Szerintem is szükség lenne az osztrák tőkére,az osztrák szakértelemre,az osztrák gazdálkodni akarásra és az osztrák piacra is.Ehhez azonban nem szükséges,hogy a temőföld a tulajdonukba is kerüljön.Sajnos azonban néhány nagy gazdaság vezetője Magyarországon csak úgy tud gazdálkodni ha nincs konkurencia vagy még így se és ez az oka annak,hogy mindent megtesznek annak érdekében,hogy megszüntesék a konkurenciát.Az osztrákok elleni hangulatkeltésnek is részben ez áll a hátterében.Nem akarják,hgy kiderüljön,hogy az osztrákok ilyen körülmények között is tudnak gazdálkodni és indokolatlanok voltak az általuk szervezett tüntetések.
Ez csak egy elképzelés.Jelenleg csak magánszemélyek,az állam,az önkormányzatok és a közalapitványok szerezhetnek termöföldet.Ez a jelenlegi szabályozás kijátszható,de a kijátszás során is a fentiekből idulnak ki.
"Az osztrákokat kicsit külön kezelném, mert ők már megszerezték azt a földet, amit akartak. Inkább a Dán/holland/izraeli viszonylattól kell tartani."
dez1
Ha jól megnézed Austria térképét, egyedül Burgerland az a terület, ahol növénytermesztéssel lehet foglalkozni, a többi legelő, vagy síparadicsom.
Ezután érthető, hogy az ottani gazdák teljes erőből nyomulnak a közeli magyar területeken, hiszen nincs más lehetőség a bővítésre. Ha tehetnék a jelenleginél sokkal nagyobb területekre tennék rá a kezüket.
Szívesen fektetnének pénzt is ebbe törvényes keretek között. Szerintem sokkal jobban járnánk, ha a kategórikus tiltás helyett ésszerű szabályozást alkalmaznánk. Az az osztrák paraszt, aki otthon is földműveleéssel foglalkozik, nagy valószínűséggel nem spekulációs céllal venne itt földet.
Csak néhány példa a témához:
báró Drasche Wartinberg 4500 h szántó 3000 h erdő
Helmut Gsuk 6000 h szántó
Siegfrid Tsida 1500 h szőlő
stb
stb
Semmilyen pénzügyi kockázatot nem látok.Egyébbként a nagy csalókra és spekulásokra éppen az a jellemző,hogy vállalják a pénzügyi kockázatot is és a törvény kijátszásának a kockazatát is és már megszokták,hogy nekik semmi bántódásuk sem eshet akármit is csnálnak is.
Nem büntetőjogi, hanem pénzügyi kockázat. Ritka az az eset a földpiacon, amikor biztosra mehetnek, meg a megtérülis is ritkán 100% egy hónap altt, márpedig ezek az urak nem szeretik az alcsony hozamú bulikat. Szerintem ezért nem nyomultak be eddig igazán a földpiacra - bár az erdőpiacon biztos keményen ott vannak.
nagy hiba lenne ha a követhetetlen, és átláthatatlan tulajdonosi systemmel rendelkező, kft rendszerek benyomulnának a földpiacra.
csak magánember lehessen tulaj-kft? béreljen csak szépen ha akar gazdálkodni
Nem tudom,hogy milyen kockázatra gondolsz,mert én ilyent nem látok. Virágzik az ÁFA csalás, a nagy csalók egyre gazdagabbak lesznek,nagyon ritkán buknak le.
Jelenleg a földtövény szerint Kft a föld tulajdojogát nem szerezheti meg, így szerintem a Kft-t alapítók a tulajdonukban levő földet apportként nem vihetik be a Kft-be.
Igen, ez a folyamat már megy, egy csomó föld már spekulánsok kezében van. Nem igazán tudom, hogyan lehetne ezt magakadályozni. Ha előírod a művelési kötelezettséget, max. kiadja bérbe. Szerencse talán, hogy azért elég nagy a kockázat, ami a folyamatot legalábis korlátozza.
Természetesen jöhet a külföldi tőke a mezőgazdaságba ha bérelt földön gazdálkodik. Több ilyen vállalkozás is van az országban és ezekkel nincs is semmi probléma. Csupán az nem kivánatos ha nyerészkedni jönne a külfödi tőke és nem termelni, azaz ha a földárak várható emelkedésére spekulálna és a termelés fejlesztése nem is érdekelné.
Az sem kivánatos ha mondjuk a külföldi spekulánsok helyett a magyar spekulánsok vásárolnák fel a magyar földet és közben őket sem érdekelné a termelés és termelés fejlesztése.
