Van pl. egy olyan szabály, hogy a-val kezdődő nevű topichoz, amit a-val kezdődő és a-ra is végződő nevű olvtárs nyitott, nagy szerencsétlenséget jelent hozzászólni. Igazad van, persze, magamra vessek...
Én inkább büszke lennék a helyedben. Az, hogy ez lett a topic sorsa azt jelzi, hogy értelmes bevezető után értelmes kérdésekről, viszonylag kúltúrált hangnemben folyik a vita. Ez pedig - ha végignézek a politika fórumon jól láthatóan-ritka, mint fehér zorró....
A Traveller kérésére itt van:
Feudális hagyományok és fundamentalizmus
A Talibán ideológiájának alapja a közhiedelemmel ellentétben nem a Korán, hanem a pastu törzsi szokásjog. A szunnita mohamedán hit és az iszlám törvénykezés (a sária) tulajdonképpen a kereteket adja. A nemi elkülönülés, a vallási előírások, a vétkesek megbüntetésének módjai kétségtelenül a sárián alapulnak. Ebben a tálibok felfogása közös a muzulmán világ fundamentalistáival, de a Talibán a feudális-törzsi hagyományokat helyezi előtérbe - már csak azért is, mert legtöbb ideológusuk alig képzett falusi mullah, akik egyáltalán nem nevezhetők mohamedán hittudósoknak. A pastu törzsek szokásjogát ismerik elsősorban, s azt alkalmazzák az élet minden területén. Az általuk elképzelt "igazi iszlámmal" ellentétes életmódú városiakra tulajdonképpen az elmaradott vidék szokásait próbálják meg ráerőltetni.
Ez a szokásjog a törzs, a család, a falu becsületét helyezi mindenek fölé. Míg a sária bizonyítékok meglétét követeli meg a bűnösség kimondásához (például a házasságtörés esetén négy tanú kell), a pastu hagyomány az alapos gyanú meglétét is elégségesnek tekinti. A gyanúsított-vádlott (különbségtétel nincs) gyalázatot hoz a közösségre, ezért bűnhődnie kell. Jellemző annak a tizenéves pakisztáni pastu lánynak az esete, akit a falu vénei azért ítéltek halálra és lőttek agyon, mert egy idegen megerőszakolta.
Verőbrigádok az utcákon
A tálibok véleménye szerint először meg kell nyerni a háborút az Északi Szövetség ellen, meg kell reformálni a fellazult erkölcsű afgánok életmódját, az ország újjáépítése fontosságban csak azután következik. Az erkölcs megjavításának eszköze az Erény Terjesztésének és a Bűn Megakadályozásának Minisztériuma. Fiatal tálib fegyveresek járják az utcákat illetve őrködnek az utakon és megbüntetik azokat, akik vétenek az előírásoknak. A férfiak számára kötelező a szakállviselet, a nőknek a burqa (az egész testet elfedő ruházatot kiegészítő csipkefátyol, amelyből csak a szemek látszanak ki).
A ruhadarab ára a fővárosban csillagászati magasságokba szökött, amikor 1996 szeptemberében elfoglalták a tálibok: 5250 Ft-nyi összegért adták, ami mintegy háromszorosa volt egy közalkalmazott havi bérének. A nőknek még a bokája sem villanhat ki a ruha alól, nem viselhetnek élénk színeket (pedig az ország bizonyos részein ilyen a népviselet), nem járhatnak egyedül az utcán, csak egy közeli férfirokonuk kíséretében. Nem ülhetnek taxiba, nem vásárolhatnak egyedül a bazárban. A kevés üzemképes autóban tilos a rádióhallgatás, a házakban a tévé, a videó, egyáltalán a zene. Akit rajtakapnak a rendelkezések megszegésén, azt kegyetlenül elverik puskatussal, drótkábellel vagy botokkal, esetleg a saját autója antennájával - ami éppen akad. A házak földszinti ablakait be kell deszkázni, nehogy egy arrajáró megpillantson egy fedetlen női arcot. A gyerekek nem játszhatnak az utcán, mert elveszik a játékukat és összetörik.
A nők nem dolgozhatnak
A nőket mindenhol eltiltották a munkába járástól, bár az állami alkalmazottaknak egy darabig még folyósították a fizetését. A háborús özvegyek (számuk csak Kabulban mintegy harmincezer) egyedül csak nagyon nagy nehézségek árán képesek fenntartani magukat és családjukat. Kizrólag az egészségügyben engedélyezték, hogy a nők dolgozzanak, de a burqa viselése itt is kötelező.
