ezen a paleornitológusok nemzetközi társaságának a tevékenysége követhető 20 éven keresztül. Az évi beszámolókban pedig az új eredmények és megjelenésük helye.
Elkészült a madaras linkgyűjtemények egy újabb egysége:
http://madarevolucio.lap.hu
A tartalomból:
Alvarezsauridae
A madarak evolúciója
A madarak fejlődéstörténete, evolúciója
A madártoll evolúciója
Archeopterix
Compsognathidae
Confuciusornithidae
Diatryma
Dromaeosaridae
Eoalulavis
Hesperornis
Iberomesornis
Jinfengopteryx
Korai madarak
Madárfosszíliák
Oviraptroidae
Phororhacos
Protarchaeopteryx
Protoavis
Részletes madárevolúció
Scansoriopterygidae
Teratornis
Therizinosauroidea
Tollasdinoszaurusz fajok
Tollas dínók
Troodontidae
Tyrannosauridae
Jó böngészést!
A madarak annyiban rokonai a dinóknak, hogy egy közös hüllőcsoportból (Archaosauria) származnak (a krokodilokkal, hidasgyíkokkal együtt). A különválás viszont már a felső triászban -alsó jurában megtörténhetett! Nem a kutatások eeredményei, hanem egyes hipotézisek szerint (amelyek a tollak meglétére alapoznak elsősorban). Mellesleg nagyon sok éjszakai és alkonyati madár is van és feltehetően a dinók közt is voltak ilyenek. Rendszerint a monokuláris látással (mindkét szem tengelye párhuzamosan, előre mutat) rendelkező állatok éjjeliek vagy akkor is tudnak tevékenykedni. Nos az ember elődje is ilyen kellett legyen eredetileg! Viszont a szineslátás kialakulása mutatja, hogy a nappli tevékenységre való átállás nálunk (illetve elődeinknél ) már elég korán megtörtént!
A valóságot nem tudjuk, csak tapogatózunk, miért teljesen logikátlan az elmélet. Egyébként arra céloztam volna, hogy a madarak rokonai a dinóknak(a legújabb kutatások szerint) és mivel akkor éjszakánként nyílván világosabb volt, ez genetikailag bennük maradt. azért igénylik a fényt.
fantáziálni persze lehet, csakhogy a valóság az más. Elősszőr is nem az óriások pusztultak ki a kréta végén, márcsak azért sem, mert akkor már nemigen éltek! Jóval korábban kipusztultak.
A házityúk tojáshozama már mesterséges dolog. Arra lettek szelektálva és olyan tápokkal etetik őket. A falusi tyúkok most is valamilyen sötét helyre rakják a tojásaikat. ösztönösen.
Nem csak a Föld tömegétől, hanem a Holdtól is függ (apály dagály).Teljesen elképzelhetetlen, hogy a Földnek abban a korban több, minimum két holdja volt.Az egyik aztán megsemmisült az aszteroidával való találkozás miatt. Már meg is változott a gravitáció. Szerintem először az óriások pusztultak ki(el).Utána már az egész ökológia megváltozott.Egyébként a Föld tengelyének eltolódása is valamilyen változásnak(ütközés, közös tömegközéppont eltolódásnak)a következménye. Azért kérdeztem rá a hajszálcsövecskékre mert a gravitáció igenis határt szab milyen magasra tud feljutni a folyadék a fákba. Szóval a (légből kapott) teória a következő:a dinók korában minimum két hold volt, kisebb volt a nehézségi erő, nagyobbra tudtak nőni (mert egyébként minden feltétel addott volt).Aszteroida jön, hold megsemmisül(hamueső miegymás ahogy a tudósok ecsetelték).Gravitácó változás-nagytestűek kipusztulnak ökológiai láncreakció. Még egy ehhez kapcsolódó kérdés:tudod azt, hogy a tyúkok jobban tojnak(tojást) ha világítanak nekik?
Miért, a gravitáció szerinted mitől függ? Nem pl. a Föld tömegétől? Az miben változott azóta?
Mi köze mindennek a meteor becsapódáshoz?
Én elfogadom azt, hogy egy-egy meteor/aszteroida becsapódás , erőteljes vulkáni tevékenység nagy területen elpusztithatja az élővilágot. OK, csakhát ennyire szelektiv pusztitás nem létezik! Mert ahol a káros hatás érezhető volt, ott miért csak a dinók és más mezozoikumi hüllők pusztultak el s miért nem érintette a továbbélő csoportokat? Pláne, ha ez a Föld nagyrészét érintette. Ha meg minden kipusztult, akkor hogyan népesedett be ismét a golyóbis?
