Nos, nekem van egy állatorvos ismerősöm,ugyhogy jártas vagyok az ilyen dolgokban. tudjátok, az epilepszi az 1ik legnehezebben elviselhető betegség-mind az állat, mind a gazda számára.Az állat elszenvedi, agazda pedig végig kell nézze, anélkül,hogy segíthetne. Most maga betegség: végleges gyógyulásban-főleg ha genetikus-ne nagyon reménykedjunk. Mindazonáltal az állatot tökéletesen tünetmentesíteni lehet, mindehhez csak rendszeres gyógyszerezés kell. Én már láttam sok állatot ebből felállni, és ne ess kétségbe, a kutyuson valszinüleg tudnak segíteni. Ha pedig nem-bár én nemhiszem, hogy nm sikerül-akkor vígasztalaódjunk azzal, hogy az állatnak talán jobb is így-met nem kel többé szenvednie. de ne is beszéljünk ilyesmiről, a lényeg, hogy most szorítsunk érte együtt!
Sajnos ilyesmiből nekem is bőven kijutott... :-(( először a leguánom karja tört el egy ismerősőm miatt, és elfertőződött, aztán az agámám kapott végzetes kimenetelű fertőzést valahonnan... :-((( sajnos ez van... :-((((
Leginkább a génektől, örökletes.
Biztatásul: az én kutyám vagy háromszor is volt ilyen állapotban (nem epilepszia miatt), de minháromszor felgyógyult és miután lélekben már temettük az utána következő időszak nagyon jó volt.
Amikor meg meghalt már öreg volt és én úgy fogtam fel, ez az élet rendje.
Természetesen reggel az első dolgom volt kihívni az állatorvos, valamikor du.-ra azaz mostanra ígérte magát.
Remélem kapunk gyógyszert és meggyógyul.
Hihetetlen a ragaszkodása ,az első rohan óta nem mozdul mellőlünk mintha megtudnánk menteni az új rohamtól:((((
Tényleg mitől alakulhat ki epilepszia?
Aterzem szomorusagodat Lujzi, nehez ilyenkor mit mondani. Erösitsd meg magad az elkövetkezö idökre.
Öt sosem fogod elfelejteni, de talan lesznek meg boldog kutyas perceid...
Hát 12 éve együtt élünk a kutyánkkal, minden szeretetet gondoskodást megkapott ,nem egy kutya a mezőről, a miénk és nem is állatként gondolunk rá.
Ma kapott 2 epilepsziás rohamot ,sajnos nem tudom mi lesz tovább ,hogy lesz holnap.
Szomorú vagyok féltem, és nem akarom elfogadni az elkerülhetetlent.
Tudom már nem fiatal,igyis szép kort élt meg de akkor is mi lesz ha nem jőn elém ha hazajövők, és nem nyalja meg a kezem ha meglát.
Szeretlek Athos
