Jol mondod ... " vedelme mellett", ha nagyon minimalisan is, es erotlenul bar, de megprobal(t) tenni valamit. Mig ez nem volt jellemzo 1990 elott ... erre mondtam, hogy meg ezek a kosza probalkozasok is kicsapjak a biztositekot a regiot nem ismero eurokratak szemeben ... kb az amcsi jogrendszer ellentmondasaihoz lehetne hasonlitani a helyzetet, amikor a labat szegett tolvaj beperli a sertettet, mert a lopas kozben eltorte a labat es sertett nem vigyazott kelloen az o (ertsd tolvaj) testi epsegere ...
A mai fogyatkozas donto reszben a romanokat is sulytja: az eloregedes, az alacsony szuletesszam es a rossz gazdasagi helyzet ... ezek majdhogynem termeszeti csapas erosseguek, ezt megforditani, meg hazai palyan sem kepes a magyar kormany, nemhogy egy masik orszagban elo egykori polgarainak es azok leszarmazottainak eseteben ...
egy ket apro foltocska ugyan meg manapsag is vilagosabb szinu lesz (sotet = magyarabb) a szekelyfold peremen, vagy teljsen kifeheredik a szorvanyban, de ez a folyamat inkabb - de nem kizarolag - rokonithato azokkal az idokkel amikor meg nem is letezett allamnacionalizmus ...
Ez a hozzászólásod már sokkal árnyaltabb, s van, amit nem is lehet vitatni. Abban igazad van, hogy a '90 előtti rendszer bűnös módon elhanyagolta a határokon túli magyarok érdekeinek védelmét. Ám a '90 utáni rendszer a határokon túli magyarok érdekeinek védelme mellett is csak azt érte el, hogy '90 óta időarányában valószínűleg még jobban fogyatkozik az erdélyi magyarság, mint '90 előtt bármikor.
1990-ota mar csak a tehetettlenseg viszi felfele a varosokat ... egy ket roman fricska meg letezik, de nem nagyobb, hogy az EU ingerkuszobet atlepje es persze nem kisebb annal, hogy egy ket 100 magyart tovabbi elvandorlasra sarkaljon ...
ezert nehez ebbe a lagymatag kozegbe ugy belenyulni - hogy ne az valtoson ki reakciot az EU-ban (lasd status tv.t) a romanok legnagyobb megeledesere ... Az hogy mi volt 1960-1970-ben az olyan Brusszelben, mintha a torok vilagot emlegetned fel, "mar tortenelem" mondanak ...
A bolsik voltak hatalmon, amikor egyetemet zartak be, vontak ossze, iskolakat szuntetek meg, autonom(nak latszo*) teruleteket alakitotak at, szuntettek meg.
Ilyen hordereju lepeseket mar nem mertek meglepni 1990 utan ... Az, hogy megy a huzavona autonomia ugyben, egyetem ugyben "demokratikusan" addig elhuzhato, amig mar csak vagy felmillio oreg magayr ember fog lezengeni Erdelyben ... Most gondold el, ha barmilyen formaban, 1990-ig el tudtak volna huzni pl, az Autonom tartomanyt ... most nem itt allnanak a szekelyek az biztos ...
1990 szerintem olyan sorsfordito ev nepesedesileg, mint az 1780-as evek ... ezeket az evszamokat megelozo 70-80 ev a kovetkezo egy ket evszazad iranyat hataroztak/zzak meg ... Akik ezt a 70-80 evet ataludtak(**), azok soha vissze nem tero alkalmakat szalasztottak el ... nem bun, hiba, mondhatnank ...
Amennyiben érvényes a lépcső elméleted - sajnos úgy tűnik, érvényes - , akkor a magyar bolsik után a magyar kapitalisták is el fogják tűrni, hogy a románok "bevégezzék a kisebbsegbe rekedt magyarok sorsat". Sőt, 15 éve már kizárólag a magyar kapitalisták tűrik ezt. Tehát ez nem afféle "bolsi" kérdés, ahogy a magad fajta, gondolkodásra nem, csak szájaskodásra hajlandó emberek képzelik.
Messzire vezetne es nem is a topik temaja - csupancsak elmelaztam, Petrozseny peldajan ... mindig felhaborit, amikor a XX.i tortenesekig, jutok, gondolatban ...
Mert, a tatar, torok, nemet, roman mas faju nepseg, akik rendesen helybenhagytak, toluk nem lehet/ett semmi jot elvarni, de hogy a magyar bolsik szo nelkul elturtek, hogy a romanok, szlovakok bevegezzek a kisebbsegbe rekedt magyarok sorsat, hat ez szvsz megbocsathatattlan!
Nagyvarad 1970 meg magyar tobbsegu varos volt!!!! es ez nem volt olyan regen!!
szo nelkul szemet hunytak a felett, hogy 20 ev alatt 33-ra, mara 25% csokkent a varos magyar lakossaga ...
ez az a kepzeletbeli lepcso aminek a tetejerol tizevente leesik egy egy varos - magyar szempontbol ... (ez a '80 helyzet, Temesvar mar elveszett ... Vasarhley, most ott van, ahol Szatmarnemeti 1977-ben, Nagyvarad, 1966-ban) ...
