Két hónapja jártam Londonban és effektív kínosan éreztem magam a sok köztéri kamera miatt... Hihetetlenül sok van belőlük, és jó részüket bizony csak az veszi észre, akinek felhívják a helyiek a figyelmét rájuk ( pl. alulírott ).
Már négymillió kamera sasol Angliában
Négymillió köztéri és beltéri kamerával a szigetország Európa vizuálisan legjobban ellenőrzött állama – írja az Independent. Magyarország kamerás megfigyelésben a nagytestvér Britannia legbuzgóbb kistestvére a csatlakozó államok közül.
Nagy-Britanniában megnégyszereződött három év alatt a megfigyelő kamerák száma – jelentette hétfőn a The Independent című lap egy EU-tanulmányra hivatkozva. Az "Urbaneye" (Városi szem) címmel végzett kétéves felmérés során hét jelenlegi és jövendő EU-tagállamban, köztük Magyarországon tudakolták az emberek véleményét a kérdésről.
A felmérés szerint a britek 90 százaléka, míg a németeknek 48, és az osztrákoknak alig 24 százaléka támogatja, hogy nyilvános helyeken kamerákat szerelnek fel megfigyelési célból. Magyarországon a szigorú adatvédelmi előírások és az adatvédelmi biztos állásfoglalásai ellenére is nő a köztéri kamerák száma. Hazánkban csak a kamera egyértelmű jelölésével lehet képrögzítő eszközt működtetni. Ennek ellenére az Independentnek nyilatkozó Eric Töpfer, a Berlini Műszaki Egyetem kutatója szerint a csatlakozó országok közül Magyarországon terjed leginkább a biztonsági kamerázás – leginkább a növekvő bűnözéstől való félelem miatt.
Az ADT-Sensormatic Kft. megbízásából készült és áprilisban nyilvánosságra hozott magyarországi felmérés szerint a megkérdezettek több mint 50 százaléka úgy tartja, a térfigyelő rendszerek elriasztják a bűnözőket, és közel 90 százalékukat ugyanakkor nem zavarja, hogy a kamerák őket is "szemmel tartják".
hvg.hu
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]Kedves "mondolat"!
A (125). sorszámú hozzászólására egy kicsit megkésve az alábbi, nem a jogi diszciplínákhoz közvetlenül kötödő és nem abból, hanem a mindennapi - személyes és környezeti - tapasztalatokban gyökerező gondolataimat fűzném.
(1) Hivatkozott írásának jószándéka és szemlélete szimpatikus. Ha valóban ez a megközelítés uralná jogi környezetünket és annak mindennapjait, akkor feltehetően a témához való hozzászólásom meg sem született volna. Tapasztlataim rövid érzékeltetése végett szíves figyelmébe ajánlanám az következő két esetbemutatást.
(2) Vidéki tulajdonomat képezi egy 8 ha-nyi mezőgazdasági szántó. Azon megkérdezésem és hozzájárulásom nélkül az ALCATEL-UTI páros (még 1996 tavaszán) távközlési gerincvezetéket fektetett le. Amikor ezt tapasztaltam a helyszínen, vitába száltam velük. A műveleteket végző ALCATEL (Investments GMBH) velem szemben ott a helyszínen fizikai erőszakot alkalmazott. Azaz a helyi rendőrség csöndes és elvonult asszisztálásával (hisz előzőleg azokat is kihívtam) fizikai erőszakkal kényszerítették ki gazdasági érdekeik érvényesítését. Így bárminemű hozzájárulásom nélkül, a hatályos törvényekre és rendeletekre, egyéb engedélyekre és dokumentumokra (pl.: építési engedély, stb.) hivatkozva egyszerűen gépeikkel keresztülgázoltak rajtam és földemen. A szó fizikai értelmében. Az elszenvedett sérülés és az alkalmazott erőszak miatt feljelentést tettem a helyi (városi) rendőrségen. Ez a díszes társaság 9 hónap alatt sem derítette ki, hogy a történtekért kik voltak a felelősök, pedig a szemem láttára igazoltatták a német-osztrák és magyar munkásokat irányító munkavezetőt. (Hallomások alapján az illető röviddel az affért követően távozott az ALCATEL cégtől.) A "gondatlan és szándékos veszélyeztetés" címén indított feljelentésemet pedig a helyi díszes társaság, rendőrség és ügyészség két indokkal zárta le. Egyrészt szakértői véleményre hivatkozva kijelentették, hogy én voltam a hibás, mert nem kellett volna ott (tulajdonom védelmében), a gépek előtt tartózkodnom, s így minden engem terhel. Egyben pedig a jegyzőkönyvekben nyomásgyakorlásként érzéketették, hogy a gépek esetleges sérüléséért is én és a helyszínen lévő fivérem a felelől. Másrészt pedig, orvosi igazolás kíséretében, mint sértett fél, 1 nappal a határidő után nyújtottam be a helyi ügyészséghez panaszomat. S az akkori, s feltehetően a jelenlegi eljárási rend szerint nekem, mint sértettnek NINCS jogom - még akkor sem ha a megfázással együtt járó levertség miatt nem tudtam ügyemmel foglalkozni - a határidő mulasztást orvosilag igazolni. Ilyenre csak a rendőri és az ügyészi, s az eljáró szerveknek volt/van joguk, lehetőségük. A sérttnek NEM! A büntető feljelentésemmel párhuzamosan zajlott a polgári eljárás, amelyben birtokháborítás jogcímén kértem bírói védelmet. A per 2 évig tartott. A helyi városi bíróság - jogi képviselőm, ügyvédem kifejezett és felszólító kérése ellenére - nem volt hajlandó olyan kérdéseket napirendre tűzni, amely a valós felelőséget, s az események elindításának okait feltárták volna. Így például, hogy hogyan és miért hamisítottak meg aláírásokat, ellenőrizték-e a földhivatali nyilvántartásokat, stb. Válaszként csak annyit közölt az eljáró bíró: NEM KÖTELES INDOKOLNI DÖNTÉSEIT. (Az eljárást belesűlyesztették a lényegtelen és technikai részletekbe.) El is vesztettem a pert. Fellebbeztem a Fejér Megyei Bíróságon. Azt is elutasították, s jóváhagyták az elsőfokú határozatot. Noha az alapvető tulajdoni jogaimat sértette és ma is sérti. A polgári eljárás is jellemző karikatúrája volt a jogérvenyesülésnek. A másodfokú határozatban annak meghozói elvekre is hivatkoztak. Azok szerintem olyan jogelvek voltak, amelyek nem a jogegyenlőséget tükrözték, hanem az erősebb jogát. (A témát egy másik "topic"-ban majd részletesen, dokumentumokkal alátámasztva a jövőben közszemlére kívánom tenni.)
