Keresés

Részletes keresés

Esp_ Creative Commons License 2020.10.16 0 0 175

Először sikerült a szupravezetés szobahőmérsékleten

 

"Az eredmény gyakorlati hasznát korlátozza, hogy extrém magas nyomást igényel."

allaid Creative Commons License 2015.03.07 0 0 174

Tud e hozzászólni valaki? Amikor a mágneses tér megszünteti a szupravezetést az kb milyen idő alatt következik be?

allaid Creative Commons License 2015.03.07 0 0 173

Nem nem, nem látványosabb az. Azt nehéz megállapítani, hogy a higany jön e mozgásba vagy az elektrolit a felületén.

Előzmény: Törölt nick (159)
mmormota Creative Commons License 2012.03.21 0 0 171

Ok, Marko Ramius hajója, a Red October ilyen hajtóművel megy, de biztos vagy abban hogy más hajón is van ilyen? :-) 

Előzmény: Törölt nick (159)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.12 0 0 157

Ezeket sajnos nem tudom. De nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Ajánlom, hogy olvasd el a Sólyom Jenő könyveit. Szerintem biztos segítene. Sajnos én nem nagyon értem ezeket még.

Előzmény: Törölt nick (156)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.11 0 0 153

Az ellenállást nem lehet a klasszikus mechanikai szemlélet serkentte ütközéses veszteségnek tekinteni. Ez tévedés, ez butaság! Arról van szó, hogy az elektronhullám szóródik az atomok között, és amíg tökéletes rend van az anyag atomi elrendeződésében, akkor ez illeszkedik az elektronok hullámhegyeihez és hullámvölgyeihez, így tökéletesen veszteségmentesen tudnak terjedni. Igen ám, de a véges hőmérsékletű anyagban nem tökéletesen szabályos az atomok elrendeződése, így fellép az elektronnál egyfajta kiszóródás, veszteség. Ez okozza az ellenállást.

 

Szupravezető állapotban az atomi elrendeződés tökéletes(elhanyagolható a hőmozgás), nincsenek benne hibák, szabálytalanságok, így az elektronpárok nem szóródnak. Ezt a fajta rendezettséget csak nőveli az elektronpárok összehangolt kvantumállapota, ami a Bose-kondenzáció miatt van.

 

"Képzelje el, hogy egy hegytetőről egy távolban fekvő városi térre tekint le. A tömeg véletlenszerűen mozog, mindenki valami mást csinál. Most feltételezzük, hogy nem vásárt hanem katonai díszszemlét tartanak, és a tömeg helyét jól kiképzett katonákból álló zászlóalj veszi át. Mindegyik katona ugyanabban az időben ugyanazt a dolgot teszi, s hogy mit, azt ilyen távolságból sokkal könnyebb látni (vagy hallani). A fizikai analógiát úgy vonhatjuk meg, hogy egy normál állapotú rendszernek a vásározó tömeg felel meg - minden atom mást esinál ­míg a Bose-kondenzált rendszerben az atomok (vagy pontosabban az atomok azon hányada amelyik a kérdé­ses hőmérsékleten kondenzálódik) ugyanabba a kvan­tumállapotba vannak kényszerítve, ezért a jól kiképzett katonákhoz hasonlatosak: mindegyik atomnak egyidejű­leg pontosan ugyanazt kell tennie".

 

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9309/salam9309.html

Előzmény: Törölt nick (150)
magyar bucó Creative Commons License 2012.03.11 0 0 152

:D

Előzmény: Törölt nick (151)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.25 0 0 149

Szia Kedves Gézoo!

 

Köszönöm,hogy Te is részt vennél benne. Februárig sajnos nem tudnám elkezdeni,de a következő szorgalmi időszak jó lehetőség lenne ebben. Ha nem lenne az egyetemen Stern-Gerlach berendezés,aki kitalálnánk valamilyen alternatív megoldást. Ha esetleg nem is találnánk mini fotonokat akkor is,hogy lehet,hogy találhatnánk valami mást. Hidrogénatomra,elektronra,és müonra nagyon jól kiszámolták az elektrodinamikai mennyiségeket,és összehasonlították az elémlettel,és itt találtak 13 tizedesjegynyi pontosságot(pl. Lamb-effektus). De az ezüst atom egy nagyon összetett objektum,és a mért eredmények adhatnak olyan érdekességeket,amiket a jelenlegi elméletből nem lehet származtatni,a sok elemi összetevő és a köztük ható jelentős kölcsönhatás miatt. Érdekes lenne például a kvantumfluktuációk spektrumát vizsgálni. Lehet,hogy itt megjelennek olyan fotonok,amik a Te mini fotonjaidnak felelnek meg.

