off.
bocsi, hogy egy szándékosan fekete-fehér 5.8KB bmp-pel terheltem le a modemeteket... igérem megtérítem a töblet-telefonköltséget....;)
ha jól tévedek a png-t pl az explorer nem nagyon csipázza:/ - de ez csak szvsz
on
Legyünk pontosak, ha az előző állításod igaz, nem ismered fel az "alsónadrágot". Ha én esetleg "gatya" nélkül villamosozok, akkor nincs rajtam alsónadrág :)
A nők meg egyfolytába "gatya" nélkül villamosoznak és mégse háborog senki :)
Azonkívül engem is zavar ha véletlen DVI formátumba szaladok, amit alapból nem tudok elolvasni. Tudomásul veszem, pont.
Hát kiváncsi lennék melyik az a szuper program ami nem ismeri a BMP-t.
Tudtom szerint a legfiatalabb formátum PNG.
A hossz különbség igaz.
4895 bájtal hosszabb, azzaz neked 64Kbaud sebességet figyelembe véve 0.59 seccet elpocsékolt amikor letöltötted az oldalt :)
Plusz még Te is elküldtél fölöslegesen 1136 karaktert (átviteli idő 0.138! sec).
Az én hozzászólásomat már nem is (merem) (410 byte) számolni :)))
BMP-t nem teszünk ki a webre. Két okból. Egyrészt ez egy magán-formátum (proprietary), másrészt meg idétlenül nagy. Ugyanez a képecske (a képletekkel), ugyanilyen méretben és minöségben a szabadpng formátumban csak 1087 byte, mig a bmp 5982.
Arról nem is beszélve, hogy a böngészök a png-t hivatalból ismerik, a bmp-nez meg valami plugin kell. Szóval az ilyesmi mindenképp rossz, hibás, trehány és kárhozatos gyakorlat s amellett még udvariatlan is.
.BMP or .DIB (device-independent bitmap) is a bitmapped graphics format used internally by the Microsoft Windows graphics subsystem (GDI), and used commonly as a simple graphics file format on that platform.
BMP files are usually not compressed, so they are typically much larger than compressed image file formats for the same image. The typical true-color bitmap size in bytes can be calculated as: (width in pixels)*(height in pixels)*3. So an 800x600 image will occupy almost 1.5 megabytes. As such they are generally unsuitable for transferring images on the internet or other slow or capacity limited media.
üdv,
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] sztetek ezt el lehet fogadni egy dolgoztban megoldásként, vagy kicsit gyenge az indoklás (a levezetés egy jó részét nem írtam ide be...)
SzPA
Van egy Beke Tibor-cikk. És egy A. Harmaty, talán magyar.
A modellelmélet talán még kevésbé kutatott Magyarországon, egyetlen nevet sem ismerek, aki stability theoryval foglalkozna. Csirmaz L. is szerintem inkább csak azért foglalkozik vele, mert tanítania kell.
Egyébként a modellelméletnek mostanában válik igazán jelentőssé az algebrai(-geometriai) ága.
Csakhogy a távolugrással ellentétben a tudományban a közepes és kis ugrások is számítanak De hát Ti is csak a nagyot ugrókról írtok...
Nem szép dolog ha valaki nagy koponya létére megfosztja...>
Nem szép dolog egy 890-es ugrótól, hogy nem ugrik a kilenc méter közelébe még legalább egyszer....
Olyan ízesen és impulzívan beszélsz ezekről az algebrai(-topológiai) témákról (sokadszorra), hogy kezdem nagyon érdekesnek találni őket. Már elő is vettem a Safarevicset:D
Az biztos, hogy ha a Fields-érmek eloszlását nézzük, akkor ennek a területnek nagy a tekintélye pl. a logikához/halmazelmélethez képest, nem is értem, hogy miért.
Ha valakit érdekel: G. "óriás"-jegyzetei franciául, szkennelve, megtalálhatók a
www.grothendieck-circle.org címen, sok egyéb mellett. Van K-theory preprint archive is. A rutgers.edu-ról néhány hónappal ezelőtt pedig sikerült letöltenem egy K-theory-jegyzetet (dvi), talán még megvan. A Notices of the AMS egyik 2001-es száma pedig részben G-kal foglalkozott, emlékezetem szerint.
írt egy hatalmas algebra geometria könyvet amelyben van néhány keresetlen megjegyzés kollégákról, amennyire tudom pl. Deligne-ről.