(3) Évek óta, azaz 15 éve a politikai titkosrendőrség folyamatos, s nap-mint napi zaklatásának vagyok kitéve. Mert nem voltam hajlandó a NATO ellen katonai (tudományos-műszaki) felderítő tevékenységet végezni. Családomat és szociális környezetemet szétzilálták, szakmai életutamat pedig beszorították, azaz (jól ismert szakmai fogalom szerint) szingularizáltak. Bármiféle beadványomat elutasították. Minden jogi fórumot végigjártam. Mindenhonnan sikertelenül távoztam. Nekem kellett volna az ellenem foganatosított intézkedéseket bizonyítanom! A hírszerzői szervezetekkel való kapcsolatomat pedig képzelgésnek minősítették, s akiket írásban megneveztem, nem lézető személyeknek minősítették. Mikor létüket bizonyítottam, leráztak és lezárták a kérelmemmel való foglaltosságot. Ezt a Köztársasági Elnök tette 2000 elején. Megtorlásként és védelmi kényszerből idegen hatalmaknak kiadtam és kiadom a korábbi hírszerzési forrásaim egy részét. Hol van itt az alapjogok érvényesülése? Hol van itt a jog egyáltalán? Kényes ügyekben csak a nyers hatalom létezik. Kicsit visszaugorva az időben ugyanezen ügyben még két mozzanat érdemel közfigyelmet. [*] Amikor beadványaim egyikével megkerestem az állampolgári jogok biztosát (akkor még G.K. volt az) és kértem, hogy ügyemet vizsgálják ki, s abba vonják be az adatvédelmi biztost is. Ez a vizsgálat azzal zárult, hogy a hivatalhoz benyújtott kérelmem nem tartalmaz olyan új elemet, mely a korábbi elutasítások felülvizsgálatát indokolná. Pedig ezt a sóhivatalt és gittegyletet, azaz az állampolgári jogok hivatalát éppen azzal a céllal hozták létre, hogy kirívó jogsértésekkel foglalkozzék. Természetesen én magam is olvasom ezen társaság „győzelmi jelentéseiről” szóló híreket. Bizonyára igazak is, hisz sok-sok fontos vagy kevésbé fontos üggyel bajlódnak, bajlódtak. Az igazi nagy botrányokat azonban - véleményem szerint - itt is eltemetik. [**] Panaszosként írásban is megkerestem az Országgyűlés Emberi Jogok Bizottságának egyik tagját, s elmondtam neki, hogy zaklatásom szexuális jellegű is. Tenni nem tett sem akkor, sem pedig később semmit. Néhány héttel később egy baráti-szakmai tárgyalás és sörözés közben felajánlottak nekem két kurvát. Azaz azt mondta akkor és ott „valaki”, hogy ezeket a hölgyeket nekem küldik, s rámutatott a mellettünk ülő két fiatal hölgyre. Továbbá be akartak vonni egy olyan szakmai tanácsadó csoportban, mely a hadsereg repülőgép vásárlásának ügyeivel foglakozott. Mindkét kezdeményezést elutasítottam, és provokációnak minősítetem. Hát ez a jog, s ilyen a törvényhozás. Egy szétvert család helyett - mások által fizetett - két kurva! Tisztelt "mondolat"! Egyelőre csak ennyit. Főleg ezekből, s még ide be nem írt, de hasonló tapasztalatokból táplálkozik az az ösztökélés, hogy logikusan végiggondoljam: kinek az érdekeit is szolgálja vagy szolgálhatja, kinek a pozícióit erősíti vagy erősítheti a kukkolást támogató törvényjavaslat? Mint korábban leszögeztem: elsősorban a hatalmi elitét. Ugyanis ez az egyeleten csoportosulás, amely a jogszabályi korlátok között manőverezni tud, s időlegesen azt tesz, amit akar. A kijelentésem független a kormány vagy az ellenzéki oldalhoz való tartozástól. Ha az egyik fél valahol korlátoz, a váltáskor hatalomra jutó másik ezt a korlátozást kihasználja, esetenként még tovább is erősíti. Visszatérve a kukkolási törvényjavaslathoz. Az lényegileg megteremti a jogalapot arra, hogy a munkáltatók saját érdekeiktől vezérelve (főleg saját költségükön) kiépítsenek egy infrastruktúrát. Az abból kinyerhatő információt azonban már minden olyan szervezet vagy személy használni fogja amely vagy aki ahhoz legálisan vagy "baráti alapon", esetleg valaminek a cseréjében hozzáfér. Magát az információt pedig sok-sok mindenre fel lehet használni. Aki ellen ezt megteszik, nem fogják megmondani neki, hogy az honnan származik. Azaz a legálisan vagy illegálisan gyűjtött információnak (legyen az hang, kép, beszéd, stb.) nincs szaga, gazdája és eredete. A célszemély pedig sohasem fogja megtudni, ki és miért, hogyan és milyen jogalappal jutott hozzá ahhoz az adathoz vagy információhoz, amelyet valamikor, valahol és valamikor felhasználtak vele szemben. Akár üzleti vagy magánéleti törekvéseinek befolyásolására, korlátozására. Így a mindenkire leselkedő veszélyt maga a megfigyelésre alkalmas infrastruktúra jelenti. Azonban számos olyan biztonsági ok van, amely miatt egynéhány kiépítését nem lehet elkerülni. (Pl.: repölőtereken, bankokban, stb. De nem az iskolákban és a munkahelyeken.) Ha pedig ezt tudjuk, akkor a megfigyelő és rögzítő rendszerek architektúráját és felbontását úgy kell beépített fizikai korlátozásokkal ellátni, hogy azok csak meghatározott célokat szolgálhassanak. Annál többet ne. A közérdekből, vagy legalább is arra hivatkozva a kiépülő, kiépített megfigyelő és rögzítő rendszerek NE lehessenek egy "orwell"-i világ adat- és információ forrásai! Még potenciálisan se! Útfigyelő
Nem ilyen szinten kell elmagyaráznod, hanem azt, ami az ő tevékenyéségre vonatkozik.