 

 

 

Előzmény: Gézoo (148)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.25 0 0 148
Szia Kedves Auróra!

Nagyon jól hangzik! És még el sem kellene kérni, ha valamelyik tanárodat bevonnád a kísérletbe. Ha siker, akkor mindkettőtöknek nagy előrelépési lehetőség, ha tévedtem, akkor egy negatív eredményű kísérlet egy lelkes hallgatótól, és még ebből is össze lehet hozni egy publikációt.
Előzmény: Aurora11 (146)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.25 0 0 147
Szia Kedves Auróra!

Nagyon jól hangzik! És még el sem kellene kérni, ha valamelyik tanárodat bevonnád a kísérletbe. Ha siker, akkor mindkettőtöknek nagy előrelépési lehetőség, ha tévedtem, akkor egy negatív eredményű kísérlet egy lelkes hallgatótól, és még ebből is össze lehet hozni egy publikációt.
Előzmény: Aurora11 (146)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.24 0 0 146

Szia Kedves Gézoo!

 

Házilag biztos,hogy nem lehetne ezeket az eszközöket létrehozni. De laborból lehet,hogy lehetne kölcsönkérni ilyeneket. Azt olvastam,hogy a sugárzás 13 tizedesjegyes pontosságú méréseit mézerekkel végezték. Nekünk is ilyen szintű mérést kellene végeznünk,hogy találjunk is valamit. Kettős Stern-Gerlach berendezésre gondolnék árnyékolóernyőket belerakva,ahol középen egy üregrezonátorral befolyásolnánk az első készülékből a másodikba készülékbe átjutó sugárzás arányát(valószínűséget). Ezt több berendezésre kellene általánosítani,és az üregrezonátorral nem szabad rezonanciaszerűen hatni az ezüst spinjeire,csak rezonanciától távol kell hatni rájuk,hogy a mini fotonok hatását ki lehessen bogozni a többi közül. Árnyékolt Stern-Gerlach berendezéekből álló sorozatok algebrája benne van a Feynmanban,az üregrezonátorok módusai is egyszerűek,ha az üregrezonátornak egyszerű az alakja. Benne van a Marx György Kvantumelektrodinamika könyvben,hogyan lehet koherens állapotokkal számolni. Ezek az eltüntető operátorok sajátállapotai,üregrezonátornál ezeket az operátorokat úgy lehetne lehet jelölni: pl. aTM111,ez a transzverz elektromos 111 módus eltüntető operátora,aTE213 a transzverz elektromos 213 módus eltüntető operátora. Az első készülék +1 egyes spinű ezüstnyalábja ket(+1,1),a második készülék nullás spinű ezüstje ket(0,2) lenne. Az üregrezonátor frekvenciája távol lenne az ezüst ion Larmor frekvenciájától,vagyis elhanyagolhatónak kell lennie a spinátfordulás valószínűségének. Egymáshoz képest elfordított Stern-Gerlach berendezések sorakoznának egymás után,amikben az amplitúdóviszonyokat végig lehet számolni. Az üregrezonátor mikrohullámának a hatása az lenne,hogy a stacionárius spinállapotok nagyon lassan egymásba oszcillálnának. a A mini fotonok hatását úgy lehetne leolvasni,hogy ez az oszcilláció másmilyen,ha vannak mini fotonok,és más ha nincsen.

Előzmény: Gézoo (145)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.23 0 0 145
Szia Kedves Auróra!
Annak örülök, hogy felkeltette az érdeklődésedet. Bár az a gyanúm, hogy nincsenek meg a feltételei egy ilyen kísérlet elvégzésének.
Előzmény: Aurora11 (143)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.21 0 0 144

Szia Kedves Gézoo!

 

http://www.edowsc.org/ed/archives/669

A Dead Wateres munkám abbamaradt,mert észrevettük,hogy a laborban a belső hullámot gerjesztő hajó áramgenerátoros,vagyis úgy van beállítva,hogy mindig akkora áramot kapjon a motorja,hogy a hajó azonos sebességgel úszhasson.

http://www.karman.elte.hu/honlap/magyar/indexhu.html

 

 Viszont láttam,hogy Ultrechen ilyen kiséretet leeső súllyal gyorsított hajóval végzik,ahol a hajó sebességét nem szabályozzák elektronikusan. Ez felel meg annak az esetben,ami a valóságos hajóknál lép fel. Ugyanis ekkor a hullám visszahat a hajóra,hullámtörés is fellép stb.

