Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2001.10.30 0 0 99
Amikor azt szeretnbénk vizsgálni, hogy hogyan beszáltek az "ómagyarok", akkor célszerű a névszók többes számát, tárgyesetét, e.sz. 3. személyű birtokos személyragozott alakját venni, és elhagyni a -k-t, -t-t, ill az -a/e személyragot. Így pl. az út szóra az *uta alak jön ki. A régi szavak végéről a magánhangzó azonban rendszerszerűen lekopott, ennek egy állomásáról "tudósít" a Tihanyi Alapítólevél: "hodi utu rea". Ha a lekopás után magánhangzó + j/v hangkapcsolat maradt, akkor ez a kettőshangzók módjára változott:
- a -v végűek mind illeszkedéses ó/ő-vé váltak (havat : hó, lovat : ló, követ : kő)
- a -j végűek túlnyomó része ebben az esetben ugyanúgy illeszkedéses ó/ő-vé vált, mint a -v végűek (vejet : vő, makai > makaji : Makó). Más részük azonban az előző hozzászólásomban említett nem illeszkedő é-vé vált, vö: királynő : királyné. Harmadrészük kettőshangzó maradt (bár ezt már nem érezzük annak), pl. vaj, háj.
A mai nyelv szempontjából ezek már kéttövű kivételes ragozást alkotnak, mint pl. az angol foot : feet, child : children. Megjegyzendő, hogy régen is voltak magyarul nem jól tudó személyek, ezért nők ma a többes száma, nem a régiesnek érzett nejek (de: máig az én nejem). Egyes esetekben ez jelentéshasadást okozott, pl. só : sót, de sav : savat (az eredeti só : savat helyett).
Előzmény: Csokis (60)
LvT Creative Commons License 2001.10.30 0 0 98
célok: PiPe a 64-es hozzászólásban már célzott a az -ít végű igékre, melyek mély hangrendű toldalékokat vesznek fel. Ennek eredét mutatja a szakajt : szakít igepár. Nyelvünkből eltűntek a kettőshangzók: a -j végűek egy része illeszkedés nélküli é-vé, í-vé vált. A megszokás azonban megőrizte a hangrendi illeszkedést.
A cél egyébként meglehetősen régi átvétel egy olyan felnémet nyelvjárából, amely a mai irodalmi német í helyett aj/oj kettőshangzót használt. Erre mutat pl. a megfelelő holland szó, a doel /e: dúl/.

Az egyszótagos "mély hangrendű" í-k jelentős része azonban nem így keletkezett, hanem, az í helyett valaha kb. olyan hangot ejtettümk, mint az orosz jerü: ez pedig mély hangrendű illeszkedést kívánt. Azonban ebben a csoportban is előfordul kettőshangzóból keletkezett í, pl. háj > hízik.

Előzmény: e_laca (56)
Kucced Creative Commons License 2001.10.30 0 0 97
Az sem magyarosabb, hogy a szerverem ettől eddig online állapotban van...))) Persze minden a szövegkörnyezettől függ.

K.

Előzmény: Degeczi (96)
Degeczi Creative Commons License 2001.10.30 0 0 96
"rendelkezésreállási idő” [...] használom helyettük a „fogadóóra” kifejezést"

Ez jo, a szerverem fogadoorat tart? :-D

Előzmény: Kucced (95)
Kucced Creative Commons License 2001.10.30 0 0 95
Ez nagyon érdekes. Ilyet, hogy „rendelkezésre állás” és „rendelkezésreállási idő” még nem nagyon hallottam, de remélem, nem is fogok...))) Inkább használom helyettük a „fogadóóra” kifejezést, ha már jobbat nem találok...

K.

Az építőmester-képzéssel és a szolgáltatási osztályvezetővel kapcsolatban nincs senkinek ötlete?

Előzmény: Törölt nick (93)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2001.10.29 0 0 94
Azt ne felejtsd el, hogy a válaszadás egy jelöletlen szerkezet. Olyasmi, mint a „sárkányt ereget – sárkányeregetés” szópár.
Előzmény: Törölt nick (93)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.29 0 0 93
most gondolkodóba ejtettél...

mert ugye
rendelkezésre áll
? rendelkezésre??állás
rendelkezésreállási idő

de
választ ad
válaszadás (!)
válaszadási lehetőség

?

azt hiszem, ennek én is jobban utánajárok

Előzmény: Kucced (91)
Zozi79 Creative Commons License 2001.10.29 0 0 92
szerintem meg "nővel" a legjobb...:-)))
Előzmény: Törölt nick (66)
Kucced Creative Commons License 2001.10.29 0 0 91
Bocsáss meg, Ahoj poplacsek, de tudtommal korábban sem kellett egybeírni. A Kisokos-sorozat e témával foglalkozó füzetében nagyon klasszul meg is van indokolva, miért:

A kiinduló alak: Nyitva tart.
Mindaddig külön kell írni, amíg kettőnél több rag vagy képző nem adódik hozzá:

Nyitva tart+ás=Nyitva tartás.
Nyitva tart+ás+i=Nyitvatartási idő.

