Mint már két éve, az idén is tüntetést akarunk szervezni szeptember 24-én, a második palesztin Intifáda kitörésének évfordulóján. Ezt a napot – természetesen – összekötjük az USA afganisztáni és iraki agressziója elleni tiltakozással, a háború ellen, a békéért. Természetesen elsődleges célunk, hogy ehhez a demonstrációhoz minél több szervezet csatlakozzon, minnél több ember vegyen részt, nem csak magán a tüntetésen, hanem az előkészületekben, szervezésben. Tehát: Tüntetést szervezünk 2005. szeptember 24-én, szombaton, 15.00 órai kezdettel Budapesten. A tüntetés „címe”: 2005. szeptember 24-e: Akciónap a háború és a megszállás ellen, a palesztin Intifáda ötödik évfordulóján. Mostantól kezdve kb. károm hetünk van, hogy megfelelően felkészüljünk, mindenki szabaddá tegye a napját. Kik azok, akik eljönnek? Mely szervezetek csatlakoznak? Mi legyen a felhívásban? Ki milyen zászlót, traszparenset készít? Ki melyik szervezettel tudja felvenni a kapcsolatot? Ki tud segíteni szórólapozásban? Ki tud fénymásolni?
Várjuk válaszaitokat, hogy eredményes akciót tudjunk közösen megvalósítani!
Üdvözlettel:
Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség info@baloldalifront.hu
-------------------------------------------------------------------- Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség - Vörös Október Klub: 1092 Budapest, Haller utca 26; www.baloldalifront.hu Infolistánk, ahol minden fontos információról értesülhetsz: baloldalifront-feliratkozas@primlista.hu
************************************************* Vessenek véget Palesztina, Irak és Afganisztán megszállásának!
2005. szeptember 24.: Akciónap a palesztin Intifáda 5. évfordulóján a háború és a megszállás ellen.
Katasztrofális életfeltételek, páncélosok és harci helikopterek bevetése lakott területeken, családok kollektív büntetése, halál, szenvedés és kínzás a börtönökben: ez az Izrael által megszállt Palesztina, az USA megszállta Irak és Afganisztán – mindez magyar közreműködéssel. A „terror elleni háború” árnyékában Izrael megosztó apartheid-politikát vezetett be a palesztin néppel szemben. A megszállt területeket fallal zárják körbe, parasztokat elszakítják a szántóföldeiktől, dolgozókat a munkahelyeiktől. Betegek és terhes asszonyok nem jutnak el kórházba. Nyugat-Jordániának ötven százalékát Izrael apartheid-fallal kebelezte be. Az úgynevezett „gázai kivonulás” egyoldalú izraeli manőver, ami nem más, mint a telepek és a telepesek áttelepítése más megszállt területeken kialakított telepekre.
Vessenek véget a Gázai övezet és Nyugat-Jordánia izraeli megszállásának! Számolják fel az összes telepet! Számolják fel az apartheid-falat!
Irakban tovább folytatódik a megszállás. A nemzetközi ellenőrzés nélküli, a megszálló csapatok által irányított választás szemben áll a nemzetközi joggal. Az új iraki hadsereget amerikai kommandósok képzik ki, és ezt a velük szövetséges átmeneti kormány is támogatja. Irak hatalmas természeti erőforrásait bekebelezik az amerikai nagyvállalatok. Azonban, ahogy a megszállók politikai terrorja növekszik, úgy növekszik a katonai ellenállás is. Az iraki nép le fogja győzni a megszálló csapatokat.
A megszálló csapatok azonnal vonuljanak ki Irakból! Kárpótolják Irakot a két háborúért és a tizenkétévnyi ENSZ-szankciókért!
A magyar kormány támogatja az USA háborúját. Az amerikai csapatok és szállítmányok ma is bármikor áthaladhatnak Magyarországon. Több mint kétszáz magyar katona állomásozik Afganisztánban, ahol semmilyen parlamenti kontroll nem ellenőrzi a koalíciós csapatokat.
Számolják fel az USA bázisokat és katonai repülőtereket Európában! Szankcionálják az izraeli apartheidpolitikát! Vonjanak vissza minden magyar katonai csapatot a Közel-Keletről!
Az amerikaiak iraki háborúja szorosan összefügg Izrael politikájával. Az izraeli kormány nagy szerepet játszott a háború előkészítésében és az USA iráni politikájának alakulásában. Az Egyesült Államok kivonulása Irakból gyengítené Izrael döntési helyzetét és új teret nyitna a közel-keleti konfliktus megoldásában.