http://www.nioz.nl/nioz_nl/281c18dbf72fc51c599b4f49dddc1143.php

Az életben a nagy hajókat a belső hullámok lelassítják,innen ered a jelenség elnevezése is. Az Eltén levő demonstrációs kisérletben ezt a visszahatást teljes egészében kiiktatták a sebesség beszabályozásával. Volt egy mechanikai modell is,egy x3-ös potenciál,ami kis kitérésre parabola potenciállal közelíthető,nagyobb sebesség esetén viszont eltérések lépnének fel a rezgés frekvenciájában. Ezt a modellt akartuk alkalmazni a Dead Water hullámaira. Az áramgenerátoros kisérletnél(ami az Eltén van) ez nem látható,ilyen modellre nincs szükség,sima belső hullámok alakulnak ki. Az érdekesebb dolgokat az Ultrechi verzióban lehetne látni. Csak arra meg valószínűleg az ilyen egyszerű mechanikai modell nem lenne alkalmas.

 

Köszönöm szépen a segítségedet,a hullám ábrában! Illetve mindenki másnak is,akik a programozás terén mutattak útat.

 

 

Előzmény: Gézoo (142)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.20 0 0 143

Szia Kedves Gézoo!

 

"Nos, én olyasmire gondolok, hogy az egyik fotonforrás mikro fotonjai létrehozzák az interferencia képet, de egy másik forrás fotonjaival "világítjuk meg" az interferenciatér elektronjait."

 

Ugyanarra gondoltunk. Ez a paraméteres rezonancia.Nemlineáris optikában vannak kifinomult rendszerek(persze ez független,hogy most a lineáris vagy a nemlineáris tartományba vagyunk-e).

 

"Ezzel a pálya anomáliák és a környezetükben lévő potenciális mikro foton források közötti összefüggést vizsgálhatnánk."

 

Nagyon felkeltette az érdeklődésemet egy ilyen kisérlet megvalósításának a lehetősége!Téged is?

Előzmény: Gézoo (142)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.20 0 0 142
Szia Kedves Auróra!
"És ilyen lökéshullámokban is jelen kell lennie a mikro fotonoknak."

Bizonyára vannak benne, de ha jól gondolom, akkor a lökéshullám forrásából biztosan nem. Mert onnét éppen a mikro fotonok hiánya érkezik szinkronban a lökéshullám fotonjaival.
Hiszen, vagy mikro foton sugárzás, vagy a gyorsulással "sűrített" mikro fotonok egy-egy "nagy" fotonban.. A kettő együtt nem megy.

Logikailag azért nem, mert más gyorsulások tartoznak a más energiájú fotonokhoz. És miután a lökéshullám keletkezésekor érvényes gyorsulás más értékű, mint a "nyugalmi" gyorsulás, így más fotonokat termel az egyik, mint a másik.

Nos, én olyasmire gondolok, hogy az egyik fotonforrás mikro fotonjai létrehozzák az interferencia képet, de egy másik forrás fotonjaival "világítjuk meg" az interferenciatér elektronjait.

A Brown mozgásnál pedig arra, hogy ha elég irány szelektíven tudnánk elektromos térerősséget mérni, azaz a mikro foton áram forrásának irányát korrekten érzékelhetnénk, akkor az elektronok egy kisebb csoportjának, vagy akár egyetlen elektron mozgásának a nyomon követését el tudnánk végezni.
Ezzel a pálya anomáliák és a környezetükben lévő potenciális mikro foton források közötti összefüggést vizsgálhatnánk.
Előzmény: Aurora11 (141)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.18 0 0 141
"Még így is olyan jellegű frekvencia-energia viszonnyal kellene számolni, mint a Brown-féle mozgás esetében a porszem és a lökdösői között.

Azaz az egyik detektálási lehetőségnek azt látom, hogy megfigyelünk nagyon kis tömegű "lökdöshető" részecske mozgását.
Ha találunk Brown típusú zeg-zug mozgást, akkor megvannak a lökdösők is.
Erre a célra jónak tűnik számomra az elektronok mozgásának megfigyelési lehetősége. (Feynman)"

Esetleg valamilyen elektromágneses lökéshullámot vizsgálunk,akkor szerintem a zaj hatása nem fog számottevővé válni. És ilyen lökéshullámokban is jelen kell lennie a mikro fotonoknak.

"Miután az egy fotonhoz rendelhető frekvencia-hullámhossz nem tehetné lehetővé interferencia kép kialakítását, viszont a fotonteret létrehozó anyag mozgatása modulálja ezt a fotonteret, a modulált sugárzás interferencia terének megjelenítése igazolhatná a modulált fotontér létét."

