Sok mindenhez nem értek: pl. a tavaly tavasszal jól ültetett szőlót ősszel úgy elfuseráltam, hogy a tőkék egynegyedét újra kellett telepíteni, és mindet majdnem oltásig visszametszeni. (Tanultam belőle...) Az eper az egyik kedvenc növényem, és először abba jöttem bele (és a paradicsomba). Úgy 6 éve kezdtem gyümölcsfák ültetésével, és paradicsommal, 3 éve pedig eprezgetek is. Viszont tanultam (könyvekből) sok biotechnológiát is. Nagyon szeretem a kertet és a hasznos növényeket, kész vagyok újra és újra próbálkozni és sok mindennek utánanézni, ha valami nem sikerül.
A legutóbbi kudarcom a következő: összesen 15 őszibarack- ill. nektarin fácskám van. Mind én ültettem tavaly kora tavasszal. Azévben mindegyik jól átvészelte a tavaszi esős időt annak ellenére, hogy makacsul nem vagyok hajlandó permetezni, még a bordói leves lemosást is elhagyom, pedig a bordói lé engedélyezett bio-szer. Idén, amikor már biztos voltam a dolgomban, esősebb tavasz jött, és beköszöntött a levélfodrosodás. De csak 6 nektarin fácska fertőződött kritikusan, a többi ici-pici fertőzéssel megúszta. (Mindegyiknek jó föld van alatta, talajtakarással.) Két hétig törtem a fejem, és igyekeztem mindent megtudni a levélfodrosodásról, de nem bírtam rájönni, miért csak ez a 6 fácska fertőződött, és miért úszta meg a többi. Sem a fajták-, sem a talajminőség nem mutatott korelációt a fertőzésekkel. Ez a hat fácska egyezon kertrészben vannak. Teljesen világos volt, hogy a kertrészt nem szeretik. De miért?
Ma este abban a kertrészben matattam, közben rám esteledett. Éreztem, mennyire párás a levegő. Végül beugrott: Ebben a kertrészben nagyobb az átlagos- különösképpen az éjszakai relatív páratartalom, ami kedvez a gombás betegségeknek. (Az őszibarack levélfodrosodása is az). De miért? Mert 1) ott van a nyitott medence, sok esővízzel, és állandóan párolog, 2) teljesen zárt a kerítés, északról és nyugatról, tehát az uralkodó szélirány oldalai zártak. A fácskák másfél méterre vannak a zárt kerítésatől. Tehát megül a pára ebben a kertrészben.
Ha tudom, hogy az őszibarackok és nektarinok ennyire nem bírják az emeltebb páratartalmat, eszembe nem jutott volna pont oda őszibarackfákat ültetnem. Annyi féle fa van, amelyik ezt a klímát imádja...
Megoldás: letakarom a medencét, (úgyis kell az esővíz), leveszem végre a kerítésről a megörökölt idétlen hullámpalát, és esetleg Mariska fajtára oltogatom át azokat a fákat. A Mariska ugyanis nagyjából ellenáll a levélfodrosodás kórokozójának. Permetezni viszont akkor sem leszek hajlandó...
1.) Megközelítésmód: megtámadod az ellenséget: nyakoncsípsz egy-két hernyócskát, meg néhány növényi részt, amelyet károsítottak, bemész vele egy nagyobb növényvédelmi boltba, ahol szokott lenni ingyenes szaktanácsadás. Ott megmondják a kártevőt, és vegyszert is ajánlanak rá, többfélét. Ha kevés az időd, elfogadod a tanácsot, és izibe permetezel. Ha alaposabb megoldást akarsz, egy bio-könyvben (Marie-Luise Kreuter: Bio-kert) vagy honlapon (pl. www.biokultura.org) kinyomozod, milyen bio-szer létezik az adott kártevőre és azzal mész neki.. Ennek az az előnye, hogy jobban megkíméli a talajéletet (is), tehát kevésbé veszélyezteted a növények hosszútávú erőnlétét.