Az iraki ellenállás fékezi az amerikai és izraeli háborús folyamatokat a Közel-Keleten. Ezzel akadályozza az USA agressziós politikáját Latin Amerikában és Ázsiában. Az iraki és a palesztin nép harca a nemzeti önrendelkezésért fontos része a neoliberális globalizáció és az alapvető szociális és demokratikus jogokért folytatott nemzetközi harcnak.
Jogot a háborúval és a megszállással szembeni ellenállásnak! Szabadságot Iraknak és Palesztinának!
Ezen a fórumon meg a politika a lényeg, és ebből a szempontból a hozzászólásaim kevésbé offok, mint az érdekfeszítő nyelvészeti értekezés. Erre van a Nyelvtudor fórum :)
Gratula a "csitrál"-ért :-) Magukat közel-kelet szakértőnek mondó médiaszereplők előszeretettel mondanak a magyar médiában "khitrál"-t meg "kitrál"-t, pedig hát
A dári gyakorlatilag megegyezik az újperzsával, tehát az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, annak indoiráni ágához, nyugati iráni nyelv. A pastu szintén az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágának tagja, de a délkeleti iráni nyelvekhez tartozik, tulajdonképpen több pastu nyelv van, bár az eltérés többnyire nyelvjárás-szintű csupán.
E két nyelv Afganisztán lakói 85%-ának anyanyelve, de gyakorlatilag közvetítő nyelvként azok is ismerik, akik valamelyik türk nyelven beszélő lakói az országnak, történetesen az üzbégek, a kirgizek és a türkmének (össz kb. 12 %) Az országban egyébként több, mint 30 nyelvet beszélnek, sok az olyan tulajdonképpen máig fel nem tárt, és Istennek hála a háborúktól úgy-ahogy érintetlenül maradt hegyi törzs, melyeknek nyelve még ma is feldolgozatlan csoportosítatlan indoiráni nyelv.
A szavaidból mintha lenézés áradna, pedig a perzsáknak elég jelentős hatása volt a világ kultúrájára. A természettudományok terén például Magyarország sem adott semmit a világnak a XIX. századig, de ezért talán nem kellene lenézni minket. Az irániak különben sajnos éppen most akarják behozni az ilyen természetű hátrányukat, gondolj csak a készülő iráni atomfegyverekre és hordozórakétákra.
Ez kérlekszépen értekezés a relatvitáselméletről, amit Afganisztánban már kr. e. 300-ban felfedeztek, és amit a nyugati civilizáció kínkeservesen és lassan fedezett fel újra a múlt században. Egyéltalán, nem tudtátok, hogy a világ technológiailag legfejletteb régiója Tibet? Csak olyan jól titkolják, hogy a hülye nyugatiak semmit se látnak belőle.
A dari a farsi-e darbari (a királyi udvari perzsa nyelv) kifejezésből származik. Kb. 1000 körül alakult ki mint a Szamanida udvari nyelv, aztán elterjedt egész Perzsiában.
Jelenleg így nevezik Afganisztánban a perzsa nyelvet.
