon lyól.
Nyilván ezért volt célprémiumos pont a bizniszben, hogy az V.ker. önkorméányzat a salyát költségére végezze el a kiürítést.
Egyre inkább haha!;-)
Hali,
Pirítós
P.s.: BTW Abban igazad van, hogy az előny szó jogi és a közgazdaségi értelmezése más. Pont ezért a jog lyelen esetben a "vagyoni előny" kifelyezéssel pontosítlya a dolgot. Így hívlya azt, amit Medgyessy a Megbízólyától kapott a Maszopos képviselők szavazatáért.
Nem vagyok jogász, és olyan okos sem, mint pindiy, vagy pirítós, de amikor nem akartam elhinni, hogy ez a befolyással üzérkedés, pernahajder olvtárs tételesen levezette nekem. Meggyőzőnek tűnt.
De istenem, mit vitatkozunk itt. majd a bíróság. Ha most elkezdik, a választásokig ítéletet is hírdethetnek. Hogy követelték nemrég a ballibek a szabad vád intézményét, amikor az ügyészség nem talált ott bűnt ahol ők. Most is jó lenne, ha az ügyészség nem találja Medgyessyt vád alá helyezhetőenk.
"Annak, hogy ami ma liberális oldalról elhangzik, alig van létjogosultsága, hiszen csak egy nagyon szűk elit réteg véleményét képviseli. Valószínűnek tartom, hogy ennek az élén az SZDSZ áll. Ha a liberálisok jövőre kiszorulnak a parlamentből, másféle hozzáállást kell keresniük. Pontosabban fogalmazva: az önmagukat liberálisnak vallóknak. Én ugyanis nem tartom őket annak: sem az angol, sem a német liberalizmust nem látom bennük. A liberalizmusnak ugyanis a tolerancia és a másság elismerése az alappillére. Ha nem képesek elismerni, hogy a magyar társadalom olyan, amilyen, és mást akarnak létrehozni, azt már nem lehet a másság elismerésének tekinteni. Ők egyfajta társadalmi átalakulást akarnak. Olyan átalakulást, amely nekik felel meg, s meg sem próbálják elfogadni, megérteni azt, ami van. Mindebben erősen autoriter, tekintélyelvű vonást látok."
George Schöpflin politológus-történész
(Londoni egyetem)
Szvsz a törvényhozók az "elony" kifejezést nem a köznapi értelemben használják. Ha igen, akkor minden üzleti tranzakció elítélheto, mert van benne elony. Kivéve mongyuk ha valaki kimondottan veszteségre utazik.
"Na már most.
Gyenge közgazdasági érzékemmel azt hiszem, hogy ilyen szerződést akkor ír egy megbízó, ha úgy véli, hogy az íjen módon kifizetett össznyevissznya 100000 USD alacsonyabb összeg, mint amit akkor vesztene,
- ha nem szavazzák meg az MSZP-s jelöltek a bizniszt
- ha az önkormányzat (persze a salyát költségére) nem ürítené ki az épületet
- s ha végül nem apportálnák be az épületet az ő cégébe.
Az én gyenge közgazdasági érzékem szerint pedig az a 100 000 dolcsi nem valós költségek akár törvénytelen módon való csökkentésére szolgált, hanem egy üzlet megszerzésének a költsége.
Ami azt jelenti, hogy nem károsította az üzletben résztvevo másik felet.
Ámbátor persze én is -áttételesen- ráterhelem az ügyfeleimre az üzletek megszerzéséhez szükséges költségeket,(marketing, tanulmányok, fejlesztés, stb.) de általánosságban ez ez ügyfélnek nem okoz a szokásos üzletmenetnél nagyobb többletköltséget.
Tényszeruen pedig az apportálás az ingatlanbizniszben szokásos dolog, mert így megtakaríthatóak az illetékek.
Apportnál nincs illeték, utána már elég eladni az üzletrészt, amit apportáltunk. Ezen meg az V.-ker. takarított meg pénzt.
Haha!
A megbízó nyilván hátrányok eléréséért bízta meg Medgyessy elvtársat.:-DDD
Hogy is szólt a szerződés?
