Azt, hogy az egeret egyetlen beoltott bacilus elpusztíthatja, nem én találtam ki, hanem egy (tekintélyes, bár tudom hogy ez önmagában nem érv) orvos írta le.
Persze nem vagyok a mikrobigyológia szakértője, ezért nem tehetek mást, mint elfogadom amit a nagyobb tudásúak leírtak. Amit tehetek, az csak annyi hogy megpróbálok utánanézni az ismeeteknek és megválogatom hogy honnan szerzem be az infókat (nem a blikkből és a kurírból, stb.) Az újságíróktól annyiban talán jobb vagyok, hogy legalább megpróbálom növelni az általános műveltségemet, és ha valamiben tévedek, azt megpróbálom korrigálni.
A katonai laborokban információim szerint a következő módon fejlesztik a mikrobákat:
- A hozzáedzéses módszer, amit Antisystem leírt
- A rezisztencia nemcsak szaporodás útján terjed, hanem van valami közvetlen DNS átadásos módszer is (van aki ezt vírus útján történő átvitelnek hívja). Eléggé furcsán hangzik számomra, de több helyen is olvastam, olyan Életéstudi meg ScientifAm szintű helyeken, tehát talán megbízhatónak tekinthető ismeretterjesztő lapokban.
- Nem tudom, hogy a genetikai kutatások hol tartanak. Csak az én fantáziám szüleménye: mi van akkor, ha az egyik baci gyors szaporodását valahogyan ötvözik egy másik ellenállóképességével (klór és hő ellen is) majd egy harmadik toxintermelő génjeit is belerakják?
- Mi van akkor, ha a bacit úgy módosítják, hogy az emberi szervezet ne vegye észre? Vagyishogy ne vagy alig ismerje fel az immunrendszer idegennek? (Ez csak ötlet volt, nem olvastam még ilyenről. De ha nekem eszmbe jut, akkor bárkinek ugyanígy. Mondjuk Irakban.)
Nem szertnék pánikot kelteni, csupán annyit: az óvatosság nem árt. Én sem félek, igaz hogy egy vidéki városban, mindig a megszokott napi taposómalmot hajtva nem kell túlságosan félnem. Lehet azonban sok olyan ember, akik életmódjukból adódóan (pl. sokat utazik, sok új emberrel találkozik nap-mint-nap) nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve.
Bocsi az összekapkodott válaszért, de ma meg holna valszeg nem érek rá fórumozni. A legjobbakat mindenkinek.
"Nem véletlen, hogy ott (már Mikola-topic) én giráz-gátlókat ajánlgattam, és azóta az amerikaiak is azt szedik." - ez egy hülye mondat lett, természetesen nem azért szedik azt az amerikaiak, mert én a Mikola-topicban ezt ajánlgattam. Csak feltehetően azonos gondolatmenetet követtek...
A Mikola-topicban én már elmélkedtem egy kicsit erről a kérdésről, naprakészebb szakirodalmat is citálva, és ott érintve lett a rezisztencia-kérdés is. Nem olyan bonyolult különben az, hogy rezisztens törzseket hozzunk létre, ideírom, hogy kell csinálni (persze vázlatosan):
Fogod az antibiotikumot, meg a folyékony tenyészetet. Először nyomnyi mennyiségű antibiot adsz a tenyészethez, majd lassanként egyre többet.(napok-hetek alatt, persze időnként átoltva) Azután, amikor elérted a táptalajban az antibiotikum szokásos koncentrációját, ami életben maradt, az a rezisztens, azt kell továbbtenyészteni...
Az anthraxot - már ha ismeritek az ujabb amerikai szakirodalmakat - penicillin és makrolidok(erythromycin és tsai) ellen van értelme rezisztenssé tenni, mert a szakirodalom szerint ezek a választandó gyógyszerek.