Nemlineáris optikában csinálnak ilyet. Olvastam,hogy ezt hívják paraméteres rezonanciának. Különbségi frekvenciát lehet vizsgálni.
Előzmény: Gézoo (139)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.17 0 0 140

Szia Kedves Gézoo!

 

"Picit félreérthetően írtam a foton térről. Ezért számodra az ebben áramló fotonok másmilyennek tűntek mint például egy gyertya lángjából származó fotonok.
Pedig az én meglátásom szerint csupán az egy egy foton energiájának nagyságában, a fotonok számában van jelentős eltérés köztük.
Igaz, hogy síkhullámként leírható egy-egy foton, de továbbra is ezeket is és minden fotont piciny, jól behatárolható méretű csomagként értelmezek én..
Persze lehet, hogy tévesen. "'

 

Teljesen egyetértek Veled! A síkhullámról azért írtam,mert kvantumeldinből síkhullámokra írjuk fel a jelenségeket,amiket ha összeszuperponálunk,akkor megkapjuk ezeket a tényleges hullámcsomagokat. Persze ez nagyon nehéz,és sokszor véges térfogatra normálják ciklikus határfeltétellel. De a valóságban a fotonok pici csonagok.

 

Később folytatni fogom...

Szia



 

Előzmény: Gézoo (139)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.17 0 0 139
Szia Kedves Auróra!
Picit félreérthetően írtam a foton térről. Ezért számodra az ebben áramló fotonok másmilyennek tűntek mint például egy gyertya lángjából származó fotonok.
Pedig az én meglátásom szerint csupán az egy egy foton energiájának nagyságában, a fotonok számában van jelentős eltérés köztük.
Igaz, hogy síkhullámként leírható egy-egy foton, de továbbra is ezeket is és minden fotont piciny, jól behatárolható méretű csomagként értelmezek én..
Persze lehet, hogy tévesen.

Sőt!, Ha már a sík szóba került, az én értelmezésemben egy-egy foton a haladási irányára merőleges síkon, végesen kicsi kiterjedésű foltocskaként lenne szemléltethető.
Ezt abból kiindulva gondolom, hogy bármilyen piciny fáziseltéréssel követi egymást két foton, sohasem mutatják az önfókuszálás jelenségét.

A nagyon sok fázis valóban óriási dzsumbujt okozna.

A detektálásuk valóban nehéznek tűnhet. Sajnos a mézerben rezonáló molekulák rezonancia frekvenciája a mikrohullámok tartományába esik, így szelektivitásuk csúcsa is ebben a tartományban van. A fázis dzsumbuj is megmaradna a rezonátorban.

Igaz, régebben éppen én említettem a mézer elvet mint lehetséges detektáló elvet, de már akkor is jeleztem, hogy a benne rezonáló anyagnak illeszkednie kellene a nagyon alacsony frekvenciához.

Még így is olyan jellegű frekvencia-energia viszonnyal kellene számolni, mint a Brown-féle mozgás esetében a porszem és a lökdösői között.

Azaz az egyik detektálási lehetőségnek azt látom, hogy megfigyelünk nagyon kis tömegű "lökdöshető" részecske mozgását.
Ha találunk Brown típusú zeg-zug mozgást, akkor megvannak a lökdösők is.
Erre a célra jónak tűnik számomra az elektronok mozgásának megfigyelési lehetősége. (Feynman)

A másik elv a gyorsuló rendszerek aszimmetriájára építhető fel az által, hogy a relatív gyorsulás forrás és detektor között azonos értékű, miközben
ha a forrás gyorsul más sugárzási spektrumot detektálunk, mint akkor ha a detektorra hatott a gyorsító hatás.
Miután az utóbbi esetben a detektor gyorsulása, a detektor részecskéit kényszeríti sugárzásra és nem a forrás részecskéit.
Valamint ebbe a csoportba tartozhatna az a detektálási módszer, amelynél a relatív sebesség okozta kettős Doppler hatását mérjük.

Miután az egy fotonhoz rendelhető frekvencia-hullámhossz nem tehetné lehetővé interferencia kép kialakítását, viszont a fotonteret létrehozó anyag mozgatása modulálja ezt a fotonteret, a modulált sugárzás interferencia terének megjelenítése igazolhatná a modulált fotontér létét.

És igen. Teljesen igazad van abban is, hogy ha beigazolódna a mikro energiájú fotonok okozta tér elve, akkor alapos nagytakarítást kellene végezni a fennálló elvek között is.



Előzmény: Aurora11 (138)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.16 0 0 138

"A kimutathatóság nemes feladat lehet."

 

Igen,mert ezzel nemcsak a jelenség igazolódik,hanem megjelennek a következmények is.

