Szia Kmarci!
1. tapasztalatok:
Kb. 15 éve a Budai Fotó és Filmklubban Pákozdi József otthoni Ciba kidolgozásról szóló előadásán felbuzdulva magam is végigjártam a stációkat a Cibachrome - P30 P otthoni készlettel. A dolog igen egyszerűnek tűnik, de halkan megjegyezném, hogy az első használható 20X25-ös képem önköltsége akkoriban(!) kb. 10 000 Ft volt...
Ennyire jött ki az elpocsékolt papír és vegyszer költsége, mire sikerült kézben tartható, tervezhető szinten megismernem az eljárást. Ráadásul már volt temperált körülményeket biztosító JOBO hívógépem, amiben ellenőrzött körülmények között zárt tankban lehetett lehívni a píprokat, ez 5-10X stabilabb eredményt ad, mint a tálhívás. Akkoriban kb. 1500 Ft/m2 áron megúszható volt a tükörfényes papír+vegyszer beszerzése.
2. Anyagi vonzatok ma:
Ma forrástól függően netto 7500-9000 Ft-ba kerül 1 m2 papír, kb. 2000-2800 Ft-ba 1 liter vegyszer, ami kb. 0,6 m2 lehívásához elegendő. Ebből egy A4-es csupasz önköltsége netto 650-820 Ft közé esik, de figyelembe kell venni az elérhető kihozatalt, ami tálhívásos környezetben kb. 3-5 papír/kép. A kapott eredmény minőségben még ilyen kihozatal mellet is csak részlegesen éri el a komoly méréstechnikával, ellenőrzött körülményekkel dolgozó hivatalos labor színvonalát. A saját magam, valamint Pákozdi József és Dombóvári Tibor (egy időben ő is otthon Cibázott) tapaszatlatait is figyelembevéve elmondható, hogy sk. made Cibával átlagban 1,5-3X-os áron lehet produkálni a hivatalos labor selejtarányának a 3-10 szeresét (100 otthoni nagyításból jó esetben 10-30 éri el a hivatalos labor minőségi színvonalát). Ma a tények azt mutatják, hogy az otthoni IFOCHROME felhasználók 90%-a, ha erre van szüksége, inkább odaadja a hivatalos labornak, mert anyagilag sokkal jobban jár, és a minőség is elfogadhatóbb, mint sk.
3. Trükkök alkalmazhatósága:
Az ILFOCHROME az általam ismert anyagok közül a legérzékenyebb a különféle mellékjelenségekre, mint pl. swartzchild effektus stb. ezért a trükközés, helyi beavatkozások, kitakarások stb. MINDIG meglátszanak a képen a helyi színegyensúly felbomlásában. Persze ezeket a jelenségeket is el lehet kerülni a nyersanyag karakterisztikáinak pontos ismeretében a másik rávilágítás színeinek kiszámított és megváltoztatott beállításával, de ez hihetetlenül macerás, és megfelelő méréstechnika hiányában tervezhetetlen.
Mindezekkel együtt azt mondom ne add fel, próbáld ki, én is azt tettem 15 éve, ma meg részben ebből élek, a munkám minőségét itt elég sokan ismerik. Ugyanilyen alapon Te is eljuthatsz erre a szintre.
Sok sikert
Képkovács
Remélem nem köveztek meg, hogy a fekete-fehér topicban színes technikáról kérdezek.
A kérdésem a következő:
Van valakinek tapasztalata az Ilfochrome (Cibachrome) direkt dianagyításról? (Otthon, ff-nagyítóval, kézzel, tálban, P30-as technikával)
1. Annyit tudok róla, hogy büdösebb meg mérgezőbb - meg persze jóval macerásabb. Annyira azért nem tűnik vészesnek (...mindenképpen egyszerűbbnek látszik, mint színes negáról nagyítani). És normál fekete-fehér házilaborban csinálható.
2. Az anyagi vonzatait tekintve első durva számítások szerint 400-800 Ft körül jön ki egy 21x30 kép (ez nagyon nyomós érv lenne, tekintve a boltok 3-5000 pénzes képeit)
3. És persze van lehetőség mindenféle trükkre.
...mivel nekem is volt kémiaszigorlatom így tudok különbséget tenni az állandó és változó keménység között még akkor is ha ez inkább aquarisztikai probléma is. Hallottam ioncserélt vízrôl és desztilláltról.
Nem ijedek meg akkor sem ha detergenst hallok, de a filmhívásról max annyit tudok hogy ha megnézem, olyan e mint kell, vagy foltos karcos ect.
