Motoros cikk az index.hu-n (totalbike): a nyomaték....Newton-méteres...
Népszabiban láttam még egy nagyon vad különírós hibát, de már túl fásult vagyok ezekhez, hogy beírjam, amióta láttam a MH (army-hu) Toborzó Iroda feliratát az Alkotás úton.
Népszabadság, Hétvége melléklet: interjú a Mindentudás Egyeteme sorozatban: "tönkre mehetnek". (http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=175881&DocID=149438#149438) Ez típushiba az index.hu-n is, de a napisajtóban különösen bántó.
Köszi, ha nem baj, akkor írogatok, el is kezdem eggyel ami nagyon csípi a szememet, és típushibának tartom ma a közírásban, és ez az egybeírás-különírás fantasztikus dilemmája.
Egyébként nagyon nagy a tanácstalanság az összetett szavak írásmódját illetően és erre még egy lapáttal rátesz az írott és elektronikus újságírás is, az index.hu-n pl. a sportrovatot lehet figyelni, de megdöbbenésemre pl. a Népszabadság címoldalán is találtam a minap egy hasonló hibát (azt hiszem egybeírandó összetett szó volt különírva).
Írogathatom a helyesírási hibákat, amiket a mai szép közírásban felfedezek, vagy nyissak inkább erre egy új topicot? Az a baj, hogy olyan szinten frusztrál ez a színvonal, hogy ki kell néha írnom magamból, viszont nem akarom floodolni sem a topicot. :-)
Jó lenne, ha a hivatásos nyelvészek a vitáikat nem itt, hanem a szaksajtóban folytatnák.
Ha mégis idemerészkednének, akkor a laikusok által felvetett kérdesekre a laikusok által is érthető módon szóljanak hozzá
A nyelvi kompetencia a beszélő (implicit) nyelvi tudását jelenti, amelyet arra használ, hogy jól formált mondatokat hozzon létre, illetve ilyeneket megértsen. A fogalom Noam Chomskyhoz köthető, a saussure-i langue fogalmával hozható összefüggésbe. Ellentéte a parole-lal összefüggésbe hozható performancia.
A beszélőközösség virtuális összkompetenciáján azt értettem, ami az egyes beszélők kompetenciájából (hiszen ezek mind-mind különböznek) társadalmi érvényű.
Megnéztem az általad megadott szerzőket a nagyszótári korpuszban, hogy az „úgy” és a „tűnik” egymás közelében milyen mondatokban fordul elő. Két ilyet találtam:
Mikszáth Kálmán: Az én első principálisom (1883): „jobb lesz, ha úgy tûnik fel, mintha fokozatosan magamtól hagynék alább az érdeklõdéssel”.
Móricz Zsigmond: Lélekjelenlét (1922): „ebben a pillanatban úgy tûnik fel nekem, mintha az emberiségnek hallatlanul megjavult volna a sorsa”.
Tekintsük végül a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.) két szócikkét (a szócikkek az 1972-es, első és a 2003-as, második kiadásban egyformák):
feltűnik tn ige 1. Hirtelen láthatóvá válik, előtűnik. 2. Magára vonja a figyelmet. ~t neki a zaj.3. Vmi(lyen)nek látszik. Úgy tűnt fel neki, hogy… tűnik tn ige 1. Fokozatosan v. észrevétlenül eltűnik. A ködbe ~ik; hova ~tél?2.sajtó: Vmi(lyen)nek ~ik: annak, olyannak látszik, mutatkozik; úgy v. kiv: olybá ~ik: (vkinek) úgy látszik, rémlik. 3.Szemébe ~ik vmi: észreveszi, feltűnik neki. | irod: Eszébe ~ik: e{szébe} jut, ötlik. [?]
Látható, hogy ez a szótár – szemben az értelmező szótárral – már nem helyteleníti a tűnik ilyetén használatát, de még mindig a feltűniket tekinti általánosabbnak, hiszen annak 3. jelentésében nem használ (megszorító jellegű) minősítést, míg a tűnik 2. jelentését sajtónyelvinek tekinti. Szóval továbbra sem értem, ez miképp támasztja alá az álláspontodat.
A nyelvi kompetencia a beszélő (implicit) nyelvi tudását jelenti, amelyet arra használ, hogy jól formált mondatokat hozzon létre, illetve ilyeneket megértsen. A fogalom Noam Chomskyhoz köthető, a saussure-i langue fogalmával hozható összefüggésbe. Ellentéte a parole-lal összefüggésbe hozható performancia.
A beszélőközösség virtuális összkompetenciáján azt értettem, ami az egyes beszélők kompetenciájából (hiszen ezek mind-mind különböznek) társadalmi érvényű.
Megnéztem az általad megadott szerzőket a nagyszótári korpuszban, hogy az „úgy” és a „tűnik” egymás közelében milyen mondatokban fordul elő. Két ilyet találtam:
Mikszáth Kálmán: Az én első principálisom (1883): „jobb lesz, ha úgy tûnik fel, mintha fokozatosan magamtól hagynék alább az érdeklõdéssel”.
