Na ez már nekem is sok... De az biztos, amint elkészül turisták milliói fogják ezt is megnézni. Picit irigykedem. Óriási pénzt fog kasszirozni az idegenforgalom, új munkahelyek, ipari megrendelések, stb. Mindent megmozgat, mindent elér. Náluk...
A légkondicionálást részben függőkertekkel, az energiaellátást pedig szélturbinákkal és napelemekkel megoldó 300 méter magas felhőkarcoló épül Párizs üzleti negyedében.
A francia főváros eddigi legmagasabb felhőkarcolója nyílik meg 2011-ben a La Défense negyedben, amely az üzleti központ valamennyi tornyának és a belváros egyetlen 210 méteres toronyházának, a Montparnasse-toronynak magasságát is meghaladja majd. Ha az Eiffel-toronynál (324 méter) nem is lesz magasabb, annak korabeli építészetileg kitüntetett szerepét töltheti majd be a Generali-torony, amelyet 2008-ban kezd építeni a nemzetközi pályázaton nyertes Valode & Pistre nevű építészeti cég.
A felületén 45 méter széles visszaverődő prizmájáról messziről szembetükröző torony - magasságának kétharmadánál - tetejéből három hegycsúcsra emlékeztető kúp fog kiemelkedni, közepéből pedig a már nyugat-párizsi totemnek elnevezett nyílvessző tör majd az égbe.
Az ötven emeletes épület valamennyi szintjén spirálszerűen épülő függőkert biztosítja majd az úgynevezett passzív klimatizálást, s a légkondicionálás költségei a hagyományos épületekhez képest felébe fognak kerülni, amelyhez az épület külső részén zárt és átlátszó felületek váltakozása is hozzájárul.
A torony tetejéből kiemelkedő központi nyílvesszőben az épület energiaellátását biztosító szélturbinát helyeznek el, a melegvizet pedig a csúcsok napelemei fogják termelni. Az esővizet is begyűjtik és az irodák világítása automatikusan fog kikapcsolni, ha senki nincs a helyiségekben.
A Generali-torony a klasszikus felhőkarcolóknál hatvan százalékkal energiatakarékosabb lesz, és hetven százalékkal kevesebb széndioxidot fog kibocsátani - hangsúlyozta a tervezőcsapatból Denis Valode. A 90 ezer négyzetméter területű irodaház hatezer ember foglalkoztatására lesz alkalmas.
Kényelmükhöz a toronyba tervezett óvoda, fitness-terem és éttermek is hozzájárulnak majd. A velencei Dózse-palotához hasonlóan egy loggiára emlékeztető téren keresztül lehet majd a 450 millió eurós költségvetéssel készülő épületbe belépni.
Bár azt nehéz megitélni, hogy minden világváros nélkülözhetetlen része lenne a felhőkarcoló, de tagadhatatlan hogy az országok gazdasági potenciájuk jelzéseként szívesen építenek ilyen remekműveket. A turisztika és a befektetők is előszeretettel használják ezen épületeket egy-egy város ismertető jeleként. Úgyhogy szerintem abszolút van létjogosultsága Budapesten is, de semmiképpen nem a belvárosban. A Csepel-sziget, Lágymányos, Budatétény mind-mind befogadó helye lehetne egy ilyen nagyszabású projektnek. Lehet utálni vagy szeretni a felhőkarcolókat és a toronyházakat, de hogy serkentő lehet egy adott kerület gazdaságára az egészen biztos.
Felhőkarcolók Budapesten: "jőni fog, ha jőni kell" Egységes szabályozás helyett az építések önálló kezelése kellene hirszerzo.hu >>>
Míg korábban arról folyt a vita, hogy kellenek-e toronyházak Budapestre, ma már az a kérdés, hogy hol, miért és hogyan épüljenek. A téma az építész szakmát is megosztja, van, aki csak a külső kerületekbe építene „felhőkarcolókat”, mások egy-egy tornyot akár a belvárosban is elképzelhetőnek tartanak. Egy biztos: az igény előbb-utóbb megjelenik, Budapestnek pedig jó válaszokat kell adnia.
Irodaház, mint szélerőmű Népszabadság • M. L. G. • 2006. május 26.
Guangzou kínai kikötővárosban egy olyan felhőkarcoló épül, amely több energiát termel, mint amennyit felhasznál.