2) Megközelítésmód: magát a növényt próbálod erősíteni. (megfelelő öntözés, komposzt kiszórás, talaj-takarás, vegyes kultúra... Itt a topikon biztosan írtak ezekről. A bőséges öntözésen kívül viszont az összes egyéb módszer két héten belül aligha érezteti hatását, ezért ezek megelőző módszerek. Talán a két megközelítésmód ötvözése lenne a legcélravezetőbb megoldás: ez viszont sok időt el fog vinni.
De azt gondolom, ha hosszútávon gondolkodol, és megfigyeled a kártételt, a kártevőt, a szokásait, és megtudod, miért pont most támadott (elképzelhető, hogy kevesebb a tápanyag-, a giliszta-, a mikroélet a talajban, mint szokott), ezek a tapasztalatok is sokat érhetnek. (Pl, a közelmúltban nem kapott-e valamilyen nem odaszánt vegyszert az ágyás, van-e friss vakondtúrás a környéken (ha nincs, pajor-, lótetű, stb. földalatti ellenségre is lehet gyanakodni, vagy nem kötődik-e gombás fertőzéshez a hernyótámadás, akik kihasználták a növények legyengülését, stb. ) Bármit döntesz is, a tapasztalataid -mint mindenkié, aki megosztja- aranyat érhetnek itt a topikon...
Segítsetek eddig gyönyörű nagy leveleket hozó epertöveim, ma reggelre tele lett pici apró hernyócskával... És már mintha kókadozna is... Hogyan tudom elűzni őket???
Nem tudom, hogy a Kletter star ugyanaz a fajta-e, mint a Hummi. A Hummit nem ismerem. A Klettet sztár (ahogy a többi folytontermő fajta) kevés indát növeszt.
Az indákat -ha már a végükön filyegő eper-kezdeménynek látható gyökér-kezdeményei vannak- palántapohárban (érett komposztban) "U" alakúra hajlított dróttal a "nyakánál" rögzítem. A "köldökzsinór" ne törjön meg. Kb. 2 hét nevelés után (közben öntözni kell a picit is), amikor a palántapohár alján lévő lyukon kikandikálnak az első gyökerecskék, el lehet választani az anyjától. Azonnal fészerbe vagy tartós árnyékba viszem, és még 2-3 hétig ott tartom, hogy a gyökerei annyira megerősödjenek, hogy majd a tűző napot is kibírja. (Tacsakos, de nem úsztatott) homokba állítva nem kell minduntalan locsolgatni, mert alulról szívhat magának). Közben bevárja a társait. Amikor egy ültetési készlet alsó lyukakon kibúvó kis gyökerei legalább 3 cm.esek és tövenként legalább 3 gyökér bújt ki, akkor ültetem balkonládába (ha kísérleti nyúl), vagy a jövő évi végleges hellyére. Az ültető-fészekbe legalább annyi komposztot teszek, amennyit 2 kézzel fel tudok markolni.
Takarásnak a szalma biztos jó. Lényeg, hogy minden földdarabkát jól eltakarjon a nap és a szél szárító hatásától, és alatta egy jó kis dunszt alakulhasson ki a giliszták nagy örömére. A komposzt - bár anélkül is működik a takarás jótékony hatása - azért (is) jó, mert a komposztban mindig vannak gilisztapeték (is), és így hamarabb dolgozni kezd a giliszták új, betelepült nezedéke.
A pitypangot tényleg nem lehet a fűnyesedékből kiküszöbölni, de ez szerintem sokkal kisebb baj, mint a fűmag ill. a tarack mag. Úgyhogy a pitypangos füvet én óne zsinór használom takarásra. (A pitypangot egyébként a megfelelő vastag takarás jól kordában tartja, a tarackot nem lehet füves takarássak visszafojtani.