Az a veszély is fennál, hogy a nagy magyar olajhamisítók, ÁFA csalók,csempészek vásárolnak nagyobb mennyiségben földet spekulációs célzattal.Erre az adja meg a lehetőséget,hogy nekik van a legtöbb pénzük és nagyon jó kapcsolataik vannak.
A kft. magyar tagjainak nevén van a föld, az osztrák faszi kp vagy tárgyi (gép) aportot ad. A kft béreli a földet a tagoktól. Az osztrák faszié a szavazati többség, ő a főnök, de nem övé a föld.
Ilyen cég rengeteg van
Az osztrákokat kicsit külön kezelném, mert ők már megszerezték azt a földet, amit akartak. Inkább a Dán/holland/izraeli viszonylattól kell tartani.
Van egy birtokom, ér mondjuk 100 millát, csinálok belőle egy Kft.-t, és betársul egy osztrák ugyanannyi kp-vel.
Ez egy roppant egyszerű eset, de nem lehetséges.
Miért?
Szerintem azért, mert egyes (mellesleg általában agyontámogatott mezőgazdaságú) országokban annyira drága a föld, hogy a farmerek ha úgy döntenek hogy átjönnek ide, akkor egy átlagos mondjuk 5 hektáros farm árából itt vehetnek egy 500 hektárosat. És mivel a mikro/makrokönyvek állításaival ellentétben a piac nem végtelenül rugalmas, ezért mire az árak felemelkednének egy jóval magasabb szintre, már nem lenne eladó föld.
Akkor jöhetnek a külföldiek, ha már benn vagyunk az Eu-ban és kialakul az a réteg, aki a földből akar élni, és az a réteg megszerzi a szükséges földet.
Persze az a külföldi, aki ide jön földet művelni előbb-utóbb magyarrá válik, ezt a 1000 éves történelmi tapasztalat jól mutatja.
Természetesen vannak. Ennek ellenére hagyni kellene ebbe az üzletágba is befektetni a külföldieket.
Szeretnék végre elfogadható, racionális magyarázatot kapni arra, hogy miért nem jöhetnek a nemzetgazdaságnak ebbe a tönk szélén álló ágazatába külföldiek, ha már a feldolgozóipar, és a kereskedelem meg van nyitva előttük.
Természetesen jövedelmezően kell gazdálkoni,ezzel egyetértek,de vajon kinek és mit kell ennek érdekében tennie?
Úgy tudom,hogy jelenleg is vannak akik jövedelmezően gazdálkodnak,talán ezek példáját kellene másoknak is követni.
Több hozzászólásban is viszatérő probléma,hogy mennyit termeljünk és az állami sszerepvállalás milyen legyen és közgazdaságilag ezt mi indokolja.
Véleményem szerint itt kaphatnak szerepet a terméktanácsok és a termelők más érdekvédelmi szervezetei,önsegélyező egyesületei.Szerintem ezen szervezetek egyik feladata,hogy felmérjék a piac nagyságát,összehangolják a temelők érdekeit,teveiket és elképzeléseiket egyeztesék a minisztériummal/FVM/ és szükség esetén az állami beavatkozás módjára és mértékére is javaslatot tegyenek. Ez egyben a sorrendet is jelentené. Nem lehet várni , hogy a minisztérium oldjon meg minden problémát.Illetve ezt lehet várni,csak nem érdemes.
A mezőgazdaság fejlesztési koncepciójának kidolgozásában is célszerű ha a termelők különböző szervezetei részt vállalnak,mivel a miniszterek gyakran cserélődnek és így kevésbé lehet rájuk számítani.Lehet, hogy ez nem jó,de attól még így van és nem nagyon tehetünk ellene semmmit.
A topic jól tükrözi a téma bonyolultságát. Jómagam bár nem a mezőgazdaságból élek, de apá magán almatermelő (5 ha intenzív almaültetvény), apósom pedig szántóföldi növényeket termeszt illetve állatokat is tart (25 Ha szántó, 25 ha erdő, legelő vegyesen) Rendszeresen segítek nekik, plusz 18 évig vidéken laktam.
Rengeteg probléma van:
1. A sokak által dícsért termelőszövetkezetek bár egyes területeken (ezt azért elég kevés TSZ-t jelent ténylegesen) jogellenesen, kényszerből jöttek létre, nem szerves fejlődés eredményeként. Ezért nem működhetett a tulajdonosi szemlélet. Egy példa: Meg kell nézni, még ma is a meglévő TSZ-ek zöme ott rohasztja a mezőgazdasági gépeket a szabad ég alatt, hadd rohadjanak - sok esetben pl. az üresen álló raktár mellett.