Nem véletlen, hogy ott (már Mikola-topic) én giráz-gátlókat ajánlgattam, és azóta az amerikaiak is azt szedik. (Mo-on: Ciprobay, Tarivid) Erre ugyanis nagyon kevés szakirodalom utal anthrax kapcsán, de nyilvánvalóan jó ellene. (átlag körülmények között az előzőek jóval olcsóbbak)
Hülyeségeket meg ne írkáljunk: 1 db mikroba még egy súlyos immunhiányos embert sem betegít meg 99,9% eséllyel. Ha ez igaz lenne, senki sem élhetne 5 percnél tovább :-)))
Végigolvastam ezta beszólásod is és rájöttem, hogy te is pont ugy szólsz hozzá ahogy az általad szapult, hozzánemértő hatásvadász riporterek:
"A sejtésem az, hogy a tendencia érvényes ott is, csak ezen lények láthatósága annyira rossz, hogy a legtöbb fajta mikrobát még nem fedeztük fel. "
"A speciális célzattal kifejlesztett kórokozók sokkal genyóbbak lehetnek, mint amihez eddig hozzászoktunk! El tudom képzelni azt is, hogy egyetlen egy darab mikroba is képes megbetegíteni és megölni egy embert! "
"Ne feledjük: egy ember már meghalt, akinek a rendelkezésére álló orvosi ellátás valószínűleg meghaladta bármelyikünkét."
A bacik sokkal nagyobbak, mint a vírusok, és a vírusokat is meg tudjuk figyelni elektromikroszkóppal. A baciknak van egy mérete aminél kisebbek nem tudnak lenni, mert nem férnének el benne azoka "szervek" amik a müködésükhöz kellenek.
A spec kórokozót má mondtam neked, hülyeség.
Az a szegény ember azért halt meg mert nem vették idejébe észre hogy antraxa van és nem kezelték. Ha észreveszik még a nálunk "rendelkezésére álló orvosi ellátás" is elegendő.
hókeférke: "Egyetlen beoltott bacillus az egeret elpusztíthatja. (!!!!!!!!!!!!!!!! vajon a speciálisan eddzett, háborús célú bacillus hogyan viszonyul az emberhez?)" Má, nem tudnak mit "edzeni" egy ilyen bacin. Tenyészheteik addig míg egy magas antibiotikum rezisztenciával rendelkező egyed kitenyészik, de erre a mutációra elég sokat kéne várniuk és elég komoly vizsgálatokat kéne végezniuük mire kiderül, hogy ellenálló.
Az anthrax kórokozókról leírtak, valamint a sajtóban (folyamatosan, évekre visszamenőleg is) hallottak alapján, valamint saját tapasztalataink alapján a következő konklúziókat szűrtem le.
1.) A házilagos valasós módszer hatékonysága erősen kérdéses, pont az anthrax esetében. Van még pár hasonlóan ellenálló kórokozó (pl. a hepatitisz C), ugyanakkor a vasalós módszer hatékony lehet esetleg sokkal veszélyesebb, de kevésbé ellenálló kórokozókkal szemben. Nekem mégis az az érzésem, hogy a vasalgatás inkább a lakosság pszihés megnyugtatására alkalmas. (szinte hallom lelki füleimmel, ahogy valamelyik médiafejes mondja a másiknak: "jó piszmogós munka, addig is elfoglalja magát a sok paraszt és nem rettegéssel tölti az időt" :-DDDD)
2.) Döbbenetes volt számomra a sajtó "képzettsége" és a hírek összeállítóinak általános műveltségi szintje mindenféle természettudományos-műszaki irányokban. Most is kibukott az, ami korábban már sokszor. Röpködnek az anthraxvírusok, ahogyan korábban a sugárfertőzések, az influenza- és náthabacilusok, hogy csak a röviden leírható bakikat említsem. (Egyetlen kivételt teszek: egy hosszasabban taglalható, de rendszeresen fellépő szemléletszintű hiányosságot később részletezni fogok.)