Annak idején furcsállottam a sajtlaborban az ajándék bíbort meg az a valamit ami kis kráterszerű cseppalakú bemélyedéseket is az emulzión ami olyan mintha frissen vízpermetet kapott volna.
Jó barátom, túl az elsô néhány ezer tekersc diáján eccer a pultnál ártatlan arcal szóvátette hogy ezek az izék ezek mik lehetnek?
És erre leszúrták, hogy ja, nem kellene esôben nézegetni a diát!
Mit tegyek? Még nem mentem ki az uccára ahol nem esik?
Nem volt válasz! majdnem pontosan így esett, vagy 6- éve és télleg nem kötelezô oda járni!
egyébként én inkább csak a calgonit-ig jutok, mer' a mosógépembe nem köll, hisz itt lágyvíz van :-)
bocs de dapára kár egy szót is pazarolni. ill OFF egy pár szóra
ha a dapa járt volna iskolába tudhatna egy-2 dolgot amit illene tudni ha már egyszer-2x közbekotyog
pl azt is hogy hanemszóltálvolna bölcsmaradtálvolna
a csepptelenítőt a kevésbé hozzáértők(mint pl. én is) detergensnek hívják (így tanították a TTK-n vegyész szakon)
a víz felületi feszültségét módosítja- de hogy jön ide a vízkeménység? amúgy mindkettőt lehet mérni. másképp: csekkolni
kérdezd csak meg az asszonyt mosogatószert (főleg detergenst tartalmaz) miért használ? hogy cseppmentesen száradjon meg a tányérod? vízlágyításra meg nem a calgont reklámozzák?
úgy látszik a dapa agyáig még a reklámok sem érnek el
azt is rosszul tudja hogy a megrendelő nem feltétlenül tartozik a csekkolók közé
azt meg pláne nem tudja hogy mit lehet és mit nem. de jobb helyeken ezt a rosszindulatot rövid úton elintézik.
a dapa semmit nem tud rólam a nevemen kívül így azt sem tudja hol és mit tanultam és mit tudok és mit nem , de ezt az örömöt meghagyom neki
kicsit sokat enged meg magának - mondhatja egy bolti alkalmazott a vevőnek hogy nem kötelező odamenni?
Miért hibáztál volna ?
Tudomány :Polster&Polster: Fotolabor zsebkönyv, 108-110.oldal
Korreláció : Csepptelenitő alkamazásával.Ez(ek)olyan anyagokat tartalmaznak amik lágyitják a vízet,segitik a száradást. Az igazán elegáns megoldás az lenne, ha az emberfia mérne egy vízkeménységet és a csepptelenitő összetevőinek ismeretében osztana,szorozna, adagolna. De ezeket sajnos senki orrára nem kötik, igy marad az előírások betartása első nekifutásra. Aztán a tapasztalat szerint változik az adagolás.
A teljesség kedvéért azért még megjegyezném, hogy a Kodak szerint minden technológiának meg van a maga csepptelenitője. Szintén tapasztalat de van átjárás:-)
dapa
Természetsen megint nagyot hibádztam, nálam sem átfojó desztvízben mosódik a dia, henm a kimosott dia van bidesztvízben öblítve...
Menjek a mea culpába vagy beéritek ennyivel :-)
Minednesetre a vcentirfugánál még a leg?sibb cseptelenítés is 1000x jobb!
Eke
mielőtt még a dapa forradalmasíccsa a zemulziótekknikát, meksúgom hogy a cserzettség meg a cserzés az 2 külömböző dolog.(fogod?) mega zselatin duzzadása aza harmadik. (vetted?)
demivana kúlabba.
assziszi a dapa mijóta kiszűrik a kavicsokat a vízból hogy rá nem vonatkozika saját jelmondata:
ne menny setét uccába ha nem kötelező.
nade eke neked tán nema zE3 a favoritod?
tuttad aszt hogy job heleken másképp híjják a sárga mega ződ diákat?
te egy sárgával állszle miközbe te ződ vagy?
"...a mészsóknak az emulziós oldalon nagyon komoly cserző szerepük is van. "
Ebben mennyi a tudomány? És ha ez nem csak "tapasztalat" hanem elôírás akkor kíváncsian várom, hogy a használt vizek keménysége milyen korrelációt mutat a dialaborok panaszmentességével?
szvsz a diáim hívásánál használt bidesztvíz okán elmaradó felületi foltosodást soha nem hiányoltam. Hibáztam?
Eke
Nem egymásnak esés volt csak beszélgetés föleg a beszerzési helyekről:-)
Az "áradat" most jön !