A tagság nem igazán tudta/tudja érdekeit érvényesíteni, a TSZ sorsa gyakorlatilag a menedzsment képességeitől függött. A rendszerváltlás során a legtöbb TSZ java vagyontárgyai a menedzsment kezébe kerültek.
A kárpótlás szétzilálta a TSZ-ek birtokviszonyait, sokan csak spekulációs céllal szereztek földet, sokan megpróbáltak gazdálkodni. Tőkehiány, szakértelemhiány, stb.
A helyzet az elmúlt 10 évben keveset változott.
A szövetkezés nyilvánvaló előnyei ellenére a TSz világban felhalmozódott rossz tapasztalatok miatt nem nagyon megy. Különösen nagy baj, hogy a termelők még az értékesítésben sem fognak össze, ezért a kereskedők nyúlják le a mezőgazdaság szinte egész hasznát.
Másik gond, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó népesség erősen elöregedett, a mezőgazdaság, mint tevékenység megtartó ereje csekély.
Ezek talán az általános problémák, persze ezeket rengeteg konkrét apró problémára le lehet bontani.
És miért ne lenne igaz? A kereslettel azonos mennyiségű termelést elég nehéz megvalósítani. Lehetetlen. A termés mennyisége elég nagy szórást mutat. Kevesebbet termelni nyilvánvaló okok miatt nem elfogadható. Az egyetlen lehetőség az, hogy a szükségletet felülről közelítjük. Ehhez viszont nélkülözhetetlennek tartom az állami szerepvállalást.
1valaki válasz erre | adatok | e-mail 2001.10.11 16:56 (42)
Bizonyos szintű állami szerepvállalásra szükség van mert a meződazdaság egy olyan ágazat ahol csak a túltermelés az elfogadható.
Ez így nem igaz.
Csak a tervezettel közel megegyező mennyiség, és minőség elfogadható.
A termés mennyiségétől független a befektetés.
A felesleg pedig legfeljebb alacsonyabb áron értékesíthető, ami legjobb esetben is nullszaldó, vagy feleteded az állatokkal, ami ráfizetés.
Javaslom folder (50)-ben leírtak megszívlelését is, de igazán nem lenne sok értelme most az EU mezőgazdasági szabályozásának mélységeibe belemenni. És itt egyenlőre csak a növénytermesztésről esett szó, pl. az állattenyésztés, erdészet még újabb felfedezésre váró terület - mármint részedről.
Igazán nem akarlak győzködni, minősítgetni, de hidd el, ez a megnyilvánulásod is a mezőgazdaság (problémáinak) tökéletes nem ismerését bizonyítja. Az, hogy közelről érintett vagyok, nem azt jelenti, hogy mezőgazdasági termelő vagyok!
A mezőgazdaság nem úgy működik, ahogyan azt te elképzeled, hogy a gazda kimegy a földjére, megvakarja a fejét, fölhözcsapja a kalapját és felkiált: Istenuccse idén intenzív zöldség-biotermesztésébe fogok! Majd ezekért a termékekért a föld szélén sorbaállnak a kereskedők, egymásra licitálva az árban.
Nem akarok most hosszas fejtegetésekbe bonyolódni, hogy egy adott ország mezőgazdaságát meghatározzák földrajzi, éghajlati tényzők, talajadottságok, vízellátottság, továbbá a mezőgazdasági termelési hagyományok, a birtokstruktúra, a termelők szaktudása és sok egyéb tényező. Pl. az éppen adott év időjárása Emiatt van - többek között - hogy egyes években bizonyos mezőgazdasági termékekből túltermelés van, más években pedig hiány. Ha idén lett volna egy komoly tél, valamint egy kiadós aszály a nyáron, máris nem lennének búzaértékesítési gondok. Továbbá, amiről már esett szó, a mezőgazdasági termelők, vállalkozások tőkehelyzete. Mivel a mezőgazdasági termelés igen bizonytalan hozamokkal jár, legtöbbször alig, vagy egyáltalán nem nyereséges - a föld ára elképesztően alacsony. Az Alföldön pl. nagyon jó földeket (20-25 aranykoronás) már ~60.000 Ft/ha-ért lehet venni. A rendszerváltás után sikerült a 70-es években nagyjából világszínvonalon termelő mezőgazdaságot kellőképpen lerohasztani. Odáig rendben volt (van), hogy a termőföldnek, erdőnek, legelőnek stb. legyen tényleges tulajdonosa, de a kárpótlással egy olyan birtokstruktúra jött létre, amely nagyrészt működésképtelen. Annyira, hogy egy azzonnali EU csatlakozás a mezőgazdaság jelenlegi állapotában eléggé katasztrofális következményekkel járna a mezőgazdasági termelőkre nézve. A támogatási rendszer is teljesen esetleges és szinte áttekinthetetlen. A mezőgazdasági kormányzat szinte készakarva sem tudna több kárt okozni. Gyökeresen más szemléletre lenne szükség, de ennek a leghalványabb jele sem tapasztalható.
