Nekem is. De vannak nyelvjárások, ahol olyan a kiejtés is, hogy ez jobban illeszkedik. És persze egyéni ízlés kérdése. Pl. a férfi szót sokan magas hangrendűen toldalékolják (férfinek), nekem ez személy szerint nem tetszik, és mivel itt is ingadozik a toldalékolás (tehát nem kötött), jobb szeretem a "férfinak, férfival" alakokat.
Van még ilyen: indít (indítok), pirít (pirítok). Sőt, az idegen vagy idegen eredetű szavak is mély toldalékolásúak, ha mély magánhangzó után áll az "i" vagy "e": gránit (gránitot), balett (balettozik). Az akadémia is azt ajánlja, hogy mivel igen gyakori a nyelvben az "e" hang, ezért a vegyes hangrendű szavakhoz lehetőleg mély toldalékot tegyünk, pl. fotel (fotelban), konkrét (konkrétan). De ez csak ajánlás, ezért ugyanúgy helyes a "fotelben" és a "konkréten" alak is.
Az meg istenes, mert a Pecsett is igy kepzodik. De ott vannak a -var vegu varosok. Fehervarott, Kaposvarott, es altalaban -varott, de Kolozsvar, mar Kolozsvart, Dombovar meg -szerintem- Dombovaron. Lehet kezdeni a gombvarrast! :-)))
Ez a mamut kontra mammut ügy nem ennyire egyszerű. Sokáig tényleg a "mammut" forma volt a helyes, ami hangzásával csakugyan jól lefesti, hogy itt valami gigászról van szó. Ezt biza nyelvi diktátoraink megváltoztatták mamutra, csak ők tudják (ha tudják), miért. Ha valakinek van füle a hallásra, valószínüleg egyetért velem abban, hogy hiba volt.
Hirtelen két szó jut eszembe.
Az egyik az "inteligens". Gyakran látom vitafórumokban az érvek elfogyta utáni személyeskedésben, hogy az egyik fél ezzel a formával hiányolja azt a valamit az ellenoldalból. Ilyenkor kénytelen vagyok átugrani az adott személyhez tartozó hozzászólásokat. Ilyen csúnya előítéletes vagyok. :)
A másik az "egyenlőre". Szinte hihetetlen, de majdnem minden alkalommal, amikor figyelmeztetek valakit, hogy ha olyan értelemben akarja használni a szót, hogy pillanatnyilag, jelenleg stb., akkor az "egyelőre", nem hiszik el, hogy ilyen szó egyáltalán létezik.
A nyelvtanban (szerintem) az egyetlen erdekes dolog epp a nyelvtortenet.
OK, ez itt most egy kicsit OFF, de mindig jo vminek az okat is tudni, nem csak "igy van oszt' kesz".
Engem legalabbis erdekel az ilyesmi.
Mert némely 1szótagos ilyen i vagy í tövű szavunkat ugyancsak nyelvtörténeti okból mély hangrendűen toldalékoljuk. Ilyen tényleg a híd, a csík (csíkos), ír (írtam). De van é tövű, mély toldalékolású 1 szótagú szavunk is: cél (célban) stb.
Ennek nyelvtörténeti oka van, és hosszú lenne itt elmagyarázni. A lényeg az, hogy egyes szavak más időszakban épültek be a nyelvünkbe mint jövevényszók, amikor már lezárult pl. egy hangzómodosulás. Így ezeket már nem úgy ragozta a nyelv, ahogyan a többit. Ezért van darázs-darazsat, de garázs-garázst.
Ha nagyon érdekel, egészen pontosan is elmondhatom, de szerintem ez felesleges, ti. ez már tényleg nyelvtörténeti kérdés, nem helyesírási.
Ha ennyi nyelvtudós összejött itt a topicon, szeretnék valamit kérdezni. Illetve két valamit :-)
1./ Sokat gondolkodtam azon, hogyan lehetne elmagyarázni egy külföldinek, hogy melyik településnévnél használunk "-ba,-be,-ban,-ben"-t ill. "-ra,-re,-on,-en,-ön"-t. Miért Budapesten, Miskolcon, Pécelen, Délegyházán, és miért Bécsben, Győrben, Egerben, Debrecenben ???
És Bugyiba megyek vagy Bugyira?? :-)
"akkor kérek példát a falu hosszú u-ra módosulására vonatkozóan" Hiszen ott állt abban amit leírtam, hogy képzőként hosszú. Íme: "festett falú szoba". És ez a "többet kéne olvasni" kezdetű mondat színtiszta rosszindulat. Legalább te írnál rendes magyar mondatokat, hogyha már ilyen nagy nyelv-náci vagy! (...hogy én is geci legyek :)))
"Szerintem a Net hatása sokkal kevésébé káros, mint a nyomtatott kiadványoké."
Az biztos, de ha sokat látja az ember rosszul leírva a szót, akkor az biztos rögzül is sokakban. Pl. a "muszály" -t, ami engem leginkább zavar, sajnos láttam már papíron is. (Sőt, "pappiron", hogy a kiejtésről is essék szó. A jappánoknak simma a hajuk, mint a pappír a sok zsellétől. :-))
Szerintem a Net hatása sokkal kevésébé káros, mint a nyomtatott kiadványoké.
Többször elgondolkoztam már azon, hogy vajon a helyesírási hiba gyártási hiba-e egy olyan terméknél, ami elsősorban a szövegről szól?
Azaz pl. visszaperelhetem-e a pénzem, ha egy könyv tele van helyesírási hibával?
A DVD-k feliratozása is tele szokott lenni hibával... Ez mennyire a vásárló megkárosítása?
A kérdés jó... Egyébként alapító tagja és titkára vagyok az Írd Jól Egyesületnek, ami hálós nyelvvédelemmel foglalkozik. Legalábbis elvileg, mert a gyakorlatban döcögnek a dolgok...