Pl. hogy tudod mérni az általa rögzített tételszámot, a leütések számát stb.
Vagy azt, hogy minden pillantban látod / láthatnád a képernyőjét vagyis azt, hogy dolgozik-e vagy sem.
Innentől kezdve dönthet, hogy vállalja a munkát ilyen feltételek mellett vagy sem.
Persze ez is mint minden egyéb a munkajogban, csak akkor véd meg, ha nem szorulsz védelemre.
Az alkotmányban előírt egyenlőségre hivatkozni felesleges. Majd a szobában kitesznek egy képet és arra hivatkoznak, hogy a kamera azt örzi. Rögziteni kell, hogy ki lövöldöz rá.:-)
Mivel nem ismerem a törvénytervezet pontos szövegét, ezért kérdem, hogy szerepel e benne, hogy ki rendelheti el a kamerás figyelést a munkahelyen?
Ez számomra azért érdekes, mert ugyan ez a szint határozza meg azt is, hogy mely munkahelyeket kell figyeltetni.
Ha egy munkahelyen, az arra illetékes, elrendeli a kamerák felállítását és rendszerbe kapcsolását és ezt nem terjeszti ki a hatáskörébe tartozó összes munkahelyre, akkor ez diszkrimináció, amit az alkotmány tilt.
Ehhez kapcsolódó második kérdésem, hogy az OGY-nek, a Kormánynak, és az országos főhatóságoknak (pl. rendőrség, APEH stb) ki a munkaadója?
Úgy gondolom, hogy az állampolgár, mint választó és adófizető. Ebből következik, hogy (analog bármely munkahelyhez) elrendelhető ezen munkahelyeken a kamerás megfigyeltetés.
Kiegészítés:
A képernyő előtti munkavégzésről szóló EüM rendeletben az áll, hogy a számítógépes prorgammal kapcsolatban végzett mennyiségi és minőségi ellenőrzésekről tájékoztatni kell a munkavállalókat.
Tehát ha rákapcsolnak a számítógépemre egy központi kuksizó rendszergazdát úgy, hogy én erről nem tudok, akkor az jogszabály-ellenes.
"Abban egyetértünk, hogy a hazai politikai életnek van egy elitje, de hogy ez homogén lenne, azt kétlem. Nem tudok egyenlőségjelet tenni a jobb- és a baloldal közé."
Én meg úgy gondolom, hogy igen. A különbséget az adja, hogy hatalmon, vagy ellenzékben vannak e.
Hatalomban is egyformák, ellenzékben is.
Nem akarlak nagyon jogászi okoskodásokkal fárasztani, de némi fásultságot olvastam ki hozzászólásodból a jogállamiság gyakorlati működését illetően, amit szeretnék megrögzött optimizmusommal a jogászi okoskodás eszközeivel tompítani.
Egyrészt. Valamikor a XIX. század végén (jogtörténetből soha nem voltam erős) született Poroszországban egy Allgemeines Landrecht nevezetű polgári törvénykönyv. Ez - egyéb jogtörténeti jelentőségei, pl. a római jog nagyfokú recepciója mellett - azért vált híressé, mert alkalmazhatatlan volt. Ugyanis több, mint tízezer paragrafusból állt, mert a drága jó törvényalkotók az élet minden terültét megpróbálták szabályozás alá vonni. (Csak összehasonlításként: a hatályos Ptk. 687 paragrafust számlál.)
Nem lehet. A jog és az élet viszonyrendszerében a jog jelenti a statikát, az élet pedig a dinamikát. Nem is szükséges az élet minden területére nézve szabályozást alkotni, hiszen van egy sereg olyan dolog, amit jobban megold a társadalom különböző önszabályozó rendszereivel (mint pl. erkölcsi szabályok, mit illik, mit nem illik tenni).
A hatalom ezért nem a sajátos jogértelmezésben és a joghézagokban van. Legalábbis a politikai hatalom (ha jól értettem, így értetted). Valóban különbség van formális és tartalmi jogállam között, azonban úgy gondolom, a mi mai jogállamunk jobban megközelíti a tartalmit, mint mondjuk a náci Német Birodalom, vagy a Magyar Népköztársaság tette volt.
Abban tökéletesen egyetértünk, hogy a demokrácia léte nem a normatív szabályozás meglétén múlik. Hiszen a szocialista alkotmány is garantált egy sereg olyan szabadságjogot, amellyel a gyakorlatban nem lehetett élni (pl. szólásszabadság). Abban már azonban nem, hogy a mi kis országunk (ahol sok tekintetben jellemző a posvány, de az egészre talán ez nem igaz) látszatdemokrácia lenne. Nem.
Magyarországon igenis működnek a demokratikus intézmények, széleskörűen biztosítva vannak az alapvető emberi és szabadságjogok. Amiről Te beszélsz, az a hatalom gyakorlásának módja, amely bizony okot ad néha a kritikára. De. Ezt a kritikát - éppen mert demokrácia van - az ellenzék és a sajtó is gyakorolja (de még hogy!) a kormányon, azaz a hatalomgyakorlókon, és neked, mint választójoggal rendelkező polgárnak megvan a lehetőséged, hogy elhajts egy kormányt a fenébe, ha nem tetszik a működése.
Lehet, hogy túl optimista vagyok, de én így látom.
