Világnagy CD! Amikor a CD nem volt nálam (több hónapos vidéki kiküldetésben), a teljes albumot letöltöttem az irodai gépemre, nem bírtam enélkül létezni! Imádtam!
Most meg a kocsiban szoktam hallgatni.
VH1-os "a zenetörténet legbefolyásosabb férfiúi" szavazás végeredménye:
1. Robbie Williams
2. Michael Jackson
3. Elvis Presley
4. John Lennon
5. Freddie Mercury
6. Bono
7. Elton John
8. George Michael
9. David Bowie
10. Sting
11. Cliff Richard
12. Jon Bon Jovi
13. Bob Dylan
14. Frank Sinatra
15. Bruce Springsteen
16. Paul Weller
17. Kurt Cobain
18. Noel Gallagher
19. Prince
20. Paul McCartney
"Szerintem nagyon, de hihetetlen módon hülye, ostoba, könnyen a rossz irányba terelhető fiatalember ez a Robbie, aki minden bizonnyal profitálhatna egy alapos verésből. Én biztos lerúgdosnám őt egy párszor a lépcsőről, nem mintha olyan erőszakos pasi lennék. Ha az orvos is felírhatná a verést, akkor talán jobb lenne, ha bevinnék a kórházba, néhány fehér ruhás ürge lefogná, és úgy fél óráig pofozná.
Hamis, tetőtől talpig hamis, a legmesterkéltebb ember, akit valaha a hátán hordott a föld. Ő mindezek ellenére Elvisnek képzeli magát. Legnagyobb szerencsétlenségemre láttam a tévében a Nobody Someday címu filmjét, úgy öt perc után komoly hányinger tört rám. Ettől eltekintve egész jó fej a srác" - nyilatkozta Noel Gallagher a Now magazin pénteken megjelent számában.
Igencsak hosszú út vezetett a fiúcsapat Take That-től a jelenlegi Robbie Williams stílusáig: kipróbálta már a pszeudo indie-t, a popot, a swinget, és most arra készül, hogy a legendás Viper Room-ban, Los Angelesben a The Cult két tagjával álljon a színpadra. Billy Morrison basszusgitáros régi jó barátja az énekesnek, Robbie volt az, aki az esküvői ceremóniáját vezette.
Az alkalmi rock csapat (Billy Duffy gitárossal) máris próbál, nagy rock slágereket dolgoznak fel, és ha minden jól megy, talán még új dalokat is összehoznak majd.
A pletykák szerint Robbie hosszabb időt szeretne az Angyalok Városában tölteni, mert elege van abból, hogy szerzőtársa, Guy Chambers túlságosan elfoglalt lett a Pop Idol győztes Will Young dalainak megírása miatt.
A hirtelen pályamódosításra azért került sor, hogy legjobb barátja, a Cult együttes basszusgitárosa, Billy Morrisson esküvőjén Robbie eskethesse össze az ifjú párt.
Természetesen az ilyesmi nem megy csak úgy engedély nélkül, úgyhogy Robbie kutatómunkába kezdett, hogy az eseményt hogyan lehetne hivatalosan levezetni. A megoldást az Interneten találta meg, ahol miután kitöltötte az Egységes Egyház nevű szervezet online jelentkezési lapját, a szervezet minden további nélkül felkente az énekest, akinek ezután kijár a Robbie Williams atya megszólítás. Billy elmondása szerint: Az egész ötlet egy pillanat műve volt. Negyvennyolc óránk volt arra, hogy megszerezzük Robbie engedélyét, pappá szenteljék, megszervezzük az egész banzájt és összeházasodjunk.
Robbie Williams élete hamarosan nyitott könyv lesz a rajongók előtt - a sikeres életrajzíró, Andrew Morton ugyanis őt választotta következő áldozatának.
A múlt évben Madonnáról írt részletes könyvet Morton, ezúttal pedig, mint arról a brit Daily Mail is beszámolt, a szerző és kiadója, a Michael O'Mara Books megpróbálja lepipálni a hivatalos Robbie Williams-életrajzot, mely Somebody Someday címmel jelent meg az Ebury Pressnél.
Williams mindig is a Take That fenegyerekének számított, a be nem illeszkedőnek. Miután a csapat felbomlott, sokáig úgy gondolta, a britpop lesz a neki megfelelő új irány. A gondolatból az Oasis mellé csapódás ötlete lett, ami meg is történt.
Ebből a kapcsolatból zene persze nem született, csak nagy adag cikk az angol bulvársajtóban. A Gallagherek ugyanis magukkal vitték Williamst a durvább partivilágba, és hónapokig nem lehetett róla mást hallani, csak züllésének állomásait.
Első önálló száma egy George Michael-szám feldolgozás volt, csúfos bukás. Első saját száma viszont meghozta a várt sikert, s Robbie lassan lecserélte lázadó imidzsét a pajkos kisfiúéra. Mostanság a sztárok unalmas életét éli, s feltehetőleg a könyv érdemi része nem is erről fog szólni.
Én már a Take That-ben is felfigyeltem rá, komolyan mondom, a Could It Be Magic-kel (v. vmi ilyesmi) egyértelműen kilógott a sok gyökér haverja közül, és még az a jó benne, hogy teljesen emberi, hétköznapi srác, lehet vele azonosulni, nem jellemzők rá ezek a sztárallűrök, és úgy lehet rá gondolni, mint a srácra a szomszédból, mert őrá is jellemzők olyan emberi gyarlóságok pl. mint hogy alkoholista, narkós, elegáns bárokban verekedik a francia riviérán, lefektet minden nőt, aki az utjába akad (pl. Geri Halliwell, Kylie Minoque, Nicole Kidman etc.) és az is még, hogy homoszexuális. Bár azt mondják, Geri, Kylie, és Nicole csak pletyka.
Nem tudom, hogy a Viva2-n milyen koncert volt 27-én, de szilveszterkor a Pro7-en leadták az augusztusi németországi stadion koncertjét. Erről annak idején olvastam, hogy valami 80 ezres pályán tervezik a bulit és most lám le is adták a tévében.
Nagyon klasz volt. A minőség, a színpadkép, a setlist, minden ott volt. Már akkor játszották az Eternity-t, ami később jelent meg, aztán elnyomták a Limp Bizkittől a Rollin'-t (? :-)és a végén a We are the champions-t is. Remélem megismétlik majd, hogy fel tudjam venni. Mr. Williams egyébként végig ugrálta az egész koncertet és ennek ellenére jól énekelt. Objektíven nézve is teljesen méltó volt a hírnevéhez, jó buli volt.