A sajtóanyagok összeállítóinak képzettségi szintjét elő kellene írni, valamint a szintentartás és időszakonkénti vizsgáztatás feltételrendszerét. Vajon a minőségbiztosítás módszerei és elvei mikor terjednek el ebbe az irányba is végre? Ezen nem ártana elgondolkodniuk az illetékeseknek.
Azt is el tudom képzelni, hogy a hírek gyártóinak szakosodniuk kellene. Úgy, ahogyan ez az élet más területein már megtörtént. Ahogyan az építőmérnök nem tervez hajót, az ipari formatervező pedig nem vállalja az eszközök szilárdsági méretezését, ugyanúgy a hírfogalmazóknak is szakosodniuk kellene.
3.) Túlságosan is egyetlen lehetséges kórokozóval ill. betegséggel vagyunk elfoglalva! Ha én terrorista lennék, akkor titokban alkalmaznék más kórokózót is, aminek a felderíthetősége sokkal rosszabb. Ugyanis az anthraxbacillusnak van két olyan sajátossága, ami különösen alkalmassá teszi egy ilyen feltűnő, figyelemelterelő kórokozói szerepre. Ezek a tulajdonságok: 1.) hatalmas méretű, ezért egy gagyi fénymikroszkóppal is látható, 2.) szinte bármilyen táptalajon jól tenyészthető, vagyis gyorsan szaporodik (hamar megvan az eredmény).
Ugyanakkor a vírusok sokkal kisebbek, és élettelen táptalajon nem is tenyészthetők, csak élő szervezetben szaporodnak. És nem is mindegyikben! Van olyan vírus, amely többféle állatot is megbetegít, de van amelyik csak egyet.
A vírusok lappangási ideje is esetenként hosszú lehet (akár hónapok, évek), ami - az előző bekezdéssel kombinálódva - lehetetlenné teheti az élő állatbani tenyésztéssel történő kimutatást, legalábbis nem biztos hogy időben ki fogják tudni mutatni.
A vírus olyan kicsi, hogy fénymikroszkóppal nem, csak elektronmikroszkóppal látható. Legalábbis elvileg látható. Ám képzeljünk egy ismeretlen port, amit elemezni kell. Könnyű kiszámolni, hogy mekkora szemcsékből hány darab ad ki mondjuk egy grammot. (tegyük fel, hogy egy levélben egy grammnyi por van. Ha a támadó vírus mérete 0,05 mikron, akkor a hozzá hasonló méretű porszemcsék tömege kb. 10-16 gramm!
Ez azt jelenti, hogy egyetlen gramm fehér porban 1016 darab, vagyis 100 millió szor millió darab szemcse van. Ha ezek közé eldugunk 1 millió darab vírust, aligha akad valaki, aki elektromikroszkóppal fel fogja ismerni a sok különféle alakú porszemcse közül azt az 1-2 vírust.
Különben is: hol van az megírva hogy annak a pornak fehérnek kell lennie? Mindig olyan színű lesz, mint a környezete. Felderíthetetlen.
4.) A kórokozók fajtáinak száma majdnem végtelen. Van az élővilágban egy tendencia: minél "lejjebb" megyünk, vagyis minél kisebb méretű és nagyobb példányszámú, gyorsabban szaporodó, egyre rövidebb szaporodási ciklusidejű élőlényeket találunk, annál nagyobb a fajták száma is. Hasonlítsuk csak össze a rovarok fajtaszámát az emlősökével.
Ha azonban tovább megyünk a mikrobák irányába, akkor ez a tendencia nem annyira feltűnő. A sejtésem az, hogy a tendencia érvényes ott is, csak ezen lények láthatósága annyira rossz, hogy a legtöbb fajta mikrobát még nem fedeztük fel.
Szóval a lényeg: nem árt az óvatosság. Senki se bízzon túlságosan a gőzvasalóban meg a tévében elhangzó igéretekben és nyilatkozatokban. A speciális célzattal kifejlesztett kórokozók sokkal genyóbbak lehetnek, mint amihez eddig hozzászoktunk! El tudom képzelni azt is, hogy egyetlen egy darab mikroba is képes megbetegíteni és megölni egy embert! Vagy legalábbis az emberek valamekkora százalékát a kb. 0 és a majdnem 100 % között. Lehetnek az adott kórokozóra véletlenül fogékonyabb és kevésbé fogékony emberek, és a szervezetbe bekerülő kórokozók száma is véletlenektől függhet.