De nem tudhatod azt, hogy száz millió évvel ezelőtt milyen volt a gravitáció. Mert ha kisebb volt máris érthető miért voltak a dínók olyan hatalmasak. Ha pedig időközben nagyobb lett a grav. a nagy testű állatok képtelenek voltak létezni. A bálna sem a szárazföldön bírt olyan nagyra fejlődni. Most ezt lehet. hogy hülyeségnek tartod, de nagyon is beleillik a meteor katasztrófa elméletbe, csak nem úgy ahogy az a köztudatba el van terjedve. Szerintem.........érdekel?
Ui. az emberektől elvonatkoztathatsz, de a természettől nem! A természeti törvények időállóak és magukat generálják/szabályozzák a feedback segitségével pl.
A környezeti feltételek csak a paramétereket változtatják, az alaptörvények mindig/mindenkor/mindenhol érvényesek, ma is régen is. S ezekben benne van mindaz, amelyket ma - praktikus szempontokból - tudományokra osztunk. Az életfolyamatok jórésze is fizikai és kémiai törvényszerüségek betartásával bonyolódik (ld. vérkeringés, légzés, sejtek közti anyagcsere, idegáram, hormonális szabályozás, stb, stb). Ezek nem változnak s hasonlóak voltak százmillió évekkel ezelőtt is!
Mivel nem értsz egyet? A kutatók - ellentétben az áltudományok képviselőivel - sohasem állitanak semmit 100%-osra! Az ismert tényekből következtetnek és próbálják összerakni a puzzlet abból ami van. mert sohasincs meg minden darabka! S kijön ami kijön, de elvileg lehetne más is (kisebb/nagyobb eséllyel) .
Nem nézek - legfeljebb mazochizmusból - ilyen tv-adásokat, mivel azok a laikusok számára készülnek, túl sok egyszerüsitéssel és tényelhallgatással/félremagyarázásssal. A kardfogú tigris szerintem dögevő lehetett, mert a szemfoga csak ebben a felállásban válhatott hasznossá számára. Nem tudom, hogy ezt vagy mást állitottak-e a filmben.
Irtam az előbbiekben - nem olvastad? - hogy miért lehettek a rovarok óriások a paleozoikumban! Amiért most csak akkorák, amekkorák!
MIből gondolnád, hogy az élővilág változatosabb volt a paleozoikumban , mint a mezozoikumban, illetve mindkettőben mint a kainozoikumban? Hiszen a fajok száma az evolúció folyamán növekedett s nem csökkent!
A mamutfenyőre is vonatkoznak a fizikai törvények! Egy határt átlépve, a magasság, tömeg már hátránnyá válhat. Ezért nem nőnek a fák sem az égig!-:)
Nem értek egyet vele. Vonatkoztassunk már el a mai világunktól. Csak azt tudjuk elképzelni amit már láttunk. Nem tudom nézted-e aTV-be vasárnaponként az Ősvilági kaland című sorozatot. Ott is a kardfogú tigrist a ma élő oroszlánnal hasonlították össze. Mert azt ismerjük és a meglévő tudásunkból, tapasztalatainkból, más által leírt hipotézisekből próbálunk elképzelni eg sosem látott világot. Egyébként jövő vasárnap az említett film abban a korba látogat el amikor az óriás rovarok éltek, hát az oxigéndús(állítólag) környezet nemtudom magyarázat-e (mármint a méretre).Különben is, ha oxigéndúsabb volt a levegő a növényzetnek ez nem volt annyira előnyös, akkor mégis. hogy nőttek az"égig" Itt utalok vissza arra:mindennek stimmelni-e kell akár egy puzzle-nak. Jégkorszakok jöttek-mentek, éghajlatok változtak meg, kontinensek vándoroltak, de a dinók koráig, addig míg ki nem pusztultak, az élővilág lényegesen nagyobb volt. Mert kérdezem én a mammut fenyőt mi akadályozza meg abban, hogy még nagyobbra nőjjön, ideje volna bőven.
A növényzet fogyasztása mindig különböző szinteken történik. A zsiráf és az elefánt is a lombot fogyasztja (az előbbi az igen magasan levő ágakról is, az utóbbi lehúzva és letörve azokat az ormányával), ahova már növényevő nem ér el s mivel bár ezek az állatok nagyok és sokat is esznek, viszont a számuk jóval elmarad a kisteremetű növényevőkétől, a mezozoikumban sem kellett gazdagabb növényzet legyen, csak éppen elegendő a nagytermetű és hosszúnyakú sauropodák számára. A mai orszarvuakhoz hasonló, 5-10 tonnás, rövidnyakú tipusok már szintén csak a bokrokat és az aljnövényzetet legelhették.
A legnagyobb bálnák a sziláscettek, amelyek apró rákokat fogyasztanak tömegével, tulajdonképpen ezt akár legelésnek is tekinthetjük-:)) A táplálék viszont rendkivül tartalmas tápanyagokban. A méret itt is a megtámadhatatlanságot biztositja, a bálnaborjak is sokszor eshetnek támadások áldozatául, pedig ők már eleve nagynak születnek.