"2.1. Kapcsolatot teremt a jóváhagyási procedúrában és a szerződésben foglalt feladatok végrehajtásában résztvevő, a Magyar Szocialista Párt tagjainak sorába tartozó képviselőkkel, közreműködik abban, hogy hogy ezek a képviselők elfogadják a szerződés jelentősségét, előnyeit és annak tartalmát, és ezen képviselők támogatásával a Módosított Szindikátusi Szerződés aláírása megtörténjék legkésőbb 1998. december 31-ig, a végrehajtás pedig a szerződésben rögzített határidőnek megfelelően.
(...)
Megbízott a jelen szerződés szerinti feladatainak teljesítése esetén az alábbi mértékben és ütemezésben részesül díjazásban.
3.1. A Módosított Szindikátusi Szerződés a Magyar Szocialista Párt tagjainak részbeni vagy egészbeni támogatásával (igen szavazatával) történő képviselőtestületi jóváhagyása alapján 1998. devcember 31-ig történő aláírása esetén
70000 USD-nek, azaz Hetvenezer amerikai dollárnak megfelelő forint + ÁFA összegben, az aláírást követő 15 banki napon belül, Megbízott számlája alapján
(...)
3.2.1. A Gresham épület kiürítése esetén az azt követő 15 banki napon belül Megbízottat az általa kiállított számla alapján további 15000 USD-nek, azaz Tizenötezer amerikai dollárnak megfelelő forint + ÁFA díjazás illeti meg.
3.2.2. A Gresham épület Megbízó cégbé (Gresco Rt.-be történő apportálásának megvalósulása esetén Megbízottat az általa kiállított számla alapján további 15000 USD-nek, azaz Tizenötezer amerikai dollárnak megfelelő forint + ÁFA díjazás illeti meg. Az apportálás azon a napon tekintendő megvalósultnak, amikor az erről szóló dokumentumok a cégbíróságra benyújtásra kerültek."
Na már most.
Gyenge közgazdasági érzékemmel azt hiszem, hogy ilyen szerződést akkor ír egy megbízó, ha úgy véli, hogy az íjen módon kifizetett össznyevissznya 100000 USD alacsonyabb összeg, mint amit akkor vesztene,
- ha nem szavazzák meg az MSZP-s jelöltek a bizniszt
- ha az önkormányzat (persze a salyát költségére) nem ürítené ki az épületet
- s ha végül nem apportálnák be az épületet az ő cégébe.
A kisebb veszteség pedig előny.
És perze minden úgy is lett, ahogy az a szerződésben foglalva volt.
Hali,
Pirítós
Nézd.
Lehet, hogy te naivitásnak gondolod, de jelenleg nem igazán tudok az MSZMP-tol az MSZP-re szálló jelentos vagyonról. Homályosíts föl, és akkor majd eldöntöm.
Addig azért had gondoljam, hogy a levegobe beszélsz.
BandW
Már megbocsáss, de a dokumentek elony kérését ill. elfogadását egyátalán nem bizonyítják. Vagyis nem arról szólt (eddigi ismereteim szerint) a szerzodés, hogy elonyt csikarnának ki a megbízónak.
Ha jól értem ugyanis akkor a befolyásolás csak akkor büntetendo, ha törvénytelen elonyt biztosítana a megrendelonek.
Bolsi még az SZDsz, jogilag ugyan nem, de szellemiségében, hellyel közzel alapító állományában(Vásárhelyi féle fasiszta-sztálinisták), amelyben a hitgyüli volt nem mellesleg a többség, politikájában "értékrendjében", gyakorlati lépéseiben, klientúrájában(volt ávósok pl) nagyon is rokon a bolsevizmussal. A liberalizmushoz halavány közük sincsen.
George Schöpflin, elismert londoni politólógus erről igen szépen nyilatkozott a Nemzetnek valamikor tavasszal, ha megvan vkinek, nyomja már ide.
Baromságot beszéltek.
Teljesen alkotmányos megoldásokat támogatok csakis.
2/3-al sok elbaszott törvényt ki lehetne igazítani. Pl a médiatörvényt.
Ennyi.