"Így a fázisok eredőjének (interferenciáinak) piciny, véletlenszerű ingadozásainak okát igazából mindig másutt, másban keressük. "

 

Mert a fázist nehéz nyomon követni. Relatív fázisnak nemsok értelme van,mert nem használnak olyan referenciarezgést,amivel mindegyik rezgést lehetne viszonyítani.

Interferencia észlelésére kell valamilyen viszonyítási alap,egy koherens hullám,amit minden rezgés észlel,és reagál rá,így ez a koherens hullám lehetőséget ad mindegyik(most már abszolut,vagyis ehez a koherens hullámhoz hasonlított) fázisának összehasonlításához. Enélkül nem rajzolódik ki a teljes mező hullámállapota,hanem csak egy nagy dzsumbuly.

 

"De mint ahogyan a kétréses kísérletnél is, ha helyesen értelmezzük a látottakat, láthatóvá tehető a virtuális fotonok interferencia tere, ugyanúgy minden mozgás fotonjainak is láthatóvá tehető az interferencia tere."

 

Kell ehez szerintem egy koherens hullámtér. Mondjuk egy mikrohullámú mézer. Ha elég erős az intenzitása,akkor minden fázis előjöhetne. Illetve egy rezonátor is jól jönne,ami csak ezeket a mini fotonokat erősítené fel. Ez egyfajta hologram lenne a kvantumvilágról.

 

Talán a kisérlet jobban sikerülne,ha nem mikrohullámmal,hanem látható fénnyel,vagy ultraibolya sugárral kisérleteznének. Mert ott nagyobbak lennének a mini fotonok.



Előzmény: Gézoo (136)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.16 0 0 137

Szia Kedves Gézoo!

 

"Azt viszont belátod, hogy semmilyen mozgás nincs gyorsulás nélkül. Így nincs olyan gyorsulás sem, ami a gyorsuló anyagot ne kényszerítené fotonáram kisugárzására.
Ezek a fotonok itt "vannak", mármint inkább itt suhannak el.. folyamatosan, széles és folytonosan változó spektrumokkal."

 

Igen,persze.

 

"Van. Csupán az a kérdés, hogy felfogjuk-e, tudatában vagyunk-e azzal, hogy a világunknak éppen olyan hatalmas számú alkotói ezek a fotonok, mint maguk a fotonokat sugárzó atomok?"

 

Hát igen,és ezek pontos viselkedésének feltárása érdekes probléma lehetne.

 

 

"Ahogy én látom, ha valakinek ez eddig megfordult a fejében, az inkább éterként, vagy valamiféle térfluktuációként próbálta kezelni, vagy éppen fordítva."

 

Ez szerintem azért van,mert amit Te gondolsz fotonnak az az objektum,amit mérőműszerrel mérsz,becsapódik a detektórba. De a kvantumtérelmélet fotonjai nem ezek:ezek időfüggetlen sajátállapotok. Síkhullámok,amik időben és térben végtelenek,semmiféle információ közvetítésére sem alkalmasak. Ezek keveréke alkotja azt az időfüggő térerősséghullámcsomagot,ami a ténylegesen mérhető fotonrészecskét jelenti. Ezért mondják a fotonra azt,hogy fluktuáció,hogy megkülönböztessék azoktól az időfüggetlen sajátállapotoktól,amit fotonszámsajátállapotnak hívnak. Szóval a térfluktuáció az,amiről szerintem mi beszélünk,vagyis a klasszikusan fotonnak gondolt térben terjedő adag.

 

"Ezeknek a fotonoknak a hatásait megpróbálta kizárni, figyelmen kívül hagyni a számításaival."

 

Ezekkel nehéz számolni,mert rengeteg síkhullámból kell kikeverni. Plussz ott van a pici nemlinearitás,ami nem engedi a hullámcsomagokat szétfolyni. Így lesz a hullámcsomagból szoliton. És,ha a szoliton forog....

 

"Pedig ezek a fotonok minden pillanatban, minden részecskénkben keletkeznek és áramolnak mindenen keresztül mindenfelé. Összességében gigászi energiákat hordozva."

 

Igen. Mindenképpen óriásit,csak ezeket szerintem nagyon nehéz lehet driftesíteni. Mert a rendszertelenül mozgó fotonokat munkavégzésre nem foghatók be,amíg nem lehet a mozgásúkat összehangolni.




 

Előzmény: Gézoo (135)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.16 0 0 136
A kimutathatóság nemes feladat lehet.