Homlokzati struktúrájánál fogva a chicagói Skidmore, Owings &Merill építésziroda által tervezett "Pearl River Tower" szél- és napenergiát "takarít be". A 69 emeletes épület homlokzati oldalán hasítékok helyezkednek el, amelyeken át a szél az épület belsejébe ömlik. A szélcsatornákban a légáramlás felgyorsul és az épületben hatalmas turbinák lapátjaira esik. Ezek megtermelik az épület teljes energiaszükségletét. Az üregek a stabilitást is fokozzák: mivel a szélnyomást elvezetik, a felhőkarcoló kisebb támadási felületet nyújt. A szélturbinák akusztikusan olyan jól el vannak szigetelve, hogy a toronyépületben dolgozó embereket nem befolyásolja a turbinák zaja. A homlokzaton elhelyezett napelemek kiegészítő energiát állítanak elő. Amit az irodaépület-óriás maga nem használ fel, azt betáplálja a városi hálózatba.
Budapesten is lesznek felhőkarcolók Angyalföld kitart a magasházak mellett Hirszerzo.hu >>>
Továbbra sem mondott le a magasházak építéséről a XIII. kerület. A szeptemberben leköszönő fővárosi főépítész, Schneller István nevéhez köthető magasház-rendelet ellenére a főváros álláspontja is puhulni látszik az ügyben, a XIII. kerület és a fővárosi önkormányzat ugyanis közös építészeti ötletpályázatot írt ki a Váci út és a Róbert Károly körút találkozásánál fekvő területre...
Akár 100 méteres, azaz 30-35 emeletes toronyházak is épülhetnek hamarosan a fővárosban a készülő városrendezési keretszabályzat szerint. Engedni látszik a főpolgármesteri hivatal a szigorú magasház-építési korlátokból, amit kemény lobbi feszeget. hvg.hu >>>
Megkezdődött a Szabadságtorony építése New Yorkban 2006. április 27. 19:25
Hónapokon át tartó huzavona után ünnepélyesen megkezdődött csütörtökön a New York-i Ground Zero területén a Szabadságtorony építése, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban lerombolt Világkereskedelmi Központ kettős felhőkarcolóját váltja fel jelképesen. Az elkeseredett jogi-illetékességi küzdelemnek előző nap vetett véget a telket tulajdonló New York-i és New Jersey-i kikötői hatóság, valamint a bérlő, Larry Silverstein. Egyezségük szerint a 6,4 hektáros területen öt toronyház épül 2012-ig a terrortámadás 2009-ben megnyíló emlékműve, valamint egy kulturális központ és az ott kialakítandó közlekedési gócpont körül. mti >>>
Azért érdekes lehetett az a hatóság, aki kiadta egy ilyen környezetben egy ilyen épületre az építési engedélyt :) Semmi magas ház a környéken, nosza, építsünk egy 50 emeletest... Érdekes lehet ott a társasház is, pár száz lakással... :)
Nálunk itthon az Árpád híd két oldalán épülő tornyok is elég magasak lettek. A budai panoráma kilőve...
Megfelel- e a hivatalos toronyház-definíciónak (minimum 20 emelet) a 21 fedélzetes Queen Mary 2.?
Franciaországban megkezdik a világ legnagyobb utasszállító óceánjárójának építését
------------------------------------------------------------------------
Saint-Nazaire, 2002. január 14. (MTI) - A nyugat-franciaországi Saint-Nazare-ban, a világ legnagyobb utasszállítóhajó-gyárában szerdán megkezdik a világ legnagyobb óceánjárója, a "Queen Mary 2." építését. A hosszában 344,4 méteres, 72 méter magas, 150 ezer tonna összsúlyú hajó impozáns méreteivel maga mögé fogja utasítja az eddigi legnagyobbat, a Voyager of the Seas-t.
Az óriásmegrendelés a brit-amerikai Cunard hajózási vállalattól érkezett, amely az álomhajóval a tengeri hajózás letűnt korszakának romantikáját akarja feléleszteni.
A 750 millió dollárba kerülő óceánjárón 21 fedélzet kabinjai és 1250 főnyi személyzet szolgálják majd a 2600 utas kényelmét. A Queen Mary 2 több mint három évtizede az első hajó, amelyet ismét kifejezetten az Atlanti-óceán átszelésére építenek, arra, hogy anyakikötőjéből, Southamptonból New Yorkba hajózzon. Atlanti túráján akár 30 csomónyi (óránként 30 tengeri mérföld, azaz 55 km/h) sebességet is képes lesz elérni. A Queen Mary 2 belső berendezése a nosztalgia jegyében art deco stílusban készül. A minta a Quenn Elizabeth 2, amely jelenleg az egyetlen utasszállító hajó, amely nyáron menetrendszerűen szeli át az Atlanti-óceánt. A Queen Elizabeth 2-n egy személy számára a normál lakosztály napidíja 1300, a Queen-Suite (királynői lakosztály) pedig 6400 euró.