Az Adatvédelmi Biztos posztja pedig nem a jobboldali pártok miatt betöltetlen, hanem azért, mert a baloldali ellenzék nem hajlandó elfogadni az államfő jelöltjét. (Tett volna ilyet Göncz Árpád idején a jobboldal! Kapott is volna az arcára!)
Abban egyetértünk, hogy a hazai politikai életnek van egy elitje, de hogy ez homogén lenne, azt kétlem. Nem tudok egyenlőségjelet tenni a jobb- és a baloldal közé.
Az Adatvédelmi Törvény általad idézett rendelkezése valóban értelmezhető a kamerákra, mégsem jelenti a terület törvényi szabályozását. Ugyanis: nem tartalmaz magára a képfelvételekre vonatkozó rendelkezéseket.
Az Adatvédelmi Biztos ajánlása pedig - mint az nevében is benne van - műfaja és jogi hatása szempontjából is pusztán ajánlás.
Az Adatvédelmi Törvény véleményem szerint túlságosan is hézagos ebből a szempontból, hiszen - például pont az általad idézett "vagy az érintett ahhoz hozzájárul" fordulattal - tág teret enged az értelmezésnek.
Persze egy ilyen esetben lehetséges várni, amíg különböző eljárások kapcsán kialakul az egységes bírói gyakorlat, illetve az LB kibocsát valamilyen irányelvet, vagy jogegységi döntést, de a kérdés - szvsz - annál részletesebb, és - főként - gyorsabb szabályozást kíván.
Amióta betörések történtek, társasházunkban a kapu alatt mi is felszereltünk kamerát. Minden jött-mentet lefilmez és megőriz. A Józsi bácsi mindig végignézi a felvételeket, de a harmadik emeleti Pétert és az első emeleti Ibolyát amikor smárolnak, hosszas szemrevételezés után mindig letörli.
Elfelejtetted a felsorolást folytatni, mondjuk a kormánypártok részéről.
Így nagyon egyoldalú vagy, vagyis fedi a valóságot az állításom. Megköszönheted.
Gondoltam, hogy nem emlékszel a kérdésre, mert úgy vagy, mint az az ominózus kocsmárosné.
Egy kis jogértelmezés:
Nem vagyunk törvényi szabályozás híján: az adatvédelmi törvény világosan beszél arról, hogy személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli, vagy az érintett ahhoz hozzájárul. Ha ezt az előírást valaki figyelmen kívül hagyja, akkor ellene jogosulatlan adatkezelés bűncselekmény alapos gyanújával eljárás indulhat. Ezért is érdemes a munkahelyed vezetőinek a figyelmébe ajánlani az adatvédelmi biztos múlt év végi – témával kapcsolatos – ajánlását, amelyből néhány részletet idézek:
„A törvényi meghatározások alapján egyértelmű, hogy a képfelvevő, -rögzítő berendezések által felvett és tárolt felvételek – amennyiben azon a személyek felismerhetők, azonosíthatók – személyes adatokat tartalmaznak, ezért az ilyen berendezések működtetése adatkezelésnek minősül.”
„Ha külön törvényi felhatalmazás nem rendelkezik a képfelvétellel megvalósuló adatkezelésről, az adatvédelmi követelményeknek csak azok a képfelvevő, -rögzítő berendezések felelnek meg, amelyeket úgy működtetnek, hogy:
- az érintetteket (például látogatókat, ügyfeleket, vendégeket, dolgozókat, az adott területen megjelenő más személyeket) tájékoztatják a képfelvevő rendszer működéséről, és – nyilvános magánterületen, illetve magánterületen – külön felhívják arra a figyelmet, ha a berendezés (meghatározott célból és esetekben) rögzíti a képeket, továbbá az adatkezelő arról is tájékoztatást ad, hogy a rögzítésre mikor kerül sor, az milyen célt szolgál, és a felvételeket hol és meddig őrzik;
- az érintett személyek a képfelvétel rögzítéséhez nyilatkozattal (írásban vagy szóban), vagy ráutaló magatartással (például a kamerával megfigyelt területen való megjelenéssel) hozzájárulhatnak;
- képfelvétel rögzítése esetében az érintett személyek gyakorolhatják az adatkezeléssel összefüggésben őket megillető jogaikat: tájékozódhatnak adataik kezeléséről, és – a korábbi hozzájárulásukra tekintett nélkül – azokat bármikor töröltethessék;
- a felvételt készítő és az érintett személy azonos információs helyzetét biztosítják, azaz jogvita esetén a felvételt az érintett személy is felhasználhatja.”