Hogy peniglen ki bolsi? Pl az mszp,amely hivatalosan és jog szerint is(meg van örökítve,bírósági határozat is kimonnya)az mszmp utódja(sőt az mdp-é is).
Amíg azok, bolsik. Ha megváltoztatják ezt hivatalosan(azaz nem csak szavakban, hanem anyagilag és jogilag is, léemondva a vagyonról,amit vérrel, gyilokkal szereztek), akkor pofázhatnak joggal, hogy őnekik semmi közük a 90 előtti diktatúrához.
Lylly ez fályt!
Te lesalynálod azt aki a lyelenleg hatájban lévő 1978. évi IV. törvényt idézi, mert 78-as?
Tudod a köznyelv ezt hívlya BTK.-nak.
Amit tudod az elmúlt 11 évben - ha hiszed, ha nem - itt-ott aktualizáltak ám.
Ennyire tályékozottan inkább olvasnod kellene, mint írnod, mert ez azért eléggé tziki.
No de hogy ne maradly ennyire okos, nesze itt egy kis kommentár ahhoz a régesrégi 78.-as Btk. 256. paragrafushoz:
Befolyással üzérkedés (256. §)
1. A Btk. 256. § (1) bekezdésében szabályozott alapeset tulajdonképpen a Btk. 250. § szerinti vesztegetésnek megfelelő, befolyással üzérkedés. E bűncselekmény elkövetési magatartása a maga, vagy más részére történő előny kérése, vagy elfogadása. E fogalmak magyarázatául lásd a Btk. 250. §-nál írtakat.
Az elkövetési magatartásokat az elkövetőnek arra hivatkozással kell tanúsítania, hogy hivatalos személyt, illetve - a (3) bekezdés esetében - valamely állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, vagy egyesület dolgozóját, tagját befolyásol.
A befolyásolás nem más, mint a hivatalos személyre történő tudatos ráhatás, melynek az a célja, hogy a hivatalos személy a befolyással üzérkedőre, illetve annak ügyfelére tekintettel ne csak a jogszabályok, valamint a megállapítható tényállás alapján járjon el, hanem egyéb szempontokat is figyelembe véve, a befolyással üzérkedő ügyfelének javára döntsön. Ez a befolyásolás lehet közvetlen, vagy közvetett. A befolyásolásnak félreérthetetlennek kell lennie. Az előny ellenszolgáltatását képező befolyás lehet valódi, vagy színlelt. A bűncselekmény elkövetése csak akkor állapítható meg, ha az elkövető ténylegesen azt a látszatot kelti, hogy van befolyása, és azt érvényesíteni fogja. Az "ügyfél" az érvényesítés érdekében adja az előnyt.
A hivatali befolyással üzérkedés bűntette megvalósul abban az esetben is, ha az elkövető szóban nem közli ugyan a hivatalos személy irányába történő elintézés módját, de a kért ellenszolgáltatás fejében olyan ígéretet tesz, amelyet kizárólag a hivatalos személy befolyásolása útján lehet elérni. (BH1997. 569.) Ha az elkövető csak színleli, hogy hivatalos személyt befolyásol, a cselekmény kizárólag befolyással üzérkedésnek minősül. (BH1989. 388.) A befolyással üzérkedés bűntette akkor is megvalósul, ha az elkövető a bűncselekmény hátterében lévő hivatalos eljárás befejezése után kéri, vagy fogadja el az előnyt, arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt vesztegetett meg. (BH1982. 500.)
A bűncselekmény tettese bárki lehet, kivéve azt a hivatalos személyt, aki e minőségében jár el az ügyfél ügyében. Ez a személy az előny kérésével, vagy elfogadásával passzív vesztegetést valósít meg.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, de nem célzatos bűncselekmény.
A bűncselekmény az előny kérésével, illetve elfogadásával befejezetté válik, nem szükséges a tényleges befolyásolás. Ezt támasztja alá a bírói gyakorlat is: a hivatali befolyással üzérkedés bűntette befejezett az előnynek a valódi, vagy színlelt befolyásolás céljából történő kérésével vagy elfogadásával. (BH1997. 569.) A befolyással üzérkedés esetén a kölcsön nyújtás is vagyoni előnyként értékelhető. (BH1989.431.)