Hiszen, elegendő csak arra gondolni, hogy milyen mérési eredményekhez jutunk a szokásos detektorokkal, például egyetlen frekvenciájú, de pl. 1e30 fázisú jel esetében.. főleg ha egy egy foton csak 1e-7 ill. 1e-30 Hz közötti frekijű..
Az áramaik egyesével olyan rettenetesen kicsik, hogy így nem erősíthetők szelektíven. A fázisok gigászi száma pedig még akkor is komoly gondot okozna, ha az egyes források nem lennének egymáshoz viszonyítva mozgásban, azaz a fázisok nem mozognának egymáshoz viszonyítva.
Így a fázisok eredőjének (interferenciáinak) piciny, véletlenszerű ingadozásainak okát igazából mindig másutt, másban keressük.

De mint ahogyan a kétréses kísérletnél is, ha helyesen értelmezzük a látottakat, láthatóvá tehető a virtuális fotonok interferencia tere, ugyanúgy minden mozgás fotonjainak is láthatóvá tehető az interferencia tere.


Előzmény: Aurora11 (133)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.16 0 0 135
Szia Kedves Auróra!

Egy dolog az amit a suliban tanultok. Igaz, most neked ez az elsődleges, mert ezt kérdezik a ZH-kban és a vizsgákon.
Az másodlagos, hogy a mikro energiájú foton áramok mennyire jelennek meg a tanultakban.
Azt viszont belátod, hogy semmilyen mozgás nincs gyorsulás nélkül. Így nincs olyan gyorsulás sem, ami a gyorsuló anyagot ne kényszerítené fotonáram kisugárzására.
Ezek a fotonok itt "vannak", mármint inkább itt suhannak el.. folyamatosan, széles és folytonosan változó spektrumokkal.
Hogy ne lenne hatásuk? Miért ne lenne?

Van. Csupán az a kérdés, hogy felfogjuk-e, tudatában vagyunk-e azzal, hogy a világunknak éppen olyan hatalmas számú alkotói ezek a fotonok, mint maguk a fotonokat sugárzó atomok?
És éppen úgy alapvetően meghatározzák a tapasztalatainkat, mint a forrásaik az atomjaink.

Ahogy én látom, ha valakinek ez eddig megfordult a fejében, az inkább éterként, vagy valamiféle térfluktuációként próbálta kezelni, vagy éppen fordítva.
Ezeknek a fotonoknak a hatásait megpróbálta kizárni, figyelmen kívül hagyni a számításaival.

Pedig ezek a fotonok minden pillanatban, minden részecskénkben keletkeznek és áramolnak mindenen keresztül mindenfelé. Összességében gigászi energiákat hordozva.


Előzmény: Aurora11 (134)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.15 0 0 134

Ha mindez igaz,akkor a hadronokban a kvarkok,a gluonok mind virtuálisan vannak jelen. Ugyanígy a W-bozonok és a Z-bozon is. Illetve a Cooper-elektronpár elektronjai is,pont olyan állapotot jelentenek,mint a kvarkok. Igazából csak a kölcsönhatás előtti,vagy a kölcsönhatás utáni szabad részecskeállapotok valódiak. De,ha jelentős kölcsönhatás van a részecskék között akkor ezek virtuálisak,átmeneti állapotok. A perturbációszámításból származnak,feltéve,ha a sorfejtés alkalmazható.

Aurora11 Creative Commons License 2009.11.15 0 0 133

Szia Kedves Gézoo!

 

Órán felrajzoltuk a Thomson szórás Feynman diagramjait is ott megjelentek a virtuális fotonok. A tanártól megkérdeztem,hogy mi a különbség a virtuális és a valódi részecskék között? Ő erre azt mondta,hogy csak a diagramban jelennek meg,a perturbációszámítást szemléltető F-diagramon a virtuális foton egy Green-függvénynek a megszemélyesítése. Csak azért vezették be,hogy könnyebb lehessen beszélni a diagramról,és könnyebben el lehessen képzelni az egészet. Csak a diagramon a belépő és a kilépő részecskék valódiak,ami onnan is látszik,hogy a hozzájuk tartozó energia és impulzus kapcsolata a tömege rendjén van. A virtuális részecskéknél ez a kapcsolat nem stimmel,innen is látszik,hogy nem valódiak.

 

"Azaz minden gyorsuló test minden töltött részecskéjére ható gyorsulás, foton kisugárzását fogja okozni."

Ilyenkor időfüggő hullámcsomagot bocsát ki. Ez rengeteg különböző frekvenciájú és fotonszámú móusok keveréke.

 

"Az éppen megfigyelt elektronjaink felé is.. ha befogódik, eltéríti az elektront, fázishibát okoz a rezgő atomban, mégis láthatatlan.. virtuális lesz csupán."