A fővárosban a tálibok bevonulása előtt mintegy nyolcezer nő tanult az egyetemen. A nők számára azonban csak 12 éves korig lehetséges az oktatás, akkor is szigorúan szegregált iskolákban. Eleinte még ezt is megtiltották. Csak az utóbbi egy évben lazult valamelyest a szigor, de a létrehozott leányiskolákban a praktikus tárgyak alárendelt szerepet játszanak a vallásos ismeretek mellett. A hivatalos leányiskolák száma elenyésző.
Kíméletlen törvények
A büntetőeljárások lefolyása kiszámíthatatlan. A bírók sokszor a sáriát csak felületesen ismerő személyek, akik kényük szerint, rögtönítélő tárgyaláson szabják ki a büntetéseket, ami ellen nincs fellebbezés. A házasságtörés büntetése megkövezés, az emberölésé (ha a vádlott nem tud megegyezni a vérdíjban az áldozat családjával) agyonlövés. A tolvajok kezét levágják, a visszaesőknek az egyik lábát is. Az amputálást orvosokkal végeztetik el. A szodomitákra (értsd: homoszexuálisokra) falat döntenek. A foglyokból kíméletlen veréssel csikarják ki a vallomást. Az ítéleteket nyilvánosan, többnyire péntekenként hajtják végre, ahová úgy hajtják oda a nézőket.
A tálibok a háborút is kíméletlen eszközökkel vívják. A nem pastu nemzetiségű afgánokat elűzik lakóhelyükről (felgyújtják házaikat, gyümölcsöseiket, szétrombolják öntözőműveiket), vagy pastu törzseket telepítenek a földjükre. A síita hazara kisebbség tagjai között tömegmészárlást rendeztek az északi Mazár-i-Saríf város 1998 augusztusi elfoglalása után. A fiatal lányok közül sokakat elhurcoltak otthonukból hogy szolgálólányként dolgoztassák, később pedig tálib katonákhoz adják őket feleségül. (Mazár-i-Sarífban az előző évben kétezer tálibot öltek meg az Északi Szövetség katonái és a felkelt lakosság.) A siiták számára három választást adtak: "vagy áttérnek a szunnita irányzatra, vagy kivándorolnak Iránba, vagy lelövik őket, mint a kutyát". Meg kell jegyezni azonban, hogy a tálibokkal szemben álló erők is követnek el hasonló tetteket: 1996-ban Abdul Rasid Dosztam hadúr csapatai körülbelül 40-50 000 pastut űztek el otthonából. A polgári célpontok lövetése mindkét oldal részéről bevett gyakorlat.
Totális terror
A tálibok a politikai ellenzék tagjait börtönbe vetik, ha pedig elmenekülnek, akkor fiaikat viszik el túszul. Minden nem-pastu afgán gyanús: az utakon felállított ellenőrző pontoknál nem egyszer visszafordítják, fogságba vetik vagy elverik őket, kivált azokhoz a vidékekhez közel, ahol még harcok folynak. Pakisztán területén gátlástalanul gyilkolnak meg olyan afgánokat, akik a tárgyalásos rendezés hívei vagy bírálják a Talibánt.
Mivel az országban tilos a fényképezés és a filmezés (a mozikat még Gulbuddin Hekmatjar miniszterelnöksége idején mecsetekké alakították), a tálib vezetőkről nem készültek felvételek. Így az ország népe csak annyit tud Mohammed Omárról, a Talibán vezetőjéről, hogy félszemű, harmincnyolc éves és Kandáhárban lakik három felelségével és számos gyermekével egy házban, amit Oszama bin Laden épített neki. Omár csak moszlimokkal érintkezik. Mindössze egyszer járt Kabulban. Ha utazik, sötétített üvegű terepjárókonvojjal, testőrei kíséretében teszi. Interjút nem ad, a külvilággal néhány bizalmasán keresztül tartja a kapcsolatot. 1996 árpilisában ezer mullah választotta meg az igazhitűek emírjévé. Azóta viseli a címet. Az egyes vidékeken azonban a helyi parancsnokok az urak, akik belátásuk illetve a helyi mullahok véleménye szerint értelmezik feladataikat. Ezért a tálib vezérek nemegyszer egymásnak ellentmondó rendelkezéseket hoznak. A következetlenség és a kiszámíthatatlanság a rendszer sajátja.