BBC PASHTU BROADCAST REGARDING THE SITUATION IN CHITRAL
Graano awreedunkoo de bibisi de rawaanee chaaree pe proograam kee mung dwee mawzoogaanee taasee ta awrawu. Lumrray ba pe Chatraal kee de Aaghaa Xaan de Esmaili ferkee de payraawaanoo de wazheloo de xabar pe baab aw pe paay kee ba pe Eslaamaabaad kee de Hend aw Pakistan de rasmi namayendagaanoo ter maanz de xabaroo ateroo de extitaam pe baab daase mawzoogaanee awrawu. Pe Pakistan kee de Esmaili ferkee rayis xxaaghelay Raamaazaan marchand chee de Aaghaa Xaan namayanda day Eslaamaabaad ta raaghelay aw ghwaari chee le sade Zia-ul-Haq sara mulaakaat wekrri aw pe Chatraal kee de Esmaili ferkee de wazheloo pe baara kee xaberee ateree wekrree le Eslamabaad tsxa Alekzandar daasee rapoot mung ta raaleegelay day: de hukumat pe bayaan kee wayel shewi di chee pe dee alaaka kee dree wradzee pe farikaayi hala goola kee uwe tana mreshewi di tse noor yee leg tafsilrat xxkaara krrel Chatraaliyan chee Eslaamaabaad ta rasedeli di waayi Chatraal kee le yawee ehaatee na chee pe kee yaw jumaat aw de talebelmaanoo yaw haastel aw dukaanuna di pe zergunoo sunyan raataaw shwel tsook chee dee xaaryee kootbi ta pe yaw keli kee de sunyanoo de yaw jumaat pe kaannoo wishtoo pe xabar qaher axisti wu tsarganda da chee de zoorrxyaala mulaa saaheb de Esmailyaanoo de xalaaf xaberee kaweloo na pas Esmailyaanoo hagha jumaat pe kaannoo wishtay we de Drimleend Hootel chee saayl geroo ta xe malum day, Esmaili moonazem jamaal xaan daa toor welagaaw chee Esmailyaan pe yaw ehaata kee gir krray shwel aw byaa oor welagawelay shu hukumaat waayi chee uwe tana mrre shwi di xoo de mrroo shmeer zyaat day de we wayel chee de yawe tsargand Esmaili pe haysyat day le xaaryee na pe teexta majbur shu chee Eslamabaad ta weraseed noo Esmaili meshraanoo ta yee xabera wekrra duy bedaar krri chee tse waaqeaat shewi pe degha alaaqoo kee yaw Daaktar Memtaaz chee de Aaghaa Xaan de poohanzeyoo de maashumaanoo de sehat de shoobee yaw Daaktar Memtaaz day we wayel chee de qaatlee aam na yaw tsoo gentee wrusta pe aama dawra day Chatraal ta wuraseed day xaaryee manz xushee proot we aw de Esmaili tebbi madad gaaraanoo ta weweel shu chee tsumra zer keeday shi noo chee de degha alaake na wudzi. Duyi dagha shpa pe yaw fawzi kamp kee terra krra duyi daawa kawi chee fawzi maamurinoo de dee xaberee tasdik wekrr chee pe katlee aam kee de mashumaanoo de mrroona deer ziyaat di duy wewayel chee shel poolis doomra ziyaat jamaa shewoo xalkoo ter wrraande bee wasee xkaarreedel. Xoo duy hayraantiya xkaara krra cheeteer kaal de dwaaroo ferkoo ter maanza de hayjan dawraan kee fawdz balelay sheway we noo dee zaalaa wene balelay shu Daaktar Memtaaz aw xaagelay Jamaal Xaan wewayel chee duy le Raamaazaan ramchaand sarra yee hagha waxt welidel kela chee day jamhur rayis sara de lidoo lepaaraa Eslaamaabaad ta weraseed de xxaaghelay ramchaand weghuxtel chee maamela rafa dafa krri hukumaat tool zaruri ekdaamaat kaawi duy dwarra xwaa xpeloo kee rooghaweloo kooshesh kawi. De wewayel chee mung pe kootbi alaakoo le sunyanoo sara xe talookaat der lood daa ranga peexa cheri wrraandee ne wa shewee xoo de wewayel chee de sara laa pura tafsilat neshta day hela kawi jamhur rayis sara xaberee wekrri. Day umid lari de dee na pas Chatraal ta laar shi xaaghelay ramchaand wewayel chee deghee alakeetaa ziyaat tee alaakee ta ziyaatee hefaazati askaree legel shewe di aw ter tsoo pooree chee deta maalumaa da oos pe kee karari da.
--------------------------------------------------------------------------------
The above is a transcription of a BBC Radio Broadcast in Pashtu concerning a religious riot which took place in August, 1982 in Chitral, Pakistan between the Sunnis and the Ismaili Shiites. Twelve people were shot and killed and the Dreamland Hotel, a hotel owned by Shiites, was burned to the ground.
Nem olvastam az emlitett cikket, de ha benne van akkor bocs az ismétlésért. Ha jól emlékszem a dari nyelv a perzsa afganisztáni dialektusa, nem tuti de úgy emlékszem ezt olvastam valahol. A pastu meg szerintem, csak feltételezés az urdu (pakisztáni) nyelvvel rokon. Van egy urdu-ul beszélő pakisztáni kolleganőm Bécsben aki egyébként perzsául is tud. Megkérdezem tőle.
Megjelent ma egy cikk az indexen, amelyben az afgán népcsoportokat és nyelveket elemzi. Baromi jó. Kíváncsi lennék, hogy milyen nyelv a Pastu, illetve a Dari. Véleményetek szerint a magyarok közül beszéli valaki ezt a nyelvet?