Ha csak itállótrágya és szalma áll rendelkezésre, szerintem minél előbb készítsd elő az ágyást: Gaztalanítsd, (vegyszert szerintem nem érdemes használni), dolgozd be a trágyát, aprózd el a göröngyöket, locsold meg és takard be izibe 10 cm vastag szalmával. Ne hagyd kiszáradni. 2-3 hét múlva a föld "finom morzsalékos" lesz, lehet ültetni. A trövek helyén egy kicsit félrehúzod a szalmát, megcsinálod a gödröket, (egyszerrre max 10-et, hogy addig se száradjon feleslegesen), egy kis víz bele, aztán mehet bele a "levetkőztetett" palánta (a kilógó gyökereket jó lenne nem leszakítani), guruló földet (és esetleg marék komposztot) a gyökerekre. Locsolás újra, szalmatakarás vissza. Elvileg -ha kivártad a gyökérfejlődés 3 hét idejét- a palántáknak a tűző napon sem szabad kókadnia.
A Kletter Starnak fölkötözöd az indáit, vagy van helyük kúszni? Egyszer mi is vettünk futóepret, Hummi név volt a cserépbe tűzve, de valami katalógus alapján úgy tűnt, ez u.a., mint a Kletter Star. Nagyon finom édes gyümölcse van, és nem lesz nagyon piros. Még elszaporítás alatt van, így hagytam az indákat legyökezerzni, tavaly ültettem szét. Én szalma takarást tervezek, előtte némi marhatrágya adagolásával. Nem nyírunk elég rendszeresen füvet, így a nyesedék sokszor elég pitypangmagos, meg máshova elfogy. Az egyszer termő eprünk nekünk is Thuriga.
3 éve balkonládákban kezdtem, most 2. éve 90 Thuriga (egyszer termő), és 70 Kletter Star (folyton termő) töveim vannak, jól teremnek. (Fajtákat ld. Sieberz.hu). Tavaly -bár nem mértem- annyi termett a Thurigából, hogy hárman nem bírtuk megenni.
- Az eper roppant vízigényes, pillanatig sem szeret szomjazni. Naponta nézem a tövek tövét, és ha csak félszáraz a talaj, tövenként 5 liter vizet kapnak. (Akkor is, ha eső esett, mert az eper a tövére szereti kapni a vizet, ott kell mindig szivacsnedvesnek lenni a talajnak). A levelek slaggal való felesleges locsolgatását kerülöm, illetve csak akkor kockáztatom meg, ha a levelek még aznap biztosan meg tudnak száradni. (tehát nem este).
- Minél humuszosabb, jó vízháztartású talajt kedveli, ezt őszi komposztálással, és állandó fűnyesedékes talajtakarással érem el. (A füvet időben levágni, fűmagos-, tarackmagos fűnyesedékkel több kárt lehet okozni, mint hasznot!) Vastag talajtakarást használok, és nem csak tavasszal, hanem nyáron is rápakolok (kb. 3-5 cm-es réteget, mert a giliszták egy részét behúzgálják.)
- Vakond rendszeresen garázdálkodik, de ennek csak örülök, mert azt jelzi, hogy sok a giliszta, és garantáltan nincs pajor a földben. Sok kárt egyébként a vakond (leszámítva a túrásait) nem tud okozni a növényekben.
- A téli kemény fagyokat az epreim nem szeretik, nagyon megtizedeli őket. Jó lenne télen megvédei őket a goromba hidegtől, de erre még nem találtam megoldást. (Fóliasátor lenne az ideális)
- Olyan fajtát érdemes választani, amelynek viszonylag nagy bokra van, mert felénk (Érd Parkváros) sok a bimbólikasztó bogár, és ez szereti kettéharapdálni a friss hajtások szárait. A gyenge tövekben nagyobb kárt tud okozni.
- A talajtakarás közül feltörő gyomokat (elsősorban tarackot) azonnal kihúzgálom.
- Az ágyásokból kutya, gyerek kitiltva! Én magam is csak gazozáskor és szedéskor megyek be, hogy minél kevésbé tömörítsem a talajtakaró alatt a giliszták számára kellemesen felpuhult földet. Még az is lehet, hogy az idei érésidőben deszkákat fektetek a sorközökbe...