 

Ilyen fázistolást szerinted ki lehet mérni? Tudom mire gondolsz,de ezek nem azok amiket általában virtuális fotonoknak hívnak. Mondjuk minik az biztos,a hagyományos elektromágneses hullámokhoz képest. Amire szerintem Te gondolhatsz az azok a pici ingadozások,amik sztatikus mezőkben is vannak,önmagában kimutatni nem lehet,mint sugárzás ,de az atomok elektronfelhőjét alapvetően módosítják és ezt ki is mérték(a hidrgoén esetén Lamb).A Casimir effektust is ez okozza.


 


 

Előzmény: Gézoo (132)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.15 0 0 132
Szia Kedves Auróra!
Milyenek azok a virtuális fotonok?
Valóban, van ahol csak a perturbáció számítások matematikai segéd részecskéi, van ahol az elektronok vagy más valós részecskék véletlen és megmagyarázhatatlan elmozdulásait okozó mérhetetlen valamik.
És van olyan is ahol egyetlen atommag oszcillációjának rendszeres fázis ill. amplitúdó zaját okozó, szintén kimérhetetlen, detektálhatatlan, láthatatlan valami.

Na akkor nézzük, hogy mi a féltétele annak, hogy létrejöjjön egy "virtuális" részecske a valóságban!

Tehát olyan részecske keletkezését keressük, amelyik bozon, véletlenszerű és olyan csekély energiával, és gyakorisággal rendelkezik és olyannyira ismeretlen irányból érkezik, hogy nem írhattak fel eleddig függvényt a hatásának leírására.

Nézzük meg, hogy szigorúan a mai ismereteink alapján hogyan jön létre egy foton!

Gyorsulásnak teszünk ki egy töltéssel rendelkező részecskét! -- Ennyi.

Mekkora gyorsulással? Tök mindegy, amekkorával, akkora lesz a foton energiája.

Azaz minden gyorsuló test minden töltött részecskéjére ható gyorsulás, foton kisugárzását fogja okozni.

A foton áthatoló képessége, találati valószínűsége pedig, a frekvenciájának-energiájának függvénye azáltal, hogy a foton beleesik-e a befogható sávba vagy sem.
Ha túl nagy vagy túl alacsony az energiája a befogódáshoz, akkor az áthatoló képessége közel végtelen nagy.

Azaz elrepül egy légy a labor felett az égen, rácsap egy fecske, akkor a gyorsulásokkal rendkívüli irány szórással, mérhetetlenül alacsony frekvenciájú azaz ezzel hatalmas áthatolóképességű fotonáram indul a detektoraink felé is.
Hiszen mindkét lényben atomok milliárdjaiban töltött részecskék fognak gyorsulás szenvedni, és ezzel fotont sugározni.

Az éppen megfigyelt elektronjaink felé is.. ha befogódik, eltéríti az elektront, fázishibát okoz a rezgő atomban, mégis láthatatlan.. virtuális lesz csupán.

A kísérletet végző tudós szívdobbanásának üteme az izgalomtól megváltozik, amikor a számlálókat nézi. Ezzel a gyorsulások is a szívben és a vér gyorsulása is.
Azaz a részecskéi által kisugárzott fotonok spektruma aszerint változik, hogy látja-e a detektálást vagy nem látja.. Ezzel a teste által keltett virtuális fotontér spektruma változik.

Ezek azok az esetek, amikor az egyes és a kettes vakpróba eltérő eredményt ad.

Előzmény: Aurora11 (131)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.13 0 0 131

Szia Kedves Gézoo!

 

A suliban tanultuk,hogy a virtuális részecskék csak a perturbációs sorfejtés által előhozott egységnyi potenciáljárulékok részecskének való megszemélyesítése. A Feynman diagramokban megjelennek,de a valóságban nem,csak azért vezették be,hogy a diagram részeiről könnyebb legyen beszélni. Nem is mérhetők ki. Levezettük a Compton szórást magasabb rendben,és kijött a Klein-Nishina egyenlet.(Ez a kvantumelmélettel könnyen kijön,de akikről elnevezték kutatóknak,több évig kellett száolniuk,mert a klasszikus perturbációszámításból hozták ki.)