Ne feledjük: egy ember már meghalt, akinek a rendelkezésére álló orvosi ellátás valószínűleg meghaladta bármelyikünkét. Remélhetőleg a többi 30 nem fog. De ha több haláleset is lesz, akkor vajon azt be fogják-e jelenteni, vagy inkább nem keltenek pánikot?
Szóval mindenki hasszánja ki az időt, akarom mondani használja ki... Akad itt egy szép hölgy, aki épp rám vágyik? :-DDDDDDD :-DDDDDDDDD DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD (Bocsi azoktól akik épp most haraptak a citromba)
Holnap folytatni fogom egy nagyon szerteágazó és érdekes gondolattal: az életünkben jelenlévő, és kiküszöbölhetetlen kockázatokkal. Elkeserítő az az mérhetetlen ostobaság és elhallgatás, ami ezen a téren a médiából árad. Arról van szó, hogy semmi sem abszolút veszélyes vagy abszolút veszélytelen, hanem különböző mértékben veszélyesek. Sajnos, akik hajlandók gondolkodni, azoknak meg nem magyarázza el senki.
A lépfene a háziállatok és az azokkal foglalkozó emberek régóta ismert, veszélyes betegsége. Történeti érdekessége, hogy a bakteriológia elvi és módszertani alapjait Pasteur és Koch a lépfene kórtanának tanulmányozása során fektették le. A kórokozót 1876-ban Koch izolálta.
Morfológia.
Az egyik legnagyobb méretű, betegséget okozó baktérium. A pálcák hossza 3-8 mikron. Az egyes pálcák vége élesen levágott, tenyészetekben hosszabb láncokat és ovális alakú, centrálisan elhelyezkedő spórát képeznek, amely a baktérium testét nem deformálja. Tokos baktérium. A tok anyaga d-glutaminsav polipeptid.
Tenyésztés.
A B. anthracis a legkülönbözőbb táptalajokon tenyészthető. (..... itt kihagyok ....)
Rezisztencia
A vegetatív alakoké nem nagyobb, mint általában a nem spórás baktériumoké. Spórái beszáradt állapotban azonban évtizedekig életképesek maradnak. Elpusztításukhoz legalább 10 percig tartó forralásra van szükség; szárazhőben 160 fokon 2 óra. (!!!!) A dezinficiensek közül a formalin és a klórszármazékok a legmegbízhatóbbak.
Állat-pathogenitas
A B.anthracis gyakorlatilag az összes emlősökre pathogen. A háziállatok közül a legfogékonyabbak a kérődzők: a szarvasmarha és a juh. A beteg állatok ürülékével, vizeletével a szabadba került és ott bespórásodott kórokozó hosszú ideig, évekig veszélyt jelent és fertőzi a legelőket és azok takarmányát. Ezzel fertőződnek az állatok.
A szervezetbe jutott baktériumok nagyon gyorsan elszaporodnak, s úgyszólván órák alatt az állat halálát okozhatják. A tenyészetekben toxint nem sikerült kimutatni és ezért hosszú ideig az állatok pusztulásának okát nehéz volt értelmezni. Csak nem régen derült ki, hogy a szervezetben szaporodó baktériumokból mérgező hatású, protein jellegű és antigén tulajdonságú anyag szabadul fel.
Ember pathogenitas
Emberben a betegség képe háromféle lehet: bőr-, tüdő- és bélcsatorna-anthrax.
A bőr-anthrax a leggyakoribb. A fertőzés területén elhalásos pustula maligna keletkezik. Az elváltozás közepe, a vérzés és elhalás következtében fekete ("pokolvar"), körülötte piros udvar látható. A folyamat súlyos esetben sepsisbe is átmehet.