Móricz Zsigmond: Lélekjelenlét (1922): „ebben a pillanatban úgy tûnik fel nekem, mintha az emberiségnek hallatlanul megjavult volna a sorsa”.
Tekintsük végül a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.) két szócikkét (a szócikkek az 1972-es, első és a 2003-as, második kiadásban egyformák):
feltűnik tn ige 1. Hirtelen láthatóvá válik, előtűnik. 2. Magára vonja a figyelmet. ~t neki a zaj.3. Vmi(lyen)nek látszik. Úgy tűnt fel neki, hogy… tűnik tn ige 1. Fokozatosan v. észrevétlenül eltűnik. A ködbe ~ik; hova ~tél?2.sajtó: Vmi(lyen)nek ~ik: annak, olyannak látszik, mutatkozik; úgy v. kiv: olybá ~ik: (vkinek) úgy látszik, rémlik. 3.Szemébe ~ik vmi: észreveszi, feltűnik neki. | irod: Eszébe ~ik: e{szébe} jut, ötlik. [?]
Látható, hogy ez a szótár – szemben az értelmező szótárral – már nem helyteleníti a tűnik ilyetén használatát, de még mindig a feltűniket tekinti általánosabbnak, hiszen annak 3. jelentésében nem használ (megszorító jellegű) minősítést, míg a tűnik 2. jelentését sajtónyelvinek tekinti. Szóval továbbra sem értem, ez miképp támasztja alá az álláspontodat.
Nos, én nem vagyok sem újsáríró, sem szótárszerkesztő.
Ráadásul azt sem tudom, hogy az én nyelvi kompetenciám, hogy viszonyul a beszélőközösség virtuális összkompetenciájához.
Sőt, azt sem tudom, hogy e fogalmak mit jelentenek.
Én csak egyszerű "nyelvhasználó" vagyok aki, hogy beszélni a szüleitől tanult, aztán végigolvasott egy csomó nagy magyar írót, Jókaitól, Aranyon, Mikszáthon, Móriczon. Kosztolányin, Mórán stb. keresztül a maiakig, és e nyelvi "kiképzés" alapján tartja a "tűnik" használatát helyesnek a "feltűnik" helyett a "látszik" értelemben.
Egyébként én az Értelmező Kéziszótárt használom, és az ottani két szócikk (feltűnik, tűnik) összevetésével találtam meg véleményem alátámasztását.
:-))))
Vicces, amit írsz. Épp az úgy tűnik formát kárhoztatták régebben a nyelvművelők, mondván, a tűnik azt jelenti, 'szem elől vész', míg a feltűnik 'látszik, mutatkozik'. Ezt tükrözi az értelmező szótár is (úgyhogy nem tudom, miben erősít meg téged), ugyanis a tűnik szócikkben *-gal, tehát helytelenítve fordul elő a 6. jelentésben az úgy tűnik, szinonimaként utalva a feltűnik szócikkére. Természetesen a mai nyelvállapotban az úgy tűnik széles körben el van terjedve, így már a legbigottabb nyelvművelők sem nagyon bántják, de ez még nem ok, hogy az archaikusabb, talán még mindig választékosabb alak támadásnak legyen kitéve.
Az újságírók szótárhasználatához még annyit, hogy szerintem értelmetlen elvárás lenne bárkivel szemben, hogy minden szó kimondása előtt nézze meg az értelmező szótárat. Ráadásul az is lehetséges, hogy a beszélő nyelvi kompetenciája közelebb áll a beszélőközösség virtuális összkompetenciájához, mint a (sokszor még mindig a nyelvhelyességi babonák rabságában vergődő) szótáríróé.
Lehet, hogy nincs igazam, de nagyon bántja a fülemet:
Pl. a pénteki Napkeltében Pallagi F. egy rövid beszélgetésben vagy hármszor is használta az "úgy tűnik fel" kifejezést az "úgy látszik" értelemben.
Szerintem igekötő nélkül kell használni, "úgy tűnik" formában.
Ebben a véleményemben erősít az Értelmező Szótár is.
Úgy tűnik, az újságírók nem használják az ÉSZ-t!
„Ez ellentmond az MNSz. adatának: a fenti nyelvész természetes preferenciái mások voltak.”
Az is elképzelhető (és szerintem jelen esetben erről van szó), hogy a fenti nyelvész természetes preferenciái nagyban ellentmondanak a magyar nyelvhasználók túlnyomó többségének természetes preferenciáitól.
Az MNSz.-ben: Noszvajba : Noszvajra = 0 : 0
A gugliban: Noszvajban : Noszvajon = 7 : 306; Noszvajba : Noszvajra = 3 : 29.