Vissza a kőkorba
A tálibok uralmát tulajdonképpen csak a falusi pastu lakosság támogatja. A városiakat elidegenítette a mindennapos terror. A többi nemzetiség tagjai a kíméletlen hadviselési mód, az etnikai tisztogatások és elnyomás miatt gyűlölik a Talibánt. Nincs jele azonban, hogy a tálibok hatalma összeomlani készülne. Igaz ugyan, hogy vezetőik ráébredtek a hatalom által megszerezhető jólét ízére, de messze nem puhultak el. Mindaddig, amíg rendelkezésükre állnak a kábítószertermelésből befolyt összegek és amíg támogatást kapnak a külföldi fundamentalista erőktől, hatalmuk szilárd marad. Besorozható tizenéves fiúkból sem lesz hiány. "
és még valami:
http://www.rawa.org/ (anti-fundalista afgán nők weboldala, fotó-galéria,letölthető videok,stb.)
Te meg tudod kikre hasonlítasz ezzel a "gaz szuperhatalom" szövegeddel, ugye? Minek kell azoknak a süketelését hajtogatnod, akiket mindketten a francba kívánunk?
Az oroszok egyreszrol orulnenek, ha az amcsik elinteznek Afganisztant, mert ezzel a csecsen utanpotlas vonal el lenne vagva, masreszrol mindig is ketkulacsos politikat folytattak, ugyhogy lehet, hogy a tobbi muzulman orszagot- akiket majd az amcsik meg Afganisztan mellett megtamadnak-titokban tamogatnak, mint ahogy azt Irakkal is tettek. (Bar ez nem is volt olyan titokban).
Masreszrol az igazan veszelyes terroristak nem is a Kozel-Keleten ill. Afganisztanban elnek, hanem a Nyugat-europai orszagokban + Amerikaban, es a nyugat infrastrukturajat, oktatasat es egyeb dolgait hasznaljak fel. Nem az analfabeta afgan kecskepasztor a veszelyes, hanem azok az arabok, akik nyugati egyetemeket vegeztek, es tokeletesen beepultek a fejlett orszagokba. Magyarorszagon is tucatjaval fogjak az afgan menekulteket a zold hataron, eleg ha egy-ketto nem is igazan menekult.
Nagyon afganisztánoznak, de lehet, hogy ők csak légicsapásokat kapnak, maximum kisebb atombombákat. Lehet, hogy a fő csapás Irakot éri vagy Iránt? Szíriát?
Amint írtam Pakisztánban a lakosság egy része pastu és az amik valószínű innét támadnának! Érdekes lesz.
A helyzet az szerintem, hogy az ellenség hadi szempontból nem körülírható, nem behatárolható.
Olyan bomba nincs, ami csak a tálibokat irtja ki.
Bár a Pannon rádióban tegnap délután valami főokostól megtudhattam, hogy Isten és a nép kegyelme emelte Szaddám Husszeint és a tálibokat hatalomra és ugyan a rendszerük diktatúra, a nép is tartja hatalmon mert ezt választották (nem viccelek, tényleg ezt mondta), tehát ezalapján elméletben támadható a nép is, de szvsz a többség nem akar felakasztódni, ezért inkább csednben van, mint mi itt jónéhány évig.
Az amcsiknak nem ment Vietnám, a szunak nem ment Afganisztán, a helyzet is más most mint akkor, tehát szerintem nem ez az ország a célpont.
Irántól északkeletre fekvő ország, több, mint 200 év óta Afganisztán(„afgánok országa”) nevet viseli. Az uralkodó népesség a pastu( a lakosság 43%) ők a tulajdonképpeni afgánok, az iráni pastu nyelvet beszélik. A következő lélekszámban (28%) és befolyásban legnagyobb kisebbség a tadzsik. Ők nagyjából Herát városa környékéán öszpontosulnak, nyelvük a dari (Dareiosz nyelve”). A dari nyelvvel ellentétben a pakhto (pastu)nak tökéletes nyelvtana és mondattani szabályai vannak. Az íráshoz, nem kevesebb, mint 40 betüt használnak. A központi hegyvidék lakossága a hazara. Megjelenséük alapján a mongolokkal lehetnek rokonságban. A hazara elnevezés maximum 500 esztendős. A perzsa „ezer” szóból származik A hagyomány szerint azt az ezer harcost jelenti, akiket Temüdzsin (Dzsingisz kán) Afganisztánban hagyott miután megszállta(1222-ben). A hazarak a többi afgán közösséggel ellnetétben siiták, míg a többiek szunniták. Délen a beludzsok vannak többségben és számos pastu afgán törzs él a mai Pakisztánban illetve a Pastunisztánnak (Regisztán) nevezett területen, aminek részein a mai Afganisztán és Pakisztán osztozik. E területet 1893-ban válazstották ketté India akkori urai, az angolok. (lásd: Durand-vonal, kb. a Szulejmán- hg. vonulata.) Afganisztánban kb. 9 milliós, Paakisztánban kb. 4 milliós
pastu népesség él. Közülök több millióan(!) nomád életmódot folytatnak. Hivatalosan azonban már senki nem lépi át a határt.
