Keresés

Részletes keresés

őszszakál Creative Commons License 2019.02.27 0 0 63

Egy laikus kérdése: ha egy központi „Fehér lyuk” kifelé ontaná magából a csillagokat az a galaxis is úgy nézne ki, mint amelyik elnyeli? :)

LifeIsGood101 Creative Commons License 2019.02.26 -1 0 62

Gyerekek is tudnak gyartani, ha van szolo,

de a bort csak en iszom....:-)

https://www.youtube.com/watch?v=wCrtk-pyP0I

Előzmény: őszszakál (61)
őszszakál Creative Commons License 2019.02.26 0 0 61

"jovo heten az Ovodaban plazmat gyartunk, es gondolkodunk)"

Ez még jól jöhet mindenki számára! :)

Előzmény: LifeIsGood101 (60)
LifeIsGood101 Creative Commons License 2019.02.26 -1 0 60

Valahol olvastam, az Univerzumban az anyag 99%-a plazma allapotu?

(jovo heten az Ovodaban plazmat gyartunk, es gondolkodunk)

Előzmény: őszszakál (59)
őszszakál Creative Commons License 2019.02.26 0 0 59

A téridő közegének mindenirányú fénysebességű áramlása és a kölcsönhatások mezőinek áramlása független egymástól, hiszen azonos a sebességük. A kölcsönhatások bekövetkezése, az esemény ad irányultságot a tömegek és töltések hatásainak. Az esemény adja meg a honnan, hova irányt egy retaldált hullám, egy potencia alakjában. ;-)

Előzmény: Törölt nick (56)
Törölt nick Creative Commons License 2019.02.20 0 0 58

kösz.

Előzmény: Elminster Aumar (57)
Elminster Aumar Creative Commons License 2019.02.20 -1 0 57

"mert tudomásom szerint az két közeg határfelületén írja le a hullámterjedést."

 

Akkor rosszul tudod.

Nézz utána!

Előzmény: Törölt nick (56)
Törölt nick Creative Commons License 2019.02.20 0 0 56

"Huygens–Fresnel-elvvel magyarázható."

 

kicsit részletesebben, ha lehet.

mert tudomásom szerint az két közeg határfelületén írja le a hullámterjedést.

Előzmény: pk1 (53)
jogértelmező Creative Commons License 2019.02.18 -1 1 55

" nem lehetséges, hogy az extra dimenziók túl kicsik ahhoz, hogy a nemesgázok hullámfüggvénye behatoljon?"

 

Érdemes a hullámfüggvényt körömlakklemosóba áztatni, majd présgéppel jól összelapítani, és akkor be bír hatolni, csak veszettül nyomni kell, ha magától nem akarna.

Előzmény: Törölt nick (52)
pert2 Creative Commons License 2019.02.18 0 0 54

Az a dimenzio, amit meg a heliumatom se lat mem is letezik.

Előzmény: Törölt nick (52)
pk1 Creative Commons License 2019.02.18 0 0 53

"láttam egy kísérletet, ahol a centiméteres mikrohullámok nem tudtak áthaladni egy keskeny résen.

(mindjuk itt nekem az nem világos, hogy a hullámhossz a terjedésirányában értendő, a rés mérete pedig arra merőleges.)"

 

Huygens–Fresnel-elvvel magyarázható.

Előzmény: Törölt nick (52)
Törölt nick Creative Commons License 2019.02.17 0 0 52

"Az a dimenzió, amit még a nemesgázatomok se látnak, az nem létezik, legalábbis térbeli dimenzióként. És ők a fajhőjük alapján csak három dimenziót látnak."

 

láttam egy kísérletet, ahol a centiméteres mikrohullámok nem tudtak áthaladni egy keskeny résen.

(mindjuk itt nekem az nem világos, hogy a hullámhossz a terjedésirányában értendő, a rés mérete pedig arra merőleges.)

nem lehetséges, hogy az extra dimenziók túl kicsik ahhoz, hogy a nemesgázok hullámfüggvénye behatoljon?

Előzmény: pert2 (51)
pert2 Creative Commons License 2019.01.28 0 0 51

Az a dimenzió, amit még a nemesgázatomok se látnak, az nem létezik, legalábbis térbeli dimenzióként. És ők a fajhőjük alapján csak három dimenziót látnak.

Előzmény: helpyourself8 (45)
bathspa Creative Commons License 2019.01.27 0 0 50

Szia, 

Tudnank beszelni? Irnal egy elerhetoseget? 

Előzmény: helpyourself8 (45)
v3ctors1gma Creative Commons License 2018.11.02 0 0 49

így van. Úgy értettem alapjaiban nem tér el a két megközelítés. 

Az U(1) az U(1). 

https://en.wikipedia.org/wiki/Kaluza%E2%80%93Klein_theory#Quantum_field_theory_interpretation

 

Előzmény: szabiku (48)
szabiku Creative Commons License 2018.11.01 0 0 48

>Javaslom elolvasni az angol Kaluza - Klein modellt a wikipédián.