A tüdő-anthrax A spórák inhalációjának következtében keletkezik. A vérzéses-savós jellegű bronchopneumonia könnyen átmegy általános fertőzésbe. A múltban a betegség minden esetben halállal végződött.
A bélcsatorna anthraxa emberben igen ritka, (nono! majd lesz ilyen is, csak várjuk ki???) diagnózisára rendszerint csak a betegség halálos kimenetele esetén gondolnak.
A fertőzés forrása.(..... itt megint kihagyok, már volt az 1. pontban. ....)
------------------------ eddig a 2. idézet ----------------------------------------------
Holnap folytatom a tanulságokkal. Érdemes ezeket figyelmesen elolvasni, nem emeltem ki semmit (és nem is változtattam semmit).
Mivel a sajtóban (főleg az elektronikus) tengernyi marhaság és félremagyarázás terjed (hol bacilusról hol meg anthrax vírusról beszélnek), nem ártana tiszta vizet önteni a pohárba. Idéznék pár orvosi szakkönyvből. A saját megjegyzéseimet eggyel kisebb betűvel, dőlten szedve, zárójelben írtam oda.
1.) Dr.Puhr Lajos: Sebészi pathologia , Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1943. (lesz újabb könyv is a 2. pontban)
Kórokozóját R. Koch fedezte fel és tenyésztette 1876-ban. 5-10 mikron hosszú és 1-2 mikron vastag pálca, melynek végei élesen lemetszettek, esetleg concavak. Csillószőrei nincsenek, mozdulatlan. Egyes példányok a szervezetben és tenyésztéskor is láncokká állhatnak össze (bambus-alakok). Spórás bacterium, a spóra a bacteriumtest közepén elhelyezett s nem vagy csak alig vastagabb, mint maga a bacterium. Spórák képződése csak oxigén mellett történik, ezért az élő szervezetben nem következik be. Kedvező viszonyok között a spórák ismét bacteriumokká fejlődhetnek. A bacillus Gram positiv. A fiatal, még nem spórás bacillusok egyenletesen festődnek, az idősebb, spórások foltosan - festetlen valamint festett részek tarkítják. Idősebb tenyészetekben atypicus felduzzadt, alaktalan, horog- vagy gömb alakú példányokat látunk. Vannak spóra nélküli törzsek is.
Az emberi szervezetből származó és fehérjedús táptalajon tenyésztett anthrax-bacillus kifejezett tokkal rendelkezik. A bacillus 37 fokon szaporodik a legerősebbenjól nő úgy aerob mint anaerob feltételek mellett. A közepes ellenállású vegetatív alakokkal szemben a spórák igen ellenállók. 100 fokos nedves hőben csak 10-15 perc múlva pusztulnak el. Száraz 140 fokos meleget órákig elviselnek. Vegyi antisepticumok is csak órák múlva pusztítják el.
Az anthrax-bacillus az összes táptalajon jól nő. Agaron 24 óra alatt 3-4 mm átmérőjű szürkés, viaszfényű, átlátszatlan, lapos telepek fejlődnek. Néhány nap múlva a telep széléhez közel gyűrűszerű perem emelkedik ki, a felületen pedig apró másodlagos fiókcoloniák fejlődhetnek. A telepek szabályos, kerek szélűek, gyakori jelenség azonban, hogy a szélektől visszatérő fonalak, hurkok nőnek ki, amik fürtszerű nyúlványok, kiszögellések alakjában a telepeket szabálytalan alakúvá teszik. Gelatinán a jelenség még kifejezettebb (..... a tenyésztés további részleteit kihagyom, mert lusti vagyok annyit nyomkodni....)
Az anthrax-bacillusnak fajlagos toxinja nem ismeretes, tenyészetének bacillusmentes szűrlete a kísérleti állatra hatástalan. A virulens, tokos törzsek haemotoxint nem termelnek.
