Arról van esetleg emléked / feljegyzésed, hogy ebben az időszakban melyek voltak a kulcsi fordás (esetleg ott kintalvós) buszok? Néhány korabeli újságcikkben, általában egy-egy utaspanasz kapcsán megjelent néhány rendszám - néha azok sem pontosan.
Ezt a kigyűjtést pedig ezúton is köszönöm, bőven részletesebb, mint amit én tudtam. :)
Nekem is csak halvány emlékeim vannak már, de mintha a BU-30-21 is érdi lett volna, valamint a BU-30-18 is csak később került volna át Érdről Monorra. Ez a három (30-18, 30-21 és 30-22) csinálta a parkvárosi járatokat (Törökbálint, Iparos út stb.), a 30-24 pedig sokáig Szhb helyi volt.
A 22-75 elütés lehetett, abból lett a 61-03. A BY 22-98 is jogos.
Viszont a 34-76 nekem egyáltalán nem rémlik. Mivel 89-es selejt, emlékeznem kéne rá. A 61-96-os rendszám sem rémlik, pedig a 280-asokkal elég jól képben vagyok. A BV 61-93 volt a legmagasabb, amire emlékszem. A fölötte levők közül kettő 266-os és három 256-os, amiből egy megérte a második átrendszámozást és AOA-235 lett. Ez nem illik a dunai sorba, ami 381-től indul, és a 001-003, de kétszázas nem volt. A BV 61-94-99 szerintem már nem voltak dunaiak, viszont az 59-00 igen.
Ez nem lehetetlen. Én az első megjelenésekre szorítkoztam, utána egy-egy kocsi elkerülhetett máshová is. És ahogy az előbb írtam, bőven van ebben az egészben bizonytalanság.
Köszi a kiegészítést! Az ilyen infók komoly segítséget jelentenek, mert ahogy a kalóz kollégának is írtam, sok még a bizonytalanság ebben. És közben kaptam további információkat. Pl. Gyula első 260-asa a GF 10-26-os volt (1977-es, '78. januári átadással). Vagy hogy a '77. januárban átadott 12 békéscsabai 260-asból kettőt Orosházára vittek. Vagy hogy Tata 5 db egyenes műszerfalas 260-ast kapott.
Köszi! Örülök, hogy tetszett! Sajnos, az alapprobléma - legalábbis nekem - az, hogy minden listában, gyűjtésben (legalábbis amikhez én hozzáférek) csak az üzemeltető Volán vállalatok vannak megjelölve. Az már nincs, hogy az adott jármű az adott Volán működési területén belül melyik városban közlekedett. Persze sokat össze lehet vadászni egyéb infók felhasználásával, de azért ez nem az igazi. Ezért is fókuszáltam ennél az írásnál leginkább csak a megyeszékhelyekre. És emiatt persze nem teljesen biztos, hogy darabra stimmel minden. Ezt próbáltam érzékeltetni Hódmezővásárhely vonatkozásában az 1978-ban a 10-es Volánnál állományba vett 51 db IK 260.06-os esetében. Ebből a pakkból van 18 db, amiből 9 db biztosan vásárhelyi lett, de nem tudom, melyik 9. A másik 9 meg értelemszerűen szegedi lett, csak ugye melyek ezek? Szóval azért van bennem bizonytalanság bőven, de úgy gondoltam, kiindulásnak biztos jó lesz ez a kis tanulmány.
Nem szorosan a témához kapcsolódik, de a "rám vonatkozó" szekszárdi részben leírt Szekszárdra történt Ikarus 30 összevonás mi miatt volt? Miért pont oda, miért pont akkor? Mentek harmincasok helyiben is? Nem volt iszonyatosan elavult konstrukció addigra? Mikor köszönt le az utolsó?
Napjainkban (ha megvalósul) a Reformok debreceni összevonása az egyetlen példa erre, a maradék kevés C56 is innen-onnan fog leállni, sőt, hajlamosak abszolút idegen típusokat is bedobni egy viszonylag homogén üzemhez.
Mikor és miket vontak így egy helyre össze a Volánok évtizedei alatt, vagy az óta?
Örömmel olvastam az első nyolc Fejér megyei 260.06-ost amely valóban Dunaújvárosban debütált.
A Fehérvárnak 1976-ban érkezett 280.06-ok közül kettő Dunaújvárosban kezdett. A GC 81-99 és a 82-00. Ezek szürkék voltak és kisablakosok.
