Nem, nem, ha akarod, nyugodtan ird le minden gondolatod, foleg, ha tenyleg erdekes.
Csak nem ertettem hirtelen, hogy hogyan jottek be a csillagkepek.
De semmi gond.
Ez már a szokásos offolás. Az igazi az 51-52-es hozzászólásban van.
Egyébként úgy tudom hivatalosan geológiai okokkal magyarázzák, hogy az egyik piramis lényegesen kisebb és nincs egy vonalban. Az Orion tudtommal az egyiptomiaknak Osirist jelképezte.
Mire akarsz ezzel utalni? Azt hisze, azt megallapithatjuk, hogy az okori nepek tobbsege kituno csillagasz volt, ugyhogy nem csoda, ha a piramisok elrendezese hasonlithat egy csillagkepre.
A Gízai piramisok elrendezése feltünöen emlékeztet az Orion csillagkép három csillagára, az ún. Orion-övre.
Az említett filmet láttam, Várkonyi valami hasonlót vázol fel, sok-sok kis elemböl felépítve, szvsz eléggé meggyözöen.
Emlékszem erről volt valami dokumetumfilm a Spektrumon.
A Szfinx korát is megkérdőjelezték. Valószínűleg akkor készítették amikor a mi tudásunk szerint még csak barbár törzsek léteztek.
És a Szfinx eredetileg nem is emberfejjel rendelkezett hanem ha jól emlékszem de majd utánanézek oroszlánfejjel. Ráadásul a piramisok és a Szfinx elhelyezkedése valamelyik csillagképpel van összefüggésben.
(...) A Bikaisten tehát szívósnak mutatkozott. Tudjuk, hogy Mósze, midön az új törvénytáblákkal lejött Szináj hegyéröl, fején kosszarvakkal jelent meg; ennek félreértett csökevényei Michelangelo Mózes szobrának szarvacskái s a bibliai tankönyvekben a kétfelé ágazó fénysugarak Mózes fején. Látvam hogy a zsidók az "aranyborjú" körül táncolnak, azaz visszaestek a bikatiszteletbe, haragjában földhöz vágta a táblákat, és összetörette az idejét múlt bálványt. - A zsidóknál Egyiptommal egyidöben tünik fel a Kos: Ábrahám, a törzsatya kost áldoz (2000 körül), Isten parancsára, de nem bika, hanem a fia helyett, vagyiks a zsidók népi történetük elején az emberáldozat helyébe a kosét vezették be. Az emberáldozat a Bikát megelözö Ikrek "világhónapjának" (i.e. 6678-4518) maradványa volt: az elsöszülött fiút kellett feláldozni vagy egy ikerfiút. (...) A Kos után jöttek a Halak, innen ered az ókereszténység hal-szimbolikája.
Most olvasom Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai c. könyvet, abban akadtam egy érdekes momentumra:
A Bika csillagkép ún. "korszaka", vagyis precessziós "világhónapja", i. e. 4518-tól 2358-ig tartott. Eszerint az egyiptomi prehisztória küszöb dátuma elött 500 évvel kezdödött. Másfelöl tudjuk, hogy az egyiptomi naptárrendszer (Szóthisz-periódus) keletideje - az alexandriai Theon szerint - csillagászati pontossággal 4241. július 19. Minthogy a Bikakultusz átvétele s evvel a Bika-csillagkép "világhónapjához" való alkalmazkodás igazolt tény, a felsorolt adatok logikája alapján kimondhatjuk, hogy az egyiptomiak ekkor egyeztették össze a kultuszt idöszámításukkal; ily módon a terminus ante quem 200-250 évvel kitolódik. A kultusz és a naptár összefonódása alapján a Bika-korszaknak Egyiptomban a Bika csillagkép világhónapjának végéig, kereken i. e. 2300-ig kellett tartania, s akkor átadnia helyét a Kos korszakának.. A Kos azonban, láttuk, késöbb, 2000 körül lép uralomra, de mert az efféle csere sohasem történik naprári pontossággal, az elözö 300 évet a Kos-kor átmeneti, inkubációs idejének nevezhetjük.
(folyt. köv.)