A talajban, porban sok ubiquaiter (nem tudom mi az), apathogen (betegséget nem okozó) aerob spórás bacterium található, melyek az anthrax-bacillushoz igen hasonlók lehetnek (subtilis, mesentericus, stb.). Elkülönítésük sokszor nehéz. Ezek az apathogen bacillusok rendszeresen csillósak, láncaik a spóraképződés után szétesnek, tokot nem képeznek, spóráik a bacillustestnél nagyobbak, gelatinát gyorsabban folyósítanak.
Az anthrax főleg a háziállatok betegsége: juhok, lovak, sertések, marhák hullanak el benne. Az állatok általános vérfertőzés tünetei között pusztulnak el órák vagy napok alatt. Boncoláskor a belső szervekben vérbőséget, vérzéseket találunk, a lép erősen megnagyobbodott, sötét fekete-vörös, lágy. A szervek kis erei és capillarisai az anthrax bacillusok tömegével tömöttek. A fertőzés rendesen a takarmány útján történik: bélanthrax. Ritkább az oltásos anthrax, pl. csípés folytán: bőranthrax.
Emberen a fertőzés háromféle úton jöhet létre: A bőrön, légutakon és a bélcsatornán keresztül, aminek a bőr-, tüdő- és bélanthrax felelnek meg.
A bélanthrax elég ritka, főleg állati bőrökkel, sertésekkel foglalkozók betegednek meg a piszkos kezeken tapadó spórák következtében, valamint azok, akik lépfenében elhullott állatok főtlen húsát, tejét élvezték. (Hm. különös élvezet lehet egy lépfenében elhullott tehén teje:-)))))))) A betegség súlyos általános tünetekkel jár, magas lázzal, hányással, véres hasmenéssel és mindig halálos. A jejunumban (miben?? kéne már egy orvosi szótár) fekete, vörös carbunculus-szerű véres-vizenyős gócok keletkeznek, amik üszkösen szétesnek, esetleg átfúródnak és hashártyagyulladáshoz vezetnek. A bacillusok a bélből a mesenteriális mirigyekbe ezeknek is véres gyulladását okozhatják s innen a vérbe kerülnek.
A tüdőanthrax anthraxspórát tartalmazó por belélegzése útján keletkezik. Főleg rongyszedők (bizony, lehetséges, hogy ez az ősi foglalkozás újra feltámad halottaiból, ha így fejlődik a világ ahogy a "rendszerváltás" óta) papírgyári- és gyapjúmunkások, lószőrfonók betegdnek meg benne (rongyszedőbetegség). A spórák a tüdőben bacillusokká alakulnak és bronchitist, véres pneumoniákat, véres pleuritist, mediastinist okoznak. Élőben a kórképen nehezen ismerhető fel. A köpet bacteriológiai vizsgálata igazíthat útba. A betegség a legtöbbször halálos.
Fenti kóralakoknál gyakoribb a bőranthrax (az ábrát nem szkennelem be, de annyit róla: jaó ronda). A betegség rendesen azokat támadja meg, akik állatokkal, azok hulláival, hulladékaival foglalkoznak, így ápolók, mészárosok, timárok, prémfeldolgozók, kefe- és ecsetgyártók, lószőrfeldolgozók, valamint rongyszedők. A fertőzés repedéseken, karcolásokon, sebesüléseken át vagy rovarszúrás útján történik, de bejuthatnak a bacillusok a sértetlen bőr szőrtüszőin is. Leginkább a fedetlen testrészek veszélyeztetettek (borotválkozó férfiak!), de történhet a fertőzés a száj- és orrnyálkahártyán át is. A fertőzés helyén a gyulladt bőr kivörösödik, majd néhány nap alatt kékesvörös hólyag keletkezik savós-véres tartalommal. Ez a pustula maligna. Az egész kezdetben furunculushoz hasonlít. Gennykeltőkkel történő másodlagos fertőzés esetében a hólyagtartalom gennyessé válik. A pustulát vörös, lobosan leszűrt kiemelkedő terület veszi körül, míg a középső rész piszkos, üszkös, beszáradó pörkké alakul (pokolvar). Ez az anthrax-carbunculus megnagyobbodik, a beszűrt alapon újabb hólyagok keletkeznek, majd elpörkösödnek, üszkösen szétesnek. A növekedő carbunculus nem jár nagyobb fájdalommal. A bőrvizenyő a testalak elmosódását okozhatja, pl. arcon. Láz az eseteknek csak egy részében van jelen.