„A megfigyelésre, adatgyűjtésre irányuló képfelvevő, rögzítő berendezéseket üzemeltető személyek, és szervezetek vezetőinek figyelmét felhívom arra, hogy:
a személyiségi jogok sérelmét jelenti, ha – törvényi felhatalmazás nélkül – rejtetten működtetnek ilyen berendezéseket;
törvény eltérő rendelkezésének, illetve az érintettek hozzájárulásának hiányában közterületen, közintézményben (hivatali időben), nyilvános magánterületen (a hivatalos nyitva tartás ideje alatt) csak megfigyelést végző képfelvevő, illetve személyazonosításra alkalmatlan képeket rögzítő berendezések üzemeltethetők; a megfigyelés tényéről és módjáról tájékoztatni kell az érintetteket;
nyilvános magánterületen, illetve magánterületen csak abban az esetben rögzíthetők a berendezések által közvetített, személyazonosításra alkalmas képek, ha – a rögzítés céljának, módjának, a felvételek tárolási idejének és helyének, valamint az adatkezelő szervezet ismeretében – az érintettek egyértelműen hozzájárultak, illetve hozzájárulhatnak személyes adataik kezeléséhez;
amennyiben – törvényi felhatalmazás hiányában – olyan közterületen, vagy nyilvános magánterületen történik képrögzítéses megfigyelés, amelyet a személyes adataik kezeléséhez hozzájárulni nem szándékozók is kénytelenek felkeresni, vagy ott megjelenni, akkor lehetővé kell tenni, hogy az érintettek kérésére a rájuk vonatkozó felvételeket soron kívül töröljék;
magánterületen – elsősorban biztonsági, vagyonvédelmi célból – a felvételek rögzíthetők, ha ott a felvétel készítésének idején a kamerát üzemeltető személyen, vagy megbízottjain kívül más jogszerűen nem tartózkodhat;
a rögzített képek tárolási idejét (a törlési határidőt) úgy kell megválasztani, hogy a felvételek megőrzésére csak addig kerüljön sor, ameddig arra a – berendezést működtető szervezet által – meghatározott cél megvalósulásához feltétlenül szükség van; az érintettek jogainak érvényesítése érdekében – kifejezett kérésükre – az adatkezelés eredeti céljához szükségesnél hosszabb törlési határidő is megállapítható;
az érintettek jogainak érvényesítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy – a korábbi hozzájárulására tekintett nélkül – bárki kérhesse a személyével összefüggő felvételek törlését;
a felvételek felhasználására (ideértve a más szervek, vagy személyek részére történő továbbítást, nyilvánosságra hozatalt) csak törvényben meghatározott esetekben, vagy az érintettek hozzájárulása esetén van lehetőség;
a felvételeket készítő rendszerek üzemeltetését (mint adatkezelést) az Avtv. 28. §-a alapján be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. A munkaviszonyban, ügyfélkapcsolatban állók képi úton rögzített személyes adatainak kezelését – mivel azok túlterjednek az adott jogviszonnyal összefüggésben törvényesen kezelhető adatok körén, illetőleg a berendezéseket általában nem a munkáltatók, a szolgáltatók kezelik – ugyancsak be kell jelenteni.”
Kedves ddt2001!
"mondolat"-nak igaza van. Ha jól értelmezem mondanivalójának lényegét: a hatalom a sajátos jogértelemzésben és a joghézagokban van. Ugyanis egy valamit magára adó "demokrácia", mint amilyennek a miént is mondja magát, így működik. A sokszor - demagóg módon - hangoztatott jogállamiság megtévesztés. Már Göring is, a valamikori német birodalom köztársasági elnöke (az ide vonatkozó művek szerint) jogállaminak hírdette a 3. birodalmat. Az is volt. Mindent amit a nácik tettek, megfelelt a hatályos jogszabályoknak. Lenin-Sztálin és Rákosi-Kádár is így működtette országlását. (Ezt, azaz a legitimációt a nyugat el is ismerte. Az érdekeik ezt kívánták, s csak utólag mondtak mást.) Nálunk most is hasonlóan mennek a komolyabb dolgok. Szerintem és talán sokak szerint a demokrácia lényege nemcsak a joganyagban van, hanem a jog-felfogásában és (intézményi) működtetésében. A mi kis posványunk ebből a szempontból NEM DEMOKRATIKUS. Ami van, az csak a külső kulisszák szövevényes és demokratikusnak látszó hálózata. A valóságos hatalom, az ellenőrizhetetlen mozgástér és cselekvési képesség a dinamikában, a működésben van! Egyébként az SZDSZ eszköztárában a megfigyelési törvény tervezet felvetése pusztán csak taktikai elem. Emlékezzünk! Ez a párt valamikor az emberi jogokat hordta zászlaján. Amikor az MSZP-vel közösen kormányra került erről alaposan megfeledkezett. Miért higgyünk bármelyik képviselőjének most? Kutyából nem lesz szalonna. Se demokratikus, se liberális, se pedig angol. Sajnos a jobbosok is ilyenek. Párttól függetlenül. A MIÉP legalább nyíltan állást foglal ez ügyben. Kerek perec kimondja: az adatvédelem ellenőrzésének kérdése a BM-hez tartozzék. Így erről a pártról legalább lehet tudni, hogy mi várható felőle. Az összes többi jobboldali párt e tekintetben sunyít. Logikájukat és a valós (nem a választók beetetésére kitalált) értékeiket, érdekeiket pedig csak a cselekedeteikben lehet tetten érni. Ezért fokozottan figyelni kell rájuk. Erre jó ezen vitatéma: a megfigyelési törvény tervezete.
Egyébként törvényben valóban rendezni kellene a munkahelyi és köztéri kukkolást. Ahol dolgozom, ott is van. De senki nem beszél róla. A rendszer meglétéről akkor büszkélkedtek, amikor néhány tolvajt elkaptak. A bejárati kapura szerényen kiírták: "kamerával ellenőrzött terület". De a hatókör tisztázatlan. Azaz nem meghatározott, hogy vajon a WC-k, a konyhák, a tárgyalótermek, stb. helyiségek is benne vannak-e vagy sem. (Valószínűleg nincs, mert még túl sokba kerülne.) Személyes tapasztalataim szerint a munkaszobák, -termek némelyikében mindenképpen. Azaz a vagyonvédelem valós, de hivatkozási álcának is jó. Ha pedig az elektronizáció a jelenlegi léptékben halad a munkahelyeken (márpedig a tempó a szükségszerűségekből adódóan csak gyorsulni fog), azzal együtt jár az elektronikus felügyelet! De legalább is annak potenciális lehetősége és indokoltsága. Így megvalósul és kiépül az a rendszer, amely képes folyamatosan sok emberről, munkavállalóról adatokat gyűjteni. Azokat aztán ellenőrizhetetlen szervezetek és személyek ismeretlen célokra - esetleg - bármikor fel tudják majd használni. A jelenlegi úgynevezett nemzetbiztonsági és rendőri adatgyűjtésre feljogosító törvények máris erre igen bő teret adnak. A jog és az igazság egyetemes érvényesítése mellett azonban az elrettentésről, a hatalom ezirányú korlátozásától sem szabad megfeledkezni. Nem hagyhatjuk, hogy négyévente - a mi, azaz a választók akaratából - diktátorok és diktátorként viselkedő csoportosulások emelkedjenek küzéleti tisztségekbe. És az elit ne csak ellenzékben tűnjék választásra érdemesnek: igazságosnak, demokratikusnak és szociálisan érzékenynek.