Tényleg nem akarom hosszasan fejtegetni, mert unalmas lenne.
PS: a különbség n-nel írandó (bocs, de ez különösen zavart)
" Tulságosan nagy tultermelés esetén az állam mérsékelheti a termelők veszteségeit,de a teljes veszteség megtéritése nem volna helyes. "
Az állam KÖTELESSÉGE, hogy abban az esetben, ha valamely ternényből tút sok terem, és az ár a kereslet kínálat viszony felborulása miatt csökken, akkor felvásárolja a többletet, abban az esetben ha valamilyen ok miatt a termelt mennyiség kevés, és az ár felfelé indul a készletek piacra dobásával lefelé nyomja az árat.
Ez a rendszer hivatott védeni a termelőt, és a vásárlót egyarán, ezzel lehet kialakítani stabil, kiszámítható, és tervezhető rendszert.
Erre a célra szolgálnak a külömböző közraktáraket. / TIG, Konkordia / amelyek sorsa, és a bennük erre a célra tartalékolt pénzeszközök felhasználása ismert.
A topicot nyitása óta figyelemmel kisérem, elolvastam mindazt, amit alkottál. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem ismered azt, amiről írsz.
A magyar agráriumban, figyelembe véve a vetésterület nagyságát, és a megtermelt árú mennyiségét a zártkertek mértéke nem kifejezhető, ézért ebben ez esetben nem is veszik
számításba. Ha földről beszélük, maradjunk a mg. művelés alá tartoró ún. szántónál, legelőnél.
A nálunk jóval fejletteb országokban a szükséges mennyiség függvényében, a termésátlag figyelembevételével meghatározzák egyes növényfélék vetésterületét. Csak erre, a már leszerződött mennyiséggel arányos területre adnak támogatást. Lassa, de nálunk is ez kezd kialakulni. Ezen felül mindenki a saját felelősségére vethet, és arathat.
Ez a fajta mennyiségi korlát él a hús, és tejtermelésre is.
Ha komolyan érdekel, szívesen folytatom, csak kérdezz bátran.
A bizonyos szintű állami szabályozás nem mond ellent annak,hogy a fő szabályozó azért a piac legyen.Tulságosan nagy tultermelés esetén az állam mérsékelheti a termelők veszteségeit,de a teljes veszteség megtéritése nem volna helyes.
Részedről ez a nagy hozzáértés a pénzügyi erdményekben is jelentkezik? Ha igen, szivesen tanulunk tőled.
Ebben a topicban mindenki tudja, hogy a mezőgazdaság beruházásigényes. Ilyen jellegü vitába nem szeretnék belemenni főleg úgy ,hogy valaki nem kellően bizonyitva kijelenti,hogy ő többet ért valamihez mint mások.
Természetesen a szakértelemben lehetnek olyan külömbségek,hogy az egyik egy dologhoz jobban ért mint mások,mások pedig máshoz értenek jobban.
Ami a beruházásigényeséget érinti az attól függ,hogy milyen szempontból vizsgáljuk.Ha azt nézzük,hogy 1ha üvegház létesítéséhez mennyi beruházás szükséges és mennyi szükséges 1ha búza termesztéséhez akkor nyilvánvalóan igazad van.Piacgazdaságban azonban nem így kell számolni.Azt kell nézni,hogy ezer Ft termelési értékhez vagy nyereséghez mennyi beruházás szükséges a búza termesztés esetében és mennyi a zöldségtemesztés estében.Ha így nézzük akkor az ellenkező következtetést is levonhatjuk és meállapihatjuk esetleg,hogy a búza temesztés berházásigényes/főleg ha veszeséges volt a termelése/ ,a zöldségtermesztés pedig inkább kézimunkaigényes. Megjegyzem, hogy a zöldsegtermesztés esetében a beruházásigényesség esetében igen nagyok lehetnek a külömbségek attól függően,hogy mit és hogyan akarunk temelni.
Joguk van az embereknek másképp gondolkodni és majd a végelszámolás/nyereség vagy veszteség az év végén/ döntse el,hogy ki hozott jó döntést és ne a politika vagy a hatalom döntse el előitéletek alapján,hogy melyik volt a jó döntés.