IMHO, azon kevesek közé tartozott, akik számára csak egy matematika van, legyen az funkcionálanalízis vagy algebra, geometria vagy topológia.
pl. ő találta ki a K-elméletet, amit néha Grothendieck csoportnak hívnak. adott egy R gyűrű
és tekintsük az összes végesen generált projektiv modulust R felett. (ezek a végesen generált szabadok direkt összeadandói). két ilyen modulust A+B, akkor nevezünk ekvivalensnek, ha létezik C, hogy C+A tényleg izomorf C+B-vel. az ekvivalenciaosztályokon a direkt összegzés egy kommutativ monoidot ad, ami beágyazható egy csoportba, ez az adott gyűrű K-csoportja.
ez ugye egy tisztán algebrai ügy, de ha a gyűrű egy metrikus tér folytonos függvényeinek a gyűrűje
akkor ezek a projektív modulusok pontosan a vektornyaláboknak, az ekvivalencia pedig pontosan a stabil ekvivalenciának felel meg.
egyébként G-csoportnak nevezik (G mint Grothendieck) azt amikor nem projektiveket, hanem általában végesen generáltakat veszünk, és
úgy csinálunk csoportot, hogy
az összes lehetséges végesen generált modulus adja a generátorokat, és minden egzakt sorozat
0->M->P->N->0
egy relációt ad. az baromi érdekes kérdés, hogy micsoda G(R) és általában semmit a világon nem lehet tudni róla. igazából azt sem lehet tudni, hogy R mint elem mit reprezentál. az én kedvenc sejtésem a következő: ha R egy csoportalgebra egy test felett, akkor G(R)-ben az R akkor generál egy végtelen ciklikus csoportot, ha a csoport amenábilis. Ami megvan, az, hogy ha amenábilis, akkor ez a helyzet, és ha a csoport tartalmaz nemkommutativ szabad részcsoportot, akkor dittó. Ez a Banach-Tarski paradox tisztán algebrai verziója lenne.
Szóval Grothendieck valahogy a nemkommutativ geometria atyja, és ezen keresztül motiválta Connes-t és Kontchevichet. Az igazság az, hogy Grothendieck nem a Connes féle irányt, hanem az aránylag kevesek által ismert nemkommutativ algebrai geometria irányt alapozta meg, de itten a dolgok tényleg összefüggenek (csak azt nem tudják pontosan, hogyan).
Francia származású, 1928-ban született.
Eleinte funkcionálanalízissel, topologikus vektorterekkel foglalkozott, aztán váltott algebrai geometriára, (ko)homológia-elméletre, aztán kategória-elmélettel és véges dimenziós topológiával foglalkozott, (tőle származik a topoi gondolata is, ha jól emlékszem), és a halmazelméletbe is benézett (Tarski-Grothendieck-axiómák). Könyvet írt az algebrai varietásokról. Amikor az amerikaiak bombázták Vietnamot, ő kategória-elméleti előadásokat tartott az Hanoi-környéki erdőkben. Baloldali pacifista volt. Megtalálta a Riemann-Roche-tétel egy általánosítását, 1966-ban Fields-érmes lett. A Bourbaki-csoport tagjaként részt vett a matematika "axiomatizálásának" programjában.
A 70-es évektől visszavonult a sűrűbb publikálástól (Bobby Fisher-effektus?), és 1991-ban váratlanul eltávozott az otthonából, és azóta remeteként él ismeretlen helyen, és fizikával és filozófiával foglalkozik. Emberekkel nem kommunikál.
Munkássága Deligne-re, Connes-ra, Kontsevich-re is hatással volt.
Csakhogy a tavolugrassal ellentetben a tudomanyban a kozepes es a kis ugrasok is szamitanak.
Nem szep dolog, ha valaki nagy koponya letere megfosztja a matematikus-tarsadalmat a gondolataitol, megha azok nem is ernek fol a korabbi gondolataival.
De elég. Engem viszont érdekel a kutatás, mint lelki folyamat is.
Cohen viselkedése nem egyedülálló; hallottatok róla, hogy Grothendieck mit csinál mostanában?
Elég nehéz dolog lehet ez...
Bob Beamon a mexikói olimpián elsőre 890-et ugrott (köszi Simply Red), amivel az addigi világcsúcsot 55 cm.-rel javította meg. Azután a közelébe se jutott ennek az eredménynek. Nem elég egy nagy ugrás?
Ugy ertettem, hogy 1974-tol maig, vagyis harminc eve nem irt semmit.
Tenyleg felreerthetoen irtam, amugy 1974-ben kereken negyven eves volt.
Azert ez az en szamomra felfoghatatlan.