1977-ben 3 db 260.16-os érkezett (GF 00-47,48,54), és kettő 280.06-os már sárgán, de még egyenes műszerfallal, de már feles ablakokkal. GF 02-76 és 03-00
1977-ben jött az első "vidéki" 280.17-es is (GF 14-27) , és kettő 280.16-os (GF 08-63,65), amely érdekessége, hogy háromajtós, de városi üléselrendezésű és automata sebességváltós altípus volt. Ezek már háromrészes műszerfallal érkeztek.
1978-ban 4 db 260.06 (GF 22-79,80,82,85)
1979-ben 2 db 280.06 (GF 23-33,37), 2 db 260.06 "városi" (GF 23-45, 24-95) és 3 db 280.17 "vidéki" (GF 31-44,45,46) érkezett
1980-ban 5 db 280.06 (GF 34-40,41,42,43,44), 2 db 280.17 (GF 34-73,74)
1981-ben semmi
1982-ben 2 db 280.06 (BU 40-29,30). Érdekességük, hogy ezek voltak az utolsó hagyományos belterű buszok, fehér korlát, budiajtós fülke, csöcsgombok, és ezektől kezdve az utolsó, vészkijárati ablakok is nyithatóvá váltak.
1983 januárra átcsúszott 2 db 260.06-os a '82-es szériából (BU 41-94,95). Ezeken jelentek meg az ICO kapcsolók, de még hagyományos beltérrel készültek.
1983 év végén érkezett 2 db 280.06 (BU 91-25,45), az első feketített belterű buszok.
1984-ben 3 db 280.06 érkezett (BU 92-91,92,93). Ebben az évben jelenik meg az első "vidéki" 260.32-es (BX 38-14) Ettől kezdve helyközibe Dunaújvárosban kizárólag ezt a típust szerzik be a 266.25-ösök helyett.
1985-ben 3 db 260.06 (BX 97-17,43,44). Egy vidéki 260.32-es (BX 95-55)
1986-ban 4 db 280.52-es érkezett helyi forgalomra erősebb motorral (D2356) (BX 62-82,83,84,85), 2 db 280.17-es (BX 56-65, 62-41) és egy 280.27-es (BX 57-00) elővárosba. 1 db 260.06-os (BY 07-66) és 3 db 260.32 (BY 07-98,08-36,75)
1987-ben 1 db 260.06 (BX 22-98), 5 db 280.06-os (BX 67-83,84, BX 68-08,09,10) és 3 db 280.54-es helyközi, erősebb motorral (D2356) (BX 63-76,77,78) 5 db vidéki 260.32-es (BY 23-65, BY 24-07,08,09,81)
1988-ban 2 db 260.06 (BY 46-03,04) három 280.06 os ( BX 69-05,06,07), kettő 260.32-es (BY 46-57,89)
1989-ben 1 db 260.06-os (BY 52-64), 3 db 280.17-es (BY 61-64,65,66), négy 260.32-es (BY 53-64,65,66,67)
1990-ben érkezett az utolsó sárga, eredeti "volános" városi busz, feltöltős motorral, de Prága váltóval 280.50A (BY 69-05), valamint az utolsó két 260.32-es, amelyek csontfehér színben érkeztek (AFC-191,194)
1991,92-ben semmi. Ekkor kezdődött a használt 'endékás buszok bejövetele.
1993-ban érkezett az utolsó új, sárga, "volános" 260.06-os (CCP-893).
Új 200-as ezután már csak 6 db érkezett az alábbi bontásban:
1997-ben 1 db 280.40 (DUD-765)
1998-ban 1 db 260.30A (DUD-810) és egy 263.11 (GSR-218)
1999-ben 1 db 280.40A helyibe (GMY-392) és 1 db 280.40M helyközibe (GMY-395)
válasszuk külön a menetrendszerinti és a különjárati utazási formát.
Nagyon más az utazó közönség, az árak, az utak hosszai és sok minden más is.
A FILXBUS most szárnyal.
De volt már szárnyaló időszaka az EUROLINES-nek és előd nemzetközi cégeknek is.
ne feledjük 2001. január 2-t amikor csak a Budapest - London (18) azaz tizennyolcadrésszel indult el Budapestről Londonba.
Menetrendszerinti járatként.
Ez volt a csúcs.
akkor minden ment ami mozgott.