Mind a három anthrax-alaknak veszélye, hogy a kórokozók a vérpályába törnekés általános lépfene-fertőzést okoznak. A kórokozók a belső szervekben gyorsan elszaporodnak s magas láz, elesettség, delíriumok mellett néhány nap múlva collapsus közben beáll a halál.
Bőranthrax esetében a bacillus kimutatása a pustulatartalomból vagy a pörk alatti váladékból történik tenyésztéssel vagy állatoltással. Kísérleti állatnak a fogékony tengerimalacot, fehér egeret vagy házinyulat használjuk. Egyetlen beoltott bacillus az egeret elpusztíthatja. (!!!!!!!!!!!!!!!! vajon a speciálisan eddzett, háborús célú bacillus hogyan viszonyul az emberhez?) A beoltást legcélszerűbb a bőr alá végezni.
------------------------ eddig az 1. idézet ----------------------------------------------
Frank Herbert: The White Plague – magyarul: Védett Nők.
Annak, akit teoretikusan érdekel, hogyan lehetséges, talán egyedül is, nagy galibát csinálni biológiai fegyverekkel.
Egyébként – valószínűleg költői kérdés: vajon annak idején (én lenni 40+) miért nem tudatták a beoltottakkal, hogy a himlő elleni oltás/ok? már nem emlékszem, mennyi volt/ időszakos védelmet nyújtanak, nem egy életre szólót... Én egészen mostanáig abban a tudatban voltam, hogy milyen jó nekem, mert engem még beoltottak, tehát (ó, szent önzés!!!) én biztosan nem kaphatok feketehimlőt..., még ha – ne adj' – a megtartott bacik mégiscsak elszabadul/dítják/nak.
Az biztos, hogy hiba a veszely alabecsulese eppugy, mint a panik.. DE el lehet gondolkodni a kovetkezo lotto jatekon:
Az utobbi 50 ev vegyi-biologiai fegyver kutatasainak azert joval komolyabb "eredmenyei" vannak, mint amit egy gyors hypos kezmosassal el lehet intezni... ilyesmi szer egy ocska kis papirboritekban az egesz utat vegigfertozheti amihez csak hozzaer.
Amennyiben ilyesmi anyag is jutott a "rosszaknak" akkor bizony tenyleg szar a helyzet. Ha viszont csak a szegeny terroristak es egyeb "poenbol" panikot keltok allnak a masik oldalon, akkor az ijedtseg valoban nagyobb mint a veszely.
Szoval a LOTTO: mindenki gondolja vegig, hogy mit csinalna, ha egy boritekot kapna porral...es hogy az vajon melyik lehetoseget rejti.
"viszonylag jelentős biotechnológiai üzemekre volna szükség. " szóla cikk. nem akarok pánikot kelteni de ez nem igaz. Táptalajnak húslevest bárki tud főzni, egy beteg állat/ember pedig ottvan baciforrásnak. Jójó, nem lesz színtiszta a tenyészet de hát asszem ez itt nem olyan nagy cél...
viszont télleg ottvannak rá a jóféle antibiotikumok a cyprofloxacin pl kiválóan alkalmas.
vki azt írta hogy ha megfogod nem lesz bajod ez igaz, a liofilizált spórákkal viszont aza baj hogy remekül szállnaka levegőbe, ugyhogy szépen belégzi az ember, ezellen nem számít a kézmosás.