- Folyamatosan kísérletezek új- elsősorban folytontermő fajtákkal, mert nem csak a termés mennyisége, szemek nagysága,és íze, hanem a bimbólikasztó bogárnak való viszonylagos ellenállás, il.. a gondozás időszükséglete, valamint a tő élettartama is fontos szempont. Jó, ha a fajta nem ereszti le a földre (minden) gyümölcsét, hanem van ereje a legtöbbjüket a levegőben tartani. Ez nagyon könnyíti az ápolást és a szedést.)
A BALKONLÁSÁS epertermesztéseim is többnyire sikeresek voltak. (Egyszer termő-, és folytontermővel is)
- Sok függ a talajtól. El kell érni, hogy a talaj a sok locsolás és eső hatására ne álljon össze vályoktéglává. Ezt úgy érem el, hogy tőzeget is (vagy tőzeg tartalmú virágföldet) nagy arányban keverek bele, meg sok komposztot. (durvát, amelyben még vannak korhadó fás részek), hogy a talaj kapilláris képességei jók maradjanak.
- A balkonláda minél öblösebb legyen, hogy bőven legyen földtömege az epernek. 40 cm-es öblös balkonádába is csak 1 tövet ültetek.
- Semmiképp sem hagyom kiszáradni a földjüket, minden nap kapnak (eső)vizet a hordóból.
- Nem használok balkonáda alátétet, mert szerintem a benne megálló víz belül is túlvizesedést (pangó víz) okoz.
- A balkonláda alján legalább 10 db 8 mm-es lyuknak kell lennie, mind a négy sarok felé legyalább 2-2, hogy ne álljon meg belül a pangó víz, a felesleg el tudjon folyni.
- Olyan fal mellé állítom a balkonládákat, amely csak fél napig engedi rá a tűző napot, fél napig árnyékban tartja. (észak-dél irányú fal). Azért, mert a nyári kánikula órák alatt annyira felmelegítené a balkonládát, hogy minden víz kipárologna belőle
- A fal mellett a balkonláda télen is jó helyen van; a fal védi a növényeket a túlzott hőingadozásoktól és a brutális hidegtől. (A balkonládás eprek -a fal melletti jó hely miatt- 2 héttel előbb virágoztak a szabadföldön tenyésző fajtatársaiknál.
Egyszóval: őszi komposzt, téli-nyári talajtakarás, jó fajtaválasztás, a föld állandó nyirkosan tartása, és biztosan sikerül...
Hát ezek úgy szegődtek mellém . .... Szóval a termelőnél akitől barack csemetéket veszem , láttam , hogy de édes kis barackfák , és innen kezdve rámtukmált belőle 100 db-ot . nem tudta eladni , és nem akart vele foglalkozni , egyébként olasz szemzések , tehát jó alanyon vannak . Ezek kimondottam edénykultúrára vannak kitalálva , de persze ki is lehet ültetni őket . Szóval ez a történetük , a többségét már eladogattam , meg egy csomót el is ültettem belőle , de már nincs olyan helyem ahova tudnék rakni , így maradnak a vödrökben .
A termőrefordulásuk ... hát az igen hamar ment , mert már az első évben volt rajtuk termés , sőt erősen ritkítani is kellett . Most is tele vannak , talán a termés 10%-át szabad rajta hagyni . A későbbiekben a termés mennyiségét az határozza meg , hogy mekkora edényben tartod , esetleg kiülteted . Ez 20 db-tól mehet egész 20 kilóig . Persze akkor szép erős fát kell nevelni belőle .
Itt ránézhetsz a dologra és az árára is ... nálam ennél olcsóbban is lehet venni .
A barack fajtáját kérdezed ???? 3 fajta törpém van : Nectarella , augusztus végi sárga nektarin . Bonanza , szintén augusztusi molyhos és a harmadikat még nem tudtam kideríteni a nevét , de ez a legfantasztikusabb , szeptember közepei fehér nektarin . A lényegük a kis helyigény és a termelékenységük . A hátrányuk pedig , hogy egyelőre kevés fajta van , így az érésidejük korlátozott .
legegyszerűbben úgy tudnám elmondani,ha az a csomagküldős eperfácskád van ahogy te mondtad,hogy ez ugye hoz az anyanövényből kis indákat.olyan miliméter vastagok és a végükön elkezd fejlődni egy kis epernövényke.namost ők ugye ezt úgy reklámozzák,hogy ettől lesz olyan lelógó és hosszú a növény,hogy tele van ilyen inkákkal.de ha ezek az indák elérnék a földet akkor gyökeret eresztene az a kis eprecske ami fejlődik rajta és igy már 2 növényed lenne.az ujra fejleszt indákat és ujra kinő rajta egy kis epernövényke,és igy tovább és igy tovább.
itt egy cikk,nem olastam végig de a képeken nagyon jól látszik a szaporitás.