A ország kisebb népcsoportja a núrisztániak (tiszta hit földjének lakosai). 1896-ban kényszer hatására tértek át az iszlám hitre, előzőleg káfíroknak (hitetlenekenek ) nevezték őket. A núrisztániak meg tudták őrizni az iszlám idők előtti iráni hagyományokat…
Az Afganisztán a múltban jelntős államok központjja volt. Például a görög Baktriáé, kusánoké. Aztán horezmiek vették át a hatalmat, majd mongolok, akik a legtöbb várost lerombolták. XV.században az afganisztáni Herát városa volt a központja a hatalmas timurida birodalomnak, amely fennhatósága alá vonta az Eufrátesztől a Szir-darjáig elterülő vidéket. Közben Delhiben is afgán uralkodók ültek a trónon, akiket később a timurida Bábúr követett…Az angoloknak az első intervenciójuk során 1839-1842 nem sikerült meghódítaniuk, de 1878-82-ban sikerült arra kényszeríteniük, hoyg külpolitikájának irányítását az britek vegyék át. 1919 körül az újdonsült Ammanulláh sah külföldi segítséggel próbálta felszámolni országta elmaradottságát, egybek között bevezette a monogámiát igyekezett kiépíteni állam-apparátusát, azonban a törzsfők, törzsek, a muszlim papság vezetésével fellázadtak 1928-ban elűzték a sahot. Itt egy hosszú gyilkolászós időszak következik, váltották egymást a különféle családokból származó sahok. 1973 egy államcsíny során bevonultak a ruszkik. A többi esemény nagyjából eléggé ismert. A közelmúlt legutolsó felvonása az volt, amikor 1996-ban a véreskezű tálibok átvették a hatalmat. Hát egyelőre eddig ennyit sikerült kiollóznom innen-onnan Afganisztán történetéből csak, hogy tudjuk mely, milyen múltú országgal áll szemben az USA.
Lecuppantam a forumról, de most még egyszer véleményt nyilvánítok.
Nem akarom megvédeni O. B. Ladent, általában a terrorizmust, a tálibok embertelen rendszerét. Az amerikaiak meg fogják nyerni az a "háborút", "harcot" amiről oly bőszen beszélnek: Afganisztánt le fogják győzni. Marad viszont egy ellenségük: önmaguk. Ma mindenki egy háborúról beszél, ami jön, és elpusztítja ezt a rákfenét. És senki sem veszi észre, hogy a háborút kedden már el is veszítettük: ez a kapitalizmus, az amerikai kivagyiság, a kultúrálatlanság és általában a globalizációnak nevezett amerikai gyarmatositás veresége volt.
Hát nagyon úgy néz ki, feleim, hogy az USA az ellen az ország ellen készülődik, amelybe már a szovjeteknek is beletört egyszer a bicskájuk. Mire számíthatunk, ha az amcsik csakugyan háborút indítanak?
Szeretném, ha ebben a topicban kizárólag a válságnak azzal az oldalaival foglalkoznánk, amelyek Afganisztánnal kapcsolatosak, vagy amelyek közvetlenül érintik Afganisztánt.
Milyen állapotok vannak most abban az országban negyedszázadnyi polgárháború után? Az USA képességeit nagyjából sejtjük. Képes lesz ez a háborúra berendezkedett népség ellenállni Amerikának? Hogyan alakul a belháború, békét kötnek a külső ellenséggel szemben, vagy az USA eredményesen ki tudja használni a belviszályokat?
Kinek a támogatására számíthat Afganisztán? Esetleg a szintén fundamentalista Irán - amellyel azonban a tálibok viszonya elég feszült már egy jó ideje - nyújt majd segédkezet? Vagy Pakisztán, az afgánok legfőbb szövetségese, ami viszont nemrég beleegyezett, hogy az amcsi gépek használják a légterét? Esetleg az Afganisztánnal néhány tíz kilométeren határos Kína?
Afganisztánt északon orosz katonákkal megrakott volt szovjet tagköztársaságok határolják. Az oroszok nyilván szívesen látnának egy amerikai fiaskót (bár ezt lehet vitatni) - vajon tenni is hajlandók lennének érte?
Várom a hozzászólásokat!
