Szreintem volt gazdaságpolitikájuk. Tisztában voltak vele, hogy annyit költeni nem lehet, amennyit ígértek. Az volt a stratégia, hogy ócsítani kell. Nagyon nagy arcraesés volt, hogy a jegybank meg a piacok együttes erővel nem hagytak ócsítani. Most viszont meg már muszáj és még többet, mint korábban gondolták.
ez az, leterhelni a rabszolgahadat, ne legyen ideje a fejét törni a szemétségeken. csakhogy egyvalamire rákefélnek (mint a nyolcvanas években is) a rabszolgahad rohadtul kevéssé termelékeny, ahhoz, hogy legyen miből rabolni, a kreativ energiáknak legalább egy részét fel kell szabadítani, ez a kommunizmus és a "kommunisták" nagy dilemmája...
Érdekes. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy jelen pillanatban a puszta túlélés a cél. Márminthogy nekik, mert az nem nagyon érdekli őket, hogy mások hogy élik túl. A spájzfeltöltés úgy néz ki, hogy a hiány lesz kevesebb, nem a kolbász több.
2001-ben még igy volt...
most valahogy a 23% AFA lett az eurokonform :(
Korovioff válasz erre | adatok | e-mail 2001-11-27 18:40:48 (25)
Hátha lesz még ebbol a beszélgetésbol valami.
A pnzügyminiszter tegnap azt mondta, hogy a kétéves költségvetés kifutásáig változatlanok maradnak az adók, 2003-tól azónban már lehet újra adócsükkentésrül gondolkodni. Beszélt arról, hogy az ÁFA jellemzo kulcsát az azután következo idoszakban 25 %-ról az EU-ban jellemzo 16-18 %-os szintre lehet majd csökkenteni.
Azt mondta, a kormány el fog gondolkodni az szja-kulcsok számának egyre csökkentésén, és a kulcs leszállításáról a mai legmagasabb kulcs szintjérol. Meg azt is mondta, hogy a vállalkozások beruházási célú forrásfelhalmozására adókedvezményt célszeru adni.
Nyugalom. A jövő évi adóemelések célja, hogy legyen miből csökkenteni 2006-ra. Fel kell tölteni a spájzot, hogy később lehessen belőle osztogatni.
A kormány kijelentett célja a 2006-os választások megnyerése. Nem csoda, ha a társadalompolitikáját ennek megfelelően és ennek alárendelve alakítja ki.
Szerintem, az adórendszer és az adópolitika, amellett, hogy biztosítja az állami költségvetés forrásait az állami feladatokhoz, egyben orientáló is kellene, hogy legyen. Ez valami olyasmit jelent, hogy az adópolitikába, az állam prioritásokat épít be. Ezek a priorítások mondják meg az adóalanynak, hogy mit érdemes csinálni, és mit nem. Sajnos nálunk, a nagyon rossz adópolitika miat, az adózóknál úgy jön le, hogy "mindegy mit csinálsz, de titkold el minél nagyobb részét a jövedelmednek". Az elvonások mértékét tekintve, igaza is van minden adózónak.(fűnyírás)
Azt vártam, ettől a kormányzattól, hogy oly módon alakítja ki az adópolitikát, hogy minél alacsonyabb kulcsok mellett a lehető legszélesebb adóalapra veti ki. Mely széles adóalap azt jelentené, hogy kevés, vagy elméleti esetben, semmilyen kivétel, azaz adókedvezmény ne legyen. De nálam az piszkosul nem működik, hogy a kedvezmények eltörlése mellett, adókulcsot emelünk és új adótnemeket vezetünk be. Ez valami nagyon rövidtávú pánikreakciós elvonást jelent, és ennek nagyon megisszuk a levét, hamarosan.
Körülöttünk gyakorlatilag, minden EU-belépő ország, egyszerűsíti az adórendszert, csökkenti a kulcsokat, adónemeket töröl el, a versenyképesség és a tőkevonzás növelése érdekében. Mi pont az ellenkezőjét tesszük. Miért??
Pontosan azt a csoportot sújtja leginkább, amelyik legtöbbet tesz a társadalomért, plusz a kifejezetten alacsony jövedelműeket. A képbe beletartoznak azok az ígéretek, amelyek a "rászorulók"-nak szólnak. Ingyenes óvodai étkeztetés, tankönyv (bár ezt nem a szocik találták ki, csak felhasználják) stb. Ez az adópolitika arra épít, hogy a legszegényebb, részben segélyekből élő rétegekhez viszonyít, ehhez közelíti az ún. középosztályt. Nem önállóan gondolkodó, (gazdasági) értékeket teremtő polgárság kell, hanem egy napi megélhetési harcban lefáradt, terelhető massza, amelyet sakkban lehet tartani a "rászorulók"-nak járó juttatásokkal.
Nekem az egyik legaggasztóbbnak az tűnik, hogy elvileg létezhet egy csoport, akiket a változások teljes mértékben padlóra küldhetnek. És nem tudom, mekkora ez a csoport.
Mondjuk, aki hosszú távra tervezett, átlagjövedelemmel rendelkezik, és jelentős nagyságú lakáshitelt törleszt. A számára nő az adóelvonás, megszűnik a hitel adókedvezménye, ráadásul az áfaváltozások megemelik az alapvető termékek és szolgáltatások árát.