Azt viszont elárulhatnátok, hogy szerintetek hogyan kell helyesen leírni az alábbiakat, illetve milyen szabályok vonatkoznak rájuk és a hozzájuk hasonló szerkezetekre:

Építőmester-képzés
Szolgáltatási osztályvezető

Üdv!
K.

Előzmény: Törölt nick (9)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.29 0 0 90
No igen, és még valami.

Nem tudom, ti hogyan vagytok vele, de véleményem szerint a só-savak párocskával nincs semmi gond, így Csokis írásában nem értem a kérdőjelet (kérdőjelt?) :o))

Előzmény: Csokis (60)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.29 0 0 89
Szervusztok!

Mindenekelőtt szeretnék mindenkitől elnézést kérni, hogy ebben a topicban illetlenkedem, ugyanis nem vagyok valami jó helyesíró. Sajnos. Bár mindem erőmmel törekszem, hogy ez ne így legyen. Először csupán egy észrevételt tennék. Úgy tudom, hogy a férfi szó toldalékolása a magyar helyesírási szabályok szerint mélyhangrendű (és nem kötetlen), ugyanis a férfiú szóból rövidítették, s mint ilyen megmaradt mélyhangrendű toldalékaival. Ez a már PiPe által említett nyelvtörténeti eredetű szabályokra jó példa.

S hogy engem mi az ami kissé bosszant? Nos nem valami nagy dolog, mondhatni eléggé aprócska probléma: véleményem szerint sajnos helyes egyes mutatónévmások ragozása, amikoris a raghoz hasonul a szóvégi mássalhangzó: evvel, avval. Nem szeretem ezt az ejtés- és írásmódot. Ezekszerint az "ezzé" mellett helyes az evvé is? Amellett, hogy nem hangzik jól, mégcsak következetlen is az "evvel", "avval" használata.

Maradok tisztelettel: Kis

Előzmény: Törölt nick (66)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.29 0 0 88
nahát, mily nemes cselekedet!
Előzmény: mAlter (87)
mAlter Creative Commons License 2001.10.29 0 0 87
Én (ön)cenzúráztattam ki. :)
Előzmény: Törölt nick (86)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.29 0 0 86
most látom, hogy mAltert minden közleményt nélkül moderálták, ezért visszaolvasva úgy fest, mintha a hetvenharmadikban nemlétező hozzászólásra reagáltam volna
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 85
Nem lehet ránézésre megállapítani sajnos sehogy. A helyi nyelvi szokások alakították ki, hogy mely településnevet toldalékolunk -ban, -ben hozzáadásával, és melyeket -n raggal. Némely esetben viszont ezzel lehet különbséget tenni, ahol egybeesik a megye (stb.) neve a településével. Pl. Szolnokon (város), de Szolnokban (megye), Izlandon (sziget), Izlandban (ország)
Előzmény: Dark Future (83)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 84
"amely" kötőszót használunk a tárgyra vagy elvont dologra, gyűjtőnévre, személyekből álló csoportra, állatokra vonatkozó mellékmondatban. Pl. "Elolvasom a könyvet, amelyet ajánlottál." A beszélt köznyelvben már sok helyütt ezekben az esetekben is az "ami" kötőszót használjuk gyakran. Ezt elvileg a határozatlan dolgokra irányuló vonatkozói mellékmondatokban használjuk: "van benne valami, ami ellenszenves." Illetve, ha az egész főmondatra utalunk: "Foghegyről beszélt velem, ami nagyon rosszulesett."

Még van néhány eset, de ezek már igen aprólékos boncolások lennének.

Gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a beszélt nyelvben már nem tudunk különbséget tenni a kettő között, csak aki szakméja szerint ezzel foglalkozik (fordítók, lektorok, nyelvészek).

Előzmény: mAlter (82)
Dark Future Creative Commons License 2001.10.28 0 0 83
Ne legyünk már OFF-ok (a kocsifeltörtnek meg részvétem).