A patikában 2 kg Aqua destillataért annyit kérnek mint 1 köbméter sima csapvízért a vízmüvek. Mivel abszolut egyszerhasználatos anyagról van szó elég érdekes a használat költségvonzata.
Természetesen ha a megrendelő kifizeti akkor nincs gond.
Na most mivel a vízfoltok az öblitő vízből kiváló mészsókból erednek, teljesen logikus lenne a desztvíz alkalmazása. De ugyanezeknek a mészsóknak az emulziós oldalon nagyon komoly cserző szerepük is van.
Miután a kevés kevés, a sok meg sok, a különféle csepptelenítő anyagoknak az a feladatuk, hogy valamiféle optimális hatást nyújtsanak.
dapa
Micsoda áradatot gerjesztettem. :-) Azért teljesen ne essetek egymásnak. Ezek szerint hülye tanácsot adtam tovább? Bocs. Sajnos a hétvégén nem tudtam kipróbálni, de lehet, hogy nem is baj?!
FF film szárításnál én pl. desztvizet vagy pár csepp mosogatószerrel vegyített sima vizet használok...lehúzom, aztán súllyal kiakasztom a "pormentes" fürdőszobámba...eddig bevált
tudod én nem vagyok desztvíz vásárló, én csak azt válogatom meg, hogy hol hívják a diáimat. Ott meg ez a technológia. Mit tegyek, vigyem Dapához, vagy a sajtlaborb? :-))
Eke
bocsesz de a diáim bidesztillált vízben (kétszer dessztillált, nincs benne a "rézeleje") mosódnak. Igaz soha nem is kell mentegetôznöm a foltok miatt.
Nagyobb laborokban, kuatóintézetekben beszerezhetô...
amivel meg hírbehozol azt Te hoztad szóba!
Éhes disznó... :-)
...kénytelen vagyok jelezni, hogy itten az elôttem szólónak nagy igazsága vagyon..
a centrifugát meg lehetôleg valami nem exponált vagy selejt filmen próbáld ki, kár lenne ha a jó képeidet tennéd tönkre, van olyan ismert fotós akinek egy nagyon jó anyagából 1 kocka maradt meg (az sérült legkevésbé) mert áldozatul esett a cseptelenítés eme ÖKÖR módjának. Maradjon meg a zokniknak a centrifuga!
A laborok karcaitól meg mentsen meg benneteket az Isten, mert ebben a tekintetben az eget lehazudják, csak akkor vannak bajban, hogyha az exponálatlan filmeken is produkálják a hibákat. Ilyenkor persze már eleve szar volt a film. Ugye??
amúgy próbáta vmelikőtök a legeccerűbb megódást: CSEPPMENTES VÍZbe kő áztatni a filmet.
a zegyik variáns:
a cseppmentes vizet úgy híjják a bótokba hogy igazi desztillált víz-
-nem ioncserélt, nem pí,etc....
ne skót disztillátumot használjatok, az másra való...
lekközelebb ne OFFojj dapa , nem áll jól a szénád
:)
ennél már csak a JOBO (vagy Paterson?) profi csepplehúzó csipesze volt nagyszerűbb. kezelés után ki lehetett dobni az összecsíkozott filmet a kukába. (emulziós oldalon nekem sosem látszott száradásnyom, ezért nem is kellett rostokat itatni beléje)
Az ilyen "jó" tanácsok esetében csak az jut az eszembe, hogy ha valaki egyszót is szól bármelyik fotolaborra -karc, vegyszerfolt stb.- azt tökönszúrom.
Nem viccölök !!
Hogy 600 literre való koncentrátumot nem vesz meg egy egyszerű ember azt aláírom.
De vannak egyszerübb dolgok is.
Mondjuk egy kávéskanál mosogatószer max. 2 liter vízben oldva. Pormentes helyen (fürdőszoba) lógatva szárítva. Ennyi.
A centrifuga leviszi a víz egyrészét, pont annyit, hogy a maradék még véletlenül se tudjon lefolyni, de be(meg)száradva ott marad a helye.
A papíralapú törlés talán segithet a hordozó oldalon,de a rostok primán beletudnak száradni az emulzióba.
dapa
1./ nem tudsz kettőt úgy beletenni, hogy az indulásnál is a helyükön maradjanak.
ha egy törölközőt is beleteszel a gépbe, nem röpköd benne a guriga.
2./ egyszerűbb módszer: a már kilógatott film hátoldalán egy papírzsepit (vagy puha WC-papírt:) végig kell húzni, hogy beszívja a vízcseppeket (ezek rászáradásából lesz a sókicsapódás). szerencsére az emulziós oldal valamiért nem érzékeny erre, így ott nem kell babrálni és összecsíkozni