Útfigyelő
Ne dőlj be kérlek az ostoba bulvártelevíziók ostoba címszavainak! El kell adni valahogy a híradót és a bulvárlapot, úgyhogy azért vagyon írva ilyen zöldség: "illegálisak a megfigyelő kamerák".
Tévedés. Az illegális, ami törvényellenes. Törvényi szabályozás híján vagyunk. Ex-lex állapot van, ami nem azt jelenti, hogy ha én kihelyezek egy kamerát az utcára, vagy a folyosóra a lakásom elé, vagy akár az irodámba, hogy megfigyeljem a beosztottaimat, akkor illegális cselekedetet hajtok végre.
Hanem.
Ide vonatkozó (konkrétan a kamerákra vonatkozó) tövényi szabályozás híján más törvények előírásai lesznek rám érvényesek. És azok alapján (személyi adatok védelméről szóló tv, stb.) leszek perelhető, ha pl. a női zuhanyzóban (nálunk mondjuk ilyen sajna nincs:-))) szerelek fel egy ipari kamerát, és kukkolom rajta a kolleginákat.
Úgyhogy azokat az ítéleteket, melyeket egy bank biztonsági kamerájának bizonyító erejű felvételére alapoztak, nem kell megsemmisíteni, és nem kell új eljárást lefolytatni.
Szerintetek jönnek majd a liberálisok, hogy vonják vissza azokat az ítéleteket, aminél mondjuk egy bank biztonsági kamerájának felvétele volt a bizonyíték.
Illegálisak a megfigyelő kamerák
2001. szeptember 8, szombat 11:02
BUDAPEST | Jelenleg csupán a rendőrségnek van joga arra, hogy kamerákat helyezzen el közterületeken és más helyeken -- mondták az Igazságügyi Minisztérium illetékesei. A különféle kereskedelmi és oktatási intézményekben, vállalati székházakban található megfigyelő szerkezetek illegálisan működnek.
A tárca a probléma kiküszöbölését az adatvédelmi törvény módosításától várja.
A kamerázás, a megfigyelés, a felvételek készítése és kezelése alapvető alkotmányos jogokat érint. Most egy 1992-es törvény szabályozza a személyek képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogának törvényi védelmét. Az iskolákban, a benzinkutaknál, az áruházakban, a pénzintézetekben jórészt illegálisan felszerelt kamerák működnek, és figyelik a vevőket, az ügyfeleket, a tanulókat, a cégek alkalmazottait. Mindez személyiségi jogot sért és jogosulatlan adatkezelésnek minősül. (Magyar Hírlap)
Tudok olyan munkáltatót, ahol felvételkor már évek óta aláíratják a munkavállalóval, hogy beleegyezik a munkahelyi telefonról bonyolított beszélgetései rögzítésébe, valamint azt, hogy bármikor - távollétében is - kinyithatják a szekrényeiket és fiókjaikat. És természetesen azt is aláíratják velük, hogy erről nem beszélnek senkinek.
Csak most ne kérjetek konkrét példát! Van köztük állami többségű részvénytársaság ( szolgáltatás ), van köztük nyugati multi és van pár tucat főt számláló könyvvizsgáló cég.
11 éve dolgozom termelésben. Szvsz jobban tudom mi a normázás , mint te. Csináltam is, csináltattam is. Azt is meg lehet bundázni, persze nem mindegy a megállapított norma mértéke. A varrodákban szemét módon megy ez. Ott rabszolgaság van. De csak azért, mert a kilátástalan helyzetben lévő NŐK nem mernek szólni. Férfiak sokkal kevesebben és kevesebb ideig dolgoznak ott, nagyobb a fluktuáció, mert nem annyira türőképesek a megaláztatással szemben.
De visszatérve, fenntartom, hogy azért, mert valaki felvett dolgozni, nem rendelkezik az életemmel. Elméletileg, mert a gyakorlatban ez csak duma sajnos.
Részletes szabályozás készül a kamerák elhelyezéséről RTL Klub; 2001. szeptember 7., péntek - 17:32 Az Igazságügyi Minisztérium mégiscsak részletesen szabályozza majd, hogy pontosan milyen feltételek mellett lehet iskolákban és munkahelyeken kamerákat elhelyezni. A tárca egyik törvénytervezete lehetőséget adna arra, hogy a dolgozókról és a diákokról az intézmények kép és hangfelvételt készítsenek
------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Az igazságügyi tárca nem spicliket akar Korridor; 2001-09-07 15:01 A minisztériumban csupán szabályozni szeretnék a megfigyelő kamerák elhelyezését és a felvételek felhasználását Telematikus spiclik Az olasz oktatási minisztérium az év végéig minden iskolát fel akar szerelni olyan számítógépes rendszerrel, amelynek segítségével a szülők otthonról folyamatosan tájékozódhatnak gyermekük tanulmányi eredményeiről, esetleges "viselt dolgairól". A rendszer eddig már sikeresen működött mintegy harminc elitiskolában, de a minisztérium kötelező "szolgáltatássá" akarja fejleszteni minden tanintézményben. Azok a szülők, akik nem engedhetik meg maguknak az otthoni asztali számítógépet, az iskola bejáratánál felállított komputerbe üthetik be jelszavukat. A tárca eddig 220 milliárd lírát (113,6 millió eurót) utalt ki a hálózat teljes kiépítésére.
Az újítást a diákok már át is keresztelték "telematikus spiclinek". Egyelőre nem sikerült kivédeniük a dolgot sem az adatvédelemre, sem pedig a személyiségi jogaikra való hivatkozással. A törvényes diszkréciót csak az biztosítja, hogy minden szülő kizárólag a saját gyerekére vonatkozó adatokat olvashatja el Az igazságügyi minisztérium támogatja az adatvédelmi törvény módosítását, mert jelenleg nincs teljes körű törvényi szabályozás a közterületeken, nyilvános helyeken, illetve különböző intézményekben felállított megfigyelő kamerákról és a felvett képek felhasználásáról. A tárca helyettes államtitkára döbbenetesnek mondta, hogy az adatvédelmi biztos által kezdeményezett törvénymódosítás első, szakmai szövegét félreértelmezték. Seereiner Imre hangsúlyozta, hogy a minisztériumnak esze ágában sincs kamerákat elhelyezni az iskolákban, nem akarnak az angol író, George Orwell által vizionált diktatórikus világot Magyarországon.