Ott ezzel a "extra dimenziós forgással" gyakorlatilag leírható az elektromágneses tér. Helyesebben egy töltött részecskére ható Lorentz erő. Érdekes módon alig ismert az elmélet, pedig az a modell a húrelmélet alapja.

 

#Az a baj ezzel a nagy egyesítéssel, hogy több problémát és kérdést vet fel, mint amennyit látszólag megoldani próbál. Nem véletlen írtam, hogy látszólag, ugyanis a felületes látszat mögött egyáltalán nem eredményes (és ezért csak próbál megoldani..).

 

>Gyakorlatilag, amint a cikkben is olvasható, alapvetően nincs eltérés ezen modell és a modern mérték-elméletek (mint például a Yang-Mills elmélet) között, hiszen azok is geometriai felületként kezelik a hullámfüggvény fázisát, ahol a vektor potenciál a konnekció és az elektromágneses tenzor egy közönséges görbületi tenzor.

 

#Ez azért nem frankó így. Ez csak egy felületes látszat. A mértékszabadság nyilván közös ezekben a dolgokban, de ettől még a matematikai szerkezet eltérő. Az aláhúzott kijelentés szerintem helytelen, és éppen ez az, ami kapcsolatos az előbb mondott látszattal.

Előzmény: v3ctors1gma (47)
v3ctors1gma Creative Commons License 2018.11.01 0 0 47

Javaslom elolvasni az angol Kaluza - Klein modellt a wikipédián.

Ott ezzel a "extra dimenziós forgással" gyakorlatilag leírható az elektromágneses tér. Helyesebben egy töltött részecskére ható Lorentz erő. Érdekes módon alig ismert az elmélet, pedig az a modell a húrelmélet alapja.

Gyakorlatilag, amint a cikkben is olvasható, alapvetően nincs eltérés ezen modell és a modern mérték-elméletek (mint például a Yang-Mills elmélet) között, hiszen azok is geometriai felületként kezelik a hullámfüggvény fázisát, ahol a vektor potenciál a konnekció és az elektromágneses tenzor egy közönséges görbületi tenzor.

Előzmény: helpyourself8 (45)
Törölt nick Creative Commons License 2018.09.11 -1 1 46

kozmológiában léteznek mindenféle elborult modellek. például az E8 szerint egy 8 dimenziós kristály rezgéseinek vetülete a mi világunk.

Előzmény: helpyourself8 (45)
helpyourself8 Creative Commons License 2018.09.10 0 0 45

Arról mit gondoltok, hogy esetleg nincs is olyan az általunk észlelt világegyetemben, hogy sötét anyag?

 

Mondjuk az univerzumunk "nem a maga ura", hanem csak a "felszíne" egy magasabb dimenziójú objektumnak?

 

Olyanra gondolok, hogy mondjuk megkavarunk egy tál bablevest és a felszínén örvénylenek a tejfölcseppek. Azok a tejfölcseppek ha megfeszülnek sem fogják kitalálni, hogy miért örvénylenek, ha minden információjuk csak a leves felszínéről és a többi tejfölcseppről származik. Ha mi egy magasabb dimenziójú valamit határoló térben élünk, akkor az a magasabb dimenziójú valami határoz meg mindent, mi a saját három dimenziónkban hiába keressük az okokat.

 

Ezt nem csak úgy l'art pour l'art kérdezem, jó két éve kínoz egy modell. Kérdéseket megválaszol, másokat felvet, másokat továbbgörget.

Előzmény: construct (43)
Törölt nick Creative Commons License 2018.08.29 0 0 44

ezentúl majd óvatosabban kérdezek ;)

 

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=8634713f-48bd-4089-9219-6eb912d0ca0d&view=7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c

ezen a képen lálós szerkezet látható. mintha a galaxisok fel lennének fűzve.

de nem biztos, hogy a forgástengely mentén.

 

volt egy olyan elképzelés, hogy a sötét anyagnak nincs nyomása, ezért palacsintává lapul.

és ezek a szálak a palacsinta síkok metszésvonalai.

 

viszont ha nincs kölcsönhatása önmagával, akkor nem tud palacsintává lapulni, mert nincs ami megállítsa. mint amikor egy régi tévé képcső összerobban.

a másik problémám, hogy ez a háló túl sűrű ahhoz, hogy összesűrűsödött palacsintákból álljon.

Előzmény: construct (43)
construct Creative Commons License 2018.08.29 0 0 43

"a sötét anyag csak a forgás síkjában található?"

Egyáltalán nem, sőt! Sokkal messzebbre terjed a csillagoknál.

 

"a csillagok sebességét csak ott tudják vizsgálni, ahol csillagok vannak."

 Te azt kérdezted, hogy a sötét anyag is forog-e a galaxisokkal együtt.

Előzmény: Törölt nick (41)
construct Creative Commons License 2018.08.29 0 0 42

Rendben, de itt galaxisok és a körülöttük lévő sötét anyag halók perdületének származásáról volt szó!

