Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Weisz család parcellázása után, rohamosan épült fejlődött a "Vasutas" telep. A Traupmann vendéglő (1903) után az Apponyi út 1 ben az Oberding fűszerbolt(1909) is megnyitott.
Az idős Oberding sok gyermekes családfő volt, több fiúval és három lánnyal ajándékozta meg az utókort.
Oberding József a Fehérvári útra néző oldalon nyitotta meg vendéglőjét "Baross Gábor telepi nagyvendéglő"-ként. Az épületben funkcionálisan három rész különült el. Az épület déli oldalán volt a bejárata az üzletének, ami gyakorlatilag fűszerbolt volt. Az épület az akkori országút szintjénél magasabban állt, a vendéglő előtt terasz volt, ahonnan az épület déli részében lévő vendéglőbe, illetve az északi szárnyában lévő lakrészbe lehetett bejutni...
Ha tudnád, hogy mit kínlódik az összedőlt házával!
Akárcsak a Garabék. Ahhoz, hogy szakember ránézzen a pincéjükre, egy halom pénzt kellett letenni. És ők csak szenvedő alanyai ennek az egész ügynek.
Valami elképesztő összegbe kerülhetett a felettük lévő, speciális kialakítású utca kialakítása. Mindez úgy, hogy a szakember pontosan prognosztizálta a beépítés káros hatását - mindez még az előző önkormányzat idejében történt.
Ki fizeti ezt az egészet? A károkozást? A helyreállítás költségeit?
Az, aki engedélyezte?
Az a polgármester-helyettes, aki azt nyilatkozta a VH-nak, hogy ha kár történik, akkor majd az építtető vállalkozók állják a számlát?
Nem tudod véletlenül, hogy a vizsgálat ebben az ügyben már lezárult-e és ha igen, mik a megállapítások? Ugyanis nem emlékszem arra, olvastam-e erről a helyi lapban, avagy a helyi tv-ben volt-e róla szó?!
Úgy tudom, hogy nem csak egyszerűen a beépítettség miatt, hanem a csapadékvíz elvezetésének megoldatlansága miatt. A jobboldali ház pincéjének egyik - a leomlott ház felőli - ágát életveszélyesnek minősítették, használata ezért tilos. A hétvégi III. Budafoki Gesztenyefesztivál programjait ezért a másik, nem veszélyeztetett pinceágban, tehát fele akkora területen tudjuk csak lebonyolítani. A veszélyes pinceág biztonságossá tétele végleges, megbízható módon tíz és húsz millió forint közötti költséggel jár. Azt, hogy mennyi víz zúdulhatott a területre, jelzi a ház lebontása után kialakított vízelvezető cső vastagsága), lásd Gondoló fotójának bal oldalán.
Oberding József eredetileg a kereskedői szakmát tanulta ki, Budafokon híres, jólmenő üzlete volt. Működését később Nagytéténybe tette át, ahol aztán 1909-ben vendéglőt is létesített...
...és mindezek mellett, további probléma, hogy a Hosszúréti-patak vízgyűjtő területén nagyszabású építkezések eredményeként a teljes talajfelszín egyre nagyobb hányada kerül beépítésre, lefedésre, így a természetes talajfelszín vízelnyelő képessége rohamosan lecsökkent és tovább csökken ma is, ezért a lehulló csapadék egy része, ami korábban a talajba kerülve lassan elszivárgott, most gyorsan leszalad és duzzasztja a vízgyűjtő levezetőjét, azaz a felszíni csapadékvíz elvezetése nem megfelelő...
és emellett a probléma az, hogy a felső szakaszon, de még itt is és a Balatoni út alatt is, feltöltötték az évek folyamán a patak természetes hullámtereit, víz visszatartó területeit, így a víz gyorsabban és lökésszerűen jön le, a zápor tározók, zöldtározók építése mellett pedig kezelni, üzemeltetni kellene a patakot, rendben tartani, a közmű átvezetéseket kiváltani, és a Kártya utcai szakaszon egy pengefalat építeni, inkább csak megnyugtatás végett,
Kőérberek átalakítása előtt természetes zöldtározóként működött, mert egy mély fekvésű terület, amit délkeleti oldalán a Balatoni út határol. Ezen a medencén keresztül kanyargott a Hosszúréti-patak. A víz tovahaladását a Balatoni út alatti áteresz biztosította és biztosítja ma is, korlátozva az áthaladó víz mennyiségét. Ezért nagy vizek idején a patak kiöntött medréből és elöntötte a szomszédos területeket, megtöltve a természetes medencét, melyet soha nem műveltek. Rózsavölgyet korábban ezért nem öntötte el soha árvíz, mert a patak Kőérberek területén öntött ki.
A tavak helyén-az eredeti tervek alapján- a villamos sínekkel párhuzamos gát építésével zöld tározót kellett volna létesíteni, megnövelendő a medence tározó kapacitását. Helyette látvány tóként egy tórendszert építettek, melyben az egyes tavak üzemi vízszintje eltérő és a tavak egymástól kereszt gáttal vannak elválasztva, melyen a víz teljes hosszon keresztül bukik. A gátkorona emelésével több víz marad a tavakban, ezért a medence szabad tározókapacitása csökken. Minél magasabb a tavak vízszintje, annál kevesebb a szabad tározó kapacitása a medencének.
Fímesek jártak (tegnap?) a Péter Pál kápolnánál, eltűnt a régi temető kiskapuja.
A másik kaput jó régen leláncoltam, nem tudták elvinni. A hely, a telek alkalmas arra, hogy itt egy kicsi szabadtéri teátrumot lehessen csinálni, és még játszótér is elférne.
A magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos mérkőzését játszotta.
A csapat kapitánya Hajós Alfréd, olimpiai bajnok úszó volt. 1902. 10. 12. - 110 éve
"Aztán eljött a nagy nap: a magyar labdarúgó-válogatott 1902. október 12-én lejátszotta első hivatalos, nemzetek közötti mérkőzését. A helyszín Bécs volt, az ellenfél az osztrák válogatott, amelynek szintén ez volt az első hivatalos nemzetközi találkozója (a korábbi, svájci fellépés nem számít annak, mert kölcsön-angolokkal álltak ki). Ha hinni lehet a hivatalos adatoknak, ez volt az első válogatott labdarúgó-mérkőzés nem brit csapatok részvételével. A krónikáshonlapon a válogatott mérkőzései között, de Bécs és Budapest csapatnevekkel találtuk meg a meccs „jegyzőkönyvét”, ez szimplán azért volt, mert Wien és Budapest csapatnevekkel csaptak össze a felek a Wiener Athletiksport Club (WAC), ma tenisz- és szabadidőközpontként funkcionáló, a 2008-as Eb-döntő helyszínéhez igen közeli létesítményében.
Gillemot kezdőjében – bal oldali támadó középpályásként – megint csak ott volt Hajós Alfréd, az általunk megtalált kezdő tizenegy a következőképpen állt össze:
Bádonyi Gyula (BTC) – Berán József (Ferencváros), Grabowitz Emil (Postás SE) – Koltai-Kolhanek József (Ferencváros), Pozsonyi Imre (MUE Bp.), Bayer Jenő (MAC Bp.) – Buda István (BTC), Steiner Bertalan (33 FC Budapest), Hajós-Guttmann Alfréd (BTC) (c), Oláh Károly (BSC) – Pokorny József (Ferencváros)
(Az osztrák kezdő: Nauss – Wachuda, Eipel – Hüttl, Blässy, Mössmer – Viesner, Huber, Stundicka, Taurer – Schrammel)
A magyar válogatott tizenegy kezdőjátékosát hét egyesületből rakták össze, míg a hazaiaknál heten is a WAC-nál szerepeltek, így a találkozó 500 nézőjének talán nem is okozott meglepetést, hogy szeretett aranylábúik a 10. percben már 2:0-ra vezetnek a szedett-vedett magyar csapat ellen. Ötig aztán meg sem álltak a „sógorok”, Jan Studnicka mesterhármast ért el (sajnos nem maradt fenn, hogy mely percekben rúgta), a feljegyzések szerint ráadásul a mieink végig igen durván játszottak. A találkozó utáni díszvacsorán azért megegyezett a két csapatvezetés arról, hogy évente kétszer összecsapnak majd. A mérkőzésről egyébként Hajós Alfréd a Sport Világ lapban részletes elemzést jelentetett meg, egyértelműen az összeszokatlanság számlájára írva a csúfos vereséget, de megjegyezve, hogy egyénileg igen sok a jó labdarúgónk.
A félidőben egyébként nagy valószínűséggel 2:0-s vagy 3:0-s vesztésre álltunk: a kettőre merészel utalni az, hogy két első félidei gól jegyzőkönyvezése pontosan megvan, a második félidő azonban homályos (a monarchián belül túl nagy visszhangot ki sem váltott az előzőleg Bécs–Budapest feliratokkal reklámozott, a komolytalanság vélelme miatt négy remek magyart nélkülöző meccs). Az IFFHS.de, vagyis a foci statisztikáival foglalkozó nemzetközi honlap 3:0-s félidőt ír, igaz Grabowitz Emil nevét szimpla v-vel írják." /Forrás: MNO/
"Pokorny József, Pogány(Budapest,1882. július 17. – Budapest, 1955. március 17.) válogatott labdarúgó, középcsatár. A Ferencváros első bajnoki gólkirálya volt. 1925-benBudatétény városának adományozta telkét, ahol a kialakított sporttelepen 1925-ben megalakult a Budatétény SE. A sporttelep ma Pokorny József nevét viseli." /W/
Az az ár a Tóvárosból jött a villamossíneken keresztül. A minimális tározókapacitást a tó üzemeltetője tovább csökkentette a második gátkorona megemelésével és az alsó tó kifolyón lévő halrácsának fóliával történő takarásával.
A XI. kerületi szakasz még mindig nincs kész. Zegzug által feltett képen jól látható, hogy a meder feletti gázvezetéket felújították, de nem bujtatták a meder alá. Ez érthetetlen, mert a csatlakozó szakaszt is felújították a villamos pálya túloldaláig préselési technikával. A XXII. kerületi szakaszon egyetlen lefolyást akadályozó műtárgyat sem építettek át, vagy távolítottak el.
A vasút alatti áteresz építése a negyedik vágány nyomvonalában megkezdődött. A munkák alakulásából úgy tűnik, a meglévő 3 vágány alatti áteresz most nem kerül felbővítésre a Fórumon tett ígéret ellenére, noha az áteresz már 2000-ben sem felelt meg az előírásoknak, megtűrt kategóriában volt.
Tévedsz! Én csak akkor "rugózok", ha olyasmivel traktálsz bennünket -néha fondorlatos módon- ami Téged esetleg foglalkoztat, de a jelen fórumhoz semmi köze sincsen. Xanaxal nem élek, nem is ismerem.
Oberding-féle vendéglő, a háború után orvosi rendelő, működött benne óvoda, a vége felé MDF székház.