Abban a korban is rengeteg apró állat élt. A gerincetelenek nem voltak a mainál nagyobbak, a gerincesek közt is több volt az apróbb mint a nagy, csakhogy főleg a nagyok maradványai azok, amelyek jobban fosszilizálódhatnak és feltünőbbek is a gyüjtők számára! Kisebb dinók csontváza csak akkor okozott feltünést a laikusok soraiban ha valami más szenzáció azt felturbózta. Pl. a tollazat!
Nem, bár méreteiben haonló,de szerepe nem az. Az érrendszer esetében a vékeony fal azért szükséges, mert csak egy sejtréteg alkotja, mivel azon át történik a plazma ki sé belépése a szövetekbe/ből (s ehhez megfelelő vastagsága dukál magának az érnek is, nemde?), mig itt a csövecske falán keresztül csak a légcsere zajlik (oxigén be/széndioxid ki) s annak kell megfeleljen.
Az, hogy a növényevők voltak a hatalmasabbak csak az bizonyítja, hogy a növényzet bőségesebb volt. De a növényzet mennyisége még a nagy méretet nem indokolja. Most miért a bálna a legnagyobb a Földön? Semmi köze a növényzethez. Abban a korban minden élőlény átlagosan nagyobb volt nem csak a dinoszauruszok. Azonkívül, hogy a dinók kihaltak, kellett még valaminek történnie.
ha valakitől akarsz kérdezni/válasdolni valamit, s nem mindenkitől/nek, akkor az illető egyik hsz-sán a válaszra kattints!
A nagyságnak élettani problémák szabhatnak határt! Pl. a rovarok azért nem lehetnek nagyobbak mint amit elérnek a mai legnagyobbak, mivel trahealégzésük van (tehát nem a vér szállitja az oxigént a szövetekhet, hanem a csövecskék a levegőt szállitják oda és vissza). De ez csak kb. 2-3 cm hosszan eredményes! mivel a traheák szelvényenként nyilnak a külvilágba és a traheák a merőleges tengelynek megfelelően (+ elágazásaik) haladnak, nem érik el a kritikus távolságot. Az óriás szitakötők, az ezerlábuak is hosszúak de nem szélesek/vastagok! A paleozoikumban lehettek nagyobbak is akár (s voltak is), mivel állitólag magasabb volt a levegő oxigén tartalma. Ma a sci-fikben leirt óriás darazsak s egyebek meg sem tudnának mozdulni! Nos hasonló problémák akadályozzák a szárazföldi állatok méreteit. A vízben már kevésbé, mivel ott más környezeti v és fizikai viszonoky uralékodnak. S szintén kevésbé érvényes pl. a növényekre is. (óriás fenyók, de tengeri növények is).
Nemcsak a tengerieknek! Minden olyan élőlénynek az ősével, amely túlélte! Hiszen a szaporodás megszakitása az illető evolúcios vonaláét is jelenti. Ami megszakadt, az örökre meg van szakadva, ergo, a ma élő lények (köztük mi is) ősei megszakitás nélkül túlélték azt a bizonyos "katasztrófát"! A legegyszerübbektől az akkor élt legmagasabb fejlettségüekig! Amelyek meg kihaltak, annak pontosan senki sem tudja az okát. Pláne hogy számos azonos környezetben élő más faj életben maradt.
Ez kicsit olyan axiómás. Például a meteor elmélet is sántít nem is kicsit. Mi van a tengerekben élő állatokkal és ugyan a magvaknak mi bajuk lett volna,
Többségük pont azért is pusztult ki! Mellesleg ez a kipusztulás már a jurában megtörténik sok fajukkal, amikor mások még meg sem jelentek. Tehát szó sincs valamennyi vagy a legtöbb faj hirtelen elpusztulásáról a kréta végén. Azt csak aránylag kevés fajuk érte meg. Minden faj kipusztul egyszer, tehát miért pont a dinoszauruszok lennének kivételek?
Hogy miért nőttek akkorára? Nos, először is a fajok többsége a mai nagyobb patásokkal megegyező méretű volt, de a csirkenagyságuak is akadtak köztük. Másrészt, a lassubb mozgású növényevők legbiztosabb védekezési lehetősége volt, hogy minél gyorsabban, minél nagyobbra nőjenek, illetve mivel ez a minél gyorsabban is elég lassú volt, csak úgy maradhattak fenn, ha volt idejük sok-sok generáció felnevelésével megpróbálkozni hosszú életük alatt! A ragadozók meg "futottak" a prédájuk mérete után, hiszen csak úgy tudták legyűrni őket. A zebrákat/zsiráfokat/bivalyokat sőt még az elefántokat is csak az oroszlán tudja megtámadni!
A természet törvényei/az élőlények (főleg a gerincesek) anatómiája/élettana nem változott túl sokat az évmilliók során, tehát számos kérdésre kaphatunk választ a ma élők tanulmányozása révén.