Az óceánjáró legkésőbb két év múlva kihajózik a francia hajóépítő dokkból és elődje, a Queen Mary nyomdokaiba lép, amelyet több mint harmincévi szolgálat és ezret meghaladó számú atlanti átkelés után 1967-ben vontak ki a forgalomból. Mivel a tengerek új királynője is brit illetőségű lesz, ezért a francia hajóépítőknek vigyázniuk kell a brit protokoll betartására: így például a hajó nevében a kettes csak arab számmal szerepelhet, mivel a római kettes szigorúan a háromszáz éve elhunyt II. Mária királynőnek (Queen Mary II.) van fenntartva, és az arab-római számcsere felségsértésnek minősülne.
Becs lakossaga kb. 1,6 millio. megis van felhokarcolos reszlege, a 200 meteres Millenium Turmmal egyutt. Frankfurt csak kb. 650 ezres varos. tehat igen kicsi. megis, mivel Nemetorszag uzleti kozpontja, igenyli a reprezentativ irodahazakat. Budapestre leporhadt valyoghazakba nem fognak igazan nagymertekben megjelenni az igazan nagyok igazan nagymertekben.
es addig a varos is pang gazdasagilag, mert nem fizetnek adot.
megjegyzem, nemreg olvastam, hogy Becsben HATSZOR akkora az iroda-kapacitas, mint Budapesten, pedig lakossagszama kisebb. es nem lenne hatrany, ha Kelet-Kozep-Europaban kozponti szerepet toltenenk be. ez enelkul nem megy.
amugy ismet korulneztem a www.skyscrapers.com-on, es kb. 15 000, azaz TIZENOTEZER 20 emeletnel, tehat kb. 80 meternel magasabb epulet letezik a vilagon. mi meg 1-2 ilyenbol csinalunk gondot. ez annyira trefas.
sokmindenben igazat adok, de abban nem, hogy a Titanicból vettem (nem láttam - még régen a szüleim elvittek az elfújta a szél-re, azóta gyanakvó vagyok az ilyen filmekkel kapcsolatban).
igaz, hogy egy böszme város akkor szuperál jól, ha felfelé (és lefelé is) terjeszkedik
jártam jónéhány igazán nagy városban, Mexikóvárosban pl. láttam, milyen, ha egy központi mag kivételével egy rohadt nagy város nagy része nélkülözi a felfelé terjeszkedést - szar
mondjuk ezzel szemben Londonban a City kivételével nincs olyan sok magas ház, na meg a Cityben sem gyakran nagyobbak, mint a SOTE, namármost ha itt nem metróval mész, a felszínen garantált a dugó (magyarán mondasz valamit)
egy a bibi: Budapest kb. 1.9 M lakossal rendelkezik, Rákosborzasztótól Kamaraerdőig, tehát korántsem akkora, mint a jelentős magas városok (szerintem szerencsére), nincs rákényszerítve a magas házak építésére
ja, és a magas házak fokozott közlekedési infrastruktúrát igényelnek, pl. Bangkokban, ahol nincs metró (vagyis mostanában lesz kész az első vonal), hiába van magasvasút meg magasautópálya, meg kétszer nyolcsávos út, csak az akarjon ott lakni, aki meg akar kattanni - az én Bangkok-tűrőképességem pl. kb. 1 napra van hitelesítve
a lapos és jól járható, igen nagy népsűrűségű településszerkezet tanulmányozására ajánlom Németo. Észak-Rajna-Vesztfália tartományát, eddig nekem az jött be a legjobban, és azt is érzem a legműködőképesebbnek
Németo. legnagyobb városa sem közelíti Bp. lakosságát mellesleg (bár nem igaz, mert az endéká bekebelezése óta van Berlin is, kb. 3-3.5 millióval, amúgy Hamburg volt a vezető bő másfél M lakossal, a többi nagyjából egy milla alatt volt), aztán milyen jól elvannak, úgy 80-81 millióan
a kultúrát tényleg feleslegesen kevertem bele, mindenesetre azért van különbség
igen, ezt a falloszosat a Titanic filmbol vetted. :]
szerintem a kulturanak ehhez semmi koze. kulonben azt az elobb kifelejtettem, hogy Ausztralia, es Tavol-Kelet szinte minden nagyvarosa ma mar tele van felhokarcikkal. sot, Kozel-Keleten is: Dubai, Kairo es Tel-Aviv. Del-Afrika es Nigeria is. Brazilia, Argentina nagyvarosai detto. Kinaban egyebkent terveznek/terveztek egy 1 km magas szuperfelhokarcit. durvics.