Előzmény: pk1 (40)
Törölt nick Creative Commons License 2018.08.29 0 0 41

a sötét anyag csak a forgás síkjában található?

a csillagok sebességét csak ott tudják vizsgálni, ahol csillagok vannak.

Előzmény: construct (32)
pk1 Creative Commons License 2018.08.29 0 0 40

Pontosan ez történik. Alfvén mechanizmussal a Nap perdületének túlnyomó része a bolygókhoz került. Persze a Napnál is maradt egy kevéske.

Előzmény: construct (38)
jogértelmező Creative Commons License 2018.08.29 0 0 39

" De mondtam!"

 

Szerintem tévesen.

Előzmény: construct (38)
construct Creative Commons License 2018.08.29 0 0 38

De mondtam! Épp a perdületmegmaradás a lényeg. Ha valahová kiáramlana az összeomló felhőkből a perdület, akkor nem forognának a felhőkből létrejött csillagok.

Előzmény: jogértelmező (37)
jogértelmező Creative Commons License 2018.08.29 0 0 37

Köszönöm a választ. Én egyébként a zsugorodó felhő részecskéinek ütközgetései következtében felszabaduló hőre gondoltam, amely tömeget visz el.  Bár a  felhő tömegéhez képest ez jelentéktelen, de a felhő perdületére emiatt nem mondható, hogy állandó. Persze ezt Te sem mondtad. 

Előzmény: construct (36)
construct Creative Commons License 2018.08.29 0 0 36

"EM energiát sugárzó rendszerről van szó"

Ehhez olyan felhő kellene, amiben valamelyik polaritású töltés számottevő többségben van. Én ilyenről nem hallottam. Vagy lehetne semleges is, amiben az egyik polaritásúak inkább keringenek (nagyobb az ő rendszerük eredő perdülete) mint a másikak. Akár valami antennában. De ilyenről se hallottam.

 

Vannak viszont ionizált plazmaállapotú kozmikus felhők, csakhogy azok nagyrészt újra elnyelik a saját sugárzásukat (átlátszatlanok), s inkább csak a külső felületükön keletkező sugárzás hagyja el őket. De ennek túlnyomó hányada is a plazma töltéseinek termikus mozgásából származik, nem pedig a plazma forgásából, ami elenyésző részecskesebességeket produkál.

 

Két plazmafelhő ütközése viszont már jelentős energiacserével, és impulzuscserével járhat. Ilyet mértek is a "Lövedék" nevű galaxishalmaz két részhalmazának ütközésénél, a hozzájuk tartozó ionizált plazmafelhők között. Az impulzuscsere következtében ezek a felhők szépen le is maradtak  a saját galaxisaiktól, hisz a galaxisok kölcsönhatás nélkül átfűződtek egymáson.

Előzmény: jogértelmező (34)
construct Creative Commons License 2018.08.28 0 0 35

"A sötét anyag definíció szerint nem bocsájt ki fényt"

Konkrét módon semmiféle kölcsönhatását nem ismerjük, de valami csekély kölcsönhatásainak azért kell lennie vagy saját magával, vagy a közönséges anyaggal, különben  még csomósodni se tudna, hiába áll a gravitáció hatása alatt. Hisz akkor nem lenne semmi módja összehúzódás közben megszabadulni attól az energiájától, ami a gravitációs potenciál csökkenéséből származik. A közönséges anyagot is csak azért tudja tömöríteni a gravitáció, mert az összehúzódó anyagcsomó kölcsönhatások révén le tud adni az energiájából. Az ütközésektől, a belső súrlódástól felmelegszik, majd a hővé alakult energiát lesugározza. Másik mód a parittyahatáson alapuló anyagkidobódás. (A gravitációs sugárzás is visz el, de nagyon keveset.) Ha ezek nem volnának, akkor a gravitáció által időlegesen összehúzott anyagcsomóban úgy megnőne a kinetikus energia, hogy a részecskéi újra és újra szétszaladnának.

 

Mivel pedig a sötét anyag a felmérések szerint össze tud húzódni, valami csekély kölcsönhatást mégiscsak mutatnia kell. Ha pusztán magával, úgy az valamiféle "sötét sugárzás" "sötét fény" formájában történhet. De hogy ez miféle, azt még senki se tudja. Ha esetleg a közönséges anyaggal is kölcsönhat, akkor pedig meg fogjuk találni valami nagyon csekély sugárzását.

Előzmény: Elminster Aumar (33)
jogértelmező Creative Commons License 2018.08.28 0 0 34

" De nézzük mi a galaxisok, égitestek s egyebek forgásának oka? A gravitációs összehúzódás közben megmaradó perdület. "

 

A pörgő felhő perdületének csak egy része marad meg, ugye ?

Merthogy nem idealizált newtoni mechanikai rendszerről, hanem EM energiát sugárzó rendszerről van szó.

Előzmény: construct (32)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!