Szóval továbbra is érdekelne, hogy miként lehet megállapítani egy településnévről (sőt, általában egy földrajzi névről) azt, hogy rá vagy bele, rajta vagy benne? És ismeretlenekről (lásd irányítószám-jegyzék)? Én nem tudok szabályt, viszont szinte mindig biztosan tudom, hogy melyik a helyes változat.

üdv:
Dark

mAlter Creative Commons License 2001.10.28 0 0 82
Szentabéka!

Ha már itt van ez a príma helyesírás-topik, meg tudná nekem valaki mondani pontosan, hogy hol kell "ami"-t, és hol kell "amely"-t használni. Azt tudom, hogy ott ahol az előző tagmondatban pontosan leírunk valamit, ott lehet az "amely"-t használni, máshol az "ami"-t kell. De a rekláméletben szinte mindenki csak az "amely"-t használja. A múltkor megkérdeztem, hogy miért ragaszkodnak hozzá. Az ügyfél szerint az "amely" sokkal elegánsabb. >:-((

Előzmény: Törölt nick (80)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 81
:-)))
Előzmény: Újlaki (79)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 80
az gáz - akkor béküljünk is, a kocsifeltörés szar ügy, én is megéltem egykétszer, részvétem
Előzmény: mAlter (77)
Újlaki Creative Commons License 2001.10.28 0 0 79
Igazadvan, kedvess http!!!! Véggre vallaki kimongya!!!! Huzanak elabusba a kurrva nyelfészekk! ÉS fizikussok sekelenekk! Meg ma tematikussok, meg tanarak, azok ugy is szamarak!!!! Párév, éss minden ki bunnko lessz!!!!
Előzmény: http (67)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 78
Valószínűleg ő sem a falu szóból képzettre gondolt, hanem simán a "falú" ("fal"-ból) képzett szóra.
Előzmény: Törölt nick (76)
mAlter Creative Commons License 2001.10.28 0 0 77
Okévan, békevan.
"miért vagy ennyire ideges?" Mert feltörték a kocsimat. :((
Előzmény: Törölt nick (74)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 76
még egy rövid kiegészítés:

az akármilyen falú pohár vagy szó esetében a szótő a fal, mely semmi esetre sem lesz "falu"

a falu mint település meg sose lesz falú, mert a fal és a falu két olyannyira különböző szó, mint mondjuk a varr és a vár

Előzmény: Törölt nick (74)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 75
egyetértek
Előzmény: Konrad (73)
Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 74
ezt most fejtsd ki jobban, mert nem világos

én egyébként erre reagáltam:

"falu, kamu, hamu, tanu, batyu, ... Persze, ha képzőként áll a szó végén, akkor mindig hosszú"

nyilván úgy lehetett érteni, hogy a falu nálad is települést jelent, a tanút azóta meg tisztáztuk

Akkor én nem értem ezt a példaképzéses dolgot. A "falu"-ból hogyan csinálnál hosszú verziót?

én természetesen sehogy

miért vagy ennyire ideges?

Konrad Creative Commons License 2001.10.28 0 0 73
Ne bántsuk egymást, foglalkozzunk a nyelvvel, ne személyeskedjünk! Kezd egészen érdkes lenni a topic :-)

Egy kis nyelvtörténetet én is szivesen olvasnék!

Törölt nick Creative Commons License 2001.10.28 0 0 71
na menj már,

a falu egy település, valaminek a fala az más (vagy csak vicc volt?), fuss neki újra a példaképzésnek

nekem ez 1ébként a tasztalos írásmódom, mármint hogy nem használok mondatkezdő nagybetűt és pontot - ettől a szándékos változtatástól eltekintve nem hiszem, hogy kivetnivalót találsz a mondataimban

ami az olvasást illeti: bizony majdnem biztos voltam benne, hogy ezt a megállapításomat sértőnek és kioktatónak fogod találni, de egyszerűen úgy gondolom, hogy nagyon igaz, hogy az olvasás hozza meg a helyesírásra való fogékonyságot

szóval ha megsértettelek, azt sajnálom, mindenesetre nem a sértés szándéka vezérelt, hanem csak leírtam a saját véleményemet

vagy szerinted nem igaz, hogy minél többet olvas valaki, annál rutinosabban kezeli az írott nyelvet?

Előzmény: mAlter (46)
http Creative Commons License 2001.10.28 0 0 70
Ez igaz. Most mit tegyek?
Előzmény: Hatvani Szabolcs (69)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2001.10.28 0 0 69
Bocs, http, de Faludy még ipszilonnal írja... :-)
Előzmény: http (67)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!