Keresés

Részletes keresés

undoc Creative Commons License 2001.10.14 0 0 6
De hat minden part ideologiaja ilyeneken alapszik. Miert lenne egy jovobeli magyarorszagi rendpart kivetel?
U.
Előzmény: Vata (5)
Vata Creative Commons License 2001.10.14 0 0 5
Ez a cikk egy tipikus példája a balliberális propagandának és néphülyitésnek, amennyiben kliséket, tömör marhaságokat és nyilvánvaló ferditéseket kever féligazságokkal.
Előzmény: Gyorgyi (2)
undoc Creative Commons License 2001.10.14 0 0 4
Osszegezve mellik kormanyra gondolsz, mert nem mind1.
U.
Előzmény: Gyorgyi (2)
Gyorgyi Creative Commons License 2001.10.14 0 0 2
Az Obol-haboru es az oklahomai merenylet nem hasonlithato a szept. 11-i tragediahoz. Mindenki arrol beszel, hogy ez a datum egy uj fejezetet inditott a tortenelemben.
Amerikaban a szigoritasok nem lesznek atmenetileg. Az amerikaiak tobbsege arrol beszel, hogy a terrorizmus elleni harc neveben valoszinuleg egyre tobb megszorito intezkedeseket vezetnek be, amely talan veszelyeztetni fogja az egyeni szabadsagjogokat. A repuloter biztonsagi ellenorzeset a kormany ala akarjak vonni (eddig magancegek tettek).
A baratnom Muchenben el. Azt irta, hogy rettenetes felnek, es szigoru intezkedeseket vezettek be.
Orulok, hogy a ferihegyi repuloteren is nagyobb ellenorzes van. Azert en paraznek most repulore ulni - meg Budapesten is. Terroristak barhol lehetnek, es talan kulfoldrol ujra megprobalnak az USA-ba jutni.
Azert van egy kis kulonbseg a terrorista tett kozott, es akozott, hogy Gyulay azt irta, hogy "ments meg Uram a szelsoliberalis gondolkodastol". Ezert a "veszelyes az iszlam" parhuzamba allitasa a "veszelyes a keresztenyseggel" nem megalapozott, ugy is mondhatnam, hogy melysegesen rosszindulatu megallapitas.

Osszegezve: ez az egesz cikk egy nagy propaganda a kormany es a jobboldal lejaratasara.

Előzmény: undoc (-)
undoc Creative Commons License 2001.10.14 0 0 1
de hat most is az van Mo.-n. csak mas a neve.
U.
Előzmény: Törölt nick (0)
undoc Creative Commons License 2001.10.14 0 0 topiknyitó
Megtalaltam a nekem valo partot. Ha jelentkezni akarsz, akkor irj! Megalakitjuk.


Nyíri Pál: Rendpártiság itt és ott

Az Egyesült Államokat mindig is az egyéni szabadságjogok és a
tolerancia, illetve a nyilvános vallásgyakorlás és a nacionalizmus
sajátos kettössége jellemezte. A szeptember 11-ei New York-i és
washingtoni támadások után a toleráns felszín alól egyelöre növekvö
mértékben kilátszik Amerika fundamentalista "énje". A spontán
zászlókitüzések, a U. S. A.!-t kántáló felvonulók, a mindenütt - még
pornográf weboldalakon is! - megjelenö imádságok Amerikáért sokszor
idegenek a szekuláris-liberális európai értelmiségnek.

Nem valószínü ugyanakkor, hogy hosszú távú rendpárti visszarendezödés
indult volna meg Amerikában. A külföldiek örizetbe vételét és a
polgárok titkosszolgálati megfigyelését megkönnyítö, a repülöterek
biztonságának megerösítését célzó törvénytervezetekhez hasonlók az
Öböl-háború és az oklahomai terrortámadás után is fölmerültek, és
többségükben nem szigorúbbak az európai országokban érvényben levö
törvényeknél. Bush egyébként többször elítélte a muzulmánok elleni,
most elszaporodott támadásokat, söt egy mecsetbe látogatva
kijelentette: "Az iszlám béke." Nyugat-európai politikai körökben
azonban máris nyugtalanságot váltott ki az amerikai rendpárti-
nacionalista hullám. A francia elnök Washingtonban látványosan
elutasította, hogy háborúsnak nevezze a helyzetet, Németország
elnöke, kancellárja és külügyminisztere pedig nemcsak az ott élö
muzulmánok elleni támadásoktól óvott, hanem arra is figyelmeztetett,
hogy ez nem a "kultúrák háborúja". A gyanús külföldiekkel szembeni
intézkedéseket már a kongresszus is visszautasította, mondván,
Amerika nem követheti el még egyszer azt az igazságtalanságot, ami a
második világháború alatt internált japán származású amerikai
polgárokat érte.