Ha stabil dologról beszélünk akkor a Biblia annak számít? Egyébként a háttérről gondolkodtam amit a Biblia kevéssé fejt ki. Az egész pusztán feltételezés amit írtam és elég gyenge lábakon áll ezért kérdezem a véleményeteket hátha megbukik vagy fomálódik.
Ha korabeli írásos tanúságtétel állna rendelkezésünkre Mózesről (és a Bibliából ismerhető történetről), akkor Agyvezér agyi működése írott eredményének az egyenértékűségét igencsak könnyű lenne megítélni.
Ha korabeli írásos tanúságtétel állna rendelkezésünkre Mózesről (és a Bibliából ismerhető történetről), akkor Agyvezér agyi működése írott eredményének az egyenértékűségét igencsak könnyű lenne megítélni.
Mire alapozódik ez a sok feltevés? Van egy stabil, egységes fennmaradt beszámoló Mózesről - van ellenkező értelmű? Vagy a saját tetszésünk szerint kiötlött elméleteink egyenértékűnek veendők a korabeli írásos tanúsággal?
Szerintem ez alapkérdés, még mielőtt találgatásba kezdenénk.
Állítólag megtalálták a zzsidók által épített várost vagy telepet amit a Biblia is említ.
A Mózes legenda több népnél is megtalálható ahogy a Mitra kultusz is egyezik a Jézus történettel.
Ma már tény, hogy Mózes a hükszosz uralom idején élt Egyiptomban.
Az én elméletem a következő:
Szekenré fiainak vezetésével kitör a Thébai felkelés a hükszosz uralom ellen. Győznek.
Azonban rengeteg hükszosz vagy habiru személy maradt Egyiptomban akik állandó verszélyforrást jelentenek az Egyiptomi fárakókra ezért előhúzzák Mózest aki szerintem félig hükszosz félig egyiptomi figura de biztos, hogy valamo főmufti. Megbízzák azzal, hogy valami mesével szédítse meg a habiru törzseket és vezesse ki őket Egyiptomból. Segítenek neki megalkotni a leendő vallás alapjait és ezzel a mesével megszédíti a törzseket akik utána mennek és követik.
Mózes mit nyert ezzel?
Félig-meddig vezető lett amire itt semmi esélye se lett volna valószínűleg meg is ölték volna ha marad. Plussz megmentette a népét és kultúráját a megsemmisüléstől szolgaságtól illetve beolvadástól.
Vélemény?
Kockaztatva hogy valami kozismertet mondok csak annyit kiegeszitokeppen, hogy Freud papa errol a temarol egy egeszen izgalmas konyvet irt, ahol mind tortenelmi, etimologiai, mind pszichoanalitikai erveket felhasznal Mozes egyiptomi szarmazasat probalvan bizonyitani, sot a legerdekesebb hozzaszollasa a temahoz az, hogy nem is egy mozes volt, hanem ketto, az elsot a zsidok megoltek.
Ha valaki olvasta volna erdekes vitat lehetne kerekiteni belole, mert nem csupan tortenelmi problemarol van szo benne, hanem maganak a vallasnak az eredeterol.
GOndoljatok bele: lenne egyáltalán olyan esemény, ami meggyőzne benneteket a Biblia Istenének valóságáról? Vagy kommunikációs jelrendszeretek és (ebben osztozunk) materialista neveletetésetek eleve kizárttá teszi a lehetőséget?
Sajnos a Bibliát nem lehet mindent eldöntő bizonyítékként értékelni, ugyanis mindkét szövetséget emberek írták le, ráadásul még kanonizálták is, jóval a történtek után.
Azt, hogy valaki, akinek a politikai érdeke azt kívánta, leírta, hogy Miriám szűzen esett teherbe, nem fog vallási eksztázisba kergetni.
Ettől persze akár még úgy is történhetett a dolog, csak - az én hitem szerint - ez kevéssé valószínű.
Hadd segítsek. A szűznemzés nem valószínűtlen, hanem embernek lehetetlen. De Istennek nem az. Persze, hogy kapásból valami zaftos sztori jut az ember eszébe, de ha csak eddig jut valaki a lehetőségek mérlegelésében - tekintettel a személy és az események horderejére - az nagyon sajnálatos.