Persze, az átlagnál alacsonyabb jövedelműek számára ennyi egybeesésnél sokkal kevesebb is elég egy derekas megszuttyongatáshoz.
Előzetesen nekem annyi látszik, hogy a szocialista adópolitika megsanyargatja az alacsony jövedelműeket és az otthonteremtőket, de azért még sokat finomíthatunk a képen.
Mondjuk nem igazán kedvez azoknak sem, akik nem bankbetétben takarítanak meg, vagy azoknak, akik magánnyugdíjpénztárakban teremtenek hosszútávú finanszírozást a gazdaságnak, másképpen gondoskodnak a jövőjükről.
No, vajon? Lefelé szintezés, újfent. Ha hülyék vagyunk ahhoz, hogy csináljunk egy kreatív, esélynövelő gazdaságpolitikát, akkor vegyük el azoktól is a lehetőségeket, akiknek eddig volt. Kussoljon mindenki a béka ülepe alatt, és örüljön, ha lökünk neki valamit.
Elnézést a szokottnál érdesebb stílusért, de lassan kezd tele lenni a hócipőm. Kíváncsi vagyok, mikor kerül sor a családi adókedvezményre, és hogyan fogják beadni, hogy ez így igazságos.
"Az adóemelések révén mindenesetre egy átlagos család havi jövedelme minden további nélkül csökkenhet 25-30 ezer forinttal, kiadásai viszont valószínűleg hasonló nagyságrendben nőnek majd az áfaváltozások nyomán."
Érdekes a táblázat is a különböző jövedelmi kategóriák nettó bérváltozásairól jövőre - sajnos az internetes véáltozatban ez nincs benne.
Milyen társadalomkép rajzolódik ki a szocialisták adópolitikájából?
Hátha lesz még ebbol a beszélgetésbol valami.
A pnzügyminiszter tegnap azt mondta, hogy a kétéves költségvetés kifutásáig változatlanok maradnak az adók, 2003-tól azónban már lehet újra adócsükkentésrül gondolkodni. Beszélt arról, hogy az ÁFA jellemzo kulcsát az azután következo idoszakban 25 %-ról az EU-ban jellemzo 16-18 %-os szintre lehet majd csökkenteni.
Azt mondta, a kormány el fog gondolkodni az szja-kulcsok számának egyre csökkentésén, és a kulcs leszállításáról a mai legmagasabb kulcs szintjérol. Meg azt is mondta, hogy a vállalkozások beruházási célú forrásfelhalmozására adókedvezményt célszeru adni.
Nem Pokorni kidobolóembere vagyok, csak gondoltam, ha esetleg összegyujtjük, pontosan ki mit mond az adókról, elbeszélgethetünk errol a témáról, ami valójában a lényeg. Eltéroen attól, ki lo kire és mivel.
Pokorni azt mondja, hogy a szüloknek adandó adókedvezmény tíz év alatt elérheti az adó 15 %-át. Ez már jelentos összeg lehet, pláne, ha valaki több gyereket is felnevel.
Nem o mondta, az EU regionális fejlesztési fobiztosát idézte, aki kb két hete járt itt. Persze nem ilyen egyszeru a dolog, az egyes adófajtákat is érdemes volna összehasonlítani az EU-ban megszokott szintekkel.
Pokorni ma azt mondta, az áfa felso, 25 %-os kulcs évi 1.2 százalékponttal csökkentheto lesz a következo pár évben. Gondoltam, felhozom ezzel a topikot.
Kedves Elso Polgár,
szerintem nem utópia. Ezzel az észrevehetoen liberális alapvetéssel majdnem teljesen egyetértek, lábjegyzetben hozzátéve, hogy mindabban, amit leírtál, látok egy-két önellentmondást.
Az egyik, hogy -- következetesen ragaszkodva a liberális gazdasági alapvetésekhez --, azt mondod, azt szeretnéd, ha az állam súlytalan és szinte észrevehetetlen maradna a gazdaságban.
Az egyik hozzáfuznivalóm, hogy ez engem az amerikai gazdasági modellre emlékeztet - a gazdaságban az amerikaiak sokkal liberálisabbak, mint az európaiak. (Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Európa számára nem jelent dilemmát, milyen mértékben és területeken kellene efelé a modell felé mozdulniuk.)
A másik, hogy bizonyos tekintetben mi közelebb állunk az amerikai modellhez, mint az európaihoz, neveztesen nálunk már náhány százalékponttal kisebb az állami újraelosztási - tehát (témánál vagyunk) az adózási mérték -, mint általában Nyugat-Európában. A tapasztalat egyébként tudtommal az, hogy a felzárkózó EU-tagok esetében is kisebb volt, és ma is kisebb az újraelosztás, mint a fejlett tagállamokban.
Még egy észrevételem volna: érdemes volna megfontolni egy kérdést. Ahhoz, hogy eljussunk az általad felvázolt szerkezeti modellhez - ami az állam súlytalanná válását is tartalmazza - nincs-e szükség átmenetileg nagyobb állami szerepvállalásra. Nem lehetséges-e, hogy egy gyökeres szerkezetátalakítás igényli az állam szerepvállalását?