A bűnmegelőzési célú térfigyelő kamerák elhelyezését törvény szabályozza, ám például a metróban, bevásárlóközpontokban vagy a bankok automatáinál zajló megfigyelés szabályozatlan. Az adatvédelmi törvény módosításának tervezetben az szerepel, hogy a kamerák elhelyezéséről csak törvényi szinten lehessen rendelkezni és arányos mértékben. A részletes szabályokat az ágazati törvényekben kell megfogalmazni: ha oktatási intézményben kívánnak kamerát felállítani, akkor a közoktatási törvényben, ha munkahelyen, akkor a Munka törvénykönyvében kellene rögzíteni a lehetőséget.
Az ellenzéki szabad demokraták képviselője a minap elképesztőnek és elfogadhatatlannak nevezte a szaktárca törvényjavaslatát, amely - értelmezése szerint - lehetővé tenné, hogy az iskolákban a diákokat, a munkahelyeken pedig a dolgozókat figyeljék meg a pedagógusok, illetve a felettesek. Fodor Gábor úgy látja: a Fidesz mára eltorzult gondolkodásmódjából következik az, hogy mindent meg akar figyelni, mindenkit kontrollálni akar. Az ellenzéki képviselő szerint az Orbán-kormány nem ismeri a hatalom korlátjait és uralkodni akar az embereken. Fodor Gábor jelzés értékűnek tekinti azt, hogy akkor terjesztik be a törvényjavaslatot, amikor nincs adatvédelmi biztos, aki megállítaná ezt a folyamatot.
Az Igazság Minisztériuma, vagyis újbeszélül: minigaz - Részlet egy Orwell-rajongó honlapjáról:http://emc.elte.hu/~eisner/orwell.htm Orwell regénye bemutatja, milyen lesz az élet 1984-ben, amikor már csak három szuperállam létezik a földön. A három állam - Óceánia, Eurázsia és Kelet-Ázsia - szerkezete nagyon hasonlít egymásra, mégis állandó háborúban állnak. Óceánia politikai rendszere az angol szocializmus (újbeszélül: angszoc). Az ország egyetlen pártjának vezetője Nagy Testvér, akit hatalmas személyiségkultusz vesz körül. Személyesen ugyan még senki nem látta, az sem biztos, hogy létezik. Az állam ügyeit négy minisztérium igazgatja. Az egyik az Igazság-minisztérium, amelyhez a hírszolgálat, a szórakoztatás, az oktatás és a szépművészetek tartoznak, a másik a Béke-minisztérium, amely a háborút intézi, a harmadik a Szeretet-minisztérium, amely a törvényeket hozza és a rendet tartja fenn, a negyedik a Bőség-minisztérium, amely a gazdasági ügyekért felelős.
Óceánia nyelve éppen átalakulóban van, az Igazság Minisztériumban (újbeszélül: minigaz) dolgoznak átalakításán, illetve egy teljesen új nyelv létrehozásán. Ez az állam hivatalos nyelve, az újbeszél. Azért találták ki, hogy az angszoc ideológiai szükségleteit kielégítse. 1984-ben ugyan még sem írásban, sem a gondolatokat kifejező eszközként nem használatos. A Times vezércikkeit már újbeszélül írják, de erre csak egy szakember képes. Úgy gondolják, hogy az újbeszél 2050-re szorítja ki teljes mértékben az óbeszélt. Közben folyamatosan tért hódít, hiszen minden párttag igyekszik minél több újbeszél szót és nyelvtani szerkezetet használni a mindennapi társalgásban.
Az újbeszél nyelvnek nem csak az a célja, hogy az angszoc világnézetét és gondolkodásmódját kifejezze, hanem az is, hogy minden más gondolkodási módot lehetetlenné tegyen. Szándékuk tehát az, hogy az újbeszél nyelv teljes elsajátítása után eretnek gondolat ne is keletkezhessen. Szótárát úgy szerkesztik, hogy minden olyan jelentés pontos kifejezési lehetőségét megadják, amit egy párttag ki akarhat fejezni, másrészt kizárnak minden más jelentést és a lehetőségét is, hogy valamilyen közvetett módon el lehessen jutni ilyen jelentésekhez. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- IM: Nem lesz "orwelli világ" Magyarországon Magyar Nemzet OnLine – MTI; 2001. szeptember 7. 12:28 Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára megdöbbent azon, hogy a megfigyelő kamerákkal kapcsolatos szakmai szöveget mennyire félreértelmezte a sajtó. "Jelenleg nincs teljes körű törvényi szabályozás a közterületeken, nyilvános helyeken, illetve különböző intézményekben felállított megfigyelő kamerákról és a felvett képek felhasználásáról. Ezért szükséges az adatvédelmi törvény felülvizsgálata" - mondja Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára.
A helyettes államtitkár - hivatkozva az elmúlt napok sajtóhíreire, miszerint az IM többek között iskolákban szeretne kamerákat felszerelni - döbbenetesnek tartja, ahogy az adatvédelmi biztos által kezdeményezett törvénymódosítás első, szakmai szövegét félreértelmezik. Mint elmondta: az adatvédelmi biztos kezdeményezésére és az uniós jogharmonizáció miatt kezdte meg az IM az adatvédelmi törvény teljes körű módosításának előkészítését. Az "első olvasatos" tervezetet a tárca mintegy hetven szervezetnek küldte el azért, hogy véleményeiket hasznosítani tudják.