Ahogy Fárosz mondja . A tőosztásról annyit , hogy ha így csinálod gyakorlatilag azok is új hajtások , mert a télen visszahúzódó törzs hajt oldalhajtásokat 3-5 esetleg többet is . Képzelheted ha évekig hagyod egy helyen akkor a második évben az új hajtások megint ennyit hoznak darabonként , az már 20 fölött lehet ...és így tovább . Tehát ezért kell szétültetni őket .
A ládás téma nem egyszerű , mert az eper sekély gyökerű , de nagy vízigényű növény és pontosan eltalálni , hogy mikor mennyi vízre +tápanyagra van szüksége , nem egyszerű . Erre az a javaslatom , hogy ha lehet minél nagyobb edénybe próbáld tenni . A 2-3 litereseket felejtsd el , legalább 20 - 30 literesbe próbálkozz , de ha egy tövet akkor a minimum legyen a vödör méret .
Csak annyit , hogy én amúgy barackkal foglalkozok , és vannak vödörben termő barackfáim , ha esetleg nem csak az epret szereted .
Általában azt az eper amelyik nem hoz indát, azt tőosztással lehet szaporítani. Magyarul összel ásóval kiemeled a tövet és annyi részre szeded szét amennyire mutatja.
Indával való szaporodást a növény maga végzi. Magyarul, hoz egy hosszú szárat aminek a végén megjelenik egy kis dudor. Ez növekszik, és mire látsz rajta 2-3 levelet, akkor már gyökeret is eresztett, oda ahol éppen van. Ugyan ez az inda tovább is mehet és újra új növényt nevel.
Ezeket az új növényeket összel áttelepítheted ahová akarod.
A balkon és a cserepes futó eperrel kapcsolatosan csak rossz tapasztalataim vannak. Soha nem gyömöszölnék cserépbe olyan növényt aki a szabadföldben érzi jól magát.
Na mindegy nekem ez a véleményem.
Szerintem keress rá a tulajdonság alapján, és utána olyan epertövet vásáróljál aki mellé növényjelölö van tűzve.
Na annyit a dologról , hogy nem a kimerüléssel van a bibi , hanem a sűrűsödéssel . 2-3 év után annyira besűrűsödnek a tövek , hogy rengeteg , de apró virágot fog hozni, meg persze termést is esetleg legvégső esetben nem is hoz termést . Persze megoldás lehet , ha alaposan kiritkítod , de sokkal jobb , ha akár tőosztással akár kacshajtással új helyre telepíted . Így el lehet kerülni a talajuntságot , valamint megfelelő talajszerkezetet lehet kialakítani .
Egesz konkretan nem szabadfoldi eperrol volt szo, hanem ilyen ladaba ultetett kuszo eperrol. Eperfacska v. mittomen minek nevezik. Szal ezeket az epreket indarol lehet ujitani???
Ez szamárság akárki írt ilyet. A szabadföldi eper saját magát újjitja!
Az igaz, hogy állitólag 3 évente új helyre kell(?) ületetni. Bár nálam már 20-on éve van egyhelyen, bár az is igaz, hogy én az Öngyógyitó kiskert módszere szerint ápolom a kertemet, biztu ezért. Szóval, ha új helyre rakod át őket, akkor a kiszedett töveket ülteted át, oly modon, hogy amennyiben lehet szét szeded a töveket. Valamint ha indát hozott akkor a gyökeret eresztett indás-tövet ülteted el. Mind ezt összel.