Illetve rengeteg Dirac delta szerepel,ami a sin2(omega t)/(omega t)2  határesete,ha az idővel végtelenhez tartunk. Mert a sin2(omega t)/(omega t)2 függvény az idő növekedésével egyre inkább beszűkül(az indukált emissziónak és az abszorpciónak is van egy-egy ilyen csúcsa). Ennek a függvénynek van végtelensok mellékmaximuma,de ezek elhalnak,és végén szinte csak egy számít,a legmagasabb,ami végtelen idő múlva a  Dirac-deltát fogja alkotni. A mellékmaximum onnan ered,hogy az atomok rezgető síkhullámról a bekapcsolás pillanatában az elejével találkozik,és sokáig hullámcsomagnak tartja,és folyamatosan tűnik ki,hogy a gerjesztő hullám síkhullám,és ezért idő kell a többi Fourier komponensek kihalásához. Ez az egyszerűsítés a Fermi-féle aranyszabály,ami a részecsketermészetnek felel meg,illetve a hagyományos valószínűségfogalomnak,ami Borntól ered. Nagyon rövid időkre viszont,amikor a Dirac delta közelítőleg sem alakult ki,akkor fontosak az interferenciák,és a Schrödinger egyenlet hullámaihoz kell visszatérni.

 

A sztatikus tér fluktuációinak elméletét is végigszámoltam,és itt nem kellenek virtuális fononok. Szóval azok az írások,amik azt mondják,hogy a sztatikus mező virtuális fotonokból áll nem a teljes igazság. Itt a virtuális fotonok szintén a perturbációszámítás magasabb rendjeinek a termékei. De magát a fluktuációt az okozza,hogy a mezőnek a fotonszámsajátállapotai és az atom energiasajátállapotai nem igazi sajátállapotok együtt. Az igazi sajátállapotok ezek szuperpoziciói(ezeket felöltöztetett atom állapotainak hívják). Így a fotonszám sajátállapotok nem maradnak stacionáriusak,hanem egyásbaoszcillálnak,éppúgy,ahogy az atom energiasajátállapotai. Ez okozza a Lamb-féle eltolódást az atom energiaszintjeiben.

Előzmény: Gézoo (130)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.13 0 0 130

Szia Kedves Auróra!

  Lehet, hogy igazad van, de bevallom nem egészen értem.. és sajnos most lelkierőm  sincs arra, hogy teljes mélységében értelmezzem. Így első ( na jó már második) olvasatra tökéletesen jók a meglátásaid.

Előzmény: Aurora11 (129)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.12 0 0 129

Szia Gézoo!

 

Az Föld görbületét kifejező béta mennyiség,megfeleltethető a forgatott döntött aljú edény (2 omega gamma)/H mennyiségének,ahol omega az edény forgatásának döntöttsége,gamma az edény aljának meredeksége,H az adott helyen lévő folyadékménység. Az edény alját erre a célra hengerszimmetrikus lejtést szoktak csinálni(középen a legmélyebb). Ha ez a lejtés lineáris,akkor ha lineáris Poincare hullámot keltünk,akkor az a kvantumoszcillátorok hullámainak fog megfelelni. Ilyenkor a stacionáris hullámok Hermite-polinomok és a Gauss-függvény szorzata lenne. Az elektromágneses mező is kvantált harmonikus oszcillátorokból rakható ki,így ez a kísérlet demonstrálná az elektromágneses mező viselkedését. 

Vagy esetleg,ha a kvantálatlan elektromágneses mező(ez a mikrohullámok tartományában optimális) és a kvantált atom viselkedését akarjuk modellezni,akkor a lassabb Poincare hullámok felelnének meg a kvantált magasan gerjesztett elektronállapotoknak,és a sokkal nagyobb frekvenciájú kapilláris hullámok jelképeznék az elektromágneses síkhullámokat,amikre a nagy frekvencia miatt csak elhanyagolható mértékben hatna a Coriolis erő,ezért síkhullám marahat. Ezzel a kisérlettel a diszperziós folyamatokat lehetne tárgyalni a normális és anomális típusát külön-külön. És az edénybe helyezett tárgyakkal a perturbálni lehetne a kvantumoszcillátort.

Előzmény: Gézoo (126)
Aurora11 Creative Commons License 2009.11.10 0 0 128

Szia Kedves Gézoo!

 

Nekünk is ki kellene találni egy ilyen elrendezést,ami ehez hasonló,csak a számolásokkal való összehasonlításra alkalmasabb(mondjuk egy szépen viselkedő folyadék). Egy ilyen hab elég dúrván viselkedik,ezt valahogy meg kellene szelidíteni.:P

Előzmény: Gézoo (126)
Gézoo Creative Commons License 2009.11.10 0 0 126
Szia Kedves Auróra!

Igen, valamilyen ragacs.. Amit sokkal érdekesebbnek látok benne az a háttér.
Gondolj csak bele! A ragacsot mikró méretekben helyettesíti a töltések közötti kölcsönhatás, a rezgetőt a hőmozgás, valamint az egymásra is ható elektronok mozgásai.
Előzmény: Aurora11 (124)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!