Es hany meg hany ilyen telepules van/volt meg Erdelyben, amelyik ugyanerre a sorsra jutott :(
Nem a torok, nem a tatar, vagy az osztrak rontotta a legtobbet, hanem a XXsz, azon belul is az utolso 50 ev ... a "jo" roman bolsik egyik oldalon, es a magyarok a masikon, amiert elturtek!!!!
Petrozsény a XIX sz. végéig jelentéktelen kis falu volt. A szénbányák megnyitása után indult fejlődésnek. Mára az egész Zsil völgye szinte egy hatalmas, a hegyek közötti völgyben hosszan elnyúló település lett, a völgy városai már összeérnek.
Petrozsény, Petrilla, Lónya, Livazény, Iszkron, Aninósza, Vulkány, Lupény - ezek a városok alkotják a Zsil-völgyi bányavidéket, a központ, a legnagyobb város közülük Petrozsény.
A szénbányszat megindulása után a Monarchia minden részéból költöztek ide családok. Morvaországból, Ausztriából jöttek bányászok, sőt még olaszok is letelepedtek itt. Románok is voltak, érdekes módon a messzi Márámarosból érkeztek inkább. A legtöbb új lakó azonban a Székelyföldről érkezett. (Köztük az én nagyapám is.)
Érdekes neveket láthat az ember, ha a petrozsényi temető régi sírköveit nézegeti. (Ha ugyan még megvannak.)
A városban a magyar volt az általánosan beszélt nyelv, ezt még a hegyi falvakból a piacokra érkező románok is kénytelenek voltak elsajátítani. Ez így is maradt kb. a hatvanas évek elejéig. Ekkor indult meg hatalmas lendülettel az ipartelepítés, a bányák felfejlesztése. A városok lakossága csaknem a tízszeresére duzzadt. A románok nagyarányú betelepítése erre az időre, és nem a Monarchia korszakára tehető.
Mára a bányák nagy része bezárt, rengeteg a munkanélküli, minden rettenetesen lerobbant.
Legtöbbet Édesapámmal utaztam. Ő Petrozsényban született, ott a rokonokat látogattuk meg, és kicsit kirándultunk a környéken.
Családunk azonban a Székelyföldről származik, így sokat jártunk oda is.
A Zsil-völgye sajnos már nagyon lerobbant. A magyar is egyre kevesebb, már csak 10-12% az arányuk az egykor még túlnyomó többségében magyar lakosságú Petrozsényban.
Édesapám sajnos már több mint egy éve halott. Legutoljára 1997-ben voltam vele Erdélyben, még akkor szeptemberben együtt úsztunk a Szent Anna tóban. (Aki ismeri a Szent Anna tavat, az tudja, hogy ez nem is kis dolog, különösen ha az ember 76 éves!)
Később feleségemmel, barátainkkal, kollégáinkkal utaztunk együtt.
1998-ban háromszor is voltunk kint.
1999-ben megszületett a fiunk, ez egy időre felfüggesztette az Erdély-járást.
Most 6 éves, remélem Isten megadja, hogy legközelebb már vele együtt megyünk Erdélybe.
Régóta járok Erdélybe, sokfelé voltam. Leginkább a Székelyföld (Udvarhely, Székelykeresztúr, a Hargita (Sikaszó, Hargitafürdő), Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Tusnád, Szováta, Szent Anna tó, Gyilkos tó, a Gyimesek), azon kívül Nagyvárad (bár ez igazándiból még nem is Erdély), Kolozsvár, Torda, Torockó, Nagyenyed, az Aranyos-völgye (Várfalva, Sinfalva, Szentmihály), Kalotaszeg (Bánffyhunyad, Körösfő, Magyarvalkó) a Mezőségen Magyarszovát, Medgyes, Segesvár, Brassó, Déva, Gyulafehérvár, Vajdahunyad, a Zsil-völgye, Petrozsény azok a helyek ahol eddig megfordultam.
Ha régen, vagy egyáltalán nem, akkor még egy tipp: nem csak arról van szó, hogy kizárólag ortodox templomokat újítják fel, hanem az odavezető utakat is.
Járj, kelj és meg fogod látni, mecsoda különbség van templom és templom közt.
"Valamikor a XI. században a szászok építették ki."
írod. Hibásan!
Nagyon hibásan:
...csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, ugy érdemes. ...
XII. sz. - közepén Megkezdődik a szászok betelepítése. A magyar királyok kiváltságlevelekkel erősítik meg a magyar, székely és szász közösségek korábban kialakult szokásjogait.