na, szoval. nem ertem, hogy a kulturat ez hol pusztitsa. hiszen, az ovarosi reszek Londonban, Parizsban is erintetlenek maradtak. egy modern varos mapedig elobb-utobb kenytelen felfele epitkezni, kulonben szetterjed, mint a tehenszar, es akkor orakat kell autozni az egyik kozponttol a masikig. egyebkent, ha mar itt tartunk, eppen ez az intelligencia kerdese, hogy valaki rajon, hogy az osszetomoritessel pl. utazasi idot, forgalmi dugot, stb. sporolhat meg.
amugy az europai epiteszet is fallikus. nezd meg az osszes gotikus templomot. minek kellett a kozepkorban 100-150 meter magas bazilikakat epiteni? es minek kell az Eiffel-torony?
Kina meg tobb ezer evvel idosebb az europai kulturanal. es Sanghaj, Peking zsufolasig tele van karcolokkal. es ne mondd, hogy 1,2 milliard kinai kozt nem akad, aki intelligens.
egyebkent meg valami. New Yorkban osszesen a hivatalos toronyhaz definicionak (minimum 20 emelet) megfelel kb. 300 epulet. HAROMSZAZ.
itt meg egy-ket csoffadt kis irodahazrol beszelunk. Becsben (ami epiteszeteben nagyban hsaonlit Budapesthez) mar reg megoldottak a dolgot. a kulvarosban elkulonitettek egy irodahaz-reszleget, es ott meg egy 200 meteres tornyot is felhuztak. es rohadtul nem rondit bele a varoskepbe, megis, szinvonalas irodahelyeket nyujt a kornyek. komoly cegek amugy mind a reprezentativ, nagyratoro epuletekbe koltoznek szivesen, ez tehat gazdasagilag is elomozdit egy varost.
szoval azert azt is vegyetek hozza, hogy a WTC egy monstrum: 417 meter magas es 110 emeletes volt. ehhez kepest a nagyvarad teri SOTE epulettomb csak 84 (ez a legmagasabb iroda-JELLEGU epulet Budapesten). itthon maximum 100-150 meter magas hazakat terveznek, es ez egyszeruen annyira altalanos dolog, hogy a VILAG SZINTE MINDEN varosaban van legalabb egy ilyen magas epulet. szerintem annyira rohejes, hogy ezen vitatkoznak meg ma is.
ajanlom a http://www.skyscrapers.com-t, ahol a vilag minden nagyvarosarol le van irva, mekkora epuletek vannak benne. az osszes amerikai nagyvarosban vannak felhokarcolok, Europaban pedig London, Parizs, Frankfurt, Varso a legfelhokarcolosabbak. de a tobbi varosban is all egy-ket toronyhaz.
ezzel a kamikaze-repulessel ervelni pedig, annyira nevetseges. a WTC-ben 50 000 ember dolgozott. ez plusz a kornyezo epuletek rombadolese kb. 80 000 embert fenyegetett. szerencsere sokkal kevesebben haltak meg. de itthon potencialisan MILYEN epulet felrobbantasaval lehetne ekkora katasztrofat okozni? ennyi ember egy teljes keruletben dolgozik.
Környezetvédő felhőkarcoló épül Párizsban
Míg korábban arról folyt a vita, hogy kellenek-e toronyházak Budapestre, ma már az a kérdés, hogy hol, miért és hogyan épüljenek. A téma az építész szakmát is megosztja, van, aki csak a külső kerületekbe építene „felhőkarcolókat”, mások egy-egy tornyot akár a belvárosban is elképzelhetőnek tartanak. Egy biztos: az igény előbb-utóbb megjelenik, Budapestnek pedig jó válaszokat kell adnia. 
1377. június 30-án történt az ulmi Münster katedrális alapkőletétele. 
Sanghajban, a kínai térség egyik legnagyobb és legfejlettebb városában 