Szóval: ha vki meg akar fertőzni vkit annak különösebb akadálya nincsen, ellenben halálos eredmány felettébb valószinütlen, ha az "áldozat" a tünetek láttán orvoshoz fordul. A félrekezelés, influenzának nézés sziontén nem valószínü már, hiszen ez csak olyankor fordulhat elő, amikor nem számítanaka lépfenére, éppezért nem is annak kezelika betegséget.
Összegzés: ha poros borítékot találsz ne gyullajd be, ah télleg nagyon gyanus akkor szólj a dokiknak meg az ÁNTSZnek. és:
Ha 10-20 percen belül megmosod, az nagyjából mindegy. A kórokozónak a sebben elöbb szaporodnia kell, utána tud inváziót kezdeni. Az meg alaphangon is órák...Mondjuk, ha veszélyeset keresel, akkor egy fertőzött tű vagy rajszeg, ami belédáll...tehát mély seb kis bemeneti nyílással...na akkor tényleg semmit sem ér a kézmosás. De a kiterjedt felszini horzsolás nem érdekes, leszámítva hogy a Hypo csípi rendesen...:-(
Na a legtutibb: küldjünk lépfenésnek kikiáltott sündisznót :-)))
"A fertőzések további kerülése miatt hamvasztással bucsuztatja az ujság kollektiválya a jövő héten.... " - mondja már meg valaki az illetékesnek, hogy az anthrax emberről emberre nem terjed....egyébként akárki is csinálja ezt az egészet, tuti profi. Egy halálos áldozattal, egy nem különösebben veszélyes betegséggel ekkora mega-giga-hisztériát csinálni...
Ilyen az, ha az emberek félnek. Persze a fertőző betegségek egy tabutéma, jó nagy tévképzetekkel. Mi lenne, ha tudná a jónép, hogy évente nem egy pestis-eset van az USA-ban (Kaliforniában leginkább), anthrax-ból is van vagy évi 10 ugyanott (illetve az Texas-környéke), a Duna-Deltában meg meglehetőst mindennapos a kolera. (Én meg már fogtam kezet leprással jó 15 éve :-)) Csak ez már mind-mind jól gyógyítható...
Ha valaki félni akar, az féljen, lelke rajta.
Ha valaki nem akar, az vegye elő a józanabbik eszét, és gondolkodjon el azon, melyik kórokozó tud áthatolni az ép bőrön percek alatt.
Osztán ha rájön, hogy egyik se, akkor arra is rájön, hogy ha parázik valami ilyesmitől, akkor, ha fehér port tartalmazó borítékot kap, mosson alaposan kezet az Hypo-val vagy Florasepttel, és a kiszóródott szemetet is azzal likvidája. A klór ugyanis likvidálja a ma ismert összes baktériumot & vírust (az egy szál kergemarhakór-kórokozó kivételével, azt csak lassan) és a mérgező vegyianyagok jó részét is elbontja.
Szal, ha ilyen levelet kapunk, mossunk kezet hypoval, és a levelet is dobjuk bele. És közben ne együnk, ne piszkáljuk orrunkat, szemünket, szánkat, ne vakarjuk az seggünket.
"Nem várható,
hogy a terroristák tényleges támadást indítanak biológiai
fegyverekkel, bár valószínűleg rendelkezik ilyenekkel, inkább
kisebb, helyileg korlátozott bevetésekkel kell számolni, amelyek
célja a pánikkeltés - írta szerdai cikkében a Neue Zürcher
Zeitungban Martin Schütz, a biológiai fegyverek szakértője, s
ítéletét számos érvvel támasztotta alá."
A fertőzések további kerülése miatt hamvasztással bucsuztatja az ujság kollektiválya a jövő héten....
Kétoldali munkaundor kezelésére legjobb a kis tasakban magunknál hordott hintőpor hirtelen szétszórása.
Matek dolgozat ellen pedig a fogorvosok is ezt ajánlják.
A legutolsó orbánimázs újságot még nem küldtem vissza a Miniszterelnöki Hivatalnak.
Finom sót vagy porcukrot bele fogok rakni , hátha őket is karanténba zárják !
üdv:
soltika