Kis történelem A magyar törzsek 900 elõtt telepedtek meg a Kárpát Medencében, és ezen belül Erdélyben. Ezt megelõzõen, a 4-9. század között Erdély az állandó népmozgások színtere volt, ahol egyetlen népcsoport sem tudott gyökeret ereszteni. Az i. sz. 1000 körül kiépített magyar királyságnak szerves részét képezte Erdély is, mely 1200-as évektõl kezdve vált etnikailag sokszínûvé. Ekkor kezdõdött ugyanis a német ajkú szászok betelepítése, valamint a pásztorkodó románságnak a Déli-Kárpátokon keresztüli beszivárgása (elsõ írásos említésük 1202-ben történik). Az 1241-es tatárjárás során a magyar lakosság sok területen elpusztult. Helyükre szintén szászok és románok települtek.
Erdélynek az a része, amelyik a két Küküllő alsó folyása, az Olt és Maros között egészen Szászvárosig terjed, a mai Beszterce-Naszód vármegyével egyetemben puszta és lakatlan föld volt, amelynek csak egy-egy pontját lakta elszórtan csekélyebb számú magyarság és székelység. E lakatlan és puszta földre telepítette le II. Géza király 1140-1150 között a Flandriából és a Rajna alsó folyásának vidékéről kivándorolt németekben a mai szászok őseit, akiket letelepülésük után körülbelül hetvenöt esztendő múlva egyesített egységes néppé a II. Endre király által 1224-ben kiadott diploma Andreanum.
Az emberi telepules nyomai a kokorszakig kovethetok. Romania teruleten felfedezett legregebbi, neolitikumbol szarmazo leleteket ugyancsak a varos kornyeken talaltak. A romai kor mely nyomokat hagyott a varos fejlodeseben, a regi romai castrum egy viragzo varossa alakult. Római veve Napoca. A népvándorlás századai után, a X. es XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi Óváros területén keletkezett a magyar középkori ispánsági vár. A Kolozsvár nevû, szerény katonai erôdítmény körül magát a várost a szász telepesek (úgynevezett "hospesek", azaz vendégek) a XIII. században kezdték felépíteni. 1270-ben V.István király a települést az erdélyi püspöknek adta, de 1316-ban újból királyi várossá emelte. Falai a XV. században épültek. Kolozsvárott született 1440 február 23-án Mátyás király.
Igazad lehet. Eléggé régen jártam Váradon. Arra emlékeztem, hogy a Királyhágó melléki Református Egyházkerület székhelye éppen az Antonescu utcában van.
Most létom a honlapjukon, hogy már nem. (Gondolom, nem ők költöztek el, hanem az utcanév változott.)
Vannak, de nem Kolozsváron. Igaz, már egyre kevesebben. A nagybácsik már meghaltak, az unokatestvérek közül már csak egy van, aki még nem költözött át ide családostul-mindenestül.
Szerintem ez a Szentegyház utca. (Jelenleg a nagy dák humanista-gárdista, Iuliu Maniu nevét viseli.) A kép a Főtérről készülhetett, a háttérben látható görögkeleti székesegyházról (a Bocskai téren áll) és a két szimmetrikus sarokházról gondolom. (Lehet, hogy ezért hívják Tükör utcának?)
Én is hallottam ilyeneket. Állítólag eléggé jól beszél magyarul, és a nagyapjának a neve "Funár György" alakban szerepel a sírján. Bár szerintem ez a legutóbbi eléggé bizonytalan és hihetetlen. Pont ő, aki annyira igyekszik "megtisztítani" a magyar emlékektől, feliratoktól a Házsongárdi temetőt, hagyná ezt változatlanul?
Szóval mindegy, beszélhet jól magyarul, lehet akár magyar származású (bár a Funar családnév egyértelműen román eredetű) az embert tettei minősítik. A rongy ember az rongy ember.
Ha jól tudom, most a bukaresti szenátusban fröcsög. A legutóbbi megnyilvánulása a fékezett habzásu honatyának:
Funar Bukarestben is egykori formáját hozza
(4. old.)
Alig egy napja kerültek egymás mellé az új ülésrend szerint a szenátusban, a Nagy-Románia Párt honatyái máris találtak indokot arra, hogy belekössenek RMDSZ-es kollégáikba. Négy nagyromániás szenátor a felsőház Állandó Bizottságánál iktatták azt a kérvényt, amelyben a magyar igazolvánnyal rendelkező miniszterek lemondását követelik. A kezdeményezők között volt Gheorghe Funar is, aki ezúttal is egy olyan kezdeményezéshez adta nevét, amely csúsztatásokat tartalmaz. A kérvény szerint az RMDSZ-es minisztereket azért kell leváltani, mert a magyar igazolvány – amelyet feltételeznek, hogy a tárcavezetők kiváltottak – azonos a magyarországi személyazonossági igazolvánnyal. Funarék örökre megszabadulnának a magyar miniszterektől, hiszen azt is kérték a beadványban, hogy a román kormányba soha ne fogadjanak be olyan személyt, akik kérték és megkapták a szóban forgó iratot. A nagyromániások a szenátorokat hétvégén dolgoztatnák, hogy a szenátori tisztséget is betöltő miniszterek részt vehessenek a felső ház ülésein.
