Ha úgy gondolod, hogy két hozzászólásod szerves egységet képez, akkor légyszíves legközelebb jelezd, hogy megfelelően tudjam hivatkozni. Így kénytelen vagyok az (egyébként szó szerint átmásolt) hsz-edet külön egységként kezelni.
De persze egy nyelvtani magyarázatot és egy véleményt még ebben az esetben sem biztos, hogy összekevernék...
Az, hogy Árpád-sáv vagy árpádsáv az alapalak, lényegében konvenció (tulajdonképpen pusztán azt fejezi ki, mennyiben kötődik direktben a sáv Árpád-házi Árpádhoz, vö. Mária-arcú, de máriaüveg, ádámkosztüm, ádámcsutka). A konvenció igazából a szótári hagyományon múlik, ilyen azonban nem nagyon van. Egyetlen szótárban találni adatot, az Osiris Helyesírásban, és ott az általam már idézett alak szerepel.
> Az egyetemi tanárság nem pusztán cím, hanem beosztás; és mint ilyen a közalkalmazotti bértábla alapján magasabb fizetés tartozik hozzá.
Ez a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény szerint (ld. 2005. évi CXXXIX. tv. 86. § [5] bek.) nem egészen így van. Akit egyszer a köztársasági elnök egyetemi tanárrá (vagy a miniszterelnök főiskolai tanárrá) kinevezett, az ezt a címet mindaddig használhatja, amíg őt az államfő (ill. a kormányfő) a törvényben meghatározott okok alapján (pl. a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte) fel nem menti,
tehát attól függetlenül, hogy aktuálisan alkalmazza-e őt professzorként egy konkrét felsőoktatási intézmény vagy sem. A professzori cím tehát létezhetik konkrét beosztás, fizetés nélkül is (fordítva azonban ez nem lehetséges).
Egyébként ha egy egyetemnek nincs pénze arra, hogy egy professzort egyetemi tanári beosztásban alkalmazzon, akkor nem az az egyetlen megoldás, hogy felveszi (teljesállású) docensnek, hanem felveheti részmunkaidős egyetemi tanárnak is. Az előbbi, lokális degradációval járó megoldás is életszerű azonban (sőt ezt a törvény expressis verbis lehetővé is teszi, ld. 90. § [2] bek.), mert az intézményi autonómia révén lehetséges, hogy az a személy, aki egy bizonyos hazai egyetemen az intézményi szabályzat szerint megfelel az egyetemi tanári követelményeknek, egy másik hazai egyetemen csak a docensi követelményszintet üti meg.
Hát, azért én nem állítanám bizonyosan, hogy ugyanúgy hallatszik a lesz és a rossz. Ebből szerintem csak annyi áll, hogy izolált helyzetben sokan hosszan ejtik a a lesz szót, sokan viszont nem, ezzel szemben a rossz-t normális esetben soha nem ejti senki röviden.
Továbblépve, ha a lesz nem önmagában áll, hanem akár toldalékolva, akár szövegbe foglalva fordul elő, akkor már aligha ejti valaki is hosszan. A *lessz még elkézelhető , de a *lesszünk, *lesznek, *lessz fácán már aligha adatolható, ugyanakkor a rosszall, rossznak, rossz fácán természetesek.
Azt hiszem, a fentiek elegendőek annak bizonyítására, hogy a két szó ejtése nem analóg.
Már hogyne lenne?! Az egyetemi tanárság nem pusztán cím, hanem beosztás; és mint ilyen a közalkalmazotti bértábla alapján magasabb fizetés tartozik hozzá. Az, hogy például tévéműsorokban mit írnak a neve alá, tökmindegy.
rumci, azt hiszem, valamit elkevertél. Itt arról van szó, hogy az illető, bár Budapesten docensi beosztásban dolgozik, használhatja az egyetemi tanári címet. Ennek semmi köze a bérkerethez.
Ezt azért tartom valószínűtlennek, mert a bérkeretet ilyenkor a budapesti intézménynek kell biztosítania, márpedig nem lehet arra kényszeríteni egyetlen intézményt se, hogy az akarata ellenére feljebb soroljon bárkit is. Arról nem beszélve, hogy tudok több emberről, aki két intézményben is dolgozott, és más beosztásban.