"Az IM-nek esze ágában sincs iskolákban kamerákat elhelyezni. Nem akarunk orwelli világot Magyarországon. A jogszabálytervezet szövege számos helyen módosul még, mielőtt a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerülne" - mondta Seereiner Imre.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Minisztériumi beszámoló a megfigyelő kamerák szabályozásáról MTI - Budapest, 2001. szeptember 7. Jelenleg nincs teljes körű törvényi szabályozás a közterületeken, nyilvános helyeken, illetve különböző intézményekben felállított megfigyelő kamerákról és a felvett képek felhasználásáról, ezért szükséges az adatvédelmi törvény felülvizsgálata. Erről Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára beszélt a tárca sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten.
A helyettes államtitkár - hivatkozva az elmúlt napok sajtóhíreire, miszerint az IM többek között iskolákban szeretne kamerákat felszerelni - döbbenetesnek mondta, hogy az adatvédelmi biztos által kezdeményezett törvénymódosítás első, szakmai szövegét félreértelmezik.
Elmondta: az adatvédelmi biztos kezdeményezésére és az uniós jogharmonizáció miatt kezdte meg az Igazságügyi Minisztérium az adatvédelmi törvény teljes körű módosításának előkészítését, és "az első olvasatos" tervezetet a tárca megküldte mintegy 70 szervezetnek, hogy azok véleményét hasznosítani tudják.
A helyettes államtitkár kijelentette, hogy "az IM-nek esze ágában sincs iskolákban kamerákat elhelyezni, nem akarnak orwelli világot Magyarországon".
- A jogszabálytervezet szövege számos helyen módosul még, mielőtt a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerülne - jegyezte meg Seereiner Imre.
"Azt viszont észrevettem, hogy aki e törvénytervezet ellen szól, azt rögtön a jelen politikai hatalom ellenségének tekinted."
Hát azt megköszönném, ha tudatnád velem, hogy ezt miből vetted észre. :-O
Amennyire én emléxem, csupa köztörvényes ellenpéldát hoztam fel politikai érvekkel szemben. Hogy a köztörvényes bűnözés csak a "jelen politikai hatalom" ellensége, az prsze egyre valószínűbb. Ld. Szeva bácsi, Nyírfa ügy, Tocsik-Boldvai, Stadler, Zemplényi, Dunaferr, vecsési számlagyár, stb, stb. Örülök, hogy legalább ebben egy véleményen vagyunk... ;-)
u.i.:
A kérdésedre, amire választ kéne adnom, sajnos nem emléxem.
Az ombudsman a kép- és hangrögzítés adatvédelmi feltételeiről MTI - Budapest, 2001. szeptember 6. A személyek képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogának törvényi védelmében nem mellőzhető a lényeges vagy tömegeket érintő esetekben a konkrét magatartásra vonatkozó részletes szabályozás - jelzi az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Lenkovics Barnabás az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében hívja fel a figyelmet arra, hogy - az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva - részletes tájékoztatót bocsátott ki a kép- és hangfelvételt rögzítő berendezések működtetésével összefüggő eddigi adatvédelmi gyakorlatról.
A tájékoztató, amelynek szövege a http://www.obh.hu címen az adatvédelmi biztos honlapján olvasható, felidézi: az utóbbi napokban a médiában vitát váltott ki az Igazságügyi Minisztérium adatvédelmi törvénytervezete.
Ebben szerepel az az elképzelés, miszerint nyilvános helyen, oktatási intézményben és munkahelyen "az ott jelen lévő személyek megfigyelése céljából kép- és hangfelvételt rögzítő berendezés csak a nyilvánosságnak a megfigyelés tényéről és a megfigyelő eszköz elhelyezésének helyéről történő egyértelmű tájékoztatása mellett helyezhető el". A felvételeket 48 órán belül meg kell semmisíteni, kivéve, ha a felvételen bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség gyanúja észlelhető.
A megszólaltatott jogászok, szakértők, oktatással foglalkozó szakemberek többsége úgy vélte, hogy a kép- és hangfelvételek készítése, illetve a felvételek megőrzése mélyen és indokolatlanul sérti az érintettek magánszféráját, és alkotmányossági szempontból is aggályos. Az ombudsman megjegyzi: a sajtóvitában többen is hivatkoztak az európai gyakorlatra, sőt európai adatvédelmi szakértők véleményére, miközben szinte szót sem ejtettek arról, hogy a magyar adatvédelmi biztos tavaly decemberben ajánlást adott ki a témában.
Az ajánlás szerint szektorális törvényi előírás hiányában a képfelvevő-, rögzítő berendezések működtetése, valamint a képek felhasználásának jogszerűsége az adatvédelmi törvény alapján bírálható el.
Lenkovics Barnabás tájékoztatója leszögezi: a személyek képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogának törvényi védelme ma már többszintű, párhuzamos és differenciált jogvédelmet jelent. A legáltalánosabb, keretjellegű védelmet a Polgári Törvénykönyv nyújtja, ha azonban a képmást és a hangfelvételt adatként is kezelni kívánják az adatvédelmi törvény nyújt általános védelmet.
* Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az álló- és mozgókép-, valamint hangrögzítési és felhasználási technikák fejlődése, változása olyan gyors ütemű, hogy ezeket a jogi szabályozás és a jogalkalmazási gyakorlat is csak bizonyos fáziskéséssel képes követni - jelzi a tájékoztató.
Az ombudsman hozzáteszi: éppen az ilyen "jogi szabályozás alatti" és jogon kívüli esetekben felértékelődnek és alkalmazandók a legáltalánosabb emberi magatartási szabályok, valamint az ezeket tartalmilag magukba foglaló, az évezredes civilizációs fejlődés eredményeként kikristályosodott jogi alapelvek.
* Ezen alapelvek alkalmazása kizár mindenféle joghézagra, a konkrét jogszabály hiányára hivatkozó, mások alanyi jogait vagy törvényes érdekeit sértő gyakorlatot - hangsúlyozza az országgyűlési biztos, aki ugyanakkor úgy foglal állást, hogy ennek ellenére nem mellőzhető sőt a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelménye kifejezetten megkívánja a lényeges vagy tömegeket érintő esetekben a konkrét magatartásra vonatkozó részletes szabályozást.