Az eddigi amerikai kardcsörtetésre adott magyar reakció tanulságosan
különbözik ettöl. Az Orbán-kormány píártevékenysége, retorikája és
szimbólumrendszere eddig is elöszeretettel követte az amerikai elnöki
rendszer mintáját, az annak hatalmát Amerikában ellensúlyozó
intézmények és közbeszéd egyidejü visszaszorításával. A zászlólengetö
rituálék magyar meghonosítói felismerték, hogy válsághelyzetben a
szokásosnál több választópolgárnak imponálhat a keménykezü kormány,
ezért a "minket nem fenyeget veszély" szüntelen ismételgetése közben
mesterségesen felerösítik a krízisérzetet, és Magyarországot a NATO -
a kereszténység - védöbástyájának jól ismert szerepében tüntetik föl.
A támadások estéjén tehát a kormányfö egyenes adásban közvetített
beszédben szólt a "szabad világ" elleni támadásról (ezt a
hidegháborús kifejezést az amerikai elnök sem használja soha), majd
megnyugtatta a nemzetet, hogy nincs mitöl félnie. Egyidejüleg
kiüríttette a repülöteret, és rendörökkel tömte tele az utcákat,
akik - külföldi ismeröseim elmondása szerint - elsösorban a más színü
idegenekre szálltak rá. Saját tapasztalatom és egy gyors körkérdés
szerint sem London, sem Berlin, sem Zürich repülöterein nem lehetett
észrevenni, hogy történt valami, csak a nyilván fontosabb célpont
Budapesten kellett az utasoknak három órát várakozni a reptér épülete
elött. Az utóbbi években megszokott módon a hatalom szóhasználatát
gyorsan magáévá tevö fövonalbeli média rájátszik a bünbakkeresésre.
Az egyik legnézettebb esti hírmüsor vezetöje ezt a kérdést intézte
meghívott "szakértöjéhez": "Veszélyes az iszlám?" A
szakértö: "Véleményem szerint nagyon veszélyes." Gyulay Endre
körlevele után miért nem kérdezett meg egy szakértöt, hogy veszélyes-
e a kereszténység?

Szeptember 22-én a debreceni menekülttábor nem afgán nemzetiségü
lakóit, köztük elismert menekülteket minden elözmény nélkül más
táborokba szállították. Gyerekekröl van szó, akik iskolába jártak,
felnöttekröl, akik a táborban vagy a városban dolgoztak, családokról,
amelyek számtalan szállal kötödtek a helyhez, ahol éltek, és -
legalábbis papíron - a magyar állam védelmét élvezték. Szeptember
utolsó hetében a táborban kutyás rendörök és kommandósok vigyázták a
körletet, azon a hétfön és kedden a táborlakók csak napi egyszeri
étkezést kaptak, miközben a kijárási tilalom miatt nem vásárolhattak
maguknak élelmet.

Nem kell különösen liberálisnak lenni ahhoz, hogy szöget üssön az
ember fejébe: hogyan lehetséges, hogy a "szabad világ" ellenségének
kikiáltott afgán rezsim elöl menekülöket bünözöknek tekintjük? És ha
a jogállamiság normáit ilyen egyszerüen felfüggeszthetjük, a "szabad
világnak" vajon miféle értékeit védjük is a terroristáktól?

Az uralkodó magyarországi közbeszéd másképpen nem szolidáris
Amerikával, mint a nyugat-európai. A magyar közéletben tapasztalható
Amerika-ellenesség ugyanis, a nyugat-európai Amerika-ellenesség nagy
részével ellentétben, a nacionalista motivációjú szélsöjobbról, és
nem az antinacionalista-emberjogi motivációjú baloldalról jön. Az
utóbbi logika gyászolja a terror áldozatait, de elítéli a
bünbakkeresést. Az elöbbi titkon örül annak, hogy az arrogáns
Amerikát megleckéztették, de természetesnek tartja az ellenségképet.
Félö, hogy ha az amerikai rendpártiság átmenetinek bizonyul is, a
magyar hivatalos idegenellenesség újabb lépcsöfokáról egyhamar nem
lesz visszalépés.

(A szerzö kultúrantropológus, az Oxfordi Egyetem tudományos
fömunkatársa)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!