(A három Noszvajba adatból kettő ugyanaz a forrás, a harmadik pedig egy HIX NYELV-es hozzászólás, ugyanezzel a történettel. :-))) )
Nem lehet véletlen, hogy rosszul emlékezel a történetre, és épp fordítva esett meg? Vagy a Bartha Csilla emlékszik rosszul? Bár jól tudjuk, hogy épp a nyelvészek nyelvérzéke bizonytalanodik el a legkönnyebben…
No, és milyen az MNSz. eloszlása a Noszvajban vs. Noszvajon esetén (vagy még inkább: Aradon ~ Aradban). Ez nem csak a pontosság tünete lehet, hanem a tájékozatlanságé is hiperkorrektségé is. (Amely megvan a nyelv más területein is.)
Teszem azt a messziről jött ipsék összekeverték az apatságra és a falura vonatkozó eltérő jelzőket, és teljesen zagyván használták őket. ha ez igaz, akkor ez nem a pontosság miatt van, hanem a tájékozatlanság miatt.
Meg aztán ezek a megnyilatkozások egy személyhez köthetőek-e, avagy sem. Ha nem is, az adott személy keverve használja-e a két formát, vagy kizárólagosan? Ha Pannonhalmával így jár el, akkor a Hősök terével és a többivel hogy?
Parancsolj, az MNSz. pannonhalmai példái: pannonhalmai apátsági templom, pannonhalmai Bencés Gimnázium, pannonhalmai és a budapesti teológiai és tanárképző intézetekben, pannonhalmai főapát, pannonhalmai főapátsághoz, pannonhalmai jubileum, pannonhalmai tanárképzőben. Pannonhalmi persze jóval több van, de kb. ugyanilyen alaptagokkal.
Most már tartom magam ahhoz az ígéretemhez, hogy a vitához nem szólok hozzá.
A legutóbbi példádnál viszont egy dolgot érdemes megvizsgálni, azt, hogy
- a pannonhalmi templom nem az apátságban van-e,
- a pannonhalmai templom pedig nem az apátság alatt elterülő -- és 1965-ig Győrszentmártonnak hívott -- faluban.
Ez esetben ui. a két alak valóban indokolt, mivel tényleges jelentéskülönbség állhat mögöttük. A falu esetén ennek az elnevezésnek nincs múltja, a Pannonhalma alap maga is hivatalos névadás eredménye, így a pannonhalmai ebben a környezetben várható forma.
„Ez egyfajta struccpolitika: nem vizsgáljuk a bonyolultat, csak az egyszerűt.”
Szerintem ez nem struccpolitika, hanem a faktorok szétválogatása, amely elkerülhetetlen a megismerésben. Amúgy teljesen bevett módszer, hogy ha valamit valamilyen okból nem tudok megfigyelni, akkor keresnem kell egy olyan megfigyelhető vizsgálandó tárgyat, amely a vizsgálat szempontjából azonos tulajdonságokat mutat az eredeti elemzendővel.
Nem „ekvivalens az Őrs vezér tere a Hősök tere-vel, mert az egyik alaptagja összetett, a másiké egyszerű.”
A jelen esetben a bővítmény szerkesztettsége nem tűnik relevánsnak, de a problémát az okozza, hogy a titulosos meghatározó tagú közterületnevek csak fakultatíve birtokos személyjeles alaptagúak (tehát tesztelhetetlenek), míg a többes számú meghatározó tagúak kötelezően birtokos személyjelesek.
Foglalkoztam a közelmúltban a birtokos személyjeles közterületnevekkel (in Hajdú Mihály–Keszler Borbála [szerk.]: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára, 707–15), a vizsgálat anyaga: a) a teljes mai budapesti közterületnév-állomány; b) a ma már hatályon kívül levő budapesti utcanevek, eltekintve a régi írásbeliségben csak idegen nyelvű utcanevek későbbi magyar fordításától, nem hagyva figyelmen kívül azokat a hatályon kívüli közterületneveket, amelyek más objektum neveként hatályosak Budapesten; c) Budapest agglomerációjának mai névállománya; d) a jelentősebb magyarországi vidéki városok (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) mai közterületnevei. Sajnos a cikket nem tudom elküldeni, mert miután megírtam, elszállt a rendszerem, s így nekem sincs meg fájlban. A konklúziót azonban idézem:
„a birtokos személyjeles közterületneveknek produktivitás szempontjából két csoportjuk van. Az egyik csoport produktív, ebbe tartoznak a valódi többes számú tulajdonnévi eleműek, melyek minden földrajzi köznévvel teljesen produktívak és kötelezők, az embercsoportot jelölő -ság/-ség képzősek, illetve az igéből vagy melléknévből képzett elvont főnevek, amelyek az út földrajzi köznévvel teljesen produktívak és kötelezől. A másik csoportba tartozók lényegében nem produktívak, csupán megkövült alakokat tartalmaznak; ezek jellemzően titulusosak, szakrálisak vagy egyéb okból viszonyult a nevekhez nagyobb fokú tisztelettel a névadó, s a névadás jellemzően az 1930-as években történt. E megállapítások alól elenyésző számú adat mutatkozik kivételnek.”