Nem mind a 18 busz ment el Londonig de Brusszelig eljutott mind a 18.
természetesen ugyan ezekben a napokban a máshová, Párizsba, Amszterdamba, német városokba, stb járó nemzetközi menetrnndszerinti járatok is több kocsival mentek el.
Tehát nem a FLIXBUS találta fel a kanálban a mélyedést.
A FLIXBUS-nak, Regiojetnek és másoknak kialakult egy viszonylag állandó törzs utas közönsége.
Igen jó minőségű buszokkal, nagyon megfizethető árú, kiszámitható szolgálatatást biztositanak.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
egészen más kávéház az autóbusz turista körutak világa.
Évtizedekig 500-1000 km-re kb. 3 nap alatt elhoztak 40 német turistát Magyarországra.
Majd itt körbe hordozták őket 10-12 nap alatt.
Újabb 2-3 nap alatt visszabuszoztak Hamburgba.***
Na ez megszünt.
Ugyanúgy elhozzák a 40 turistát Hamburgból de repülővel.
Itt 5-6 nap alatt fél-körbe viszik őket az országban egy magyar busszal.
Majd hazarepülnek.
*** = Nekem a leghosszabb ilyen utam a hires/hirhedt naaagy spanyol körút volt.
Kétszer nyertem meg.
Ez 1980-ban 28 nap volt Budapesttől-Budapestig.
Ebből 20 nap volt maga Spanyolország.
Ik-255.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Ma is vannak még Budapestről induló és ide vissza érkező autóbuszos tűrák.
Például évente elég sok zarándok út ilyen.
De már nem 15-28 napokról beszélünk hanem 5-10 napokról.
ha messzire kel menni akkor már a magyar turistákat is oda repteti a szervező és egy ottani busszal mennek egy kört az adott országban.
Mától olvasható a legújabb közlekedéstörténeti tanulmányom, amelyben az Ikarus 260-as és 280-as városi típuspárjának hazai városokban való elterjedését mutatom be időrendben, vállalatonként illetve városonként. Ezek a buszok egy fél évszázadon át voltak az utcák jellegzetes járművei, sokak számára talán túlzás nélkül ezek voltak csupa nagy betűvel "A BUSZOK". Ez olyannyira így volt, hogy kevésbé érdeklődők manapság is sokszor hiszik azt, hogy "hiszen most is ilyenek járnak". Pedig nem.
Jó szórakozást és nosztalgiázást kívánok az olvasáshoz mindenkinek! (És persze bármilyen javítást, kiegészítést, vagy ha netán hülyeséget írtam, annak jelzését is szívesen veszem.)
Az én korosztályom (ebben az évezredben, akár már az EU-ban születettek) nincs hozzászokva ahhoz, hogy nem csak felülök a buszra/vonatra/wizzairre egyszál személyivel, és gyakorlatilag akárhova mehet, hanem útlevelet kell csináltatni (aztán reménykedni hogy meg is kapod), IBUSZ, leszervezni, befizetni, vámellenőrzés, passportkontroll.
Múlt héten jött meg az útlevelem, előtte utoljára 2008-ban volt. Évente 3-4x biztosan megyek külföldre, egyszerűen nem volt szükségem rá idáig. Igazából most sincs, de 10 évre adják 17 ezerért, aztán így ha olyanom van ki tudok menni Munkácsra is fotózni.
Talán mintha jönne ismét fel a buszos nemzetközi utazások száma, főleg a Flix miatt. Lehet én látom rosszul, de a társaságomból van egykét ambíciózus egyén, aki már csak a poén kedvéért is vesz egy 5000 Ft-os Flix jegyet mondjuk Lengyelországba, aztán vagy elmegy vagy nem. Sokszor látom unalmasabb egyetemi előadásokon, hogy repjegyet néznek főleg a lányok. 25-30 ezer forintért vettem már én is Budapest-Barcelona retúrjegyet.
Na ezek mellett a csoportos "ibuszos" elmegyünk busszal egy hétre normandiába túra nehezen lesz versenyképes 50 éves kor alatt.
Sofőrként mondjuk adnám, autóval is kimegyek a világból, utasként meg már egy Szekszárd-Bécs autópálya 130-tól is szenvedek.
Papp Gábor Zsigmond válogatott Retro sorozatából, a 2010-es Magyar Retro első részének a "Magyar turista" szakasz belföldi és külföldi utazásokkal kapcsolatos részét ajánlom figyelembe, aki még nem látta :)
